Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-09 / 159. szám
I. ÉVFOLYAM. 133. S7.ÁM 1991. JÚLIUS 9., KEDD D U NAJÁJ SZfc,.'. 1 EiNUKEl-SZlGEl • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • TÖT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTKisvárosnak nagy a háza Az önállóság elvi kérdései A hosszú távú városi kultúrpolitika célja nem lehet más Szentendrén, mint a meglévő múzeumi hálózat átszervezése. Ebben egy olyan európai méretű, színvonalú állandó kiállítás létrehozása, amely valóban méltó a hely szelleméhez. Ez már nemzeti ügy. Évente kétmillió ember látogat ide a képtárakba, de nincs egy állandó helytörténeti kiállítás, amihez kell egy állandó kiállítóhely. Soós Sándor, a város ön- kormányzata kulturális bizottságának elnöke mondja ki ezt a sarkalatos megállapítást. Annak a beszélgetésnek a folytatásaként, melyet A nemzeti értékek és a helyi pénztárca címmel közöltünk lapunk július 5-i számában. Megállapodtunk, hogy két részben hozzuk a témát, mert így kívánja a sok kérdést átfogó társalgás anyaga. Eltakarták Szentendrét A kultúra sajátságos múltjaként említi azt a korszakot az elnök, aminek most az elemzésébe fogott. Ennek a terméke a kialakult intézményhálózat. Az, amit külső szemlélőként eddig gazdagnak, színesnek, irigylésre méltónak mondtunk. Ám mint kiderül, van, aki helybeliként másként látja a dolgot, mint akik egykor a legjobbat vélték cselekedni. Központilag hozták a döntést, nem kérdezték meg a legilletékesebbeket, hogy mi a véleményük. Az elnök szerint gomba módra szaporodtak azok a termek, műhelyek, melyek célja éppen a szentendrei művészet eltakarása volt. Kétkedő megjegyzéseimre, melyek a többi közt a Ferenczi Múzeumra, s másokra vonatkoznak, megismétli: Nincs olyan hely a városban, ahol a helyi értékek a fejlődés folyamatában lennének láthatók. A kor alkotóinak munkáival több vidéki tárlaton, múzeumban találkozhatnak az emberek, mint idehaza. Ezt a hibát nagyon nehéz lesz helyrehozni. — Van-e saját múzeuma Szentendrének? — teszi fel a kérdést Soós Sándor, s válaszként mindjárt ki is mondja, hogy tulajdonképpen a megyei hálózat központja működik itt, s többségükben hozzá tartoznak a kiállítóhelyek is. Logikusnak látszik és várható a döntés, hogy a város csak olyan intézmény . fenntartásához fog ezek után hozzájárulni, ami az övé, melynek irányításába beleszólhat, érdekeit érvényesítheti. Ebből a szempontból nézve célszerű elhatárolni, hogy minek a fenntartása haladja meg akár a megyei érdeket, világossá tehető a megyei irányítás szerepe. A Dunakanyar művészeti központjának számító Szentendrén a többi között DUNATA.J HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. 9 Munkatársak; Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Op. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1667. célszerűnek látszik a tájmúzeumi rendszer kialakítása. A kettőnk társaságában elhangzó beszélgetés természetesen a hangos gondolkodás szerepét tölti be. Elvi jelentőségű, mert pénzügyi okok miatt sem jött még el a megvalósítás ideje. Másrészt sok egyéb aktuális gondon kell túljutni. Olyanokon, melyek egzisztenciális problémáktól terhesek. Ilyen például a már sokszor vitatémaként szereplő Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár jövője. Szép és modern épület ez, sokféle kulturális lehetőség hordozója, de magas fenntartási költségek okozója is. Érdekek szerint — A tizenkilencezer lakosú Szentendrére telepítették — fogalmaz így az elnök, ismét kihangsúlyozva, hogy az önkormányzat szándéka a saját érdekeit finanszírozni. A ház falain belül keverednek a funkciók. Részint a helybeliek élvezhetik az általa kínált programokat, szentendrei lakosok járhatnak ide szakkörökbe, klubokba, de ugyanakkor megyei, módszertani munka folyik, no meg a vitathatatlanul fontos megyei könyvtár is itt működik. Most arról tárgyalnak a megyei önkormányzattal, hogy milyen mértékig kerüljön a PMKK városi hatáskörbe, mit fizessen meg a régi gazda. Ebből a szempontból kézenfekvőnek látszik a munkamegosztás. A riporter sem ezen a ponton kezd aggódni, hanem a továbbiak okán. Emberek jövője Mindaddig szívesen hallunk létszámcsökkentésről, racionalizálásról, amíg az emberi sorsokat nem érint. Így vagyunk vele, ha az