Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-13 / 163. szám
A fogyózás c!i.'alja NINCS TÖBBÉ DAG!? A korok divatja változik, hol a dunidi szépnemet kedvelik, máskor meg a desz- kasoványat, de így van ez a férfiakkal is. A huszadik század vége, napjaink ízlése, úgy látszik, nemigen szereti a telt idomokat, a rengő hájakat. Divat a francia sovány, meg az olasz slank. Újabban azonban a németek próbálnak polgárjogot adni a testes testnek is. Érmek indítéka népszerű politikusuk, Kohl, aki száz kiló fölötti, s aki utál sportolni, viszont imád enni. A magyarok inkább a franciás ízlés szerinti nyú- lánkot kedvelik, a férfiak szeme gyakrabban akad meg a nyurga ifjú hölgyeken, mint a zsírpárnák közt szuszogó, asztmásán totyogó hízottakon. A nők is szívesebben nyugtatják a pillantásunk egy lapos hasú hím inggombjain, mintha azokat a bizonyos gombokat a kitüremkedő kappanháj feszegeti szét. A fogyni vágyóknak heti másfél kiló súlyleadást ígér a Kilo-Nit nevű új fogyasztószer. amelyet az érdi Clasicca Kft. forgalmaz. A német találmáíiyú és gyártású kellemes ízű folyadékot Magyarországon, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában egyedüli joggal a Classica forgalmazza. A másfél éve alakult káeftét az Industry és a Vitai Rt., valamint magánszemélyeik alapították kozmetikai szerek és gyógykozmeti.kai készítmények gyártására és forgalmazására. — kk — Árvíz vagy éhínség In jón o monszun Százmilliók élete, mindennapi kenyere (de legfőképpen rizsadagja) függ a trópusok és részben a mérsékelt öv éghajlatát is meghatározó monszunszelektől. Amennyire áldás a téli félévben kiaszott földekre a nyári eső, legalább annyira veszély és pusztulás a lakosságra nézve. A monszun (az arab nyelvből származik, jelentése: évszak) működési mechanizmusát még ma sem ismerjük egészen pontosan, elvben azonban a tengervíz és a szárazföldek eltérő fel- melegedésén alapszik. Télen a kontinensek jobban lehűlnek, mint az óriási hőtárolónak számító óceán, s a szárazföld felett kialakuló magas nyomású légköri viszonyok miatt a tenger felé fúj a szél. A váltás május derekán, június elején történik. Megfordul a szél iránya, s a párával telt légtömegek — gyakran pusztító viharokkal kisérve — a szárazföldre rontanak. Ilyenkor alakulnak ki a különféle neveken ismert trópusi ciklonok, amelyek egészen mások, mint azok a ciklonok, amelyek Európa, így hazánk időjárását is befolyásolják. Az előbbiek ugyanis jóval kisebb átmérőjűéit (néhány tíz, esetleg 100-200 km-esek). A tengelye körül forgó képződmény központjában rendkívül alacsony a légnyomás. Ennek az a következménye, hogy gyors befelé, majd felfelé irányuló légmozgást, magyarán szelet tapasztalhatunk. A gyors feláramlás felhőképződést, s nemritkán katasztrofális mennyi-'Ismét egy „legmelegebb” év Az iivegház-gázok betartanak? A Föld felszínének átlaghőmérséklete magasabb Volt 1990-ben, mint bármely más esztendőben, mióta az időjárási adatok rendszeres észlelése és feljegyzése a 19. század közepén megkezdődött. A múlt évre vonatkozó globális felszíni hőmérsékletértékek emelkedést mutatnak, állapították meg az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának és a Kelet- Anglia Egyetem (UEA) klímakutató csoportjának szakemberei. A felemelkedés tavaly meghaladta a korábbi 1988-as rekordot 0,05 C-fokkal. Mindezek ellenére túl korai kellő biztonsággal kijelenteni, hogy a jelenlegi melegedés milyen kapcsolatban van az iivegház-gázok légköri fel- dúsulásával. Az adatsorokban található legmelegebb évekből hat a nyolcvanas években figyelhető meg, így az elmúlt évtized volt az eddigi legmelegebb. A kutatók most a megfigyelt melegedés és az üvegházgázok koncentrációja közötti ösz- szefüggést próbálják kideríteni. Egymagában az átlaghőmérséklet változásának ismerete túl kevés információt jelent, így az egyetemi kutatók a hőmérsékletelosztás kiszámításánál dolgoznak. A Föld felszínének hálózatosán beosztott régióira vonatkozóan hasonlítják össze az adatokat, a korábbi adatokat összegezve a jövőre vonatkozó számítógépes modell előrejelzéseivel. Az UEA kutatói szerint ugyan a felső légkör melegedése tapasztalható, ahogyan az üvegázmodell jósolja, de van néhány kisebb ellentmondás: a sztratoszféra melegedése lassúbb a vártnál, és a felszín melegedése nagyobb a közepes földrajzi szélességeken, és kisebb a pólusok közelében, mint az üvegház-íel- melegedés számítógépes modelljéből következne. Az, hogy milyen éghajlatváltozásra számíthatunk, ma még nem jósolható meg egyértelműen, de a világ meteorológiai szolgálatának egyre bővülő adatai lehetőséget fognak nyújtani a hosszú távú folyamatok megértéséhez is. De az már ma is bizonyos, hogyha a változások a jelenlegi ütemben ■ folytatódnak, az üvegház-gázok (mint például a széndioxid) légkörbeli koncentrációja 40 éven belül az iparosítás kora előtti érték kétszeresét éri el, és ismét megkétszereződik, még mielőtt a 21. század véget érne. A Föld éghajlatára vonatkozó egyes modellek szerint számolnunk kell, azzal, hogy még az egyszeri megduplázódás is a globális hőmérséklet néhány fokos emelkedését eredményezi. Becslések szerint a Föld hőmérséklete 1,5-4,5 C-fokkal megemelkedne. Ez a kicsinek tűnő hőmérsékleti eltolódás azonban összevethető a legutóbbi, 18 000 évvel ezelőtti jégkorszak és . a mai éghajlati viszonyok közötti különbségekkel. ségű csapadékot okoz. A trópusi ciklonban a szél óránkénti sebessége meghaladhatja a 200-250 kilométert. Egészen sajátos a monszun szerepe a Hindusztá- ni-alföldön, a Gangesz— Brahmaputra-deltában, azaz Bangladesben és Eszak- kelet-Indiában. A páratelt légtömegek ugyanis nekiütköznek az alföldtől északra tornyosuló Himalájának, felemelkedésre kényszerülnek, és világre- kordnyi mennyiségű esővel öntözik a hegység déli lejtőit. A tengernyi víz áradatként zúdul a lapos, fel- töltött síkságra, amelyen a folyók amúgy is ezer ágra szakadva, hordalékkal küszködve haladnak a tenger felé. A monszunváltás körüli árvizek olyan rendszeresek a Gangesz-deitá- ban, mint a Nílusé volt Egyiptomban az Asszuáni- gát felépítése előtt. Eangia- des népe (az egyik legsűrűbben lakott ország a Földön) éhen halna, ha az árvíz elmaradna. Az áradás újítja fel termékeny iszappal a földeket, élteti a vidék különleges vegetációját, s ad fehérjét halhús formájában az éhezőknek. Sajnos akadnak abnormális évek, amikor a monszun pusztító erővel, viharokkal támad. Ez ellen egyelőre nincs védekezés. Gátak építése sem jelenthet megoldást, mert óriási árvizek esetében a folyó úgyis arra megy, amerre akar, más esetekben pedig a védművek csak las sítják, akadályozzák, hogy a kiáradt víz minél hamarabb visszatérhessen a medrébe. Az alacsony fekvésű parti síkságokra esetenként magas hullámokkal árad ki a tenger. Ha beválnak azok a jóslatok, hogy az éghajlat melegedésével nő a világtenger szintje, már csupán néhány deciméteres emelkedés még súlyosabb helyzetbe hozhatja a kis tengerszint feletti magasságú tengerparti országokat, köztük Bangladest is. Németh Géza MINDEN ÉS MINDENKI NEM ELADÓ A pletyka még nem tény Bezárt kerületünk — és környékünk — egyetlen számottevő uszodája. Nem végleg, csak kct hónapra. A közlemény szerinti ok felújítás, a távfűtők éves nagyjavítása stb. Mindez a szezon közepén, amikor teli az utca kapukulcsos gyerekkel, a szülőknek napról napra megújuló gondja, hová Is passzolják a srácot legalább néhány órára. Mellesleg kételyeim vannak az „ideiglenességgel" kapcsolatban, a borúlátók már el is parentálták az uszodát. Tudni vélik, hogy nincs pénz a fenntartására. Mint ahogy más kerületnek sincsen, s emiatt minden kegyes csalás ós szépítés nélkül — lakatot tettek a strandok és uszodák kapujára. A fentiek ismeretében meglepett, amikor valaki a kerepestarcsai uszodát ajánlotta mint üdvös megoldást. Őszintén szólva eddig nam tudtam, hogy Ke- repesiarcsán ilyen is van, s emiÍven gondolatokkal ültem a kocsiba: ugyan milyen uszodája lehet egy községnek? y Nos, jó pesties zsargonnal mondva: pofára estem. A kerepestarcsai uszoda úgy küllemével, mint infrastruktúrájával a legigényesebb vízszerelmeseket is kielégítheti. Ráadásul — ha a pesti . és budai patinás strandokat, uszodákat veszem alapul — a távolság- különbségtől — Kőbánya, Kispest, Lőrinc és még jó néhány kerület esetében — nyugodtan eltekinthetünk. Például Rákoskeresztúr semmivel sincs közelebb a Palatínushoz, mint Kere- pestarcsához. Távol áll tőlem rejtett reklámozás szándéka, csupán azt szeretném érzékeltetni, nem kell ahhoz városi rang vagy városnyi nagyságú kerület, hogy fenntartsanak, istápolja- nak egy uszodát. A kerepestarcsai uszoda 1987 és 89 közt épült 56 millió forintból, 1989. december 2-án nyitotta meg kapuit. Sátortetős, de télen- nyáron üzemel. A 11X25 méteres, feszített víztükrös medence egyaránt alkalmas sportolásra és strandolásra is. A víz hőmérséklete 27—29 fok, előmelegített. Állítólag 4-500 méterrel arrébb termálvízforrás van, nem tudni, az akkori községvezetők miért nem ezt hasznosították. — Nagy kár volt nem a termálvízre építeni az uszodát, megtakaríthatnánk a vízelőmelegítés milliós nagyságrendű költségét — mondta az egyik képviselő magánvéleményként. Belépődíjként 40 forintot fizettem. A gyerek- és nyugdíjasjegy 20 forint. Meg is látszik, teli a medence gyerekekkel, akik egyedül jönnek, azokra az úszómester vigyáz. — Hogy tudják ennyiből kigazdálkodni a működtetési költséget? — kérdeztem Országh Lászlótól, az uszoda igazgatójától. — Sehogy sem. Mint egy hatmillió forint az éves deficit, ennyivel kell támogasson bennünket az önkormányzat. Országh László már a nyitásnál itt volt, felső képesítésű energetikus, műszaki ember, pont ezért esett rá a választás annak idején. — Igen, kezdettől fogva itt vagyak, de már nem sokáig. Ügy tűnik, augusztusban kikapom a munkakönyvemet — mondja sóhajtva. Az ok nem személyre szóló — szerintem nem az —, egyszerűen arról van szó, az önkormányzat nem kívánja végleg felvállalni az uszoda deficitjét. Pályázatot írt ki július 15-ei határidővel, s vállalkozásba adja az egész strandkomple- xomot. — Nem törvényszerű, hogy önnek menni kell — mondom Országh Lászlónak. — Egyrészt mert ön is pályázhat, másrészt nem kizárt, hogy az új üzemeltető is igényt tart majd az ön szaktudására. Az igazgató megmosolyogja a naivságomat. — Valóban pályáztam, s bár adná az ég, hogy az ön jóhiszeműsége igazolódna. Sajnos olyan pletykák ter- jengenek, hogy már íég megvan a jelölt a vállalkozáshoz, az egész pályáztatás csak humbug. Azzal az illetővel viszont kölcsönösen nem kívánnánk együttműködni, én vele, ő velem. Leszámítva a személyes ellentéteket, magával a szemlélettel nem tudok egyetérteni. Számos nyugati példával tudnám igazolni: ma vezérigazgató, holnap beosztott, mert jött valaki, aki jobban tudja a dolgokat csinálni. Van-e alapja az uszoda körüli pletykáknak? Tény, a pletyka jócskán felzavarta a kedélyek vizét, a 15 fős személyzet többsége nyugtalan, senki nem látja biztosnak a holnapi kenyeret. És ez már így lesz, amíg a verseny el nem dől. Megltaptam a pályázati kiírás hiteles szövegét. Jogilag korrekt. Azt nem lehet az önkormányzatnak felróni, hogy a kritériumok nagy része a számukra kedvező. Kettőn múlik a vásár, a kereslet és kínálat törvénye itt is érvényes. — Nézze, én nem akarok sem szembe állni, sem mellé állni az önkormányzatnak, de a kiírás feltételei egyenlő esélyt adnak valamennyi vállalkozójelöltnek — próbálom meggyőzni, bátorítani Országh Lászlót. — A ténsasszony- és urambá- tyám-szinten terjesztett pletykának nem jó hitelt adni vagy felülni. Várjuk ki a végét. Ha az események önt igazolják, ígérem, kiállók ön mellett. Meggyőződésem, hogy erre nem fog sor kerülni. Ezért is nem kerestem fel a polgármestert. Hiszek és bízok a községatyák pártatlan döntésében, egyszerűen azért, mert egy egész testületet nem lehet „megvenni”. Különben. nagyszerűen éreztem magamat a kerepestarcsai uszodában, s