Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

IIIE K Mfi*1991' iiiaius 29­szombat, Péter- Pál napja. A nap kél 4.49 — nyug­szik 20.46 órakor. A hold kél 22.09 — nyug­szik 6.52 órakor. június > 30., vasár­nap, Pál napja. A nap kél 4.50 — nyug­szik 20.46 órakor. A hold kél 22.30 — nyug­szik 7.59 órakor. HOLNAP :r Változóan felhős idő várható, legfeljebb néhány helyen futó záporral. Több­kevesebb napsütésre szom­baton is számíthatunk. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 17 és 22 fok kö­zött alakul. l'j határátkelők Az idegenforgalom felté­teleinek javítására négy új határátkelőhely nyílik a magyar—osztrák határsza­kaszon. Június 29-én adják át a Bozsok—Rechnitz és a Szentpéterfa—Eberau köz­úti határátkelőket. Mind­két állomást a magyar és az osztrák állampolgárok vehetik igénybe egész év­ben reggel 6 órától 22 óráig. A július 1-jén megnyíló Fertőd—Pamhagen határ- állomás nemzetközi közúti átkelőhely lesz, és 6 órától éjfélig tart majd nyitva. A szintén ezen a napon át­adásra kerülő Mosonszent- jános—Andnu átkelőt gya­logosok és kerékpárosok ve­hetik igénybe szeptember 30-ig 6 és 22 óra, azt köve­tően pedig 8 és 20 óra kö­zött. Folyik a lehalászás a gö- doüoi tavakról. A túlkoros anyákat gyűjtik be és szál­lítják a boltokba az Arany­ponty Kisszövetkezet ha­lászai. (Erdős! Agnes felvétele) ♦ Festményfotók. Tillai * Ernő fotóművész Hommage á Monet című fotófestmény- . kiállítása megnyílt a Mű­csarnok Dorottya utcai ki- i állítótermében. A július 20-ig nyitva tartó bemuta- í tón Magyarországon egye- i dülálló fotótechnikai eljá- ■ rással készült 72 művet lát- ■* hatunk. A képek sajátos ké­szítési módjuk miatt fest­ményszerű és textilhatá- Súak. Lottószámok A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a lottó 20 . játékhetének nyerőszá­mai a következők: 23, 44, 60. 83, 90. A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatja a fogadókat, hogy a 20. heti szelvények értékélése során 5 találatos szelvényt nem találtak, ezért a 27. hétre átvitt ju­talom nettó összege 8 885 119 forint. DALMADY GYOZÜ HETVENÖT ÉV* hunyt el Budapesten Dal- mady Győző (183*—l&lb) költő, 1SS6. február 11-én szüle­tett a Komárom megyei Koltán. A bencéseknél, majd a piaristáknál tanult, 1S£>—57 között pedig a pesti egyetemen jogot hallgatott. l»Sl-ben Pest vármegye al­jegyzője lett, de még az évben otthagyta hivatalát, s hazament Csehibe apjá­hoz gazdálkodni, de ezen­közben kitanulta az ügy­védséget is. 1806-ban az Első Hazai Takarékpénztár titká­ra lett, lSB7-ben azonban visszatért Pest megyei al- jegyzöségéhez, majd isié­ben a megye főjegyzője lett. I87ß—1607 között a me­gyei árvaszék elnöke volt. A nép-nemzeti irány kö­vetőjeként ismerték, már 1850-ban részt vett a nem­zeti mozgalomban, 6 volt az ifjúság egyik vezetője. Első verse 1853-ban jelent meg, ettől kezdve költemé­nyeit rendszeresen közöl­ték a lapok. Líráját a Kos­suthot eszményítő nemzeti érzés és a katolikus vallá­sosság jellemzi. Több gyűj­teményes kötete jelent meg, ismert közülük a „Szerelem’*. „összes köl­teményei’* már ’ életében megjelentek, de ez a kötet persze nem tartalmazza minden versét, „Költői és prózai munkái*» össze­gyűjtve öt kötetben jelen­tek meg 1636 és 1336 között- Számos jogi vonatkozású és az árvaüggyel foglalkozó cikket írt, s foglalkozott műfordítással 1&. Tizenöt kommandós talpig feketében CÍÉéve® a gyilkosság tanúja (Folytatás az 1• oldalról.) felszólították, hogy adja meg magát, de ennek nem tett eleget. A rendőrök megrohamozták a házat, és szétlőtt fejjel holtan talál­ták