Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

I. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM 1991. JÜLIUS 10., SZERDA DA^SI WWCTP MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Többet érdemel vol. Csupán az úthálózat és az infrastruktúra megépí­téséhez milliárdos nagyság­rendű beruházás szükséges. Talány, hogy miért pont itt akar valaki szállodát. Ilyen alapon a brazilok is meg­csinálhatnák a magukéi a dzsungelben. De nem esi nálják, mert van eszük, tud­nak számolni. Holott ott jóvalta több a látnivaló és kuriózum, mint a vacsi er döben. A szálloda várható fias­kója nem érint, nem zavar Én csak Fehér Tibort és műremekeit sajnálom. Töb­bet érdemeltek. (— matula —) Az ember észlény, s mint ilyen, mindenben a rációt keresi. Nem épít luxusho­telt a brazil „zöld pokol" közepére vagy csillagvizs­gálót a Mariana-árok fene­kére. Ez abrupto — mondhat­ják e két hasonlatomra. Kapásból vettem és túlzók. Lehet. Én a cselekedet cél­talanságát akartam velük érzékeltetni. Az olyan cél­talanságokat, mint amilyen a pusztavacsi Zarándok­park. Mert szerintem logi­kátlan, s a művészet elleni merénylet IS fába farigott portrét, egy műremek szé­kelykaput és egy gyönyörű kopjafát távol a világtól, egy elhagyott erdei irtáson közszemlére tenni. A létesítményt a Szolno­ki Erdészeti és Fakitermelő Vállalat hozta létre a vala­mikor Pusztavacs tulajdo­nát képező erdőben, a köz­ségtől mintegy két kilomé­terre. Erre csak a madár jár, meg egy-egy eltévedt turista. Pedig megérdemel­né ez a hely, pontosabban, DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 Aráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. Pl.: 311. ír. sz. 14M. Telefon: 138-2339/283 8 az itt kiállított műremekek, a nagyobb frekventáltságot. Földbe vert akáctörzsek képezik a teret. Ennek kö­zepén a kopjafa, mely az 1818-as szabadságharc jel­képe. Körülötte Kossuth és Batthyány, valamint az Aradon kivégzett tizenhá­rom honvédtábornok tölgy­fából kifaragott mellszob­ra. Ki tudja, hány hónapig viaskodott a fával és véső­vel Fehér Tibor szolnoki szobrászművész? És mert a fa kevésbé időt álló, mint a kő, a vas vagy a márvány, semmi biztosítékunk arra, hogy a fafaragványok hnsz- szú életűek lesznek. Mert a szél, eső, hó, fagy nem hasz­nál nekik. Egyiken-mási- kon máris jókora repedés. Ottjártamkor egy idős ember matatgatott a park­ban. Budavári Mihály őr, gondnok — amolyan minde­nes. Reggeltől délig. Aztán már csak a mennyei gondvi­selés ügyel Kossuth apánk­ra meg a többi hősre. Budavári uram szerint a Zarándok park csak előze­tes, egy még grandioziku- sabb tervhez. Itt, a pusz­tavacsi erdőben építik fel az ország egyik legna­gyobb szállodakomplexumát. Golfpályával, lovardával, stranddal és a többi __Kér­d em a polgármestert: von­ja a vállát, nem tud róla semmit. Igaz, a szolnokiak nem szokták megvitatni a terveiket Pusztavaccsal. A kérdéses irtáshoz egy homokos, rossz földút ve­zet. Víz, villany, telefon fs egyéb sem közel, sem tá­Megvonták a bizalmat A Phralipe Független Ci gányszervezet vezetősége megerősítette az inárcsi tagszervezetre vonatkozó információinkat. Eszerint Menüi Bélától megvonták a bizalmat, cs a kakucsi szer vezet titkárát, Radics Jenőt bízták meg az inárcsi szer­vezet vezetésével is. —pe— Az önkormányzatok kézbe vették Temetősorsok Idős paraszt bácsitól hallottam Baranyában: a temető­ből következtetni lehet az élőkre is, a falu lakóira. A