Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

Elmarad a kinevezés Űjabl) Göncz-Aftfall Nem nevezi ki a Magyar Rádió és a Magyar Televí­zió alelnökeit Göncz Ár­pád köztársasági elnök. Az államfő erről pénteken le­vélben értesítette a mi­niszterelnököt, az intézke­dés kezdeményezőjét. Az államfő az elutasítást azzal indokolta, hogy az alelnöki intézményrendszer nincs kellően előkészítve; meghatározatlanok a fel­adat- és hatáskörök. A döntést motiválta továbbá, hogy a szakmai közvéle­mény megoszlik az alelnö­ki intézményt illetően, s az érintett tömegtájékoztatási eszközök vezetői sem érte­nek egyet újabb vezetési szint létrehozásával. A köztársasági elnök mind­ezen tények számbavételé­vel —1 a kormányfőhöz in­tézett levelének tanúsága szerint — lelkiismerete pa­rancsára hallgatva határo­zott a kinevezések elutasí­tásáról. Mindazonáltal a köztár­sasági elnök egyetért az­zal, hogy a rádiónál és a tévénél kialakult helyze­ten mielőbb változtatni kell, ám az igazi megoldás a már előkészítés alatt álló médiatörvény mielőbbi megalkotása lenne. Ki marad az üzletben? Szorgalmas a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium sajtóirodája: heten­ként küldi az értesítést a tárca vezetőinek várható programjairól. A jövő heti lista élén ez áll: András- falvy Bertalan július 15— augusztus 3. között évi rendes szabadságát tölti. Fekete György július 15— augusztus 4. közölt évi rendes szabadságát tölti. Gábor József július 15— augusztus 2. között évi rendes szabadságát tölti. Ezt olvasván két dolog jutott eszünkbe. Egy: a régi vicc poénja, ámely így szólt — Na és ki ma­rad az üzletben? Kettő: ez a többhetes „fejetlen­ség” árt vagy használ a tárca munkájának? (t. L) Estébe nyúló szavazás a szerencsejátékokról Vagyont kopnak fa önkormányzatok — Ünnepélyes pillana­tokkal kezdődött az Ország- gyűlés nyári szünet előtti utolsó, pénteki munkanap­ja: Szabad György házel­nök közelgő 90. születés­napja alkalmából köszön­tötte a törvényhozás doyen­jét, Kéri Kálmánt, s átadta a képviselőnek az Ország- gyűlés ezüst emlékérmét. Az első napirendi pontra térve a képviselők döntöt­tek a szakszervezeti vagyo­ni kérdéseket rendező tör­vényjavaslatról. Az előter­jesztő képviselők nevében Matyi László (SZDSZ) meg­erősítette a többnapos vitá­ban már többször elhang­zott érveiket, s utalt arra: a törvény-tervezettel szem­beni tiltakozások kizárólag a szakszervezeti központok­ból, s nem az egyes alap­szervezetektől érkeztek. A törvényjavaslat vitájában az öt parlamenti párttal szemben szinte szélmalom- harcot vívó szocialisták frakcióvezetője, Gál Zoltán viszont bejelentette: a ter­vezet feletti szavazásban nem vesznek részt. Ezután az MSZMP képviselői kivo­nultak az ülésteremből. Az Országgyűlés végül a jelenlévők 97 százalékos szavazattöbbségével elfo­gadta a szakszervezeti va­gyonnal kapcsolatos tör­vényt. A jogszabály az új változatban a szakszerveze­ti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezke­dési és szervezeteik mű­ködési esélyegyenlőségéről szóló törvény címet kapta. A rendelkezés értelmében valamennyi, nyilvántartás­ba vett munkavállalói ér­dekképviseleti szervezet és szakszervezet köteles a va­gyonával elszámolni. Az el­számolás hatálya alá eső A VÍZKORLÁTOZÁS RITKÁN HOZ EREDMÉNYT Kánikulában hörgő csapok Á hirtelen jött, de annál tartósabbnak ígérkező ká­nikulának a szabadságon lévők, a vízparton nyaralók bizonyára örülnek. Tagad­hatatlan azonban az is, hogy a hosszan tartó me­legnek is vannak árnyol­dalai, elég ha csak a szá­razságra, az ilyentájt elő­forduló vízhiányra gondo­lunk. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű V állalatnál Bükk László, a szolgáltató­osztály helyettes vezetője elmondta, hogy vízdíjeme­lés ide vagy oda, a 35 fo­kos hőségben az emberek érthetően nem takarékos­kodnak, s ez a fogyasztá­son is meglátszik. Július el­ső hetében Törökbálint, Törökugrató, valamint a G alga térségében — az utóbbi helyen egy három­ezres lakótelep volt a szen­vedő alany — vízhiány je­lentkezett, de ez már meg­szűnt. Nagykőrösön 10— 11-én volt krilikus a hely­zet, de nemcsak a száraz­ság, hanem a vezetéktisz­títás miatt is. Igaz, erről előre értesítették a lakossá­got, s ez némiképp enyhít­hette a bosszúságokat. Szi- getszentmiklóson a Mun- kásőr-lakótelepen a Fővá­rosi Vízművek karbantar­tási munkálatai miatt hö­rögtek a csapok, de erről is előre értesült a lakosság. Ha vízhiány nem is, de nyomáscsökkenés több tele­pülést — Dabns, Táborfal­va, Kóka, Pécel, Dunaha­raszti, Kislcunlacháza, Döm- söd — is sújtott. Az osz­tályvezető-helyettes hozzá­tette, hogy az esetleges víz­korlátozás elrendelése nem az ő feladatuk, hanem az önkormányzatoké, a PVCS legfeljebb csak javaslatot tehet. A korlátozás előírása természetesen nem népsze­rű feladat, hiszen csak ak­kor ér valamit, ha azt el­lenőrzik, s a szabálytalan­kodókat megbírságolják. Vácott a Vízművek osz­tályvezetője, Eckhardt Ti­bor a péntek délelőttjét Szentendrén töltötte, mivel a négy közül két energia­kábelük lett hibás. Az osz­tályvezető elmondta, remé­li, hogy hamarosan elhárít­ják a hibát, s az nem fog tartós üzemzavart okozni. Hozzátette, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a pilisi térségben a helyzet most is kritikus, Solymáron, a ma­gaslatban fekvő helyeken vízhiány van. Az elmúlt napokban Szada, Veresegy­ház és Örbottyán környé­kén is előfordultak zava­rok. Az osztályvezető elmond­ta azt is, a vízkorlátozás esetleges elrendelését nem tartja szerencsésnek, a til­tás ugyanis általában nem hozza meg a várt ered­ményt. A korlátozás hírére ugyanis elkezdődik a spej- zolás, s a kisebb-nagyobb edényekben való tárolással is sok víz fogy. II. C. vagyont felosztandónak kell tekinteni, s abból az egyes érdekképviseleti szerveze­tek a majdani szakszerve­zeti választásokon elért tá­mogatottság arányában ré­szesülhetnek. A vagyon használatának ideiglenes megosztásáról, illetve az ezzel kapcsolatos végleges ségek megteremtése az ön­kormányzatok fontos fel­adata , hiszen a sikeres vállalkozásokból juthatnak majd adóbevételekhez, ám a korábbi' időszak tapasztala­tai bizonyították, hogy ma­guknak az önkormányza­toknak nem célszerű széles körű gazdálkodói tevékeny­Szocialista álláspont Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy ítéli meg, hogy a péntek délelőtt elfogadott szakszer­vezeti törvény alkotmányellenes, jelentették be a párt képviselőcsoportjának pénteki parlamenti sajtótájékoz­tatóján. A szocialisták szerint nem felednek meg az alaptör­vénynek a vagyonra vonatkozó rcir.