Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

I. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1991. JÚNIUS 4., KEDD SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS 9 FŰT 9 GÖD • RÁCKEVE 9 SZ1GETSZENT­Fórum már volt Piac még mindig nincs A grönlandiak alig isme­rik a szív- és érrendszeri be­tegségeket. Az ilyen okok­ból bekövetkező halálozási arány mélyen alatta van az európainak. Pedig ugyan­annyi zsírt fogyasztanak, mint mi, csak éppen más­félét. A különbséget az ősz- szetétellel magyarázta dr, Radnai György egyetemi ta­nár, aki emlékeztetett rá, hogy attól függően, hány szénatom foglal helyet egy szénláncban. különbséget kell tennünk zsírok, zsírsa­vak között. Élettanilag az úgyneve­zett telítetlen zsíróik a ked­vezőbbek. Mi négyszer több telített zsírsavat fogyasz­tunk. mint' ők, akiknél túl­súlyban vannak az úgyne­vezett ómega 3. csoportba tartozók,- a mi ómega 6- unkkal szemben. Aranyat érne • Valahol itt kezdődik a magyarázata a halaik szer­vezetéből kivont eicosape- na.ta insav alkalmazásáinak, röviden az epaolaj készíté­sének. A biogiliszta testéből még többet és gazdaságo­sabban lehet kinyerni. Tudjuk tehát, hogy van rá lehetőség. Addig is, míg a biohumuszt nem alkal­mazzák szélesebb körben, összekapcsolható a célszerű a nagyon hasznossal — gon­doljuk. Bár a dunakeszi Epaker Kft. vezetői nem győzik hangoztatni, hogy nem a válság megoldását vállalták fel, hanem az új szer gyártását, ennek a megkezdését is türelmetle­nül várjuk. Több okunk van rá. Egyrészt, mert sok a szív- és érrendszeri beteg­ségben szenvedő. Másrészt, ha ez a szer valóban az arannyal egyenértékű, ak­kor a nagy üzlet reménye nem csak a kft, vezetőit lel­kesíti. hanem a honfiszí- vet is hevesen megdobog­tatja. Nem utolsó szempont, hogy aki mast végső két­ségbeesésben várja a sza­porulat átvételét, hogy az árából törleszthesse a hi­telt, annak ideje lenne ki­mondanunk a jó hírt. No persze mi megértjük, hogy ehhez is idő kell. Az üzletkötők járják az országot, készítik a megál­lapodásokat. Külföldi part­nerek beruházási, együtt­működési szándéknyilatko­zatáról már többször hal­lottunk. Szerződésről még nem. Alig egy hónapja Du­nakeszin kimondatott, hogy augusztusban megkezdik a gyártást és napi hat tonna biogilisztát dolgoznak fel. Am hallgassuk most Radnai tanár urat! A szakember véleménye szerint nem lenne tanácsos a jelzett mennyiség felhasz­nálása. az állomány elfo­gyasztása, Nincs rá garan­cia, hogy annyi jó minősé­gű giliszta van az ország­ban, mint amennyi papíron létezik. Az alkalmatlan te­nyésztési mód miatt sok lesz a használhatatlan anyag, s ez kockáztatja a folyamatossáigot, a piaci biztonságot. ' A ' Eletet mentene A nagyon konkrétan fel­tett kérdésre, hogy mikor és hol kezdik meg a terme­lést, Radnai doktor elmond­ta: Az epaolaj kinyerésének és a gyógyászati szerek elő­állításának technológiáját kidolgozták. Termékek so­rozatát fejlesztették ki. Köztük azt, ami meghosz- szabbíthatja az életet. Ez sem csodaszer, de tartós szedésével megelőzhető, enyhíthető, gyógyítható a betegség. Szlogenje lehet, kapja Pomáziak utaznak Augusztusban aláírás Nyílnak a kapuk, csök­kennek a távolságok, szűnő­ben az akadályok. A váro­sok s a kisebb-nagyobb te­lepülések között életre hí­vott testvérkapcsolatok leg­alábbis ezt jelzik — ha a felek komolyan akarnak kö­zeledni, megtehetik. A már jó ideje kezdeményezett együttműködés most Pomáz és a németországi Oberhau- sen-Reinhausen között ölt formát, az alapot a Pomáz- ról kitelepített németek, il­dunatA.i hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. 9 Fogadónap: min­den hétfon ÍZ—l$ óráig a szerkesztőségben, címünk: Kp. Vili., Somogyi Béla u. «. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 1:58-14167. 8 ■ 4r#irIflP letve a ma is Pomázon élő rokonaik kapcsolatai adják, A felek szóbeli szándéknyi­latkozata megtörtént, a szerződést — várhatóan — augusztusban írják majd alá. De addig sem töltik tét­lenül az időt; a nemrégi­ben fogadott német delegá­ció látogatását június 13-án viszonozzák a pomáziak: a polgármester vezetésével egy kulturális küldöttség ekkor látogat a kilencezer lelket számláló- német köz­ségbe. Különös oka is lesz e találkozásnak, ekkor avatják majd fel az ottan kultúrházat. Természetesen hosszú távon körvonalazták az együttműködést, elsősor­ban az oktatás és a kultúra terén kívánnak kölcsönös segítséget kínálni a part­nernak. De sor kerül egyes intézmények — különösen az iskolák — közötti szoro­sabb kapcsolat kialakításá­ra: például a diákok csere­üdültetésére nyelvgyakor lási céllal. —i. —a. hogy a természettől az ember, az életért. Az előkészületek harma­dik fázisa bonyolult techno­lógiát igényel, de feltehető­leg az év végére megváló- sítható. Kísérletet tettek ugyan egyes gyógyszergyá­rak kutatásba való bevoná­sára, de ez nem sikerült, noha szerették volna, ha egy nagy hatékonyságú, nagy tisztaságú gyógyszer először Magyarországon jö­hetett volna forgalomba. Előrehaladott tárgyaláso­kat folytat a kft. egy nagy­üzemmel, ahol a termelés megindulhat 1991-ben vagy 1992-ben. Családok reménysége Nehéz len.ne megmonda­ni, hogy hány ezer ember vár erre a ma még nem egész konkrétan meghatá­rozott pillanatra. Annyi azonban biztos, hogy dr. Pacs István szerint Ma­gyarországon 50-70 ezer család vágott bele a te­nyésztésbe az elmúlt évek­ben. Azt, hogy mennyi kö­zülük a csalódott, a kétség- besett, vagy hogy meny­nyien rendezték be telepei­ket Pest megyében, nem tudjuk kimutatni. Az vi­szont biztos, hogy vastagon érintett a dologban szűkebb pátriánk lakossága. Nagy telepei vannak többek közt a kiskunlacházai Kiskun Termelőszövetke­zetnek. Nem véletlen, hogy a sajtótájékoztatón Nagy Gábor, az albertsirsai Sza­badság Termelőszövetkezet elnöke nyitotta és zárta az újságírókkal való találko­zást. Szakmailag fontos lépést tett a szövetség, amelynek vezetői tavaly már a meg­alakulásukkal is a jó szán­dékról tettek tanúságot. A tudományos információk átadása egymásnak, az ér­deklődök tájékoztatása, a közvélemény felvillanyozá- sa alap a további tenniva­lókhoz. Nem rajtuk múlt, hogy rövid távon ennél többet még nem tehettek a kistermelőkért. (Kovács T. István) A lacházi kazángyár a stabil pontjuk H körülmények kényszerében Az Égszöv, amely az elmúlt évben részvénytársaság­gá alakult, országosan is a legnagyobb szövetkezeti kö­zös vállalat volt. Pályája határozottan felfelé ívelt — mindaddig, amíg az építőipar szolgáltatásai és termé­kei iránt kereslet volt. Hét egysége a legkülönbözőbb területeket fogta át, tervezést, kivitelezést, gyártást, szállítást egyaránt végzett. Jó hírneve volt a cégnek, s nemcsak hazánkban, de határainkon túl is: szerelői, il­letve külföldi vállalkozásai — egyik egysége kulcsra­kész létesítmények felépítésével foglalkozott — Iraktól a volt NDK-ig és a Szovjetunióig ismertté tette nevüket. A kedvezőtlen fordulatok természetesen az Égszövöt sem hagyták érintetlenül. A hazai építőipari beruházá­sok leálltak, a külföldi megrendelések csökkentek, majd a politikai változások hatására teljesen holtpontra jutottak. Válaszlépésként már a nyolcvanas évek második felétől kezdődően átszervezésekre és összevo­násokra kényszerült a vállalat, míg végül tavaly kialakult a végleges for­ma. Az idei év áprilisában pedig Petróczy István sze­mélyében új vezérigazgató került, a cég élére — pá­lyázat útján nyerte el a posztot —, s ezzel megkez­dődött az új követelmények szellemében történő stra­tégia kidolgozása. Megbízható tudás Jelenleg három lábon