Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

A fogyózás c!i.'alja NINCS TÖBBÉ DAG!? A korok divatja változik, hol a dunidi szépnemet ked­velik, máskor meg a desz- kasoványat, de így van ez a férfiakkal is. A husza­dik század vége, napjaink ízlése, úgy látszik, nemigen szereti a telt idomokat, a rengő hájakat. Divat a francia sovány, meg az olasz slank. Újabban azon­ban a németek próbálnak polgárjogot adni a testes testnek is. Érmek indítéka népszerű politikusuk, Kohl, aki száz kiló fölötti, s aki utál sportolni, viszont imád enni. A magyarok inkább a franciás ízlés szerinti nyú- lánkot kedvelik, a férfiak szeme gyakrabban akad meg a nyurga ifjú hölgye­ken, mint a zsírpárnák közt szuszogó, asztmásán totyo­gó hízottakon. A nők is szí­vesebben nyugtatják a pil­lantásunk egy lapos hasú hím inggombjain, mintha azokat a bizonyos gombo­kat a kitüremkedő kappan­háj feszegeti szét. A fogyni vágyóknak he­ti másfél kiló súlyleadást ígér a Kilo-Nit nevű új fo­gyasztószer. amelyet az érdi Clasicca Kft. forgalmaz. A német találmáíiyú és gyár­tású kellemes ízű folya­dékot Magyarországon, Csehszlovákiában, Romá­niában és Jugoszláviában egyedüli joggal a Classica forgalmazza. A másfél éve alakult káeftét az Indust­ry és a Vitai Rt., valamint magánszemélyeik alapítot­ták kozmetikai szerek és gyógykozmeti.kai készít­mények gyártására és for­galmazására. — kk — Árvíz vagy éhínség In jón o monszun Százmilliók élete, min­dennapi kenyere (de leg­főképpen rizsadagja) függ a trópusok és részben a mérsékelt öv éghajlatát is meghatározó monszunsze­lektől. Amennyire áldás a téli félévben kiaszott föl­dekre a nyári eső, legalább annyira veszély és pusztu­lás a lakosságra nézve. A monszun (az arab nyelvből származik, jelentése: év­szak) működési mechaniz­musát még ma sem ismer­jük egészen pontosan, elv­ben azonban a tengervíz és a szárazföldek eltérő fel- melegedésén alapszik. Télen a kontinensek jobban le­hűlnek, mint az óriási hő­tárolónak számító óceán, s a szárazföld felett kialakuló magas nyomású légköri vi­szonyok miatt a tenger felé fúj a szél. A váltás május derekán, június ele­jén történik. Megfordul a szél iránya, s a párával telt légtömegek — gyakran pusztító viharokkal kisérve — a szárazföldre rontanak. Ilyenkor alakulnak ki a kü­lönféle neveken ismert trópusi ciklonok, amelyek egészen mások, mint azok a ciklonok, amelyek Euró­pa, így hazánk időjárását is befolyásolják. Az előbbiek ugyanis jóval kisebb átmé­rőjűéit (néhány tíz, esetleg 100-200 km-esek). A tenge­lye körül forgó képződmény központjában rendkívül alacsony a légnyomás. En­nek az a következménye, hogy gyors befelé, majd felfelé irányuló légmozgást, magyarán szelet tapasztal­hatunk. A gyors feláramlás felhőképződést, s nemrit­kán katasztrofális mennyi-'­Ismét egy „legmelegebb” év Az iivegház-gázok betartanak? A Föld felszínének átlag­hőmérséklete magasabb Volt 1990-ben, mint bár­mely más esztendőben, mióta az időjárási adatok rendszeres észlelése és fel­jegyzése a 19. század köze­pén megkezdődött. A múlt évre vonatkozó globális fel­színi hőmérsékletértékek emelkedést mutatnak, álla­pították meg az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának és a Kelet- Anglia Egyetem (UEA) klímakutató csoportjának szakemberei. A felemelke­dés tavaly meghaladta a korábbi 1988-as rekordot 0,05 C-fokkal. Mindezek el­lenére túl korai kellő biz­tonsággal kijelenteni, hogy a jelenlegi melegedés mi­lyen kapcsolatban van az iivegház-gázok légköri fel- dúsulásával. Az adatsorokban találha­tó legmelegebb évekből hat a nyolcvanas években figyelhető meg, így az el­múlt évtized volt az eddi­gi legmelegebb. A kutatók most a megfigyelt melege­dés és az üvegházgázok koncentrációja közötti ösz- szefüggést próbálják ki­deríteni. Egymagában az átlaghőmérséklet változá­sának ismerete túl kevés információt jelent, így az egyetemi kutatók a hőmér­sékletelosztás kiszámításá­nál dolgoznak. A Föld felszínének hálózatosán beosztott régióira vonat­kozóan hasonlítják össze az adatokat, a korábbi ada­tokat összegezve a jövőre vonatkozó számítógépes modell előrejelzéseivel. Az UEA kutatói szerint ugyan a felső légkör mele­gedése tapasztalható, aho­gyan az üvegázmodell jó­solja, de van néhány ki­sebb ellentmondás: a sztra­toszféra melegedése lassúbb a vártnál, és a felszín me­legedése nagyobb a közepes földrajzi szélességeken, és kisebb a pólusok közelé­ben, mint az üvegház-íel- melegedés számítógépes modelljéből következne. Az, hogy milyen éghaj­latváltozásra számítha­tunk, ma még nem jósol­ható meg egyértelműen, de a világ meteorológiai szol­gálatának egyre bővülő adatai lehetőséget fognak nyújtani a hosszú távú fo­lyamatok megértéséhez is. De az már ma is bizonyos, hogyha a változások a je­lenlegi ütemben ■ folyta­tódnak, az üvegház-gázok (mint például a széndioxid) légkörbeli koncentrációja 40 éven belül az iparosítás kora előtti érték kétszere­sét éri el, és ismét megkét­szereződik, még mielőtt a 21. század véget érne. A Föld éghajlatára vonatko­zó egyes modellek szerint számolnunk kell, azzal, hogy még az egyszeri meg­duplázódás is a globális hőmérséklet néhány fokos emelkedését eredményezi. Becslések szerint a Föld hőmérséklete 1,5-4,5 C-fok­kal megemelkedne. Ez a kicsinek tűnő hőmérsékleti eltolódás azonban össze­vethető a legutóbbi, 18 000 évvel ezelőtti jégkorszak és . a mai éghajlati viszo­nyok közötti különbségek­kel. ségű csapadékot okoz. A trópusi ciklonban a szél óránkénti sebessége meg­haladhatja a 200-250 kilo­métert. Egészen sajátos a mon­szun szerepe a Hindusztá- ni-alföldön, a Gangesz— Brahmaputra-deltában, az­az Bangladesben és Eszak- kelet-Indiában. A páratelt légtömegek ugyanis neki­ütköznek az alföldtől északra tornyosuló Hima­lájának, felemelkedésre kényszerülnek, és világre- kordnyi mennyiségű esővel öntözik a hegység déli lej­tőit. A tengernyi víz ára­datként zúdul a lapos, fel- töltött síkságra, amelyen a folyók amúgy is ezer ágra szakadva, hordalékkal küszködve haladnak a ten­ger felé. A monszunváltás körüli árvizek olyan rend­szeresek a Gangesz-deitá- ban, mint a Nílusé volt Egyiptomban az Asszuáni- gát felépítése előtt. Eangia- des népe (az egyik legsű­rűbben lakott ország a Föl­dön) éhen halna, ha az ár­víz elmaradna. Az áradás újítja fel termékeny iszap­pal a földeket, élteti a vi­dék különleges vegetációját, s ad fehérjét halhús for­májában az éhezőknek. Sajnos akadnak abnor­mális évek, amikor a mon­szun pusztító erővel, viha­rokkal támad. Ez ellen egyelőre nincs védekezés. Gátak építése sem jelent­het megoldást, mert óriási árvizek esetében a folyó úgyis arra megy, amerre akar, más esetekben pe­dig a védművek csak las sítják, akadályozzák, hogy a kiáradt víz minél hama­rabb visszatérhessen a medrébe. Az alacsony fekvésű parti síkságokra esetenként magas hullámokkal árad ki a tenger. Ha beválnak azok a jóslatok, hogy az éghajlat melegedésével nő a világtenger szintje, már csupán néhány deciméte­res emelkedés még súlyo­sabb helyzetbe hozhatja a kis tengerszint feletti ma­gasságú tengerparti orszá­gokat, köztük Bangladest is. Németh Géza MINDEN ÉS MINDENKI NEM ELADÓ A pletyka még nem tény Bezárt kerületünk — és környékünk — egyetlen számottevő uszodája. Nem végleg, csak kct hónap­ra. A közlemény szerinti ok felújítás, a távfűtők éves nagyjavítása stb. Mindez a szezon közepén, amikor teli az utca kapukulcsos gyerekkel, a szü­lőknek napról napra megújuló gondja, hová Is passzolják a srácot legalább néhány órára. Mellesleg kételyeim vannak az „ideiglenesség­gel" kapcsolatban, a borúlátók már el is parentálták az uszodát. Tudni vélik, hogy nincs pénz a fenn­tartására. Mint ahogy más kerületnek sincsen, s emiatt minden kegyes csalás ós szépítés nélkül — lakatot tettek a strandok és uszodák kapujára. A fentiek ismeretében meglepett, amikor valaki a kerepestarcsai uszodát ajánlotta mint üdvös meg­oldást. Őszintén szólva ed­dig nam tudtam, hogy Ke- repesiarcsán ilyen is van, s emiÍven gondolatokkal ül­tem a kocsiba: ugyan mi­lyen uszodája lehet egy községnek? y Nos, jó pesties zsargonnal mondva: pofára estem. A kerepestarcsai uszoda úgy küllemével, mint infrastruk­túrájával a legigényesebb vízszerelmeseket is kielé­gítheti. Ráadásul — ha a pesti . és budai patinás strandokat, uszodákat ve­szem alapul — a távolság- különbségtől — Kőbánya, Kispest, Lőrinc és még jó néhány kerület esetében — nyugodtan eltekinthetünk. Például Rákoskeresztúr semmivel sincs közelebb a Palatínushoz, mint Kere- pestarcsához. Távol áll tőlem rejtett reklámozás szándéka, csu­pán azt szeretném érzékel­tetni, nem kell ahhoz vá­rosi rang vagy városnyi nagyságú kerület, hogy fenntartsanak, istápolja- nak egy uszodát. A kerepestarcsai uszoda 1987 és 89 közt épült 56 millió forintból, 1989. de­cember 2-án nyitotta meg kapuit. Sátortetős, de télen- nyáron üzemel. A 11X25 méteres, feszített víztükrös medence egyaránt alkalmas sportolásra és strandolásra is. A víz hőmérséklete 27—29 fok, előmelegített. Állítólag 4-500 méterrel ar­rébb termálvízforrás van, nem tudni, az akkori köz­ségvezetők miért nem ezt hasznosították. — Nagy kár volt nem a termálvízre építeni az uszodát, megta­karíthatnánk a vízelőmele­gítés milliós nagyságrendű költségét — mondta az egyik képviselő magánvéle­ményként. Belépődíjként 40 forintot fizettem. A gyerek- és nyug­díjasjegy 20 forint. Meg is látszik, teli a medence gyerekekkel, akik egyedül jönnek, azokra az úszómes­ter vigyáz. — Hogy tudják ennyiből kigazdálkodni a működteté­si költséget? — kérdeztem Országh Lászlótól, az uszo­da igazgatójától. — Sehogy sem. Mint egy hatmillió forint az éves de­ficit, ennyivel kell támogas­son bennünket az önkor­mányzat. Országh László