lel­kületűkre meg a pénztárcájukra. Mert hiába van az aka­rat, ha nincs hozzá pénz. Mindez igaz, bár az is, ná­lunk vetélkedéssé fajult, ki tud pompásabb, drágább sír­emléket emelni a családnak, melyre már életében felvé- seti a saját nevét Is. Tévedés ne essék, én nem a jő érte­lemben vett tcmetőkultusz ellen emelek szót, melyet az elődök iránti tisztelet, a hagyományok ápolása tesz lét­jogosulttá. Olyannyira nem, hogy őszinte elismeréssel adózok minden otlyan törekvésnek, mely évtizedes adós­ságokat törleszt, gondozásba veszi a lepusztult, elvadult temetőket, a sírkertek távoli zugait is, ahol rég feledésbe merült halottak pihennek. ne kezdhessek egy külön akcióba — mondja Szatmá­ri Benő a volán mellől. A Lada átvág a falun, majd rátérünk egy homokos út­ra, mely a temető mögött visz el a sárgán hullámzó rozstáblák között. Laczkó János, Pusztavacs polgármestere meghívott. — Jöjjön, nézze meg, mi­re mentünk október óta. Elsőnek a temetőt javall- ja. Előbb oda megyünk. Esőre áll az idő, most még szárazon megjárjuk. VAN MAR VIZ A pusztavacsi temető jó távol esik a falutól, s nem véletlenül. Egykor, alapítá­sakor a Coburg-birtok inté­zői nem tudtak szót érteni, mindegyig a saját tanya- központja mellé akarta. Addig egyezkedtek, míg a jószágkormányzó megunta. Leült a térkép elé, és úgy kalkulálta ki a falu végső nyughelyét, hogy bárhon­nan is hozták a megboldo­gultat, egyforma lett a tá­volság. Ma gyakorlatilag két részre oszlik. Az új- és óte- metőre. Jobbra csupa be­ton, műkő, márvány, a sí­rok egyformák. Balra fara­gott kopjafák és korhadó fakeresztek. Csak elvétve • • Örkényi mementó „Te már mindent tudsz halott katona, Vagy ami jobb, tán tudod a semmit. Szemed nem bántja bűn és babona, S füledbe már az örök csend szüremlik." Lehet, ez a versstrófa nem a legsikerültebb alkotása Gyóni Gézának, s csupán a szülőföld kegyelete a poéta iránt, hogy e sorokat választották mementónak az Ör­kényben emelt emlékműre. Mert Gyóni Géza itt született, ezen a tájon, innen ment el a vérzivatarba, miután Szarajevóban eldördült a pisztoly. És Gyóni Géza nemcsak végigszenvedte, de meg is énekelte a Hadak útját, melyet a magyar vér ön­tözött. Az emlékművet a II. világháború Örkényi áldozatai­nak emlékére emeltette egy helyi vállalkozó, Túri Mi­hály. Két Gyóni-idézeten kívül — egy-egy strófa a Ha­zatérés és a Csak egy éjszakára című versekből — az el­esettek neve is felkerült az obeliszkre. (—gyé—) akad vas vagy mohos sír­kő. A betűket már nehezen lehet kisilabizálni, a szá­mokat valamivel jobban. Az egyik hant alatt száz év óta pihen valaki, mégis van rajta virág. — Most már valahogy ki­néz ez a sarok is. De látta volna egy fél ével Hetekbe telt, amíg a bozótot kiirtot­tuk, kazalban áll a szemét, amit el kellett vigyünk. Különös. A tanácsoknak sem pénzük, sem gondjuk nem volt a temetőkre. — Azért nem volt, mert arra nem kértek, nem szc-' repelt a költségvetésben. A temetővel nem lehetett kér­kedni, oda nem jártak ki a járási és megyei elvtárs urak. Nálunk, amióta csak n.egvan, nyár elejétől ősz kezdetéig nem maradt meg a virág a sírokon. Kiégett, elpusztult, mert nem volt viz a locsolásukhoz. Ki győzte két kilométerről kannában cipelni?! Vala­mikor fúrtak ugyan egy kutat, de olyan mélyen bukkantak vízre, hogy a szivattyú nem tudta felhoz­ni. Abbahagyták az ügykö­dést, kárba veszett a fá­radság. Hát mi megoldot­tuk a problémát. Komp­resszorral