megnyugtatásomra szolgál, hogy az uszoda nem készül bezárni. S ezt mindenekelőtt az önkormányzat javára írom. Maíula Gy. Oszkár Franciaországi turnéra indul a kerepestarcsai csoport A néptánc kis követei Pest megye településeinek több országban voltak testvérvárosi kapcsolatai. Hogy a rendszerváltás után miként alakultak a régi barátságok, mennyire maradtak meg, kötnek a szövögetett szálak, azt nem lehet pontosan tudni. Az viszont tény, hogy egyes települések ma is próbálkoznak újak kiépítésével. A kerepestarcsai művelődési ház néptánccsoportja egy ilyen ismeretség kapcsán, e hónap végén utazik Franciaországba. A táncos kislányok tanárától, az egész szervezőmunkát egyedül bonyolító Csorba Évától kaptunk tájékoztatást a részletekről. — Ez a tánccsoport évekkel ezelőtt alakult, mintegy utánpótlásaként a nagy miíltú Pávakörnek. A gyerekeket én tavaly júliustól tanítom, és hetente tartunk próbákat. Amikor jött ez a lehetőség, hogy rövid műsorunk érdekli a francia közönséget, azonnal intenzivebb munkába kezdtünk — mondta Csorba Éva. □ Kitől jött a meghívás, és mit tudnak önökről az invitálok? — Nizza, Can és Monte- Carlo polgármesterei hívtak, ugyanis városaikban nagyszabású rendezvénysorozat lesz. Ok kenyérünnepnek nevezik, és ezen a fesztiválon lépünk fel. Hogy mit tudnak rólunk? Hát túl sokat nem. Elküldtük az „életrajzunkat” és természetesen a műsorunk videofelvételét. Erre jött a meghívás. □ Hány gyerekkel dolgozik, és mit adnak elő? — Tizenketten vannak a csoportban, tíz lány és sajnos csak két fiú. Műsorunkon karikázó, ugrós, üveges- és dudari tánc szerepel. A turnéra sikerült megnyernem néhány profi táncost is, akik gázsi nélkül vállalják a fellépést, és velünk utazik a Csutorás együttes három zenésze is. □ Honnan lesz minderre pénz? Kik támogatják? — Rátapintott a legérzékenyebb pontra. Ma, amikor szegények a művelődési házak, az önkormányzatok és az emberek egyaránt, ez kardinális kérdés. Nekünk is sok problémát okozott, bár a meghívás úgy szól, hogy a francia határtól minden költségünket vállalja és fizeti a meghívó, de addig is el kell jutni. Kerestünk szponzorokat itt, helyben, Kerepestarcsán. Támogatóink közül kiemelném Les- tyák Attila vendéglőtulaj- donost, aki 40 ezer forinttal támogatott és Pelyvás Dániel kisiparos pékmestert, aki egyébként képviselő, tőle 20 ezret kapott a tánccsoport. A polgármesteri hivatal egy adományból származó, százezer forintos tételt utalt a számlánkra. A művelődési háznak sajnos nincs pénze, amikor a felajánlásáról volt szó, az én oktatói pénzemet emlegette a ház igazgatója, de ezt, kéthavi díjat én önként átutaltattam a költségek kiegészítésére. Az utazó gyerekek szülei hétezer forintot fizetnek be a közös költségekre. A faluban működő Szilasmenti Termelőszövetkezet anyagilag nem, de néhány ajándékcsomaggal segíti kiutazásunkat. Elmondta még a csoport- vezető, hogy a lányok különböző népviseletekben lépnek fel. A ruhák java része a saját tulajdonuk, de néhány kiegészítőt kölcsönözniük is kell. Tájékoztatott továbbá arról, hogy a Magyarországot képviselő táncosok egész útját a határtól végigkíséri a francia televízió hármas csatornájának stábja. A vendéglátók meghívták Kerepestarcsa polgár- mesterét és feleségét is, mert a tervek szerint augusztusban a meghívást kezdeményező három város polgármestere is hazánkba látogat, elkísérve a vendégszereplésre érkező Academi Dou Miejour tánccsoportot. Kerepestarcsán többen úgy vélekednek, ez nemcsak a település, hanem a megye számára is kedvező, hiszen érdeklődés van gazdaságunk és vállalkozásaink iránt is. Üj kapuk nyílhatnak meg, közös vállalkozásokba lehet kezdeni. Az augusztusban érkező francia csoportról részben a táncosok meg a támogató szponzorok gondoskodnak. A polgármesterek reprezentatív ellátása és programjának kialakítása nagy valószínűség szerint a helyi önkormányzat feladata lesz. A "gyerekeket most elkíséri a főváros egyik kerületének tv-stúdiója is. / Árvái Magdolna