már a nyitásnál itt volt, felső ké­pesítésű energetikus, mű­szaki ember, pont ezért esett rá a választás annak idején. — Igen, kezdettől fogva itt vagyak, de már nem sokáig. Ügy tűnik, augusztusban kikapom a munkakönyvemet — mondja sóhajtva. Az ok nem személyre szó­ló — szerintem nem az —, egyszerűen arról van szó, az önkormányzat nem kí­vánja végleg felvállalni az uszoda deficitjét. Pályáza­tot írt ki július 15-ei határ­idővel, s vállalkozásba ad­ja az egész strandkomple- xomot. — Nem törvényszerű, hogy önnek menni kell — mondom Országh László­nak. — Egyrészt mert ön is pályázhat, másrészt nem kizárt, hogy az új üzemel­tető is igényt tart majd az ön szaktudására. Az igazgató megmoso­lyogja a naivságomat. — Valóban pályáztam, s bár adná az ég, hogy az ön jó­hiszeműsége igazolódna. Sajnos olyan pletykák ter- jengenek, hogy már íég megvan a jelölt a vállalko­záshoz, az egész pályázta­tás csak humbug. Azzal az illetővel viszont kölcsönö­sen nem kívánnánk együtt­működni, én vele, ő velem. Leszámítva a személyes el­lentéteket, magával a szem­lélettel nem tudok egyetér­teni. Számos nyugati példá­val tudnám igazolni: ma vezérigazgató, holnap be­osztott, mert jött valaki, aki jobban tudja a dolgokat csi­nálni. Van-e alapja az uszoda körüli pletykáknak? Tény, a pletyka jócskán felzavar­ta a kedélyek vizét, a 15 fős személyzet többsége nyug­talan, senki nem látja biz­tosnak a holnapi kenyeret. És ez már így lesz, amíg a verseny el nem dől. Megltaptam a pályázati kiírás hiteles szövegét. Jo­gilag korrekt. Azt nem le­het az önkormányzatnak felróni, hogy a kritériumok nagy része a számukra ked­vező. Kettőn múlik a vásár, a kereslet és kínálat törvé­nye itt is érvényes. — Nézze, én nem akarok sem szembe állni, sem mel­lé állni az önkormányzat­nak, de a kiírás feltételei egyenlő esélyt adnak vala­mennyi vállalkozójelöltnek — próbálom meggyőzni, bá­torítani Országh Lászlót. — A ténsasszony- és urambá- tyám-szinten terjesztett pletykának nem jó hitelt adni vagy felülni. Várjuk ki a végét. Ha az esemé­nyek önt igazolják, ígérem, kiállók ön mellett. Meggyőződésem, hogy er­re nem fog sor kerülni. Ezért is nem kerestem fel a pol­gármestert. Hiszek és bí­zok a községatyák pártat­lan döntésében, egyszerűen azért, mert egy egész testü­letet nem lehet „megvenni”. Különben. nagyszerűen éreztem magamat a kere­pestarcsai uszodában, s megnyugtatásomra szolgál, hogy az uszoda nem készül bezárni. S ezt mindenek­előtt az önkormányzat ja­vára írom. Maíula Gy. Oszkár Franciaországi turnéra indul a kerepestarcsai csoport A néptánc kis követei Pest megye települései­nek több országban voltak testvérvárosi kapcsolatai. Hogy a rendszerváltás után miként alakultak a régi barátságok, mennyire ma­radtak meg, kötnek a szö­vögetett szálak, azt nem lehet pontosan tudni. Az viszont tény, hogy egyes települések ma is próbál­koznak újak kiépítésével. A kerepestarcsai műve­lődési ház néptánccsoport­ja egy ilyen ismeretség kapcsán, e hónap végén utazik Franciaországba. A táncos kislányok tanárától, az egész szervezőmunkát egyedül bonyolító Csorba Évától kaptunk tájékozta­tást a részletekről. — Ez a tánccsoport évek­kel ezelőtt alakult, mintegy utánpótlásaként a nagy miíltú Pávakörnek. A