levegőt nyomunk a mélybe, és az így kelet­kezett túlnyonMS felszínre hozza a vizet. Bugyog a víz a betontar­tályba, valamikor a herceg úr csináltatta permetlének, aztán évtizedekig feküdt egy szögletben. Most megint szolgál, talán annak a sír­jára is jut belőle víz, aki egykor kiöntötte. Jó erős vasbetonból. Koros férfi lo­csolót tart a csapja alá. 10 ÖTLETEK — Azt kezdeményeztem, hogy kutassuk fel az első és második világháború kö­vetkezményeként Bugyiban meghaltak sírját. Tegyük rendbe és helyezzünk rá­juk koszorút a felszabadu­lás napján. A munkatár­saim egyetértettek, sőt szol­gáltak néhány jó ötlettel. Például bevontunk a kere­sésbe két idős nénit, akik — még bírták erővel — ma­guk szántából gondozták c háborús sírokat. AHOGY TELIK... — írja csak meg — biz­tat Horváth József. — Az­óta van itt rend, amióta az önkormányzat kézbe vette a falut. Hűtő is csak most került a halottasházba. — Meg zúzott kő az utcák­ra — teszi hozzá egy másik kisöreg, s a halottaktól visszakanyarodunk az élők­höz, az Erdő-sor utcai la­kókhoz, akik az év tizenkét hónapjából nyolcat sárban caplattak, s novemberben már a traktor sem mert be­pöfögni arrafelé. Bugyiban már jó előre úgy döntöttek a község­atyák, a győzelem napját csendben, lélekben és nem külsőségekkel ünnepük. A polgármester tudomásul vette, az önkormányzat at­tól önkormányzat, hogy kö­zösen határoznak a falut érintő dolgokban. — Ez viszont nem kötelez arra, hogy mint polgár- mester, a polgármesteri hi­vatal dolgozóinak nevében Nagyszegi mama, Bugy: legidősebb asszonya 90 éves, s Nagy Julis néni is elmúlt hetven. De a memó­riájuk jó, kijöttek — ki­hozták őket — a temetőbe Így lett beazonosítva há­rom egyéni és egy tömeg­sír. Ez utóbbinál csak egy korhadó fakereszt áll, név dátum nincs rajta, ez és égj huszár sírja 1916—17 tájá­ról valók, más konkrél adatot már senki sem tud Mikó Ervinről is csak any nyit árult el a fejfája, hogy 1944-ben lett itt eltemetve viszont elgondolkoztató e negyedik sír, melynek táb­lájáról ezt olvastuk: Gerí László született 1921-ber Tiszakeszin, meghalt 1944 ben Bugyiban. Hogy kerül Bugyiba? Miben halt meg" Kósza golyótól, kivégzőosz tag előtt? Oroszok végez tek vele vagy nyilas keret- legények? Minderre mái soha nem kapunk választ azt viszont még mindij nem késő megtudakolni ; tiszakeszi önkormányzatnál él-e Gereinek rokona, ba rátja, tudják-e róla, hog; hol pihen. A sírokon négy egyform; koszorú, a polgármester hivatal dolgozói hozták jó nius 30-án. És van mind egyik mellett egy-egy ger beracsokor is, átkötve nem zetiszínű szalaggal. — Fo galmam sincs, kik hoztál — csodálkozik Szatmári Be nő. — Valamelyik párt diákok, magánszemély Végtére is mindegy. Az < lényeg, hogy elindítottunl valamit. Szeretnénk hagyó mányt teremteni, szeret nénk valamennyi elfeledet sírt felkutatni és gondozni Különben a bugyi teme tőt is most teszik rendbe az első menetben 250 fo lyóméter kerítés készül Mert nem csak a kegyele él, szarkák is vannak, akii főként a régi, értékes már ványköveket kedvelik. É: persze lopják. — Ahogy telik a pénzbe aszerint haladunk élőn Két-három év alatt beke rítjük az egész temetőt. Nézem a százéves síró kát meg a sárguló rozsten gert. Milyen szép pihenő hely. Akik itt pihennek, hol tukban is megkapják, arr az életük értelme volt. I földet, s a földből szülét kalászok zizegő énekét. Matula Gy. Oszkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents