Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
Tiizép-teíap Privatizálják? A Budapest Környéki I ü- Zép Vállalat levélben kereste meg Nagykőrös ön- kormányzatát, hogy tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Nagykőrösön működő telepe a jövőben milyen gazdálkodási formában működjék. Két alternatíva lehetséges — írja a cég —, hogy a Tiizép-telep továbbra is mint a vállalat egysége működik, vagy pedig privatizálják. Az első esetben garantálni tudják a varos kielégítő és folyamatos elláfását tüzelő-, illetve építőanyaggal, önállósítás esetén azonban ez már az új vállalkozó gazdálkodásának függvénye. A testület mindkét eshetőség következményeit alaposan mérlegelve arra a megegyezésre jutott, hogy a Tüzép Vállalat vezetőinek a telep privatizálását javasolja az önkormányzat. Az indoklások közt elhangzott, az utóbbi hónapok bizonyították, hogy a jelenlegi formában sem képes a Tüzép teljesíteni a lakosság megfelelő ellátását. Program egy hétre Mint. arról már hírt adtunk, a szomszédban, Kecskeméten Európa jövője címmel gyermekfesztivált rendeznek. A közelség önmagában is indokolja, hogy az érdeklődők átmenjenek megnézni a programokat. Hétfőn városnézés, majd 11 órakor a főtéren óriásbáb-előadás következik, Szent György harca a sárkánnyal címmel. A gyerekek az Európa-házat 14 órakor kezdik építeni, 15 órakor — ugyancsak a főtéren — különböző műsorok következnek, a külföldről érkezett vendégek részvételével. Az ünnepélyes megnyitót csak ezt követően tartják. méghozzá délután 5 órakor. Este 9-kor a szabadtéri színpadon mutatják be az Oliver című musicalt. Kedden — július 9-én — Bugacra szerveznek kirándulást, illetve a maradók tovább építik az Európa- házat, s Szent György is viaskodik egy újabbat a sárkánnyal. Délután 13 órától a külföldi gyerekek a fogadó iskolák vendégei. Szerdán újabb kirándulások következnek, 15 órától a főtéren a százkarú dobzenekar műsora látható — hallható. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban 19 órakor azok számára lesz műsor, akik a héten ünnepük születésnapjukat. Csütörtökön, július 11-én, újabb kirándulásra lehet menni, de a Körösi Lányok fuvolazenekar produkciója is ekkor hangzik el, 16 órai kezdettel. A Grapevin dzsessztáncegyüttes 18 órakor mutatja be műsorát. Pénteken, július 12-én, gyermekműsorok, diszkó szerepelnek az ajánlatban — az utóbbi 13 órakor kezdődik az Erdeiben. Július 13-án, szombaton, pikniket rendeznek, ezen a körösi ütős kamaraegyüttes is részt vesz. A csalá- nosi parkerdőbe a körösiek is eljuthatnak. Megfelelő számú jelentkező esetén — az Arany János Művelődési Központba kell az igényeket eljuttatni — buszt indítanak. Július 14-én, vasárnap, 10 órakor korzó kezdődik, azaz valamennyi külföldi csoport műsort ad a főtéren, 18 órától a széktói stadionban a fesztivál záróünnepségét tartják. Végül hétfőn a még maradók Budapestre kirándulnak. Érdemes válogatni az ajánlatokból. B. O. A félelem megeszi a lelket Dinoszauruszi fogak Városunkban is lezajlott fi kivonulással, a függetlenség megvalósulásával kapcsolatos szerény ünnepség. Utólagosan szeretném néhány gondolatomat megosztani másokkal is. Először is, hogy valójában mi is történt két nap alatt? Ehhez citálom Arka- dij Rajkin, az ismert szovjet előadóművész már sokszor hangoztatott mondását: „Válámi ván, ván, de nem az igazi.” Az ünnepség jelentősége túlnőtt az elmúlt 47 éven. Már Mohács óta folyik a magyar nép emberfeletti küzdelme a szabad, független Magyarországért, mely ezalatt csak rövid időre, 1920—1944-ig valósulhatott meg. Bizony szerényen, egyszerűen zajlott le nálunk most az ünnepség. Kezdjük talán a harangszóval. Cegléden pont éjfélkor hirdették a nagy eseményt a