% Ikezések: az, hogy a szakszervezeti vagyont — eredetétől függetlenül — a szakszervezetek felosztandó vagyonának kell tekinte­ni. Ezt az MSZP kártalanítás nélküli kisajátításnak te­kinti, ami alkotmány ellenes. Alkotmánysértőnek értékeli az MSZP azt is, hogy a törvény különbséget tesz az egyes szakszervezelek kö­zött. A vagyon felett ugyanis a vagyont ideiglenesen kezelő szervezet igazgatótanácsa rendelkezik, amelyben nem minden szakszervezet és szakszervezeti szövetség vesz részt. A törvény nemzetközi megállapodásokat is sért, ami­kor államilag korlátozza a társadalmi szervezetek tevé­kenységét, hangzott el a sajtótájékoztatón. Horn Gyula pártelnök szerint ez a törvény precedenst teremthet ar­ra, hogy az állam más szervezetek és szövetségek mű­ködésébe is beleszólhasson. A szocialisták kifogásolják azt is, hogy a közös va­gyonkezelő szervezet működése által nem lesz többé titkos a szakszervezetek sztrájkalapja. Ez pedig meg­ítélésük szerint alapvető munkavállalói jogot is sért. megoldásról külön tör­vényt alkot majd a ház. Az állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényről döntöttek ezután a képvise­lők. Nem volt egyszerű fel. adat: csaknem 300 gépeit oldalt kitevő módosítóin­dítvány-tömeg feküdt a honatyák asztalán. A sza­vazási eljárás megkezdése előtt Boross Péter belügy­miniszter foglalta össze a vita tapasztalatait. Először arra, a parlamenti polémiában is többször el­hangzott állításra reagált, hogy az előterjesztés az orv­kor rnányza tok hatáskörét csorbítaná, a centralizá­ciós törekvéseket szolgálná. Hangsúlyozta: ez méltány­talan vád, hiszen önmagá­ban az önkormányzati tör­vény léte is cáfolata annak, .hogy a kormánynak módjá­ban lenne az önkormányza­tok tevékenységébe beavat­kozni. Rámutatott: a mos­tani törvény elfogadásával példátlan nagy vagyont kapnak az önkormányzatok, amelynek nagy része ingat­lanvagyon. Kitért arra is, hogy a kor­mány e törvény keretében biztosítani kívánta a gaz­dálkodói vagyon 'megőrzé­sét. A vállalkozói tevékeny­ség serkentése, a vállalko­zásokhoz szükséges lehető­séget folytatniuk, ez ellen­kezik közszolgálati jelle­gükkel. A belügyminiszter egy, a tárgyalt témához kevéssé kapcsolódó megjegyzéssel zárta összefoglalóját. Arra figyelmeztetett, hogy „bizo­nyos szélsőséges erők önbi­zalma napjainkban kezd helyreállni, s vagyoni hely­zetük is kedvezően alakul. Tapasztatható az arra irá­nyuló szándékuk, hogy be­nyomuljanak egyes szerve­zetekbe, s demonstrációkat szervezzenek.” Boross Péter leszögezte: belügyminisz­terként kötelessége e ten­denciákra felfigyelni, azo­kat nyomon követni, s ezt meg is fogja tenni. Ám a szélsőségek ellen valameny- nyi magyar demokratikus politikai erőnek össze kell fognia. A csaknem hét órán át tartó sziszifuszi határozat­hozatali procedúra után délután öt órára született meg a végeredmény; a már megszavazott módosí­tásokkal a törvény egészét 140 szavazattal 39 ellené­ben, 80 tartózkodás mellett fogadta el a ház. , Ezután hasonlóan hpsz- szú szavazás következett a szerencsejátékokról szóló törvényről, amely még lap­zártakor is tartott. mA hét Hí REMIBB MEGNÖVŐ JÖVŐ Budapest volt a színhelye a II. európai pszicholó­giai kongresszusnak. @ Megtartották Tarhoson a karvezetőmester-kurzus karnagyi versenyét. © Győr fogadta a közúti közlekedési nyári egyetem részt­vevőit. © Pécs adott otthont a nemzetközi néptánc­találkozónak. & Pásztón számítógépek és orvosi mű­szerek egyesített berendezéseiből nyílt kiállítás. © A hét híre az is, hogy nemzetközi gyermektalálko­zót rendeztek Kecskeméten, Európa jövője címmel. Milyen kellemetleneket tudott állítani a legnagyobb magyar! A Hitel lapjain Széchenyi István így írt: „Mindég csak azondcöteles- ségekrül szólunk, melyek­kel szüléinkhez köttettünk, azokrul soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, holott ezek még szentebbek." A megye lakosságának több, mint az egyötöde, 190 ezer lélek a gyermek, azaz tizennégy éven aluli. Ilyenkor még több a fiú, húszon felül vi­szont már ritkulni kezde­nek soraik, s a negyvenen túl egyre növekszik a nők aránya. Ez is benne van a jövőben, mert benne van a jelenben. Az ember a leg­lassabban növő palánta, hi­szen a gyermekikorúak mai száma alapján nagy bizton­sággal megjósolható a jövő felnőtt társadalmának sok vonása, jellemzője. Másfél évtized alatt • megyében az ezer lakosra vetített élveszületéseknek a száma az akkorinak a fe­lére csökkent...! Ami akár öt-hat esztendeje is elkép­zelhetetlen volt, az bekö­vetkezett. A természetes szaporodás mutatója — ez az élveszületéseknek és a halálozásoknak az egyenle­ge — a sok-sok évtizeden át viselt plusz jel után a mínusszal társul. Többen halnak meg a megyében, mint amennyien születnek. Némelyek a nemzethalál keselyűit röptetik a jövő egére, mások azt állítják, csakis a volt rendszer miatt alakult/ul így az élveszüle­téseknek a száma. A közös töprengés kedvéért írom ide, vajon akkor mi az oka annak, hogy Európában a legalacsonyabb élveszületé- si számot (1989-ben) Olasz­országban és az akkor még létező Német Szövetségi Köztársaságban találhat­tuk? Kincstár fénylő tanárai­ként kínálja fel a magyar nyelv a lehetséges megne­vezéseket. A gyerek lehet ivadék, magzatom, poronty, ifjú csemete, emberpalánta, kiscselédem, baba, apróság, kisded, újszülött, pólyás, vakarcs, gyerkőc, kölyök, tacskó, s ha fiú, akkor fic­kó, siheder, úrficska, süvöl- vény is, s ha leány, akkor kisasszonyka, süldő leány, csepphajadon, leányka, fruska... A gyermek ma­ga a megnövő jövő, a tár­sadalom számára kétségte­lenül a legfontosabb, ám nagyon is hosszú távú be­fektetés. A világon minde­nütt tart a vita azon, a ne­velés költségeinek mekkora részét viselje az állam, azaz a közösség, s mekkora rész legyen a családé. A megol­dások sokfélék, az eredmé­nyek sem egyértelműek, az azonban bizonyos, hogy ha­zánkban ez a kérdéskör is ma és holnap sok konflik­tus forrása lesz. Az volt tegnap is, csak éppen a vi­ták (az érdekek) rejtettebb utakon ütköztették a véle­ménykülönbségeket. Ezért látszik úgy, mintha most magasodna fel a gondhegy, holott púpozzuk már azt sok-sok évtizede, gyakorla­tilag a húszas évek óta. Pest megye a hasonló közigazgatási területek rangsorában, az ezer lakos­ra jutó élveszületések alap­ján 1975-ben