áll a cég — tudtuk meg a ve­zérigazgatótól —, egyrészt szakembereket foglalkoz­tatnak külföldön, másrészt, ugyancsak határainkon túl, kulcsrakész vállalkozásokat bonyolítanak, végül Kis- kunlacházán a kazángyár­tással foglalkoznak. Ami a külföldi jelenlétet illeti, itt történtek a legkedvezőtle­nebb változások. Az NDK megszűnésével új helyzet teremtődött: a megrendelő mamutcégek megszűntek, kapcsolatok fellazultak. Kö­zel ezren dolgoztak csak az NDK-ban, ma összesen há­romszázötven ember mun kájára tartanak igényt külföldön — Németország­ban, illetve a Cseh és Szlo­vák Köztársaságban. Az az ágazat sincs köny nyű helyzetben, amely a komplett vállalkozásokat bonyolítja, s amely a szak­embereken kívül gyártóbá­zissal is rendelkezik. A szovjet megrendelés tel­jesen megszűnt, s ahol ed dig ugyancsak nagyobb igény volt a munkára, a volt szocialista országok ban, ott is jelentősen csök­kent. A mobil szervizeket, szervizépüíeteket vállaló, illetve az ezekhez szüksé­ges könnyű-, középnehéz és nehéz-acélszerkezetek, s más acélipari termékeket gyártó és szerelő egység egyelőre a kivárás állapo­tában van, abban bízhat — joggal —, hogy a piac ilyen mérvű pangása csak átmeneti, s bizonyára élén­kül majd. Egyelőre fontos­nak érzik a piaci jelenlét megőrzését, úgy vélik, a már megszerzett pozíciókat Szentendrei képhír Kós András szobrai Június 23-ig tekinthetők meg a kolozsvári művész, a legen­dás író, építész Kós Károly fiának, Kós Andrásnak fából mintázott, faragott szobrai a Szentendrei Képtárban. Kós András 1914-ben született. Művészete a szel­lemiségét és a fogalmazást tekintve egyenletes. Pergő szorgalommal, visszafogott áhítattal idézi az anyasá­got, láttatja a virágos ré­tet, a szerelmet, azt, hogy milyen varázslatosan szép az élet. Szobrai értelme­zik azt az igazságot, hogy az ifjúság romlatlan szép­ség, ezt mintázza meg női alakjaiban. Alakjaiban az alig-mosoly látszik — ez már a népi sors. a történe­lem. Miknr Vo-roVorlik jóízű nevetés — ezt kérde­zi, tudakolja és sietteti mű­vészete, melynek erkölcsi ereje is valós, korunkban nélkülözhetetlen. Ezt a szilárd magatartást és méltóságot tükrözi nem­csak önarcképe és édesap­járól, Kós Károlyról fara­gott műve. hanem az 1975- ben készült Apáczai Cse­re János-portré és az 1976- ban mintázott Misztóifalu- si Kis Miklós-aircimás. A szépség és erő együtt je­lentkezik itt, hasonlóan az 1987-ben komponált Gyer­mek magabiztos, tiszta te­kintetéhez — mely a Jövő. (Losonci) nem szabad feladni. Elég csak Németországra gon­dolni, a beruházások lassan megkezdődnek, s jóllehet a munkanélküliek hatalmas munkaerőt jelentenek, a magyarok szaktudása már ismert. Az itteniek jó mun­kát végeztek, megbízható felkészültséggel rendelkez­nek. Bevezetett termék Az egyik legstabilabb egységnek a kiskunlacházi kazángyár látszik. Az el­múlt években szépen fej­lődő, felfutott gyártású szén- és vegyes tüzelésű ka­zánok mellett a korszerű gázkazánokat is sikerült ki­fejleszteni, amelyből évi húszezer darabot gyárta­nak. E mennyiséggel nem­csak a magyar piacot lát­ják el, de exportálnak észa­ki szomszédainknak, il­letve Jugoszláviának és Lengyelországnak is. A pia­con bevezetett termék, a gyártásnak hagyománya van, s ami fontos: míg a többi egységben jelentő­sen csökkent a létszám, er­re nem került sor a lac­házi gyárban. A vezérigaz­gató szerint a jövőben sem kell ettől tartani, sőt, a cég területén lévő kétezer négy­zetméteres csarnokban a jövőben egy magyar—né­met társaság kezd majd tevékenykedni, homlokzati elemeket gyártanak. A né­met partner adja az alap­anyagot, a gyártástechnoló­giát, az Égszöv pedig — apportként — az üzemcsar­nokot. Előreláthatólag száz- százhúsz embert foglalkoz­tatnak majd itt — nyilván­valóan lacháziakat. S bár átszervezések is lesznek majd, de vélhetően új mun­kaerő felvételére is sor ke­rül. Végül a vezérigazgató ar­ról tájékoztatott, hogy ösz- szésségében egy szerény nyereséget terveznek az idei évre, s mindezt a nettó ár­bevétel csökkenése mellett. A tőkehiány ugyanis óriási, s a beruházásokhoz kötő­dő Égszöv egyelőre e kö­rülmények kényszere alatt működik. Crizni a piacokat Ez a folyamat azonban nem végleges, amennyire lehet, őrizni kell a piaco­kat, hogy amikor élénkülés következik, a cég már startra kész legyen. S vé­gül rendkívül fontos a részvényesi szemlélet el­mélyítése, a dolgozók köz­vetlen érdekeltségének nö- ‘ velése. E célból részvény­hez, vagyonrészhez kíván­ják juttatni az- embereket, remélvén a nagyobb kötő­dést és nagyobb felelőssé­get. Vasvári Éva Sok-sok baj gyógyszeréül Hasznos a gyerekeknek Értékes, olcsó növényünk a répa. Eleink, a régi böl­csek használták is rejtett értékeit sok-sok baj gyógy­szeréül. Mi, a késői utódok inkább csak ismerjük a répát. Bonyolult mérések sorozata után tudjuk az ér­tékeit, és megértjük, miért volt kiváló gyógyszer a múltban. Ezután elsétálunk a patikáiba, és drága pén­zen színes bogyókat, tab­let tálcát, kapszulákat ve­szünk azokra a bajainkra, amelyeket egy-két sárgaré­pa tökéletesen meggyógyí­tana. Mert mit használtak fel a. népi gyógymódok ? Azt, hogy a sárgarépában na­gyon sok vitamin van — A-, B-, H- és E-vitamin —, valamint illóolajok, ame­lyek jó hatással vannak az emésztésre. De ugyancsak az emésztést, a gyomor- és bélműködést javítja az a sok-sok növényi hormon, pektin és keményítő, amely egy ropogós répa elrágcsá- lásakor kerül a szerveze­tünkbe. Használták egykor a ré­pát külsőleg mellgyulladás, gennyes bőrhajok (orbánc, kelés), égés, fagyás vagy idült lábszárfekély gyógy­szereként. A borogató pa­kolás nyers sárgarépa-re­szelék vagy -lé volt, de használtak mézes reszelt répapépet is. sőt, eseten­ként tejben forralt reszelt répa is szerepelt a recep­tek között. Belsőleg minden emész­téssel összefüggő baj or­voslására alkalmazták a répakúrát — így gyomor­fájás, gyomorhurut, puffa­dás, székrekedés, bélgörcsök és a régebben gyakoribb bélférgesség ellen. De a máj- és epebajok gyógyí­tásában is az első helyen találhatjuk. A kúra 2-3 re­szelt répa, vagy 3-4 répa kipréselt leve éhgyomorra (langyosan!) fogyasztva. A fertőzések leküzdésére megelőző kúraként fogyasz­tották a régiek a répát. Nem is volt annyi influen­za, felső légúti hurut, lég­csőhurut, mint manapság (igaz, a levegő sem volt ilyen szennyezett). A régi népi gyógymódot a norvégok elevenítették fel a gyermekélelmezésben. Fá­radékony, étvágytalan, rosz- szul tanuló gyerekeket gyó­gyítanak az Oslo-reggelivel. Estétől reggelig tejben áz­tatnak zabpelyhet, reggel hozzákevernek 2-3 frissen reszelt répát, mézzel éde­sítik, és enyhe langyosítás után megetetik a gyerekek­kel. És bármily furcsa, „gyógyítható” a butaság, mert sokszor a helytelen táplálkozás okozta vita­minhiány a felelős az em- lékezetromlásért, a figye­lem összpontosításának gyengüléséért, amelyek az­után a rossz tanulmányi eredményben jelennek meg. D. A. mmmm Mozi Pomáz; Szabadság: Jú­nius 7-én 7 órakor: Halál­ra jelölve (szín mb. am. krimi). 8-án 7 órakor: Kö­tözz meg és ölelj! (szín. spanyol), 9-én 7 óraikor: Nicsak. ki beszél... (szín. mb. am. vígj.), 10-én 7 óra­kor: Cyrano de Bergerac (szín. mb. francia kaland). Szisjetszentmiklós; Kos­suth: Június 7-én, 6 órai­kor: A keményfejű (szín. mb. olasz vígj.), 7-én, 8 óraikor: Nyomozás Krisztus holtteste után (szín. mb. olasz), 8-án, 6 órakor: Ször- nyecskék 2. (szín. mb. am. horror), 8-án 8 órakor: Harry és Sally (szín. mb. am. vígj.), 10-én 6 és 8 óra­kor; íl-én 6 árakor: Ártat­lanságra ítélve (szín. am. krimi).

Next

/
Thumbnails
Contents