Burján Dezsőt. A tragikus bűnügy indí­tékait, körülményeit a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság szakértők bevonásával vizsgálja. Késő délután, néhány órával a véres események után már megszokott, ví- kend előtti hangulat van az érdi Műszerész utcában. A városnak ez a része hét­végi házas övezet, ahová sokan Pestről járnak, ki­pihenni a fáradtságot. A 35-ös számú ház udvará­ban ott áll az a fehér Skoda, amellyel utolsó- út­ját tette meg az ámokfutő Burján Dezső. A kétszin­tes ház egyik ablakából rendőrnyomozók tekinte­nek az utcára. A helyszí­nelés még folyik. J A szemközti épületben lakó házaspár — ők Pest­ről járnak a telekre — a füvet nyírja, őket kérde­zem: — Mit láttak o tör­téntekből? BörtönbiiníeAcsi indííványoKott a katonai ügyész Csak börtönben végre­hajtandó szabadságvesztés kiszabása indokolt a vád­lottakkal szemben — mondta dr. Váczi Pál szá­zados, katonai ügyész a zendülést elkövető törökbá­linti sorkatonák ügyének nyolcadik tárgyalási nap­ján, pénteken a Budapesti Katonai Bíróságon elhang­zott perbeszédben. A katonai ügyész a XX. Tizenegy dühös hitelez«», tizeaiöt milliós tartozás „Sikeres akarok lenn!... A magam ura akarok len­ni.. . Mindent magas szinten akarok csinálni, és ehhea pénz kell . .. Nagyon sok pénz . . .** Nos, az a férfi, akt az idézett vallomást tette, jelenleg előzetes letartóztatás­ban van. Tegyük hozzá azt is, hogy amikor a rendőr­ség már körözte — több lapban és a tévében is megjelent a fényképe —, önként feladta magát. Telel ©non hívta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletét, és azt kéríe: Uraim, jöjjenek értem, és vigyenek magukkal V A huszonnégy éves, eddig büntetlen Gellai László ugyanis nagyon félt — s minden valószínűség sze­rint jogosan — a hitelezői­től. Még elgondolni is fan­tasztikus. hogy a sziget- szentmiklósi műszerész — egy éve már nem dolgozik — 15 és fél millió forint kölcsönt vett fel ismerő­seitől. A hitelezők tizen­egyen vannak, tizenegy dü­hös ember, aki szeretné visszakapni a pénzét, de erre, úgy tűnik, jelenleg igen kevés a remény. S még napjainkban is, amikor legendák keringe­nek a gyors meggazdago­dás lehetőségeiről, hihetet­lennek tűnik, hogy a jól- - menő vállalkozók milyen könnyen bedőltek a min­den dokumentáció nélküli ígéreteknek. Gellai felvette a százezreket — volt, aki­től milliókat! —, olykor el­ismervény nélkül. A hitelezők: különböző szakmákban dolgozó vállal­kozók, vendéglősök — be­dőltek a jól hangzó szöve­geknek. Gellai úr azt mondta, hogy forgatni kell a pénzt. Elmondása szerint kft.-t akar alapítani. Nem létező banki ismeretségeire hivatkozott. Beszélt arról, hogy nyugati gépkocsikat akar sürgősen vámoltatni, ehhez kell a pénz. Nagy üzletekét ígért cserébe a kölcsönökért. Felajánlotta, hogy a mindenkori bank­kamatoknál 8-10 százalék­kal többet fizet. ígért olcsó átomautót. Hivatkozott arra, hogy a kölcsönök fe­dezete — ötmillió forint értékben — értékpapírok­ban ott van egy családtag­jánál. Mindebből azonban, mint utólag kiderült, egy szó sem volt igaz ... Rejtély, hogy miért hit­tek neki. A kriminálpszi- chológus szerint történe­tünk főszereplője jó értel­mi képességekkel rendel­kezik, kitűnő a beszédkész­sége és a kapcsolatterem­tő képessége. Ügy látszik, ennyi elég is volt. Azután persze rájöttek, hogy Gellai nem fizet, csak hitegeti őket, de ak­kor már futhattak a pén­zük után. De tényleg: mi lett azzal a tizenöt és fél millió forinttal? Semmi sem utal arra, hogy elköl­tötte volna. Gellai László­nak nincs családja, nem élt nagylábon. Első vallo­másában