még a harma­dik volt. Most legutóbb, vi­szont be kellett érnie a ti­zenhetedik hellyel... Ezzel párhuzamosan ugyanakkor emelkedik az óvodások és az általános iskolások kö­zött a valamilyen betegség­gel — kiemelkedő arány­ban az emésztőrendszer be­tegségeivel — bajlódók ará­nya, amint egyre több ki­csit kell tornából felmente­ni... S ezek is csupán szá­lacskák egy bonyolult szö­vevényből, hiszen itt bár­mennyire is szeretne okos lenni a tudomány, gyakran megtorpan a kutatás az aktuálpolitikai értelmezé­sek miatti félelemtől. Hiba lenne tehát euró- pai(bb) jövőnket sematiku­san a nagyobb gyermekál­dással azonosítani. Ma ugyanis Európa térképén a Szovjetunió az a terület, ahol a legmagasabb a szü­letések száma; a világon pedig Mongóliában és Me­xikóban ... Nekünk itthon a saját válaszainkat kell megtalálnunk arra, miként nőjön fel a jövő, mi mó­don' váljék gazdagabbá az utánpótlás, azaz elsőként arra kell feleletet találnia a társadalomnak, hogy ami a szülőknek fontos, az fon­tos-e a közösségnek, s ami a közösségnek fontos, az a szülőknél is ott áll-e az első helyen? Mészáros Ottó Az OTP Pest Megyei Igazgatósága eddig húsz fiókjánál vezette be azt a számítógépes betétkeze­lői programot, amely körül mostanában perpat­var támadt. Erről a betét­könyvek kamatainak ke­zelésére készített prog­ramcsomagról azt állítot­ta kidolgozója, hogy azt ellopták tőle, majd ké­sőbb módosították azt a tudta és az engedélye nél­kül. Mivel a program fel­használója az OTP me­gyei igazgatósága, ezért a gyanú elsősorban rájuk terelődött. Rózsa Róber­tét, az OTP megyei igaz­gatóját kérdeztük az ügy hátteréről, újabb fejlemé­nyeiről. — Tipikus kabátlopási ügybe ' keveredtünk, ami­hez az OTP megyei igaz­gatóságának semmi köze. Mi egy forgalmazótól, el­Egy program szárma zásfa na Kabátlopási ügybe keveredett az OTP adótól, az Optisoft kft.-től, új nevén Optimum kisszö­vetkezettől — vettük. Sza­bályosan megvásároltuk ezt a programot minden szükséges garanciájával és azzal együtt, hogy hibátlan programot kapunk. Erről mi is igyekeztünk meg­győződni, ezért azt egy évig egyik fiókunknál tesz­teltük. Eközben néhány programmódosítást kér­tünk az Optimumtól, s azo­kat meg is kaptuk. Jelen­leg ís a módosított progra­mokat használjuk, azt te­lepítettük a megye húsz fiókjánál. — Az átalakított prog­ram jó, nekünk megfelel, eddig semmiféle bajunk nem volt vele, ezért az év végéig mind á harminchát fiókunknál bevezetjük, te­lepítjük — jelentette ki Rózsa Róbert. A kabát jó, feladatának megfelel, sza­bályosan vásároltuk, ak­kor ugyan miért az OTP lenne a felelős azért, hogy azt honnan szerezték. Ha pedig a kabát lopott áru, ugyan miért az OTP-re tartozna, hogy ki kitől, mikor, miért és hogyan lopta? — folytatta a kép­letes beszédet az igazgató. Az ügy kipattanását a Fekete Doboznak köszön­heti az OTP megyei igaz­gatósága. Szerepéről csak annyit mondott Rózsa úr, hogy a Fekete Doboz nem hívta meg az OTP megyei képviselőit áZ összetrom­bitált sajtótájékoztatóra. A Doboz ennek az ellenké- zőjét állította, szerinte igen­is meghívták őket. Az egymásnak ellentmondó állítások remélhetően tisz­tázódnak. — kk —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents