Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-09 / 159. szám
I. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1991. JÚLIUS 9., KEDD TÁPiÓMÉNT1 ^ggigp MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Megoszlanak a vélemények Sportélet és támogatás A Nagykátai Kosárlabda SE legutóbbi, egynapos tornáján sikerrel szerepelt Sütő Imre. aki a Nemzeti Sportban olvasott a torna megrendezéséről. A csapat örömmel vette a jelentkezését. Végül is az egyáltalán nem kosaras termetű fiú lett a hárompontos kosárdobóverseny I. helyezettje (Oláh Géza felvétele) A rendszerváltással a sportegyesület életében is véget ért egy fejezet. Korábban a mechanizmus úgy működött, hogy a helyi párt- és állami vezetés presztízsokok miatt indirekt hatalmi módszerekkel éltette, támogatta a sportot. Az egyesület élére pedig olyan gazdasági vezetőt ültetett, _aki a klub rezsiköltségeinek jelentős részét lenyelette a cégével. A rendszer előnyeit és hátrányait ki-ki meg tudja ítélni, de ez egyszer s mindenkorra véget ért — hangsúlyozta Kudelich Ferenc sportegyesületi elnök a közelmúltban megtartott nagykátai képviselő-testületi ülésen, ahol a város sportéletéről számolt be. Önszerveződő szervezet A nagykátai sportegyesület bázisszerv nélkül működő, állampolgári jogon és alapon önszerveződő társadalmi szervezet. Az egyesületben sportoló mintegy százharminc tag négy szakosztályt képvisel. A labdarúgó-szakosztályban nyolcvanan sportolnak, négy korcsoportban, míg a további három — a kézilabda-, a kosárlabda- és a sakk-----szakosztály közel a zonos arányban osztozik a további félszáz sportolón. A szakosztályokat öttagú elnökség irányítja, élén társadalmi elnökkel. Az elnökség határozatait és az egyéb operatív feladatokat az ügyvezető elnök hajtja, illetve hajtatja végre. Az ügvveze*ő elnök felügyelaTÁPIÖMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Deák Attila. • Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. te és irányítása alatt hét fő alkalmazott tevékenykedik. Közülük a labdarúgócsapatok edzője és az autóbusz gépkocsivezetője főállású dolgozó, míg a kézilabda- edző, a sakkozók edzője, a labdarúgó-szakosztály szertárosa és mosónője, valamint az egyesület gazdasági vezetője mellékfoglalkozású alkalmazott. Szűkös források, súlyos gondok' A képviselő-testület előtt szó esett az egyesület pénzügyeiről is. Az éves terv készítésekor bebizonyosodott, hogy a működőképesség fenntartása minimálisan egymillió forint költségvetést igényel. A gazdálkodó szervezetek támogatása szinte teljesen leépült mint lehetséges forrás, így csak a saját bevételekre, valamint az ön- kormányzat által elfogadott forrásra támaszkodhatott az egyesület. Ez utóbbi keret tárgyévre hatszázezer forint és a hiányzó négyszázezer forint saját bevétel (szállítási tevékenység nyereségé és pályabevétel) is realizálódni látszik az öt hónapos tényadatok alapján. Az ismertetett költségvetési terv teljesülése azonban csak annyit eredményezhet, hogy a sportolók részt tudnak venni a szükséges edzéseken és bajnoki mérkőzéseken, de az álló- és forgóvagyon (stadion és egyéb felszerelések) állagának szinten tartása egyre nehezebb, sőt talán tarthatatlannak is látszik. — Nagykáta gazdasági adottságait illetően a működőképességet biztosító gazda szerepét az önkormányzat vállalhatja fel. Egyrészt azzal, hogy ezt a szándékát kinyilvánítja, másrészt szervezetébe szervesen beépíti a sportélet irányítását és végül felvállalja a helyi gazdasági és közélet koordinálását a sport érdekében — hangsúlyozta Kudelich Ferenc, majd így folytatta: — Véleményünk szerint halogat- hatatlan stratégiai döntést kell hozni, hogy milyen arca legyen városunk sportéletének. Ilyen