Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

NYILAZÓ ARTEMISZ UNOKÁI FELVETTÉK A KESZTYŰT Idén is re pült a nehéz kő Isaura visszatért Arany János Toldijának alakjai népesítették be a hétvégén a visegrádi várat. Idén ismét ezen a varázsba dunákanyarbeli, történel­mi levegőt árasztó helyen tartották meg az évek óta népszerű palotajátékokat. A kétnapos esemény száz­ezreket vonzott a Sala- mon-toronyba és a királyi palota reneszánsz díszletei közé. Amerikaiak, kana­daiak, hollandok, németek és természetesen magyarok lesték kíváncsian az olasz korabeli kosztümbe öltö­zött olasz dobosok és zászlódobálók színpompás, látványos bemutatóját, cso­dálták meg a visegrádi Szent György Lovagrend bajvívóit, akiket, úgy lát­szik, a harminchat fokos kánikula se riasztott el, hogy a kardjukat össze- szikráztassák, szerencsére •csak játékból. Visegrádon kiderült, ki a legerősebb Magyarorszá­gon. A tizenhat malomkő­vető és szálfatartó közül idén is a dorogi Fekete Lászlóé lett a babér. A ta­valyi és tavalyelőtti bajnok is ő volt, úgyhogy ezzel a mostani győzelmével el­nyerte az örökös Toldi Miklós megtisztelő rangot. Igaz, Fekete úr nem Lajos király címerét, hanem mo­dern tetoválást visel csont­ropogtató izmain, és a fog­lalkozása is huszadik szá­zadi. De ezek az izmok mégiscsak képesnek látsza­nak arra, hogy megdobog­tassák a mai Rozgonyi Pi­roskák galambszívét, vagy elriasszák a rókalelkű bá­tyákat. A kismarosi Krebsz György. aki megyénket képviselte a Toldi-válasz- táson, majd talán jövőre remélheti, kiüti a nyereg­ből a mostani vetélytársat, Fekete urat. A sokféle alakú, méretű kardoktól, más-más stílusú bajvívó fegyverektől vagy a kés módra vetett, penge­élesre köszörült dobónégy­szögtől főleg a gyerekek voltak elragadtatva, akik a küzdőtér széli domboldala­kat benépesítették. Vidám, biztató közberikkantásaik- tól, buzdító szavaiktól hangos volt a Salamon-to- rony, és a palotatér. Per­sze, a felnőtteket se kellett félteni, ők is készséggel be­lementek a reneszánsz mó- kázásba, a királynérablás­ba, a faltörő kosos várost­romba. Nekem mégis a legjob­ban az, íjászok tetszettek, ahogy karcsún, elegánsan, egymás után kiemelték a hátukra vetett puzdrából a nyílvesszőket, felajzották az ideget és célba lőttek. Artemisz, Diána unokái kezében nemcsak korabeli, hanem még a honfoglalás­kori íjak is fel-feltűntek. Megemeltem az egyiket. A pihekönnyű, jávorfaután- zatból készült íj persze hogy csak másolat, de mindenesetre kecses vona­lából, évszázadokon át ki­munkált alakjából megér­tettem, a Saint Gallen-iek miért is rettegték valaha a lovas magyarok nyilait. A nyilazók romantikus öltözete * mögött nagyon is prózai, modern foglalkozá­sú fiatal visegrádi férfiak rejlenek. Egyikük művelő­dési házban dolgozik, a másikuk kocsmúros, de akad köztük vadőr is. Egy világszerte most népszerű­vé váló új sport, a mezei íjászat hobbijának buzgó képviselői. Nem megve­tendő sportág ez, annyira 4 hírlap nem, hogy a Hollandiában most véget ért, nem hiva­talos mezeinyíllövő-baj- nokságon is ott voltak a visegrádiak, s közülük Nyíri Zoltán a negyedik lett több száz résztvevő közül. A mezei íjászok erdőn- mezőn edzenek, akkor és annyit, amennyit kedvük tartja. Van-e ennél egész­ségesebb és természetsze- retöbb sportág? Amint mondják, talán éppen ezért, sajnos máris akadt ellenlábasuk, bár még meg se gyökerezett idehaza ez a külföldön már igen nép­szerű sportág. Fő ellenző­jük a hazai vadásztársasá­gok, amelyek attól félnek, elcsábítják tőlük a híveket, mivel a mezei íjászok vonzóbb, sportszerűbb módszerekkel ejtik el a va­dakat, amelyeknek náluk nagyobb esélye van a meg­menekülésre. Ijázóéknál szigorúan megszabják azt is, például melyik vadfaj­tára milyen messziről sza­bad célozni. Más távolság dukál a fácánnak, mint mondjuk, a vaddisznónak vagy az őznek. Szegedi