harangok. Nálunk viszont ez délben történt meg. Nem hiszem, hogy csodálkozva kapta fel bárki is a fejét, hogy ugyan, miért is szól délben a harang. Hiszen jól tudjuk, hogy a mindennapi déli harangszól a magyar nép nándorfehérvári világraszóló győzelmére emlékeztet. Persze, ha esetleg egy süket embernek csodálatos véletlen folytán éppen június 30-án pont délben jött volna vissza a hallása — ez neki bizonyára nagy élményt jelentett volna. Városunkban- nem mondhatjuk el, hogy szinte belefáradtunk volna az ünnepségsorozatba. Tekintsünk csak vissza 1957 nyarára, mikor is Arany Jánossal kapcsolatban igen színvonalas, háromnapos ünnepségsorozat zajlott! Na perNAGYKÖRÖSI HÍRLAP Nagykoros, Hősök tere 5., II. emelet 30. fi A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. O Munkatárs: Mik- lay Jenő. fi Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és teleikül: (20) 51398. Telex: 22-5708. fi Hirdetésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben, fi Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk, fi Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig. sze, azóta túl vagyunk azon a bizonyos és sokat emlegetett harminc esztendőn. Évről évre zsugorodott össze a társadalom ünneplőkedve. Hallottunk már meghatározásokat arra nézve is, hogy beteg a társadalom lelke. Az tény, hogy a nyugati irodalomból is ismerünk egy mondást, miszerint: „A félelem megeszi a lelket.” Harminc év alatt dino- szauruszi méretű fogak mé- lyedtek az amúgy is képlékeny, illetve anyagtalan lelkekbe. Voltak, akik olyasmit emlegettek, min*- ha láthatatlan keselyűk keringenének állandóan a társadalom felett. Még manapság is sok ember húzódozik a véleménynyilvánítástól. Legszívesebben csak név nélkül akarnak nyilatkozni. Az említett harminc év alatt, akiket érintettek külö.vl űző lelki megrázkódtatásé:, úgy tudták ezt nagyjából elviselni, hogy bármilyen hihetetlen, de elképzelték: megvalósulhat a mondás, miszerint „Lesz még ünnep a mi utcánkban.” Szerencsére nem tudtak róla, hogy ezt még annak idején Sztálin találta ki, és ő is ezt sóhajtozta nehéz napjaiban. A félelmeket tudatosan előidézők között voltak, akik adott esetben még fokozták a hatást gúnyos arckifejezésű hangtalan nevetésükkel is. Jóval régebben már Eötvös Károly erről ezt írta: „A rossz emberek között az a legrosszabb ember, aki álnokságból erőltetve nevet. A tigris arca, mikor eleven vért iszik, nem olyan utálatos, mint az ilyen ember arca." De nézzük csak az ünnepséggel kapcsolatos egyéb jelenségeket. Szerintem nálunk a megemlékezéshez kevés volt a szombati nagyerdei juniális. Az olyan tálalás, hogy eszi, vagy nem eszi, nem kap mást, nem túl rokonszenves dolog. Miért nem volt vasárnap térzene a központban egy kis ünnepség keretében? A kultúrházban is lehetett volna valami ünnepi műsor! Sőt, valami érdekes- sportrendezvény is emelte volna az ünnepség színvonalát! Lehettek talán olyanok, akik valamilyen közbejött elfoglaltság miatt a hosszabb időt igénylő ju- niálison nem tudtak részt venni, de egy rövidebb városi műsorra vasárnap elmentek volna. Nem akarok a kákán is csomót keresni, de ez a visszakapott bázis nem Hantházán van. Egyébként Hantháza olyan szempontból érdekes hely, hogy tiszta időben innen lehet látni a Mátra hegység csúcsait. A bázist eltakaró erdő a Csemö és Cegléd felé vezető régi makadámútnál véget ér. Innen kezdődik a nagy kiterjedésű Felsőjárás dűlő, majd az Ereklyés dűlő. Csak ezután következik Hantháza. Különben is, ha a bázis Hantházán lenne, akkor nem lehetne hozzá semmi közünk, hiszen ezek a területek már nem tartoznak Nagykőrös városhoz. Ha valaminek már kezdetben nem. a helyes nevét adják, esetleg a későbbiekben is így marad, ami nem jó dolog. Tehát a helyes név: Nagyerdei bázis. Csete Sándor NAS^OR0sl XXXV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1991. JÜLIUS 8., IIÉTFÖ Van-e értelme a városi támogatásnak? Kompromisszum született.. A múlt évben alakult Nagykőrös és Vidéke Termelői Kisszövetkezetnek, noha immár 85 tagot számlál, máig sem sikerült működőképes apparátussá szerveződnie. Tőke híján képtelen elindítani a gazdálkodást, felvásárlást és értékesítést. Bankokhoz hiába fordul, a pénzintézetek már működő és életképesnek látszó tevékenységhez kötik a kölcsönt, tehat csak a jelenről vesznek tudomást, a jövőt nem preferálják. A zöldség-, gyümölcsforgalmazó exportőr, a Mo- nimpex lát fantáziát a nagykőrösi szövetkezésben, hajlandó is partnerének tekinteni és megelőlegezni számára másfél millió forintot, de ehhez kezest kér. Nesze semmi. Az újdonsült, pátriájában még alig ismért kisszövetkezet esetében kétséges, hogy bárki vállalná a kezességgel járó rizikót. Ördögi kör ez, amelyből úgy tűnik, egyetlen kiút lehetséges, ha akad olyan támogató, amely településpolitikai érdekként tudja kezelni a problémát, a kisszövetkezet sorsát. Kiss János polgármester is pontosan e meggondolásból terjesztette még az ülés napirendje előtt javaslatát a városatyák elé az önkormányzati kezesség elvállalásáról. A polgármester személy szerint — se nézetével koránt sincs egyedül — ama gazdálkodók egyikét látja a kisszövetkezetben, amelyen keresztül megindulhat a nagykőrösi termények értékesítése, remé.ve egyben azt is, hogy megszűnik a kiszolgáltatottság, a viszonylag magas árak mellett is irritáló, bizonyítható nyerészkedés, amit egyes kereskedelmi céges az itteni termelők rovására tesznek. Napjaink konkrét példája: Á 40—50— 60 forintért felvásárolt cseresznyével dupla, háromszoros hasznot vágnak zsebre a bécsi piacokon. A testületet azonmód két pártra osztotta a iavasiat. Több vélemény elhangzott IACI JELENTES Piaci jelentés Nyári árubőség A hétvégi hetipiacon valódi nyári árubőség volt a jellemző, a jelenleg érő gyümölcsök, zöldségek mindegyike megtalálható volt. A zöldségpiacon az újkrumplit már 20 forintért meg lehetett venni, de aki kisebb gumókkal is beérte, 15-ért is vihette. A kelkáposztát 25, a tököt 30, a karfiolt 40, a vöröshagymát kilóra 30, csomóra 14, a répát, gyökeret csomóra 20, a karalábé darabját 10, a paprika darabját 2-9, kilóra 60, a paradicsomot 60- 80, az uborkát 30-40, a fokhagyma fejét 15, a zöldborsót 25-30, a zöldbabot 60-90, a zeller darabját 15, a zöldhagyma csomóját 6 forintért kínálták. A gyümölcspiacon kevés meggyet láttunk, ami volt, azt 60 forintra tartották. Volt josta is, literre mérték 30-ért. piszke 20-ért és málna — úgy kétdecis pohárkában — 18-ért. A cseresznyefelhozatal bőséges volt, de nagyon drága: 45- 50 forint volt kilogrammja. Láttunk őszibarackot is, 80 forintért. A baromfipiacon a szokásos árak alakultak ki, a piaci árus darabolt csirkét árult, rendkívül kedvezményesen. A tojást 3,50-re tartották. róla, közülük kettőt emelünk ki, amelyen lényegében a végleteket prezentálják. Barta István szerint pusztán gazdasági kérdésről van itt szó, ami a gazdálkodás, vállalkozás keretein belül oldható meg, nem érdemesült városi fórumra. Helytelen lenne tehát önkormányzati üggyé emelni, egyben veszélyes is, mivel ilyen alapon elindulhat egy se vége, se hossza támogatási folyamat. Javasolta ugyanakkor az önkormányzat üzleti partnerként való részvételét. Czira Sándor emlékeztetett az ígéretekre. A testület a körösi nép boldogulásának elősegítését fogadta meg. Kötelessége tehát a garanciát meg-uín. annak a gazdasági szervezetnek, amely tevékenységével befolyással lenet a munka- nélküliség alakulására is. A vita végéra kompromisszum született. A testület jóváhagyta a kisszövetkezet támogatására tett javaslatot azzal a kikötéssel, ha majd a gazdasági bizottság helyzetelemzése, az üzletpolitikai tervek ismeretében az ésszerűnek bizonyul. Mindvégig úgy tűnt, közösnek hitt alapel- veken különböztek össze a testületi tagok. A kisgazdák pártolták, az SZDSZ-Fidesz képviselői ellenezték az eredeti polgármesteri javaslatot, az utóbbiak álláspontjuk okait a nyilvánosság számára külön is kifejtették. A kisszövetkezet támogatásának feltételekhez kötésével nem a kistermelői érdekek háttérbe szorítása volt a cíljUk — szögezték le. Helytelennek tartják viszont, hogy alapvető fontosságú információk, a gazdasági bizottság véleményezése nélkül az önkormányzati pénzeket milliós nagyságrendben érintő javaslat úgymond kapásból kerül a testület elé. Másrészt, gazdálkodó szervezet gazdálkodásába való beavatkozást önmagában sem tartják szerencsés lépésnek. Etikailag kifogásolják továbbá, hogy a határozat meghozatalánál azok is letették voksukat, akik anyagilag érdekeltek a kisszövetkezet működésében. M. J. S P 0 RT H í RE K SÜÜH A körösi foci (I.) A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE labdarúgó- szakosztályának tavaszi mérlege a következőképpen alakult, összesen 15 mérkőzést játszottak, ebből 5 végződött győzelemmel, 6 döntetlen és 4 vereség — 20-16 volt a gólarány. Hazai mérleg 8 mérkőzés — 4 győzelem, 3 döntetlen, 1 vereség (15-7). Idegenben 7 mérkőzés — 1 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség (5-9). A csapat gólszerzői a tavaszi idényben: Rácz 5, Soós 5, Lajos 3, Csurka, Barcsay és Kecskés 2—2, valamint Benkó 1 gól. A csapatban 19 játékos szerepelt. Mind a 15 mérkőzést végigjátszotta Virág András. Ugyancsak minden mérkőzésen szerepelt még Kecskés, Csikós, Soós, Benkó, Farkas és Virág. Stabil csapattagnak számított még Barabás, Bari Béla, Lajos, Petrezselyem, Rácz, Pécsi, Barcsay és Csurka. A statisztika rávilágít arra, hogy a szakmai munka mellett egyéb tényezők is lényegesen befolyásolják a csapat eredményes vagy eredménytelen szereplését. A csapnivaló, felejthető őszi szezon után a Kinizsi számára egyetlen cél volt, a biztos bennmaradás. Ehhez a sorsolás kedvezőnek tűnt, mivel több volt hazai mérkőzés, mint idegenbeli. A nehézség csak az volt, hogy éppen a vetélytársak- kal kellett az ő otthonukban megmérkőzni. Az őszi csapatból eltávozott Cser Tamás, Bari Károly, Peller Gábor, Gubényi László, Pólyák László, Seres Zoltán, Mari József, Koncz József és súlyos sérülése miatt Tóth Norbert is végig hiányzott. Ezenkívül a szakvezetés az első hét mérkőzésén Csurka Sándort is nélkülözte, nem tudta vállalni a heti három edzést. Mivel új játékost anyagiak miatt a Kinizsi nem tudott igazolni, a vezető edző — Karakas Ferenc — bátran nyúlt a fiatalokhoz, például Barcsay, Pécsi, Barabás, Petrik, valamint újra csatasorba állt Soós Kálmán is. Kialakult a stabil csapat, ami csak sérülések és kiállítások miatt változott. Az őszi szezon végeredménye, a 15. hely, 8 pont és 20-29-es gólarány, meghatározta a szakosztályvezetés, a vezető edző és a játékosállomány számára a tavaszi feladatokat. Az edzéslátogatottság 75-80 százalékos volt. A játékosok átérezve a nehéz helyzetet, komolyan végezték az edzéseket és Farkas József kivételével — ő másodállásban dolgozott délután — rendszeresen részt vettek azokon. A felkészülés alatt a csapat sok edzőmérkőzést játszott a kemény tél ellenére és ezeken kialakult a tavaszi csapat kerete. Tavasszal a Kinizsi SE 16 pontot szerzett. Ez 55 százalékos teljesítmény, ami a 14. helyhez volt elég. Az őszi pontokkal együtt a csapat biztosan bennmaradt. Máté József •<^£idaß 7