mint most, vagyis mindenki sportoljon, aki akar, a minimális feltételrendszer és a tömegsport szintjén. Vagy preferálni kell egy szakosztályt, megteremtve a lehetőségét a nemzeti bajnokságban való szereplésnek, kielégítve ezzel a lokálpatrióta érzelmeket. Dolgozzák ki a terveket A többi szakosztály pedig olyan szinten működjön, amilyen feltételeket maguknak teremteni tudnak. Egyesületünk vezetésében is megoszlanak a vélemények a követendő útról, jómagam az előző változatot támogatom, annál inkább, mert a kézilabdában és a labdarúgásban is le tudnánk rakni az alapjait a magasabb osztályban szereplő, tartósan sikeresnek vélhető csapat- nai Javaslom, a jövőben az önkormányzat vegye kézbe az egyesület irányítását és dolgozza ki á város sportéletére karakterisztikus koncepcióját, mely megvalósításához nyerjen meg minden potenciális helyi gazdasági-társadalmi erőt. D. A. Mi lesz a szövetkezettel? Kezdődik a kárpótlás A köztársasági elnök aláírta a Parlament által elfogadott kárpótlási törvényt. S bár lehet, hogy az új törvény egyes részleteit, egyes pártok ismét alkotmányellenesnek fogják találni, és az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mégis valószínűnek látszik, hogy a jogszabály gerince aligha változik majd. Várhatóan néhány hét múlva, de legkésőbb ősszel megkezdődhetnek a földárverések. Földet nemcsak a korábbi földtulajdonosok szerezhetnek. Ök vagy a lakóhelyük szerinti szövetkezet árverésre bocsátott földjeire licitálhatnak vagy állami földekre. Tisztázatlanok még az árverés részletes szabályai is. Többen úgy vélekednek — a végrehajtási rendelet hiányában —, hogy az árverésekre viszonylag kis földterületeket, parcellákat kell kijelölni, és az érdeklődők az adott földdarabra licitálhatnak. Mások viszont mindezt megvalósíthatatlannak tartják. Vajon hogyan vélekedik mindezekről a térség mező- gazdaságában meghatározó szerepet betöltő nagykátai Magyar—Koreai Barátság Mgtsz elnöke, Bánáti András? O Alig született meg a kárpótlási törvény, máris hallani olyan véleményt: ha kihasítják a szövetkezet vagyonából a kárpótlásra szánt földterületeket, megszűnhet maga a szövetkezet is. Elnök úr, hogyan látja ezt a kérdést? — Nálunk a hétezer-ket- tőszázhuszonkilenc hektár földterületre szerzett a termelőszövetkezet tulajdonjogot az elmúlt évtizedek alatt. Mindezt tette megváltás formájában, azoktól a személyektől, akik nem a szövetkezetben dolgoztak, de elődeik, örökhagyóik szövetkezeti tagok voltak, azonban az ő elhalálozásuk folytán olyan tulajdonoshoz került volna a föld, aki nem a szövetkezetben dolgozott. Ezt a földterületet törvényi rendelkezéssel a szövetkezet megváltással megszerezte. © Nagykátán mekkora az a földalap, amely a kárpótlási törvény alapján, licitálás útján felosztásra kerülhet? — Nálunk mintegy négyezer-ötszáz hektár az a földalap, amely a közgyűlés kijelölése folytán rendelkezésre állhat a kárpótlásra. Mindez részben a kárpótlási törvény által megszabott tagonkénti harminc aranykorona, alkalmazottanként húsz aranykorona mértékben. Ez átlagosan számolva közel ezer hektárnyi terület. A többi földterület , amely marad számunkra, az a jelenleg is földdel rendelkező termelőszövetkezeti tagok földtulajdona. © Változtatni fogja a szövetkezet működőképességét az új törvény? — A változást nem lehet vitatni, hiszen mi arra voltunk berendezkedve, hogy közel hétezer hektárnyi területet műveljünk meg, nem is akármilyen szinten. • Földet nemcsak a korábbi földtulajdonosok szerezhetnek, hanem más kárpótoltak is. Ugyanakkor a törvény a „mező- gazdasági termelés támogatása” mellett voksol: aki vállalja, hogy a kárpótlás során megszerzett földet mezőgazdasági vállalkozóként öt éven