Szabadtéri) Felújított nézőtér Egyetlen évben sem kel­lett annyi szándékos ron­gálást kijavítani a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőte­rén, mint az idén. A mun­kát a napokban befejezték, így július 20-án kezdődhet az évad. Szűcsborus János, a sza­badtéri főmérnöke elmond­ta, hogy a hosszú tél meg­viselte a nézőtér faszerke­zeiét, a garázdálkodók ran- dalírozása pedig mintegy 2 millió forinttal növelte Lovat is temettek a haj­dani Floriana, a mai Csák- vár helyén volt római kori település temetőjében. A székesfehérvári István ki­rály-múzeum régészei a nyolcévi szünet után ismét megkezdett kutatások so­rán találták meg a hátast rejtő sírgödröt. Csákvár római kori te­metője rendkívül gazdag leletekben. Az 1981—83- ban végzett — s azóta pénz hiányában jobbára szüne­teltetett — feltárás során ugyanis 1600 9írt bontottak ki, s azokban kétezernél több kisebb-nagyobb lele­tet találtak, például éksze­reket, üvegtárgyakat, illat­szeres- és olajosüvegcséket, palackokat, bronzból ké­szült körzőt és római író- szerszámot, úgynevezett stylust is. A kutatás már akkor is sok érdekes ada­tot szolgáltatott a település történetéről, a késő római kornak már a népvándor­lás idejébe hajló időszaká­ról, az ottani lakosság et­nikai összetételéről: Az idei s a jövőbeni ku­tatásról a régészek az ed­digi eredmények kiegészí­tését, a település történeté­nek teljesebb megismeré­sét várják. Az antik Flo­riana földrajzi helyzete egyébként valószínűvé te­szi, hogy a rómaiak által is sűrűn lakott község azonos a Pannóniát átszelő utak leírásában, az itinerarium Senki ne becsülje alá ezt a sportágat, mert mint a visegrádi társulat tagjai mondják, gyilkos fegyver ám az íj. Hangtalanabb, messzebbre hord, mint a puskagolyó, és ölni is képes. Nyíri Zoltán, a hollandiai győztes most tapogatja is a sajgó mellkasát, a védő bőrleffentyűt fölhajtogatva, ugyanis a várjáték hevében valahonnan föntről, az el­rablóit királyné udvari nyilasaitól kapott egy nyíl­vesszőt gyomortájékra. Az „ádáz” csata után azonban a régi nyilazó cimbora bo­csánatkérő szavai, az en­gesztelő kéznyújtás és az aggódó törődés se marad­nak el. Igaz, ezek már nem a küzdőtéren folynak, nem a bámész kül- és bel­földiek szeme láttára, ha­nem baráti kólázás közben a Salamon-torony alatti presszó teraszán, ahonnan belátni az egész Dunaka­nyart. Ahol békésen meg­fér egymással a nyilazó Hunor a nyilazó görög Ar- temisszel, olasz Diánával, no, meg a turistasereggel. K. K. meg a kiadásokat. Vélemé­nye szerint egy „rézmentő maffia” dolgozott a Dóm téren: a kábelalagútba le­jutva hatalmas mennyisé­gű kábelt loptak el, s el­vágták a hangosítóberende- zés gyengeáramú kábeleit is. A felújításra szánt tízmillió forintból kellett a rongálásokat is kijavítani, emiatt a kevésbé sürgős rekonstrukciós munkákat kénytelenek voltak a jövő évre átütemezni. antoniniban említett Flo­riana állomással, amely a leírás szerint Aquincúmtól 30 mérföldnyire feküdt. A távolság Csákvár és Óbu­da között pontosan ugyan­ennyi. Amíg a külvárosban laktam, gyakrabban kopog­tattak be hozzám a szom­szédok egy-egy könyvért. A férfiak nyíltan meg­mondták, hogy valami hat­lövetűt szeretnének, a nők azonban zavartan kopog­tak, és föl-fölsóhajtottak: ha lehet, legyen vidám és szórakoztató, vagy olyasmi, amitől jól kisírhatja magát az ember. S ugyan melyik írót nem kísérti meg ilyen­kor a hiúság, hogy a saját portékájának csapjon rek­lámot? így hát némelyi­kükre a novelláskötetemet sóztam rá, és izgatottan vártam a hatást. Az egyik muzsikusné csak jó fél év múlva hozta vissza a köny­vet, de egy szót se ejtett az elbeszélésekről. Mihelyt távozott, fölnyitottam sze­rény munkáim gyűjtemé­nyét, hiszen gyanítottam, hogy a sorok barázdái fris­Isaura visszatért és ve­le sok-sok kedves arc, rég nem látott ismerős a Tv 1. programjába. Ez a