iparban, kereskedelemben, bárhol kívánjuk a felesleges munka megszüntetését, a hasznos létszámcsökkentést. Szimpatikusak a kul- túrbizottság vezetőjének mások véleményét is közvetítő szavai, miszerint: — A mamutintézmény nem tartható fent. A ma közel hetvenszemélyes apparátus helyett a városi feladatokra elég egy igazgató és hat-hét népművelő, ha a könyvtárat nem számítjuk. A látszatmunkát nem lehet fizetni. Ki kell mondani, hogy ilyen is van. — A PMKK jelenleg három épületet tart fenn. Kettőt Szentendrén, egyet Vi- segrádon. Meg kell gondolni, hogy legyen ezután. A szükségesnél kevesebb rész hasznosítására pályázatot kell kiírni. Törekedni kell arra, hogy minden szakembernek érdemi munkája legyen. A törekvés azonban nem mindig találkozik a lehetőségekkel — gondolja a riporter. Kétségtelenül nagy ma a PMKK létszáma, de kialakításáról nem az egyének tehetnek, nem nekik kellett volna ennek veszélyeit felmérni. A művelődéspolitikai rendszerváltásnak ez a legérzékenyebb pontja Szentendrén. Kovács T. István A mante-carlói kiruccanás nem üzleti út volt Légi taxin Tököl fölött A szovjet csapatok kivonulása után többtucatnyi repülőtér válik feleslegessé. Oiyan objektumoK, amelyeket a Magyar Honvédség nem kíván ezentúl katonai célokra leinasznaini. Bizonyos, hogy ezek közül jó néhányat különféle cegeK, magántársaságok pályáznák meg. Hiszen már évekkel ezelőtt — amikor meg a mainál jóval szigorúbban vigyázták hazánk légterét — felmerült az igény: létesüljenek Magyarországon olyan légikikötők, amelyek kisebb személyszállító, magángepeket is fogadni tudnak, amelyek esetleg teherátrakasra is alkalmasak egy kelet—nyugati híd tartópilléreiként. Ma már nem ritka a Balaton vagy az ország más szép tájai íöiött rendszeresen megjelenő sétarepülő vagy helikopter. Érezhető, a kisebb magasságokban lényegesen nagyobb a légi forgalom, mint korábban. Am olyan csúcsforgalmat, amilyet most vasárnap, a nyílt napon láthatott a tököli katonai repülőtér, tán még a szovjetek kiköltözésének igazi finisében sem élt meg. Két hazai magán-légitársaság négy utasszállító gépe vitte tíz-húsz perces égi sétára a sok száz érdeklődőt, később erősítés is érkezett néhány régebbi típusú merev szárnyú gép formájában. Az egyik légitársaságot tavalyi reklámkampányának köszönhetően nem kellett már bemutatni a közönségnek, ám a Hepta Top, amely két gyönyörű amerikai gyártmányú — hétüléses — Cessna repülővel fuvarozta a tököli nyílt napra látogatókat, még ismeretlen a légipiacon. — Ez nem véletlen, mivel mindössze február óta szállítunk utasokat — adja meg a magyarázatot Büki György, a Hepta Top Kft. ügyvezetője. — Cégünk nem tömegszállításra szerveződött. Egyelőre a két kis géppel ez lehetetlen is lenne. A Hepta az igényesebb utasok kívánalmainak szeretne megfelelni. Gépeink nagyobb komfortot biztosítanak a velünk utazóknak, mint a más, hasonló profilú cégek gépparkja. BőrDe mindig seprú'nyélcn Egyre több szakbolt nyílik. Külön üzletben kereshetik hobbijuk kellékeit a horgászok, lászok, videósok, vagy éppen a szex kedvelői. Ám, hogy milyen vásárlókört céloz ’.cg a közelmúltban megnyílt szentendrei kis boltocska, azt nem tudom. A belvárosi hangulatos üzletben ugyanis szinte kizárólag boszorkányokat árulnak. Életnagyságút, csecsemő nagyságút és öklömnylt, kódiaija!, kalappal, kendővel, csíkosban, pöttyösben, virágosban, de mindig seprűnyélen (Erdősi Ágnes felvétele) ülések, légkondicionálás biztosítják a kényelmet. Leszállás nélkül 1500-1800 kilométert tudunk repülni. A legfontosabb különbség azonban mégis az, hogy nem rendszeres járatokon, hanem légi taxiként repülünk. — Tehát betérek az önök irodájába, és azt mondom, hogy holnap vigyenek el Bejrútba? — Igen, ha bent van a gépünk, órák alatt meg lehet szervezni az útvonalat. Persze, ha nem lőnek arrafelé. Mostanában például a jugoszláviai fuvarokkal gondjaink lennének. A gyorsaság a mi ütőkártyánk. Az üzletemberek számára, akiknek az idő pénz, ez nagyon sokat számít. Annak ellenére, hogy még alig ismert a cég, nem panaszkodhatunk. — Nyugaton, a nagy repülőtereken már kulturált körülményeket teremtettek a mini légitársaságok, légi taxik számára. Külön fogadóépület, vámhivatal, váró, shop és büfé fogadja az utasokat. Ferihegyen még nem tartanak itt. — Sajnos