Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
Rendőrségi felhívás Június 23-án (vasárnap) reggel 8 óra 20 perckor Cegléd belterületén — a Körösi út és Kossuth tér kereszteződésében — egy személygépkocsi kerékpárossal ütközött össze. A rendőrség kéri, hogy tanúkihallgatásra jelentkezzenek azok, akik látták a balesetet és arra vonatkozóan érdemleges adatokkal tudnak szolgálni. Jelentkezni lehet a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályán. Le is meg fel is Ruhavásár Július 9-én, kedden és 10-én, szerdán 8.30-tól a helyőrségi klub emeleti nagytermében új gyermek- és férfiruházati cikkek vásárát rendezik meg. Vászon öltönyöket, kétrészes lánykaruhákat, férfiingeket kínálnak termelői áron. Jobb későn... A kötelező gépjármű felelősségi biztosítást július elsejéig kellett megkötni. Ennek a kötelezettségnek az országban a tulajdonosok egyharmada határidőre nem tett eleget. Hason’ó az arány Cegléden és környékén is. Főleg a segédmotor- kerékpárosok maradtak távol a biztosítótól. A ceglédi közlekedési rendőrök a héten több, biztosítással nem rendelkező gépjárműtulajdonost igazoltattak, még figyelmeztetéssel megúszták. Ám július 8-tól már 10 ezer forintra büntethetnek, levetethetik a rendszámtáblát és elvehetik a forgalmi engedélyt. Tehát — ha sokan nem is értenek vele egyet — a biztosítást ajánlatos megkötni — jobb későn, mint semmikor felkiáltással. A Hunyadi és Füi’ot Sándor utca sarkán láthatók e táblák. Olvasónk hívta fel rá figyelmünket, hogy a zsákutca tábla csupán piaci napokon, akkor is csak a délelőtti órákban jelöli a valóságot. Egyébkor mehetünk rajta le is meg fel is ... (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Hogyan fosszuk ki az embereket? Gyepre, fára magyar! A pollenallergiától szenvedő emberek mindig tudják, mikor virágzik a hars vagy a kamilla. Gyakori szemtörölgetés, tüsszögés és orrfúvás közepette telnek az allergiások napjai. Kellemetlen, de mint szokás mondani — túl lehet élni. Igaz, de... Allergiás lehet valaki a virágok árai miatt is. Közismert, hogy a hárs- virág és a kamillavirág drog, valamikor széles e hazában gyűjtötték, mert megfizették. Gyűjtötték, mert volt elég felvásárlóhely. Gyűjtötték, mert legalább a házi szükségletre nem illett „ilyen” cikkeket venni. Ma viszont se normális felvásárlási ár, se felvásárló hely, sőt megfelelő gyűjtési kedv sincs. Stúdium legendi, ahogy a latin mondta, az is hiányzik. A Cegléd környéki hársfák szedetlenül maradtak, a virágokból már terméskezdemények kötődtek, lesz belőlük rengeteg apró göm- böcske, azaz toktermés, és a földre hullva, milliárdnyi hárscsemete. E faj valaha erdőalkotó fa volt környékünkön. Az Albertirsa melletti Hársas is rá utal; meg hát él az emlékezetben a Külső Rákóczi út hársso- ra... Legalább ennyire kiveszett a kamilla errefelé. A Cigányszék szikfoltjain csak elvétve, a Nagyszéken, meg még inkább Törtei és Kocsér határában gyűjthető. A farmosi gyep a legnagyobb hozamú Dél-Pest körzetében. Kiváló és keresett drogok, de csak ritkán lehet megvásárolni azokat. De ha van, akkor sem igen lehet megfizetni. A monopóliumok ugyanis diktálnak. A leggyakoribb szó, hogy nem kell. Vagy ha a Herbáriának kegyeskedik kedve, nincs benne köszönet; ezt a magatartást továbbgyűrűzteti az ÁFÉSZ-re, amiért a közvetítő elviheti a lakossági, gyűjtői haragot. Igaz, a szedés önköltséges, anyagköltsége nem növekedett az elmúlt években, de az emberi munka díja emelkedett. Mégis, egy kiló nyers kamilláért tíz-tizen- két forintot adnak, szárítva pedig 120 forintot. Hársvi- rágból egy kiló hat kemény forint, szártíva pedig 80-90 forintot kóstál. Sajnos nem éri meg szedni. A fogyasztói árakat ezáltal az egekig lehetett emelni. A hársszárítmány tíz dekája annyiért talál vevőt, mint amennyit egy kiló fejében kap a szedő. Kilencven deka a tiszta haszon — valahol. A kamillánál is hasonló a helyzet. Ezért akinek még nem késő, javaslom: gyepre és fára magyar! Megéri legalább a saját szükségletre való virág- özönt betakarítani, mert a drogkereskedők bizony aratnak — helyettünk! Surányi Dezső CEGLlDl Kz/tMa XXXV. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1991. JÚLIUS 8., HÉTFŐ Nem szereti a kommunistákat Viszonylag békés ember, esak néha elkapja a hév Július 1-jétől 14-ig megnyitotta kapuját Tatán az Orbán Balázs Nemzetközi Magyar Ifjúsági Tábor, amelyet a város országgyűlési képviselője álmodott meg. Dr. Réti Miklóssal ennek apropóján és egyéves tevékenykedése kapcsán beszélgetünk. — Ez valóban egy régen dédelgetett álmom — mondja némi megnyugvással a honatya. — Soha nem volt nagyobb aktualitása. Nyu- gat-Európa nemzetei felismerték, csak akkor vehetik fel a versenyt — Amerikával, Japánnal — és úgy lehet súlyuk a világ politikájában s gazdaságában, ha összeíognak. Ezeknek az országoknak a közösségét a körülmények alakították ki. Ugyanilyen szükségszerű a Duna menti népek egymásra találása. Fontos megtalálnunk a közös hangot. Ez az a tábor, ahol a nemzetiségiek, az anyaországi megfelelő népek gyermekei ápolhatják egymás megbecsülésének és az európaiságnak a gondolatát. És kialakíthatják saját nemzettudatukat. A határon túli és a honi magyar fiatalok is találkoznak itt egymással. A megnyitón felhívtam a figyelmet arra, nem szeretnék hallani semmiféle csúfolódást, fogják meg egymás kezét testvéri szeretettel. ■ Milyen a hangulat? — Ragyogó. Megható, negyvenen egy nagyváradi iskolából, hatvanan György ós/.en tani klósról, ötvenötén Kárpátaljáról, húszán Horvátországból, hatan Burgenlandból érkeztek. Jött harminchat román, ötven szlovák gyerek és sorolhatnám. A szlovénok telefonáltak, hogy a harckocsik miatt nem indulhattak el. Megnyugtattuk őket, a helyüket nem foglalja el senki. Egyébként a tábort meglátogatja dr. Antall József és Göncz Árpád is. — Megvalósult egy nagyon rokonszenves kezdeményezése. Ez feledteti-e fi Kertész-iskolában Tüdőszűrés Albertirsán Közel egy hónapon keresztül tüdőszűrést tartanak Albertirsán. Lebonyolítására július 23. és augusztus 21. között kerül sor. Kérik a lakosságot, hogy ezen minél nagyobb számban vegyenek részt! A szűrő- vizsgálat helye a Kolozsvári út 17. szám alatti Kertésziskola. Játszótér — volt Akácos út, ha végigmegyek rajtad én... szól a nóta. A ceglédi Akácos úton is végig lehet menni. Ám ott — o város peremén — meglepetés éri az arra ritkán megfordulót. Ugyanis az utca végén egy rettenetesen elhanyagolt játszótér csúfítja a környék képét. A hinták és más játszóeszközök rozsdásak, lehet, hogy a tatárjárás idején láttak festéket. Szemét és gaz mindenütt. A környékbeli gyermekek legfeljebb bújócskázhatnak a kétméteres dudvák között. De számháborúzni is lehet... Szóval elképesztő „látványt” nyújt az egykori játszótér. De miért? A város szélén minden elmegy, mondván, hogy arra idegen nemigen jár? Az önkormányzat és a környéken lakók összefogására lenne szükség, hogy haló poraiból feltámasszák az egykori gyermekparadicsomot. Ügy véljük, nem is a pénzhiányon múlik, hanem a szándékon. És mi van, amíg rendbe nem hozzák, amit már egyszer drága pénzen megcsináltak? A gyermekek játszanak a porban.., emlékezetes felszólalását — néhány hónapja a kárpótlási törvény kapcsán hangzott el —, ami vihart kavart a Parlamentben, s a városban is akadtak, akik elképedtek? — Nézze, én viszonylag békés ember vagyok. Ha nem hoznak ki a sodromból, általában nem reagálok annyira élénken, őszintén megvallom, a kárpótlási törvénynél némiképp túlfeszítették a húrt. Némelyeknek semmi nem tetszett, nem volt jó. Ügy gondoltam, kissé keményen beolvasok és... — ... bocsánat. Egyeseit szerint akkor ön messzire ment. Antiszemitizmust emlegettek ... és más jelzőt is. — Ki sem ejtettem a számon a zsidó szót. Németh Lászlótól idéztem, aki európai gondolkodású, igazi magyar ember volt. Én bizonyos kivételezettségrői beszéltem. A főváros második és ötödik kerületét em’itet- tem, hogy az ott született gyerekeknek komolyabbak a sanszai. Szükség van vidéken is erős iskolákra, hogy megszűnjön ez a felemás helyzet. Nem tehet ez a nép arról — Szabolcs megye —, hogy feketevonato- zót csináltak belőle. Ha a fény. a kultúra oda is megérkezik, elmondhatjuk, hogy egy-egy magyar gyerek egyenlő esélyekkel indul az életben. Amennyiben valaki ezt antiszemitizmusnak vette — félreértelmezte —, attól elnézést kérek, nem annak szántam. U Sose rejtette véka alá, hogy „imádja” a kommunistákat — ami persze nem baj, ki-ki kapja meg a magáét, ha megérdemli. Nem tart-e attól, hogy politikai ellenfelei azt vágják a fejéhez, ezen már túl kellene jutni, s inkább a várost érintő konkrét dolgokkal kellene foglalkozni, s erre inspirálná a helybelieket. — Nyilvánvaló, hogy a kommunistákról alkotott véleményem nem változik. Soha nem fogom szeretni őket. Tagadhatatlan, nekik köszönhetjük azt, hogy iáé jutottunk. Eddig egyikükkel sem voltam tisztességtelen. Nem kezdeményeztem, hogy bármelyiket kirúgják a munkahelyéről, ebbe nincs is beleszólásom. Mo>t i> azt vallom — az elmúlt négy évtizedben ők kerültek pozíciókba —, akinek a szakértelmével van baj, menjen. Ha valakit elküldenek, mivel lejáratot egy intézetet, tönkretette a vállalatát, akkor ne azt mondják már, hogy azért tették ezt vele, mert kommunista. Egyébként van egykori MSZMP-s, akit becsülök a szakértelme alapján. ül Nem érzi-e veszélyesnek, hogy ön osztja le a lapokat, s így irányítja az önkormányzatot ? — Én nagyon jól tudom, hogy mi a dolgom. Soha nem igyekeztem ezen túllépni. Ha én annyira kezemben tartanám a lapokat — zsarnoki hajlammal bírnék —, bele akarnék szólni a döntésekbe, irányítani kívánnék bármit, akkor nem két-három testületi ülésen veszek részt, hanem mindegyiken. A legutóbbira elmentem, h ./gy megköszönjem a tábornak felajánlott negyvenezer forintot. S miután fél órát ott ültem és nem kaptam szót, sarkal fordultam, eljöttem. Így hát nem befolyásoltam felszólalásaimmal az önkormányzatot. ■ Hogyan ítéli meg tevékenységét? Mozdított-e a városon? — Nehéz erre válaszolni, mert minden relatív. Ha arra gondol, konkrétan mi is az, amit a település kapott, s országos szinten értem el — efféle dolgokkal a mostani szegénység miatt nem lehet dicsekedni. Sehol. S:k múlik az autonóm kezdeményezéseken. Legyenek kreatív üzletemberek. A gazdasági elképzelésekben próbálok segíteni nekik. Ezért hívtam ide minisztereket, a német nagykövetet. Mások is jönnek még. Talán kimozdul az inga — nulláról nehéz indulni. B Változik-e a stílusa, a néha meggondolatlannak tűnő, hirtelen szókimondás? Higgadtabb lesz, vagy nem tagadja meg önmagát? — A hirtelenségen túl, azért mindig volt bennem némi megfontoltság is. Ha olykor keményen fogalmaztam is, beszélő viszonyban vagyok szinte mindenkivel. Talán hevesebb a vérmérsékletem a kelleténél, ezen próbálok visszafogni. Politikusként nem lehet az érzelmekre hallgatni. Ameny- nyiben néha elkap a hév — elnézést kérek érte — igyekszem magam mérsékelni. Ezután is kimondom a szót, amit gondolok. A jövőben éppúgy világosan, egyértelműen fogalmazok. Nem a kommunistákkal van bajom. De igenis azzal, hogy az egykori kivételezettek a gazdasági átmentésekben serénykednek. Messze vagyunk a széles tömegek fel- emelkedésétől. Ez szívós, kemény munka. Aki feladja, jobb, ha nem fog hozzá. Fehér Ferenc CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 27«l. Telefax és telefon: (20) 11-400. 9 Telex: 220353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-lg, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