csatorna csinnadratta nélkül újult meg, nem volt itt sem látvá­nyos botrány, sem országra szóló beharangozás. Mégis naponta tapasztalni a vál­tozást. Ha péntek... Nagyon sok új műsor in­dult, és örvendetesen első­sorban az eleddig mosto­hán kezelt ifjúság számá­ra. A legkisebbeknek hétfő­től csütörtökig pontban ne­gyed hétkor félórás prog­ram kezdődik. Mesék, soro­zatok, régi műsorok és újak. Az előzőre példa a Cimbo­ra, az utóbbira a Terepjá­ró. Ezeken a napokon há­romnegyed hétkor a tinik következnek, a számukra igazán gazdag a választék. Hetente Horrorsó — az erősebb idegzetűeknek, az efféle izgalmakra vágyók­nak, aztán egy nap Test­beszéd, más nap a Most, „a sokoldalú fiatalok” ma­gazinműsora. Negyed nyolc­kor — talán a Híradó han­gulati ellenpontozására Mini klipmix, népszerű magyar és külföldi pop­sztárok videoklipjeivel. A hét első négy napján azo­nos időben tehát egy állan­dó műsorsáv lett a fiata­loké. Pénteken azért történik minden másképp, mert, ha péntek, akkor Ablak. A nagyon népszerű szolgálta­tóműsort vétek lett volna a megszokottól eltérő idő­pontra tenni. Így aztán ezen a napon ötkor kezdő­dik a fiatalok programja. Igazi csemege a Traffic Jam, amelynek első adásai azonnal megnyerték az if­júság tetszését. A kívánság- műsorban kizárólag hazai kedvenceket lehet kérni. Máris sok levéllel ostromol­ják a szerkesztőket az ér­deklődők, a megfejtések mellett még kedves rajzok­kal is kedveskedve. Délutánonként fél órában egy játékfilmsorozat fut. Július első felében — az addigra befejeződő Marc és Sophie után — Isaura érke­zik vissza a képernyőre. A Rabszolgasors annyira nép­szerű volt, hogy ismétlését örömmel kell vennünk. Egy-egy alkalommal keve­sebbet láthatunk a törté­netből, mint annak idején, az élmény mégis izgalmas­nak ígérkezik. sek, s hogy az asszony te­kintete még véletlenül se botlott be közéjük. Sejté­semben nem csalódtam, de a borító oldalán, a fülszö­veggel átellenben tintace­ruzával lemásolt ételrecep­tet pillantottam meg: BÉL­SZÍN SZELET 'PIRÍTOTT CSIRKEMÁJJAL ÉS GOMBÁVAL. Elolvastam, hogy miből mennyit kell venni, nyeltem egy nagyot, és elhatároztam, hogy egy­szer majd kipróbálom. Er­re azonban sajnos azóta sem került sor, és talán a népzenészek sem próbálták ki, elegendő csirkemáj hiá­nyában. De annyi haszna mégis volt a könyvemnek, hogy néhány pillanatra egymásra talált író és ol­vasó, legalább egy olyan ábrándban, amely mind­kettőjük száját megízesí­tette ... B. X. Sok az újdonság a mű­sorok között. Goto a címe a környezetvédelmi magazin­nak. De új ebben a műfaj­ban a gyerekeknek szóló Zöld béka és az Amőba is. Ezek a műsorok szombat délutánonként kéthetente váltják egymást. Tudomá­nyos magazinként a Dimen­ziók és az Útban kétezer fe­lé gazdagította az eleddig eléggé mostohán kezelt is­meretterjesztő programot. Már sok néző felfigyelt ar­ra, hogy divattal, öltözkö­déssel, lakáskultúrával kapcsolatos műsorokat is láthatunk. Háromféle fel­dolgozásban, hogy ne unjuk meg őket, hetente váltják egymást. A Topmodell és a Mezítláb elsősorban az öl­tözködéssel, az En váram pedig inkább a lakáskultú­rával foglalkozik. Közös jellemzőjük az újfajta hangvétel, a közvetlenség, a játékosság. Nem mostoha Az Átmenet című érdek- védelmi magazin hétfő dél­utánonként jelentkezik, a Mozimámor — végre egy filmekkel is foglalkozó mű­tor — a Szomszédok után csütörtökön. A Szín-tér a képzőművészet iránt érdek­lődők kíváncsiságát kíván­ja kielégíteni, de a többi művészeti ág sem lesz mos­toha. Ígérik, hogy még a tánc sem felejtődik el. Több műsor került át a Tv 2-ről. Ennek elsősorban az az oka, hogy a népsze­rű műsorvezetők az 1-es Káprázatos látvány fo­gadja a budavári palota oroszlános udvarában, a Budapesti Történeti Múze­um előtt a látogatót. A napfényben nagyméretű le­egyszerűsített és mégis ra­finált formájú gyönyörűen