megnevezett egy magas beosztású banktiszt­viselőt, hogy nála van az összeg. Az illető azonban csak egyszer találkozott a nagy adóssá acsináló val, és semmiféle üzleti kapcso­latba nem került vele. A gyanúsított egyébként ezt a vallomását visszavonta. Jelenleg ott tart az ügy, hogy Gellai úr állítása sze­rint átadta valakinek a pénzt, de nem hajlandó megnevezni az illetőt. Azt ígéri, hogy a nagy vallomás még hátravan ... Panaszkodik a hitelezőire, akik nem bíztak benne, attól féltek, hogy elszökik a pénzükkel, ezért nem tudta eddig megcsinálni a nagy üzletet. . Gellai .úr tehát fogdában van, az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal át­adta a Pest Megyei Fő­ügyészségnek. A tizenegy dühös ember pedig vár a tizenöt és fél millió forintjára. G.v J. rendű vádlott Köztesek Gá bor tartalékos honvéd ese­tében — a katonai szolgá­latra való alkalmatlanságát is figyelembe véve — a ve­le szemben folytatott bün­tetőeljárás megszüntetését és a vádlott bírói megro­vásban részesítését indítvá­nyozta. Az ügyész vádbeszédében többek között utalt arra, hogy a katonai bűncselek mények száma 1989-től napjainkig mintegy 30 szá­zalékkal emelkedett. Külö­nösen nagy arányban, hat­szorosára növekedett a pa­rancs iránti engedetlensé­gek elkövetésének a száma. A zendüléssel kapcsolatban kijelentette: a vádlottak az őrszolgálatba lépés csoportos és nyílt megta­gadásának elkövetését el­ismerték, bűnösségüket ta­núvallomások és különböző okirati bizonyítékok tá­masztják alá. Egyedül Nagy Károly, az elsőrendű vádlott tagadja a zendülés kezdeményezőjének szere­pét. Az ügyész hangsúlyoz­ta az enyhítő körülménye­ket is: egyrészt a sorkato­nákra háruló szolgálati ter­hek növekedését, másrészt pedig a vádlottak elöljárói által elkövetett jogsértése­ket, amelyek okozati össze­függésben voltak a zendü­lés bekövetkezésével. Ezzel kapcsolatban megállapítot­ta, hogy a vádlottak által megjelölt elkövetési okok egy részét azonban a bíró­ság előtt cáfolni lehetett. A vádbeszédben elhang­zott az is, hogy az ítéletet hozó katonai bíróságnak a vádlottak büntetésének ki­szabásánál a bűnmegelőzés általános szempontjait is figyelembe kell vennie. En­nek alapján nem elrettentő ítéletre, nem megtorlásra van szükség — mondta a katonai ügyész —, hanem olyan visszatartó hatású ítéletet kell hoznia az ügy­ben eljáró katonai bíróság­nak, amelyre mind a sor-, mind a hivatásos katonák odafigyelnek majd. A tárgyalás hétfőn 9 órakor a vádlottak védői­nek perbeszédével folyta­tódik. Nem, valóban senki sem sejthette előre, hogy ’ mi történik ezen a napon. Amikor délben, 13 órakor gépkocsival megérkeztek, már le volt zárva a kör­nyék, legalább húsz rend­őrautó állt sorban. A kom­mandósok fekete ruhát vi­seltek, némelyiküknek az arca is feketére volt fest­ve. Olyannak tűnt az egész, mintha egy film pe­regne a szemünk előtt. Egy rendőr azt mondta, hogy le kell állni a gépko­csikkal, nem lehet meg­közelíteni a 35-ös számú házat, ahol veszedelmes fegyveres bűnöző rejtőzik. Nagyon megdöbbentek et­től a váratlan hírtől. Le­hetséges, hogy a Dezső? Ném voltak barátok, de keresztnevén emlegetik, és sajnálják nagyon, ami tör­tént. Müven ember volt Bur­ján Dezső? Tudták róla, hogy sok asszonya volt már, feleségek és élettár­sak is. Az egyik feleségé­vel néhány évet Ameriká­ban töltött, és azon a pénzen, amit ott kerestek, építették a kétszintes há­zat a régi kis viskó he­lyére. De valahogy a gaz­dagodás sem hozott szeren­csét. Az asszony elköltö­zött, elváltak. És ez a szegény Erzsi, mert csak úgy* emlegetik, már nem voít fiatal, mikor összekötötte a sorsát Bur­ján Dezsővel. Gyereket is szült neki, egy szívbeteg kisfiút. Ügy tűnt, hogy a férfi szerette a kis István- kát, büszke volt rá. Ára ezzel az asszonyával épp­úgy nem tudott kijönni, mint a korábbiakkal. Pa­naszkodott is miatta, hogy az Erzsi összetörte a pálin­kásüvegét. Nem tűrte az italozást. Egy időre el is költözött szegény a kisgye­rekkel együtt, és akkor egy miskolci asszony élt abban a házban. De az a kapcso­lat sem tartott sokáig. Az ismerősöknek úgy tűnt, hogy Burján Dezső komor ember lett mostaná­ban. Talán azért, mert idő előtt leszázalékolták, nyug­díjba kellett mennie. Leg­alábbis így beszélték. Nem nagyon tudott mit kezdeni magával. A kánikulában egyik szomszéd tréfásan feléje irányította a slagot, és megkérdezte tőle, hogy mit szólna egy kis fürdés­hez? Olyan komor arcot vágott, hogy jobbnak tűnt abbahagyni a tréfálkozást. Burján Dezső tagja volt egy vadásztársaságnak, így jogosan tartott otthon fegy­vert, de persze, ki gondolta volna, hogy ezt műveli ve­le. Előző nap volt gyűlés a vadásztársaságban, de arra már nem ment el. Az emberek úgy gondol­ják, elborulhatott az agya, mert egyébként ilyen bor­zalmas dolgot nem művelt volna. Mi okozta a tragédiát? Akik elmondhatnák, azok már nem élnek. Gál Judit Hármas karambol - halállal Csütörtök délután a 70-es főútvonal érdi szaka­szán tragikus kimenetelű közlekedési baleset tör­tént. Böhm Ernőné GF 83-70 írsz. személygépkocsijával egy kapubejárótól indulva, balra kanyarodva, g fővá­ros irányába akart menni, amikor az Érd központja felé haladó AFE-486 írsz. Kamaz típusú tehergépko­csi, amelyet Tokaji József vezetett, összeütközött a Trabanttal. Tokaji, hogy az ütközést csökkentse, m megpróbált áttérni a me­netirány szerinti bal ol­dalra, ahol azonban belero­hant a Kamazba az Érd központja irányából érkező Csutora László által veze­tett, AEZ-706 frsz. Ford tí­pusú személygépkocsi. A baleset következtében a Ford utasa, Felföldi Mi­hály érdi lakos a helyszí­nen meghalt, a személy- gépkocsi vezetőjét súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A tragikus bal­eset körülményeit a rend­őrség vizsgálja. (Hancsovszki János felvétele) Eltűnt egy idős asszony Ki ind róla? Strupka Istvánná (Szmrek Teréz), aki 1919-ben szüle-' tett, 1991. június 12-én este dabasi lakásáról ismeretlen helyre távozott. Vele együtt élő ■ nővérének annyit mon­dott, hogy elmegy aszpiri­nért, de azóta sem tért ha­za. Személyleírása: 160 cm magas, sovány testalkatú. Haja feketére festett, őszes. Arca hosszúkás, sze­me barna, fogazata hiá­nyos. Amikor eltávozott otthonról, szürke szoknyát és fekete-rózsaszín csíkos T .ujjú pulóvert viselt. Valószínűleg mezítláb volt. A rendőrség kéri, hogy aki az eltűnttel kapcsolat­ban bármilyen felvilágosí­tással tud szolgálni, jelent­se a Dabasi Rendőrkapi­tányságon. Mrn- iirAliri nini in PoUtikaí napilap. — Főszerkesztő: dr. Eírd András. — Fuszerkesztő-hclyettes: Csulák András. — Szerkesztőség: Budapest Vili., Somogyi B. u f, » töl ntultl HÍRLAP Bu?aPef*> PL^Sll. IBANVITOSZAM: 1446. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1359. Felelős kiadó: B"r.t;,yras<',r^* zérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 138-2399 és 138-4300. — Szerkesztőségi titkárság: 138-2539. Telefax: 138-4416. — Hir­detésfelvétel:. ^Hírlapkiadó^ Vállalat, hirdetést osztály. Telefon: 138-4609, 138-4707, 133-4456. Telefax: 138-3331. — A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Bu­kézbesltőknél és a _ Kószámra. A lap ára

Next

/
Thumbnails
Contents