át maga műveli meg, az érvényesíthető kárának kettőszázezer forint feletti részét egymillió forintig megkaphatja ingyenes támogatásként. Mindez befolyásolja majd ' az egyéni gazdálkodás élénkülését? — Hogy az újrakezdő gazdáknak milyen magatartása, szándéka lesz a föld megműveléséhez, mennyire látnak benne fantáziát — azt ma még megmondani nehéz. Mi eddig is évente hatszáz- nyolcszáz hektárnyi bérbe adott területen szaktanács- adással, gépek, vetőmagok biztosításával, állategészségügyi felügyelettel, szolgáltatások végzésével, tiszBarátok újságja tán üzleti alapon elősegítettük a mezőgazdasági termelést. Mindehhez nekünk gazdasági érdekünk fűződött. Csak egy területen említenék példát: a szövetkezet évente egymillió liter tejet termelt, ugyanakkor a Nagykátán élő emberek évente saját termelésben mintegy félmillió liter tejet termeltek. Mindezt rajtunk keresztül értékesítették. Tehát mint gazdálkodók között, normális üzleti kapcsolat alakult ki közöttünk. © A kárpótlásra várók egy része városokban lakik, másik része évtizedek óta nem foglalkozott mezőgazdasági munkával. Előfordulhat, hogy mégis „megrészegíti” őket a tulajdon, és nekilátnak a földet művelni? — Az évtizedek alatt kialakult mezőgazdasági objektumok és géprendszerek, a technológiai háttér nélkül ma már aligha lehet gazdálkodni — ez mindenki előtt egyértelmű. Az teljesen közömbös számunkra, hogy a föld megművelését nem termelőszövetkezeti tagok, hanem magánemberek tulajdonán kell elvégezni. A mezőgazdasági termelésre veszélyt csak akkor jelenthet a kárpótlás, ha az újonnan földhöz jutó emberek szaktudás és anyagi erő nélkül, csupán kényszerhelyzetben — mivel más munkalehetőségük nem lévén — kérik vissza a földet, és kezdenek el rajta évtizedekkel ezelőtti módszerekkel dolgozni. Csak ebben az esetben látom veszélyét a kárpótlási törvénynek. Deák Attila Nagykátán a városi könyvtár bejáratánál havonta néhány órára kitesznek egy táblát: „Nagykátai újság kapható”. A tábla csak azért van kint néhány órára, mert jó ideje igencsak kelendő a Nagykáta Barátainak Köre gondozásában megjelenő kiadvány. Ügy tűnik, a mintegy ezer példányban megjelenő lap mind szélesebb körben válik népszerűvé, elsősorban azért — vallják a helybeliek —, mert benne az önálló véleményüknek adhatnak hangot (Deák Attila felvétele) Önkormányzati kamatmentes Szentmártonkáta önkormányzata erre az évre 1,6 millió forintot különített el a lakásépítés és -vásárlás szociális támogatására. Ezen támogatást — kamatmentes kölcsönként — az alábbiakra lehet kérni: — lakásépítés, lakásvásárlás, emelet-, illetve tetőtér-beépítés, építési telek vásárlása. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező családjának elért keresetét bizonyító munkahelyi igazolásokat, lakásépítés esetén a jogerős építési engedélyt, lakásvásárlásnál az adásvételi szerződést. Minden esetben szükséges a munkahely igazolása arról, hogy kapott-e a kérelmező a munkáltatójától támogatóst a lakásépítéshez. Az előzőekben említett igazolások, valamint a polgármesteri hivatal helyszíni környezettanulmánya alapján a népjóléti és szociális bizottság javaslata figyelembevételével az önkormányzati képviselő-testület dönt a támogatás odaítéléséről és mértékéről. A kamatmentes kölcsön mértéke — a kérelmező szociális helyzetétől függően — 50 ezer forinttól 170 ezer forintig terjedhet. Az önkormányzat hatáskörébe került az első lakáshoz jutók támogatása is. Ezt azon családok kérhetik, akik saját tulajdonú lakással vagy lakrésszel soha nem rendelkeztek, továbbá határozatlan idejű bérleti vagy használati joguk sem volt a lakásra. Ezen támogatás vissza nem térítendő támogatásként adható, melynek összege 150 000 forint.