gye­rekeket én tavaly júliustól tanítom, és hetente tar­tunk próbákat. Amikor jött ez a lehetőség, hogy rövid műsorunk érdekli a fran­cia közönséget, azonnal in­tenzivebb munkába kezd­tünk — mondta Csorba Éva. □ Kitől jött a meghívás, és mit tudnak önökről az invitálok? — Nizza, Can és Monte- Carlo polgármesterei hív­tak, ugyanis városaikban nagyszabású rendezvényso­rozat lesz. Ok kenyérün­nepnek nevezik, és ezen a fesztiválon lépünk fel. Hogy mit tudnak rólunk? Hát túl sokat nem. El­küldtük az „életrajzunkat” és természetesen a műso­runk videofelvételét. Erre jött a meghívás. □ Hány gyerekkel dol­gozik, és mit adnak elő? — Tizenketten vannak a csoportban, tíz lány és saj­nos csak két fiú. Műsorun­kon karikázó, ugrós, üve­ges- és dudari tánc szere­pel. A turnéra sikerült megnyernem néhány profi táncost is, akik gázsi nél­kül vállalják a fellépést, és velünk utazik a Csutorás együttes három zenésze is. □ Honnan lesz minder­re pénz? Kik támogatják? — Rátapintott a legér­zékenyebb pontra. Ma, amikor szegények a műve­lődési házak, az önkor­mányzatok és az emberek egyaránt, ez kardinális kérdés. Nekünk is sok problémát okozott, bár a meghívás úgy szól, hogy a francia határtól minden költségünket vállalja és fizeti a meghívó, de addig is el kell jutni. Kerestünk szponzorokat itt, helyben, Kerepestarcsán. Támoga­tóink közül kiemelném Les- tyák Attila vendéglőtulaj- donost, aki 40 ezer forint­tal támogatott és Pelyvás Dániel kisiparos pékmes­tert, aki egyébként képvi­selő, tőle 20 ezret kapott a tánccsoport. A polgármes­teri hivatal egy adomány­ból származó, százezer fo­rintos tételt utalt a szám­lánkra. A művelődési ház­nak sajnos nincs pénze, amikor a felajánlásáról volt szó, az én oktatói pén­zemet emlegette a ház igazgatója, de ezt, kéthavi díjat én önként átutaltat­tam a költségek kiegészí­tésére. Az utazó gyerekek szülei hétezer forintot fi­zetnek be a közös költsé­gekre. A faluban működő Szilasmenti Termelőszövet­kezet anyagilag nem, de néhány ajándékcsomaggal segíti kiutazásunkat. Elmondta még a csoport- vezető, hogy a lányok kü­lönböző népviseletekben lépnek fel. A ruhák java része a saját tulajdonuk, de néhány kiegészítőt köl­csönözniük is kell. Tájé­koztatott továbbá arról, hogy a Magyarországot képviselő táncosok egész útját a határtól végigkíséri a francia televízió hármas csatornájának stábja. A vendéglátók meghív­ták Kerepestarcsa polgár- mesterét és feleségét is, mert a tervek szerint augusztusban a meghívást kezdeményező három vá­ros polgármestere is ha­zánkba látogat, elkísérve a vendégszereplésre érkező Academi Dou Miejour tánccsoportot. Kerepestar­csán többen úgy véleked­nek, ez nemcsak a telepü­lés, hanem a megye számá­ra is kedvező, hiszen érdek­lődés van gazdaságunk és vállalkozásaink iránt is. Üj kapuk nyílhatnak meg, közös vállalkozásokba le­het kezdeni. Az augusztusban érkező francia csoportról részben a táncosok meg a támogató szponzorok gondoskodnak. A polgármesterek repre­zentatív ellátása és prog­ramjának kialakítása nagy valószínűség szerint a he­lyi önkormányzat feladata lesz. A "gyerekeket most elkí­séri a főváros egyik kerü­letének tv-stúdiója is. / Árvái Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents