Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

Ha folytatódik, 1 í él a nép? Az állampolgári fegyelem lazulásának számta­lan jele van. Egyes megnyilvánulásai azonban már veszélyesen túllépik a kijelölt határokat, sőt büntetendő cselekménynek számítanak. Csakhogy az esetek többségében szinte lehetet­len, de legalábbis nehéz megtalálni azt, aki a büntetést kiérdemli... Az sajnos már mindennapos dolognak tűnik, hogy amikor a határban zsendülnek az első gyü­mölcsök, kötődni kezd a krumpli, fejesedik a hagyma, megjelennek az „önkéntes betakarítok'’ is. Tolvajok persze mindig is voltak, ám mai utódaik módszerei esetenként már inkább a rablókéhoz hasonlítanak, hiszen nem egy pél­dát hallani, amikor megjelenik az ültetvény szé­lén két-három életerős fiatalember, s az idősödő gazdának felajánlják: vagy elhúzza a csíkot, hogy ők zavartalanul dolgozhassanak, vagy saját földjébe tapossák bele ... Szép kilátások a kár­pótlási törvényben reménykedők számára. Nem kevésbé életveszélyes meglepetések lesel­kednek azonban az autóval, motorkerékpárral közlekedőkre. Különösen Káva és Felsőfarkasd környékén. Az utóbbi településen valakik mos­tanában azzal szórakoznak, hogy jókora kövek­ből szinte „gátat” építenek az útra, majd leta­karják szénával, mintha csak véletlenül hullott volna el egy nyalábnyi. Ha az arra haladó gép­kocsivezető vagy motoros bedől a „cselnek”, job­bik esetben is minimum a járművét töri össze. Káván a Bénye felé eső helységnévjelző tábla közelében, de már a település belterületén — ha lehet — ennél is veszzélycsebb s kegyetlenebb csapdát állított a közlekedőknek egy épelméjűnek aligha nevezhető ismeretlen a múlt hét végén ... A Pánd felé haladó Lada vezetője az éjszakai sötétségben hirtelen csak a szögekkel kivert desz­kát vette észre az út közepén. Hiába rántotta azonban félre idejében a kormányt, mert a két útpadka között — körülbelül mellmagasságban — szögesdrót is feszült, s a deszka azzal is összeköt­tetésben állt. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de elképzelhető, hogyan néz ki ezek után a fehér Lada. Abba viszont jobb bele se gondol­ni, mi történt volna, ha egy motorkerékpáros ér­kezik elsőnek az alattomos drótakadályhoz ... Sajnos a felsorolt primitív merényletek elkö­vetői egyelőre ismeretlenek, s félő, hogy azok is maradnak. Közben pedig az ellenkező oldalon nő a népharag, s telik a pohár. I)e mi lesz, ha kicsordul, s egy-egy hasonló esetben „ítél a nép?!” S ha az ítéletet nem az igazságtétel, hanem a bosszzzzú motiválja majd? Most még megállítható lenne az indulatáradat. De ez már az utolsó pil­lanat ... V. J. MONQRI Jubileumi torna Vasas, Vác a vendég Mint arról lapunkban be­számoltunk, szurkolói an­kétet tartott a Monori Sportegyesület labdarúgó- szakosztálya. A rendihagyó tanácskozáson több hozzá­szólás hangzott el, amik megerősítették a szakosz­tályvezetés terveit, bátorí­tást, biztatást adtak. Ezek­ből adjuk közre a legjelen­tősebbeket. Id. Haness László tiszte­letbeli vezetőségi tag, az MSE megalakulásának ki­lencvenedik évfordulója ap­ropóján a sport, a futball tömegbázisának jelentőségé­ről beszélt, emlékeztetve ar_ ra, amikor még — társaival — ők is rúgták a labdát, népszerűséget, tekintélyt szerezve a kék-fehér klub­nak. Felmenő ágban van a monori labdarúgás, s ez a jelenlegi szakvezetésnek, s lelkes támogatóinak tulaj­donítható. Nem is lehet más cél, mint a magasabb osz­tályba való feljutás. S ezt minden lelkes monori sport­barátnak kötelessége támo­gatni, mint ahogy tették ezt eddig is. Bajári Bálint intéző ha­sonlóan a futball közösség- formáló erejéről szólt. To­vább kell lépni — ami el­múlt, elmúlt — mondta. Meg kell teremteni a továb­bi alapokat, a sok lelkes, ál­dozatkész sportbarát igény­li a jó. színvonalas futballt. XXXIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1991. JÚLIUS 10., SZERDA A templom — közös ház Meg kell őket becsülni, erő­síteni kell velük a kapcso­latot. Osztatlan sikert aratott a Péteri SE elnökének, Mol­nár Józsefnek reagálása. „Értünk sokat tett a szak­osztály vezetősége, mert át­adta Durázit, aki hat pon­tot jelentett, s öt fontos gól­jával jelentősen hozzájárult a bent maradáshoz. Ez a jó kapcsolat maradjon meg, mi ezért mindent megte­szünk. Ápoljuk ezt az öröm­teli. jó együttműködést.” Sipos Béla a további erő­sítésről és a kifizetetlen fut- ballcsukákról érdeklődött. Megírtuk: az elnök, Izmán Károly — aki megbecsült, illusztris vállalkozó — nem válaszolt, hallgatott, kár, hogy így döntött, hallgatása, közömbössége még most is beszédtéma. Dr. Genzwein Ferenc vé­gezetül bejelentette: au­gusztus első hetében meg­rendezik a beígért négyes tornát. A Vác és a Vasas szereplése már több mint valószínű, a harmadik ven­dég még bizonytalan. De az biztos: nagy közönséget vonzó futballcsemege lesz a jubileumi futballtorna. Hörömpő Jenő A harang csengő szava Vajon hányán vannak Vecsésen olyan őslakosnak számító helybeliek, vagy Szabolcstól — Zaláig Ve- csésre keveredett atyánk­fiái, akik azzal büszkél­kedhetnének, hogy jól is­merik szűkebb pátriájukat, községüket? Sajnos keve­sen, s ennek nemcsak a településrészek között húzó­dó vélt vagy valós „de­markációs vonalak”, a nagy távolságok, vagy a közöm­bösség lehetnek az okozói. Ilyen nagy községet való­ban ismerni nem kis fel­adat, mégha megrögzött honismeretkutató is valaki. Ennek a pótlását jól szol­gálja az a hasznos kezde­ményezés, amely a Halmi- telpi iskola vezetése és az Andrássy-telepi római ka­tolikus egyházközség plébá­nosa közös kezdeményezé­sével jött létre. Miről is van szó? Az természetes, hogy az iskolák, a terek, a kultúrház mindenkié, oda bárki betérhet, tájékozód­hat. Vajon miért ne lehet­ne igaz mindez a templo­mokra is? Mint Hefler Gábor plé­bános mondta: a templom is mindenkié. Oda a hívek mellett az ateisták is be­nézhetnek. Bár műemlék jellegű templom nincs Ve­csésen, de mégis érdemes betérni, mert akad néhány olyan dolog, amit minden szülőföldjére, új otthonára büszke helybélinek illik tudnia. A minap félszáz Halmi­telepi kisdiák Tóth Jánosné és Németh József tanárok kíséretében Hefler Gábor plébános „idegenvezetésé­vel” a Felső-telepi temp­lommal ismerkedett. A plé­bános alaposan felkészült nemcsak az építészeti és festészeti stílusokból, a Pe­tőfi téri templom és egy­házközség múltjából, hanem játékos formában hasznos ismeretközlésre is felhasz­nálta az alkalmat. A temp­lom sziluettjét jellemző freskóit, részleteit ábrázoló rajzok hátlapjára érdekes honismereti kérdéseket és azok válaszait rejtette el és kirakós játékhoz hasonlóan összekeverte a szétnyírt kártyákat. A rögtönzött vetélkedőn a templom védőszentjéről, egykori papjairól, Vecsés- ről, a Felső-telepről, sőt a Halmi-telepi iskoláról is so­kat megtudhattak a ne­bulók. S a plébános a ki­rándulás előtt mindent hoz­záolvasott, hogy felkészült legyen, sőt fényképeket is készített, amiket a gyere­kek a vetélkedőn elnyer­hettek. A legnagyobb nye­reménye ennek az iskolai- és egyház-pedagógiailag egyaránt előkészített honis­mereti kezdeményezésnek az, hogy a Halmi-telepi Válasz cikkünkre Csak szerdán jött Július 8-i, hétfői lapunk­ban „Laptalan ...” címmel megírtuk, hogy június 29- én, szombaton gombai elő­fizetőink nem kapták meg a Pest Megyei Hírlapot. Nos, hétfőn délelőtt telefo­non felhívott bennünket Lörincz Györgyné, a gom­bai postahivatal kézbesítő­je, aki elmondta, hogy va­lóban késett az a lapszám. Sem hétfőn, sem kedden nem jutott el Gombára, csak szerdán, azaz július 3-án. Ezen a napon vi­szont az aznapi lapokkal együtt valamennyi előfize­tőnek kikézbesítették a június 29-i, szombati Pest Megyei Hírlapot. Megjegyzésünk: A lapkimaradásért ter­mészetesen nem a kézbesí­tőket hibáztatjuk, cikkünk­ben sem őket akartuk el­marasztalni. Azt viszont azért megjegyezzük: a négy­napos késéssel kézhez ka­pott újság aligha vigasztal­ta gombai előfizetőinket. Mert a hír már másnap el­avulttá válik. Hát még, ha csak a negyedik nap jut el az olvasókhoz. (G.) MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. # Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. # Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől * péntekig 8-töl 11-ig. Kulturális ajánlatok Ecseren szerdán 10 órá­tól nyitott ház. Gombán az autós kert­moziban 21.30-tól: A sár­kány útja (színes, hong­kongi akciófilm). Gyomron a Strand kert­moziban 21.15-től: Tortúra (színes, amerikai horror). 15-től 19 óráig órák, 16-tól a klub foglalkozá­Mendén könyvtári testépítő sa. Monoron 18-tól kung-fu- edzés, az autós kertmozi­ban 21-től: Bújj, bújj ör­dög (színes, szinkronizált amerikai horrorparódia). GYEREKEKNEK Űszósuli Azt hallottuk — és persze nyomban el­kezdtünk érdeklődni, hogy valaki cáfolja már meg ezt a hírt, mert ha igaz lenne, nagyon igazságtalan lenne —, hogy elkezdett működ­ni a monori Jászai Ma­ri téri iskola uszodája, de csak a telepi gyere­kek vehetik igénybe. Már a második tele­fon megnyugtató volt: ez így nem igaz. A tan­uszoda július elsejétől valóban a gyerekek ren­delkezésére áll, de a város bármely terüle­téről jelentkezhetnek a srácok az úszótanfolya­mokra. Két pedagógus is oktatja a vízben való „közlekedést". Hatszáz forint a tanfolyam díja, egy kurzus 20 alkalom­ból áll. Jelentkezni bár­melyik hétköznap dél­előttjén az iskolatitkár­nál lehet. gyerekek más településré­szek templomát — s később a többieket is — megis­merhetik. Gyakran halljuk idegen­be szakadt (kényszerített) hazánkfiaitól, hogy évek, évtizedek után is fülükbe cseng a szülőföld harang­jának szava, amely olykor valamelyik dűlőben az ebédre is hívogatott vagy az esti fáradt hazafelé bo- torkálásban is kísérőül sze­gődött. Vajh’ a mi gyere­keink is ilyen erős kötő­dést kapnának . ez új kez­deményezés által Vecsés- hez. Orosz Károly Azt beszélik... SZABAD TÉRÉN Csőd? idei esztendő nem, vonul be nagy sikerként a gyömrői Strand Kert­mozi történetébe. Má­jusban az időjárásra gyanakodtak, mart ke­vés volt a látogató. Jú­niusban már erre sem, lehetett panasz, de a né­zők csak nem jöttek. Hiába a családok zömé­nek nincs pénze a sza­badtéri mozibelépőre. No és az is hátráltató, hogy a tornacsarnoktól a kert­moziig — immáron évek óta — sötétben kell két- háromszáz métert botor­kálniuk a moziba járók­nak. A műsorpolitika olyan, amilyen. íme a júliusi kínálat egy része: Nagy zűr Kis Kínában, Shao-- lin templom szent kön­töse, Tortúra. Ász, Ez is Amerika, Nőfaló fér­fiak, Hárman a slamasz- tikában, Nílus gyöngye, Kacsamesék, Szemcnsze- dett szenzáció. Az egye­nesen át. Zöldkártya, Jákob lajtorjája. Halá­los nyugalom (ez kelle­ne mindnyájunknak!), A zsaru szava. Hóbortos hétvége (ez se lenne rossz). A többi filmről: no comment! (é) Kísértet helyett őrt Ismét vandál rongálásokról, lopásokról beszélnek Gyomron a telepi temetőben. Mindezek nem először történnek, az érintett hozzátartozók nagy-nagy bánatára. Legújabban az elhamvasztottak során és a temető hátsó részében jártak tolvajok. Megkérdeztük Lovas Imrét, a temető gondnokát: tulajdonképpen mi történt? — Először talán a ham­vasztottak kolumbáriumai- ban elkövetett lopásokról szólnék. Két hónappal ez­előtt feltűnt, hogy az el­hunytak márvány névtáblá­ját rögzítő rézcsavarok hiányoznak a helyükről. A táblák ugyan nem estek le a földre, mert egyet-egyet azért rajtuk hagytak az el­követők. Meg aztán vannak olyanok is, amelyeket nem csak rézcsavarok tar­tanak. ■ Mennyi rézcsavart vittek el? — Az ügyben — úgy tu­dom — rendőrségi feljelen­tés is történt — ismeretlen tettes (ek) ellen. — Leg­alább kétszáz rézcsavar tűnt el egyetlen éjszaka fo­lyamán. Azóta már pótol­ták a hozzátartozók. ■ Volt-e egyéb sírkőron­gálás? — Sajnos egyedül va­gyok itt gondnok, s ez na­gyon megnehezíti a felada­tomat. A temető hatalmas területen fekszik. Ha elme­gyek az egyik sarkába, nem tudom, mi történik a másikban. Előfordultak ki- sebb-nagyobb sírrongálások is az utóbbi hetekben. ■ A viráglopások vi­szont napirenden vannak a temetőben. Mit lehetne ezek ellen tenniük? — Három héttel ezelőtt a temető keleti csücskében, a szemétbánya felé eső ré­szen több tucat sírról el­tűntek a frissen kiültetett, drága virágok. Volt olyan sír, amelynek tetejéről van­dál módon leszaggatták a virágokat, a többit mód­szeresen — tövestől — ki­emelték. Valószínűleg nem azzal a szándékkal, hogy otthon elültessék. Sokkal inkább azért, hogy a zug­piacon értékesítsék. ■ Mit lehetne tenni az ilyen esetek elkerülése, megakadályozása érdeké­ben? A sűrűn kilátogatóktól hallottam: ők már arra is hajlandók lennének, hogy havonta egy bizonyos pénz­összeget felajánlanak azzal a céllal, hogy egy állandó nappali (éjszakai) őrt al­kalmazzanak. Az én mun­kaidőm is véges — napi nyolc óra —, tehát egyedül képtelen vagyok felvenni a „harcot” a vandálokkal, viráglopókkal szemben. Szerintem is jó ötlet ez a pénzgyűjtés, csak kérdés, hányán volnának hajlan­dóak fizetni. A fentiekhez mi csak annyit fűzünk hozzá: bi­zony nem ártana a gyömrői telepi temetőt éjjel-nappal őrizni, mert az utóbbi hó­napok, hetek eseményei megkövetelnék ezt. Az el­hunytak hozzátartozóinak ugyanis a legnagyobb fáj­dalom, ha megrongálják szeretteik sírját, vagy el­lopják róluk a virágokat. Gér József Rákos Mezeje Tsz Aratnak! A tervezettnél tíz-tizenkét nappal később, de tegnap, kedden reggel megkezdődött az aratás a Rákos Mezeje Tsz- ben Is. A hat Claas Dominator először a főváros XVII. kerti-* létében levő őszi árpa táblák­ban indult el. Ila befejezik az őszi árpa aratását, átvonul­nak a búzatáblákba. Tárgyalás Kártérítés? Harmincmilliós kárté­rítési igénnyel lépett fel a monori jegyző, dr. Kapási Pál a Minőség Vegyipari Kisszövetke­zettel szemben, a Mo- nori-erdőn okozott, köz­ismert környezelszeny- nyezési ügy kapcsán. A birósághoz intézett be­adványát a Pest Megyei Bíróság elfogadta, s augusztus 28-ra ki is tűzte az első tárgyalást.

Next

/
Thumbnails
Contents