Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-10 / 160. szám
Gazdasági helyzet és etika Apai-jaj a lovasnapokért Több tízezren tekintik meg minden esztendőben a kiskunsági pásztor- és lovasnapok rendezvényeit július utolsó napjaiban. A közel negyedszázados hagyomány most megszakad. Az eddigi előkészületek ellenére az idén mégsem kerül sor a látványos, népzenével és néptánccal fűszerezett sporteseményekre. — A múlt évben és azt megelőzően már megfogyatkozott a támogatók száma, illetve kevesebb összeggel tudtak hozzájárulni a lovasnapokhoz — tájékoztat dr. András László, az apa- ji Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója. — Ez mindig is a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság és a Honvéd Sportegyesület lovasszakosztályának rendezvénye volt. A Honvéd már nem tud segítséget adni, a KDIB-nek is szűkültek a lehetőségei. Tavaly az összkiadás 1 millió 304 ezer forint volt, a bevétel negyvenegyezer forinttal kevesebb. © Hogyan lehet csökkenteni a kiadásokat? — Teljes egészében meghívásos a verseny. A részt vevő sportoló fizeti a szállásdíját, az étkezési költségeket. A külföldiekről viszont nekünk kell gondoskodnunk. Emiatt az idén csak magyarokat hívtunk volna. Egyszerűbbé tettük volna a hangosítást, a pályaépítést. A bevétel növelésére is gondoltunk. A belépti díj változatlanul hagyása miatt reklámból és a szponzorok pénzéből bővült volna a forrás. E célra vállalkozói társaságot szerettünk volna létrehozni, amely ezt megszervezi. A puszta nyáron is üzemel, ha jönnek a turisták Csakhogy: ki tud előre több mint egymilliót adni?! 0 Mennyivel járult a költségekhez az állami gazdaság? — A múlt évben közel százezer forinttal. Mi magunk nem vállalkozhatunk a megelőlegezésre. Nemcsak amiatt, hogy tavaly is ráfizetéses volt a rendezvény, s nem volt nehéz kiszámítani, hogy csökken a látogatók száma. A jelenlegi gazdasági helyzetünkben — amikor napi üzemeltetési gondjaink vannak — etikátlan dolognak tartottuk. • Mit takar az a kifejezés, hogy „jelenlegi gazdasági helyzet”? — Havonta ellenőrizzük a gazdaság pénzügyi helyzetét. Pillanatnyilag sokkal több a tartozásunk, mint amennyivel nekünk tartoznak. A gazdaságot az Csak az rúghat labdába, aki megelőlegezi az egymilliót.. (Vimola Károly felvételei) Szobrászok és festők a Takács-tanyán A mezőtúri képzőművészeti alikotótelep hétfőn nyitotta meg a kilencedik alkalommal kapuit a piktú- ra jelen művelői előtt. A Körös közelében lévő mezőtúri Takács-tanyára — amelyet társadalmi összefogással hoztak létre — a városi önkormányzat szobrász- és festőművészeket hívott meg; június 24. és július 21. között az alkotó- telepen tevékenykedő szobrászok — az elmúlt évi munkájuk folytatásaként — dolgoznak a II. világháborús emlékmű kollektív kivitelezésén; a művet a városnak ajánlották fel. A telep működését az ön- kormányzat mellett a helyi állami gazdaság, a Barátság Tsz, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem főiskolai kara, az Alföldi Téglaipari Vállalat, a Mezőtúri ÁFÉSZ és a Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet is támogatja. azonnali privatizálandók körébe sorolták egy éve. Most a befektetési kezdeményezési privatizáció van folyamatban. Elkészítettük a vagyonátértékelést olyan módszerrel, amely mind a Földművelésügyi Minisztériumnak, mind pedig a Vagyonügynökségnek megfelel, ugyanakkor bármilyen külföldi érdeklődő számára is világos képet ad. 0 Az apaji gazdaság egyik erőssége volt a lótenyésztési idegenforgalmi főágazat, a lovas turizmus. Ezt is visszavetették az anyagi gondok? — A lovas turizmus iránt változatlan az érdeklődés. Továbbra is fogadjuk az utazási irodák csoportjait. A bemutatók, a vendégfogadás a pusztán, a kastély- szálló természetesen nem szünetel. Sőt, fejleszteni szeretnénk, amelyhez partnereket keresünk. Fel kell újítani a bemutató terepet, hogy többet tudjunk nyújtani a vendégeknek. Eddig tizennyolc-húszezer látogató érkezett hozzánk, szeretnénk legalább még tízezret fogadni. Ami a pásztor- és lovasnapokat illeti, azzal kapcsolatosan is vannak elképzeléseink. Semmiképpen sem szeretnénk, ha ez a hagyomány feledésbe merülne. Vennes Aranka POSTAI tONTAS mnBRaa várjuk leveleiket, címünk: Budapest, pf.: 311 -1446 msanörom JÖEQ a bűz Kibírhatatlan, orrfacsaró bűz terjeng Dunabogdány- ban az úgynevezett döglcút környékén. Az oda bedobott döglött tehenek bűze messziről érződik. Az ember nemcsak a szagtól retten vissza, hanem attól is fél: mivel fertőzött a környék ? Minderre akkor derült fény, amikor feleségemmel, a tízéves kisfiúmmal az öregbányát akartuk meglátogatni, s köveket szerettünk volna gyűjteni. A döglcút nincs messze a tehenészettől. Vajon az ott dolgozóknak, a környéken megfordulóknak, s a turistáknak az orrfacsaró bűz ellen nem kellene gázálarcot „ölteniük” a harmincharmincöt fokos hőségben? G. István Szentendre Több információt Budakeszi négyezer kötetes könyvtára kisegíti a kutatót. szolgálja az olvasót, Csak polgármesteri szignóval Hátrányos helyzetű szakrendelők Pályázatot hirdetett a megyei önkormányzat népjóléti bizottsága a szakorvosi rendelőintézetnek, hogy emelkedjék a szakellátás színvonala. A pályázaton — amelynek kiírását postán kapják meg az érintettek — összesen 15 millió forintot szándékozik szétoszlani a megye az iménti célra létesített alapból. □ Mi történt? A megye őrzi régi pénzelosztó funkcióját? — kérdeztük dr. Felmérői Istvántól, a megyei önkormányzat népjóléti és művelődési irodájának vezetőjétől. — Nem, nem erről van szó, nincs fölösleges pénzünk. Csupán az érzékelhető ellátási egyenlőtlenségeken, a színvonalkülönbségen, az elmaradottságon szeretnénk változtatni. A pénz a megyei közgyűlés a költségvetésből szánta erre, s a népjóléti bizottságot bízta meg igazságos odaítélésével. □ Ha így van, akkor miért kap minden rendelőintézel a pályázati kiírásból, miért nem csak a hátrányos helyzetűek? — Tévedés, hogy minden rendelőintézet kapna, a kórházakhoz integráltak eleve kiestek ebből a körből, a kórházakkal csak lazább kapcsolatot tartó, távolabb eső rendelőintézetek pedig — ezekből van sokkal több! — mind küszködnek olyan problémákkal, égető gondokkal, amelyek miatt indokolt pályázniuk, s amelyek között rangsorolnia kell majd a népjóléti bizottságnak. □ Konkrétan miféle problémákra gondol? — Elsősorban arra, hogy a műszerek — közülük is olyan drága diagnosztikai berendezések, mint a röntgen, a laboratóriumi automaták — több helyütt elavultak, cserére szorulnak. Másutt időszerű lenne már, hogy ultrahangvizsgálatot vezessenek be, vagy hogy száloptikás endoszkópos eszközöket vegyenek, megint másutt a központi sterilizálóra fér rá a felújítás. Az iméntieken túl — ez is emelné a színvonalat — a pályázaton elnyert pénz arra is fordítható, hogy helyben szakorvost telepítsenek le, például szolgálati lakásba. Ez egyébként nagy segítség lenne a lakosságnak is, hiszen, ha az illető eddig hiányzó szakmában tevékenykedik, a betegeknek ezután nem kell távolabbra utazniuk a szak- rendelésre. □ Mikor döntenek a 15 millió sorsáról? — A pályázatok beadási határideje augusztus 15-e. Addig várja a népjóléti bizottság a rendelőintézetektől a részletesen indokolt pályázatot. Újdonság, hogy ennek az ellátást igénylő település polgármestere támogató aláírását is tartalmaznia kell. A döntés augusztus végére várható, a pénzt még idén megkapják a nyertes rendelőintézetek. V. G. F. a tanítványt, a tanárt. A német nemzetiségűek mintegy ezer kötet között válogathatnak. Kevesen tudják viszont, hogy a hetente megjelenő Neue Zeitungot is járatja a könyvtár. Bárki helyben elolvashatja. Azért hívom erre fel a figyelmet, mert legutóbb az utcán kértek tőlem tájékoztatást arról, hol lehet hozzájutni az újsághoz. Javaslom, hogy a könyvtár vagy a polgármesteri hivatal a jobb informáltság érdekében szórólapokon is értesítse a község lakosságát a könyvtár szolgáltatásairól. Paűányl Lajos Budakeszi Nyárén is nyitva Perbálon az önkormányzat úgy döntött, hogy a községi könyvtárat összevonják az iskolában lévővel. A polgármesteri hivatalt nemcsak a szűkös anyagiak késztették erre a lépésre, hanem a célszerűség is. Hogy ily módon is rendezettebb állománnyal szolgálják az olvasókat. Ezután tehát az összevont könyvtár új körülmények között dolgozik. Télen is jól fűthető teremben, s a községben működő csoportoknak is helyük van az összevont könyvtárban. Jómagam mint könyvtáros igyekszem Perbál életében nyitottabb programot szervezni az itt élő nemzetiségeknek. A pedagógusok is felismerték a könyvtárhasználat fontosságát, ezért szeptembertől több könyvtári órát, könyvtárhasználati programot iktattak be programjukba. Jövőre egy tanulócsoporttal kevesebb lesz Perbálon — ily módon egy nagyterem felszabadul. Ebbe a helyiségbe kerül a községi és az iskolai könyv- állomány. Jelenleg — a selejtezés után — 8 ezer 500 kötettel rendelkezünk. Külön polcrendszerre kerül a német és a szlovák irodalom. A nyári szünidőben sem zár be a könyvtár: a felnőtteknek és a diákoknak minden szerdán 13—18 óráig kölcsönzünk könyveket. Szeptembertől pedig hetente kétszeri nyitva tartással teszünk eleget az összevont könyvtártól - elvárt szolgáltatásoknak. Sinka Imre megbízott könyvtáros Útilapu a talpukra KenyéHörésre került a dolog? Vagy kinek az utasítására zavarták ki a gödöllői piacról az ott áruló becsületes kisiparosolcat? A régen vajúdó ügynek kenyértörés vetett véget. Hiszen senki sem hallgatta meg az iparosokat, senki sem válaszolt arra a kérdésre: miért nem árulhatnak július elsejétől a piacon? A határozatot — a „kitiltásról” — a képviselő-testület június 5-én a 75/1991-es határozatával hózta. Tény, hogy a gödöllői lakosság négyezer aláírással támogatta — ez a lakosság tíz százalékát meghaladja! —, hogy továbbra is árulhassanak az iparosok a piacon. A tizenkét iparos fellebbezési kérelmét is — mai napig, július 2-ig — válasz nélkül hagyták. Talán eszükbe juthatott volna a képviselő- testület tagjai közül valakinek: a döntéshozatal előtt meghívják, s meghallgassák a KIOSZ s a KISOSZ gödöllői szervezetét. De, nem jutott senkinek sem eszébe. Az iparosok elkeseredettségét csak fokozta, hogy a harmincötezer lakosú városban rendőri intézkedéssel távolították el a piacról az iparosolcat. Ezek az iparosok nem bűnözők, nem tolvajok, hanem adófizető állampolgárok! Ma, amikor ilyen nagy a munkanélküliség, nem lett volna szabad ilyen döntést hozni. Üjabb tizenkét embertől megvonni a kenyeret. Olyanoktól, akik segélyért sem folyamodhatnak, csak az éghez fohászkodhatnak: „adj, Uram, egy kis esőt!”, hogy lemossa rólunk azt, amit kiróttak ... Z. E. Gödöllő Az illetékes válaszol Nem szakmai melléfogás Lapjuk június 19-i számában „Csak a kárunkra” című olvasói levélben foglaltakra az alábbi tájékoztatást adjuk. Az új menetrendben vasúti csatlakozó járat megszüntetésére nem került sor. A 2564 Újlengyel—Űjhartyán—Inárcs- Kakucs autóbuszvonal menetrendjét csak az egyéb járatokra szólóan szerveztük át. Ezt is utasforgalmi felmérés előzte meg. A csúcsforgalmi időszaktól eltekintve a járatok kihasználtsága Kakucs és Űjhartyán között 0-10 fő közötti volt. Egyes járatok útvonalának lerövidítését gazdaságossági szempontból megalapozottnak tartjuk. A 19.00 órás járat inssza- adását, valamint a július elsejétől kérelmezett 22.15 órás járat Űjhartyánig való meghosszabbítását nem szakmai „melléfogás” korrigálásának, hanem olyan méltányos intézkedésnek tekintjük, amelynek költségkihatása a vállalat egyébként igen szűkös anyagi lehetőségét terheli. Mert azt bárki ellenőrizheti és kiszámíthatja, hogy e járatokon keletkező bevétel még az üzemanyagköltséget is aligha fedezi. Ilyen értelemben tekintjük méltányos intézkedésnek azt, hogy a munkából hazatérőknek a tényleges utasszámhoz viszonyítva nagyobb választékot, a szigorúan vett gazdálkodási szempontok szerint á szükségeshez képest több járatot biztosítottunk. Bogát! Zoltán Volánbusz (5) osztályvezető a diszkontár alatt, kilétként 42,50 Ft-ért Nálunk a legolcsóbb!