megmunkált szobrok csil­lognak. A bűvölet aztán folytató­dik a múzeum első emeleti termeiben és a szabadban, a palota kertjében. E művek olyan természe­tességgel simulnak a ba­rokk épület formái és az udvar zöld növényzete kö­zé, mintha pontosan ide tervezték volna őket. És mintha nem sok ezer kilo­méterről, a koreai Masan- ból érkeztek volna. A látszólagos rejtély Moon Shin retrospektív ki­állításán oldódik meg. Ez a halk szavú, szimpatikus művész, aki személyesen is jelen volt kiállítása meg­nyitásán, egyaránt merít az európai és a távol-keleti kultúrából. Méghozzá úgy, hogy egységes egésszé ol­vasztja, és mindenféle nemzetiségű néző számára ismerőssé, befogadhatóvá teszi. És a „csoda” Magyar- országon is megtörtént — mint előbb Párizsban és Zágrábban —, a nézők ba­rátjukká fogadták a csillo­gó, a fényt megsokszoroz­va visszaverő, egyszerű, si­ma formákat. Gyerekek és felnőttek simogatják, ér­zékelik kézzel-szemmel a telt és domború, gömbölyű vagy tekervényes hajlato­kat, formákat, amelyeken leginkább a szimmetria uralkodik. E különleges szobrok ében- és más eg­zotikus fákból, rozsdamen­tes acélból és bronzból vannak. S hogy mi végre csatorna munkatársai lettek. Déry János a Nulladik tí­pusú találkozásokat, Po- mezsánszky György a Fel­kínálómat, s Fodor János pedig a közkedvelt vasár­nap délutánonkénti Cseve­géseit „hozta”. Május óta már a TV Magiszter is szombat délelőttönként és az egyes csatornán látható. Gazdag kínálat A Tv 1 arculatát átfor­málta a „vágtató idő”, Sze­rencsére azonban nem kell változtatnunk tévénézési szokásainkon. Köszöntenek régi kedves ismerőseink: a Szomszédok csütörtökön­ként és kedd esténként hat­nyolc hétig a sorozatok sze­replői. Nem szűnik meg a Tv-mozi. Csak ezentúl Tv 1 mozi a címe. Közkívánatra a Zenélő filmkockákban megismétlik a Hairt, aztán levetítik Cliff Richard hat­vanas évek elején készült filmjét, amelynek Fiatalok a címe. Biztosan nagy si­kere lesz a Webberrel ké­szült portréműsornak, amelyben, természetesen, részleteket láthatunk musi­caljeinek világhírt hozó elő­adásaiból. A kínálat tehát gazdag. Van miből választani. Ahogy mondani szokták, „felvették a kesztyűt” a műsorok készítői. Hisznek abban, hogy tudnak olyan műsort nyújtani számunk­ra, amelyet egyetlen sok­pénzű műholdas adás sem. A kezdet biztató. jöttek a világra, arról Moon Shin azt mondja: „Mielőtt megalkotom szob­raimat, sok rajzot készítek, amelyek vonalakkal össze­kötött körökből, oválisok­ból, félkörökből állnak. A papíron kifejtett ötletektől áthatva hozzáfogok a ke­ményfém egy darabjának közvetlen faragásához, hogy testet adjak ezeknek a köröknek és vonalaknak. E testeknek mindamellett nincs pontos jelentésük, semmilyen valóságkép nem szolgál alapul hozzájuk. Csupáncsak azt kívánom, hogy ezek a formák, melyek végső soron az »életet« je- lentik, életre keljenek munkám során”. Moon Shin 1923-ban szü­letett. Nagy szegénységben Korea déli részén töltött gyermekkora után a tokiói szépművészeti főiskolán folytatott tanulmányokat. 1946-tól visszatért szülőha­zájába, és rendszeresen ki­állítja festményeit. Szob­rásszá Párizsban lett, úgy mesélik, véletlenül, midőn egy kastély restaurálásánál dolgozva átélte a háromdi­menziós valóság megvál­toztathatóságának szükség- szerűségét. Kézitusája az anyaggal ettől fogva életé­nek lényegét jelentette. Párizsban még többször, hosszú évekre visszatérd Számos kiállítása volt Ko­reán kívül Németország­ban, Svájcban, Franciaor­szágban, Olaszországban, Teheránban, Irakiban, Ju­goszláviában — és most Magyarországon is. Retros­pektív tárlaton 1940 és 1990 között keletkezett 170 mű­ve, szobrok, rajzóik, festmé­nyek láthatók. (Kádár) Az antik Floriana Lovat is temettek A könyvek baszna Megízesítette száját Józsa Ágnes A Moon Shin-rejtély Kúíllítás a történeti múzeumban

Next

/
Thumbnails
Contents