nem. A Ma- lévval szinte semmilyen kapcsolatunk nincs azon kívül, hogy tőlük vagyunk kénytelenek vásárolni az üzemanyagot. Európai légi- forgalmi berkekben közismert, hogy Ferihegy a kontinens legdrágább légikikötője. Mást ne mondjak, 57 forintért adják az üzemanyag literjét. Holott máshonnan vásárolva a szállítási költséggel együtt sem kerülne a felébe. Még így is előfordul, hogy olcsóbbak vagyunk, mint a nagy légitársaságok. Pedig általános, hogy a taxi drágább, mint a tömegközlekedés. De ha tele van a gép egy- felé utazókkal, akkor a mi jegyünk olcsóbb. — önök nem gondoltak arra, hogy megpályázzanak egy kiürült katonai repülőteret, hiszen az eddig elhangzottak ismeretében, az a cég, amely tisztességes áron infrastruktúrát tud teremteni a kis légitársaságoknak, illetve a magángépeknek, az bombaüzletet csinálhat. — Magunk nem kívánunk repteret vásárolni — mondta Büki György. — De szívesen igénybe vennénk ilyen légikikötők szolgáltatásait. Szeretnénk bővíteni a gépparkunkat újabb korszerű repülőkkel, helikopterekkel is. Bizonyos, hogy néhány éven belül kiépül hazánkban egy olyan repülőtéri hálózat, amely lehetővé teszi: a vidékről légi taxit rendelő utasainkért is „házhoz” tudjunk menni. — Gondolom, ma még magyar utasuk is csak elvétve akad, nemhogy vidéki — jegyzem meg. — Nyilván az önök luxusigényű szolgáltatásait inkább a menő nyugati üzletemberek tudják megfizetni és értékelni. Egyáltalán, melyik volt eddig a legérdekesebb, illetve a leggyorsabban teljesített megrendelésük? — Meg fog lepődni — válaszolt az ügyvezető. — Szinte órák alatt szerveztünk meg a közelmúltban egy Monte-Carlo—Nizza— Velence hétvégi kiruccanást. Nem üzleti út volt, és magyar állampolgár rendelte. Móza Katalin Végre egy jó előadás Gyorsmérleg Szentendre bőséges választékot kínál nyári kulturális eseményekből a vendégeknek és lakosságának. — Hogy fogadják a kínálatot? — A nyári rendezvény- sorozat kezdetét jelentő Vujicsics-együttes műsora az idén is nagy sikert aratott. Az elmúlt hét mérlegéhez nem mulasztja el ezt is hozzátenni Kurdics Erika, a polgármesteri hivatal művelődési osztályának munkatársa, aki a testület részéről segíti a rendezvények szervezését, ügyeinek rendezését. A múlt hét péntek, szombat és vasárnap estéje a Teátrum-előadások premierje volt. Mint megírtuk: Cimarosa A titkos házasság című kétfelvonásos, olasz nyelvű operáját mutatták be a Fő téren. Pénteken teljesen megtelt a nézőtér, a két következő napon háromnegyed részben keltek el a jegyek. — Ahhoz képest, hogy mint értesültünk róla, az ország szabadtéri színpadain érdeklődés hiányában elmaradnak előadások, ez nagy sikernek számít — mondja Kurdics Erika, és azt is örömmel újságolja, hogy az előadásnak igen jó a szakmai visszhangja. Tetszett a közönségnek is. Többen fogalmaztak úgy, hogy végre olyan operát láthattak, amelyben nemcsak énekelnek, hanem játszanak is a szereplők. — Hogy fogadták a helybeliek a Fő tér sokszor kifogásolt beépítését? — A többség nagy megértéssel. Tetszett, hogy az előadás után lebontják a színpadot és a nézőteret. Akinek az előadás alatt, előtte pár órával arrafelé kell közlekednie, szívesen tesz egy kis kerülőt. Ám, ha ehhez nincs kedve, a rendezők átsegítik a színhelyen, hogy a megszokott eredeti útvonalat ne kelljen megváltoztatnia. — Több esemény tarkította a hétvége programját. Ezeket is sokan látogatták. Igen népszerűek a Péter- Pál-templom orgonahangversenyei, nagyon sikeresek a gyermekműsorok, számos néző látogatott el a jól sikerült Wertheim- kiállításra, amelynek csodálatosan szép a bemutatott néprajzi anyaga. Fantasztikus volt a Közép- Európa Táncszínház előadása a templomdombon — zárult a kérésünkre készített gyorsmérleg. Az újabb fejezetet ezen a hétvégen nyitják meg a nyári játékok krónikájában. Pénteken, szombaton, vasárnap ismét bemutatják a sikeres operát. Július 12- én 19 órakor a Nosztalgia kávéházban Gálfi László ad önálló estet. A templomdombon 14-én 17 óra 30-kor ismét Passió magyar versekben. A Bar- csay-udvarban 13-án 19 órakor a Zsarátnok együttes koncertezik. Tizennegyedikén 19.30-kor a Pé- ter-Pál-templomban Baráti István orgonahangversenyére kerül sor. Az említett táncszínház 14-én délelőtt 11 órakor szerepel ismét a templomdombon. K. T. I.
