Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-29 / 151. szám

_ 1. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM 1991. JÜNIUS 29., SZOMBAT BUDAJ/IDEKI BUDAÖRS • ÉRD O SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI « BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDA.JENÖ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÖRÖM Erdélyi meneküllek döntöttek és szavaztak Tetőt szeretnének a fejük főié Forró hangulatú — nem is annyira önkormányzati testületi ülés, mint inkább értekezlet — áliáspontegycz- tetés színhelye volt június 26-án, szerdán délután Érden a pártok székhaza. A városatyák, szakemberek, a Magya­rok Magyarokért Alapítvány képviselői s nem utolsó­sorban az érintettek, az Érden letelepülni szándékozó er­délyi menekültek töltötték meg zsúfolásig a székház nagytermét. A „tét” — mint ahogy lapunk június 26-1 számá­ban közreadtuk — nem. ke­vesebb volt, mint hogy a 4,50X50 méteres beépítések maradjanak,, s az alkalma­zott technológia nyomán — Magyarországon először . gipszbetonból! — ablak, aj­tó nélküli lakások épülné­nek. Persze „fenn az ernyő nincsen kas” alapon tető kerülne a házakra, csak éppen a padló betonból lenne, s a fürdőszobába is a szerelvényeket, ha lesz pénzük, az érintettek meg­vehetnék. Vehetnék, ha a kölcsönök fizetése, s a bel­ső felszereltség nem vinne el tőlük pénzt — az utób­bit persze akkor, ha van miből... „Emberibb” telekkijelölé­sekkel állt elő az önkor­mányzat főépítésze — per- . szé az emberibb kifejezést kifogásolta a kivitelező Nemtektonikus Kisszövet­kezet éppúgy, mint az ala­pítvány jogi képviselője- s képviselője. Néhány szemé­lyeskedő riposzt után is — melyet az önkormányzat képviselőinek osztottak ki . — azért a tény tény ma­radt: T. Mészáros András alpolgármester és dr. Tií- nyogi Balázs jegyző a Me­nekültügyi Hivatal illetéke­seivel tárgyalva — június 26-án délelőtt — lényegbe­vágó kérdésekre derített fényt. Mert az Erdélyből betelepülni szándékozókért időt, fáradságot nem kí­méltek. "A „témát felvezető” Eőry Emil képviselőnek sem volt könnyű dolga. Hiszen talán nemcsak a kívülálló szá­mára volt egyértelmű: a le­települni szándékozók tájé­koztatása igencsak „egy­síkú”. Mint ahogy dr. But- tinger Antal társadalmi al­polgármester is egy 'sor -tisztázatlan kérdést tett szóvá. Nem kifejezetten városi érdekekről esett szó — bár az érintették a szü­netben kapott tájékoztatás alapján ügy vélték, vala­miféle újabb „üzletről" lenne szó. valakik javára —, bár nem mindegy, mi- 'lyen visszhangjuk lenne s lesz azoknak a tető alá ke­rült épületeknek, melyekre jószerivel a lakhatási enge­dély sem lenne kiadható. Szót kaptak a letelepülni kívánó Erdélyből menekül­tek is. Kiszolgáltatott hely­zetükben — drága albérlet, olykor uzsora bérleti díj — jó néhányuknak mindegy, hogy milyen körülmények közé kerülnek, csak „saját tető légyen fejük fölött". Hogy milyen kiszolgáltatot­tak, arra az ülésteremben közkézen forgó felszólítás világított rá. Százhalombat­tán a jegyző adta tudomá­sára az általa aláírt le­vélben Posszert Károly- nak: „Ideiglenes térítési el­helyezésére szolgáló lakás térítési díját a lakással rendelkező Erőmű Beruhá­zási Vállalat 1991. június 1-jétől az idegen vállala­tokkal?) szemben érvé­nyesíthető tarifa alkalma- ' zásával 23 250 Ft, hó + 15 százalék áfa összegre emel­te, azaz összesen 26 737,50 forint, hó díjra.” Hát nem tudom, ennyiért nem lehetne esetleg egy szállodában is lakni? Mondjuk úgy, egy szeré­nyebben, no nem a Hilton­ban. Folytatás: „ön a gyors lakáshoz jutást ázért sem remélhette, mert a je­lenleg is érvényben levő névjegyzékre nem került fel. Ennek a névjegyzéknek a teljesítése — 256 bérla­kást igénylő — várhatóan 1992. év végéig is eltart, ezért addig új névjegyzék nem készül a képviselő- testület döntése értelmé­ben. Lakásigényük elbírá­lásával csak ezt követően lesz mód érdemben foglal­kozni.” Majd: „egyben fel­hívom figyelmét, hogy a lakást haladéktalanul adja át az ERBE gondnokságá­nak,, és vagy az Ercsiben levő szükséglakást fogadja el, vagy önerőből olaja meg lakhatását”. Történik ez ott egy erdélyi mene­külttel, kit ugyancsak a jogelőd, a városi tanács ideiglenesen letelepített, s ä DK V Dolgozók Lapjában megjelent „Helyi ado-dosz- szié ’-rovatban megjelentek szerint „az önök által kive­tett iparűzési adó olyan kedvező helyzetbe hozza Százhalombattát — amin .nem osztozik a munkaerőt adó többi településsel! —, . amire az egész országban . nincs példa”. Tulajdonjog .ide-oda, kissé furcsa, ahogy a magyarok a magyarokért .„csatasorba állnak” ... Ezek után nincs csodál­koznivaló azon, ha nem vá­logatósak, Még az olyan megoldást is „szívesen vá­lasztják”, mely manapság a legszegényebbeknek sem felel meg. Érvek, ellenér­vek csaptak ősszé, melyben ' a képviselők.. leikiismerete dominált. Mert tisztességes, emberi körülményeket sze­retnének, s akarnak az Er­délyből menekülteknek a „fogadó hazában teremte­ni”. Olyat, mellyel ötven év múlva sem kell szégyen­kezni ... A döntés azonban a le­telepedni szándékozók ke­zében volt. Szavaztak. 32:24 arányban a város által ja­vasolt telekmegosztást fo­gadták el. Azt, ahol kerí­tést is „húzhatnak” a por­ták közé. S várják a leve­let a helyzet alakulásáról. Bár a józan ész győzött, de a félelem megmaradt. Hi­szen sokan attól tartanak, hogy mire otthonuk elké­szül — esetleg kulcsra ké­szen —, a gyerekenként! szociálpolitikai kedvezmény már a múlté lesz. Mint ahogy értük tettek s ér­velték az érdi tisztségvisé- lők, a hivatal, a képviselő- testület — talán ebben az ügyben is megkísérlik a le­hetetlent. Mert hiszen a késő estébe nyúló csatáro­zás is értük, holnapjukért, az emberibb körülménye­kért történt. Varga Edit ^J\ettőó ünnep ÍJ emingway híres, szo­morú regényének címe annak kapcsán jutott eszem­be, hogy nálunk Százhalom­battán kettős ünnepnap lesz június 30-án. A szabadság napja egybe esik a százhalombattai bú­csú napjával. (Olyan módon találkozik a két dátum, hogy az óvárosi katolikus templom szentjének, Szent Lászlónak a névnapja júni­us 27. Idén ez a nap hétköz­nap, így az ezt követő va­sárnap a búcsú napja.) A néprajz, á nyelvtörténet szerint a búcsú sző ótörök származású magyar szó. Az átadó nyelvben „felmentést, bűnbocsánatot” hordözó je­lentése volt. Bizonyos; hogy az idei évben, június 30-án az egyházak képviselői a bűnök megbocsátására, á vétkezők feloldozására hív­ják fel a híveket. Ettől a naptól egy félelemmel ke­vesebb, mert az anyaföld nem hordoz tömegpusztító idegen fegyvereket, fegyve­reseket. Illyés Gyula egyik poé­májában arról írj hogy „az egyszerű baka” nem tehet arról, hogy a vezérkar hova vezényli, de az egyszerű bakák sokasága, a félelem és kiszolgáltatottság érzését teríti sötét szőnyegként egy országra. A búcsú vallási tartalmá­ban a középkortól megjele­nik a csodavárás. A szent helyekre zarándoklók ittak a csodaforrás vizéből, meg­érintettek a csódatévő ké­pet, szobrot. Lelkűkben gyó­gyultan hittek abban, hogy a testi nyavalyák, fájdalmak is megszűnnek. A legendák szerint a csoida egyszer-egy- szer megtörtént. Most a sza­badság, s itt hálunk á búcsú napján, várjuk a gyógyító csodát. Ügy tűnik, a megvi­lágosodás nem egy pillanat műve, türelmünket őrli az elhúzódó gyógyulás, sebeket fakaszt az emlékezés a kö­zeli és távoli múlttal való szembenézés. A búcsú világi vonulata már közelebb' van mlndena- pi életünkhöz. A kereskedők bazárjai, a mézeskalács csalfa tükre, a simílabda su­hintása, a körhintán vison- gó lányok derűje szép, kel­lemes emlék. A búcsú koronája és od- vas ága az esti búcsúbál, itt, baltán a legendák sze­rint nem volt ritka, hogy a forgatagban egymásnak fe­szült egy-egy szerb, s ma­gyar ifjú. Elővillant a bú­csúi bugylibicska, s hol volt a búcsúi körmenet méltó­sága. 1^ eresgéljük, múltba néz- ve kutatjuk hogyan és mit ünnepeljünk, bizonyos, hogy megtaláljuk hagyomá­nyainkban rejtőző üzenetet, s megtaláljuk ünnepeink és önmagunk méltóságát. Takács Péter annvi szokás Ahány táj, ahány kor, annyi szokás: neine.sa'k kö­szönetét mondtak a jó ter­mésért, vagy könyörögtek érte, üc mindenféle csodá­kat tulajdonítottak a ke­nyérnek. Mágikus prakti­kák, babonák, vallási szo­kások, amelyet«- némelyiké­re még ma is emlékeznek egy-egy vidéken. Ott van például a szereleiíikenyér: nem akárhogyan készült ám! Egy kis izzadságot kell beiedagasztani, majd kisütni, a kész kenyeret pedig a nászágy alá he­lyezni, s máris biztosított a hosszú, boldog házas­ság. A Biblia fejezetei kü­lönös módon keveredve alakították ezeket a szoká­sokat, amelyek leírásai kö­teteket tesznek ki. Látha­tóak a vitrinben különleges alakúra sütött, színezett kenyerek vagy olyan se­gédeszközök, mint a pék­kürt. Ha ezt a pék megíúj- ta, ez annyit jelentett: for­ró a kemence, jöhetnek az asszonyok a sütnivalóval. Afrikai országokban a pékségek még ina i3 be­töltik ezt a szerepet: hoz­zájuk viszik az asszonyok a dagasztott tésztát, a nyers süteményt, nem lé­vén otthon sütőalkalma- tosságuk. A múltnak és a jelennek persze nem csak dicsőséges vagy érdekes fejezetei vannak. Nehéz dolog az aratás, ma is sok ember fáradságos munkájának kö­szönhetően van mindenna­pi kenyerünk. Becsüljük meg. (KATT) Nem volt több a dolguk, mint máskor A bűnözők is otthon maradtak Kezdtük megszokni a kánikulát. Aki tehette, szabadságra ment, úgy mégis könnyebb elviselni a hőséget. Mások a hétvé­gét töltötték strandon, tó­parton, némi felüdülést re­mélve. Azután június 27- én este ránk tört a vihar. Heves szélrohamok csapkod­ták az ablakokat, a fák lomb- koronája hajladozott a szélben. Az ég elsötétült, majd zuhogni kezdett az eső. Reggelre szerencsére minden elcsendesült, még a nap is kisütött. Okozott-e károkat az éjszakai vihar? — érdek­lődtünk a százhalombattai Elektromos . Karbantartó Tanácsi Kisvállalatnál. Megtudtuk, áramkima­radásról érkezett bejelen­tés. Este 11 óra körül szűnt meg a szolgáltatás. Vala­mikor hajnalban azonban megoldódott a probléma. Antennaletörésekről, vil­lámcsapásokról nem tud­nak, ilyen jelzéseket nem kaptak. A rendőrségen Dávid László főtörzsőrmester el­mondta, az elektromos áram kimaradásáról értesültek, más bejelentés nem érke­zett hozzájuk. Egyéb ká­rokról sem tudnak, bár le­het, csak azért nem. mert ez idáig nem tudatták ve­lük. Megjegyezte, az idő­járás viharos volt, rendőr­ségi szempontból viszont nyugodt volt az éjszaka. Sem betörés, sem autólo­pás nem történt. Ügy lát­szik, nem mertek kimenni — fűzte hozzá. Különösebb károk nélkül vészelhette át a város a szélrohamokat. Az, hogy gallyak letörtek itt-ott, leg­feljebb némi takarítói mun­kát igényel. Ami szererv cséré könnyen megold­ható. A széllökés egyes helye­ken fákat döntött ki. vil­lamos vezetékeket szagga­tott le. Okozótt-e a vihar az átlagosnál nagyobb for­galmat?— tudakoltuk meg a pilisvörösvári mentőszol­gálattól. — Szerencsére — mon­dotta Nagy Lóránt — eb­ben a vonzáskörzetben nem volt több betegünk a szo­kásosnál. • Ez az időjárás okozhatott volna panaszo­kat szívbetegeknél. ideg­eimé problémákkal küsz­ködőknél, de a szülésekre is hatással lehetett volna: Kedvező hír az, hogy nem voltak ilyen esetek, A meg­szokott rendben telt el az éjszaka. J. Sz. I. JVA G YKO VA CSf Nagykovácsiban az ön­kormányzati képviselők so­ron következő testületi ülé­sére július í-jén 17 óra­kor kerül sor. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vexetö munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. O Fo­gadónap minden hétfőn Il­it óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili.,' Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 3M. ír. sz.: IBS. Telefon: 13S-ITC1, 138­WC7. 8 «é&ffatop Hogy mit láttam! Mit láttam? Két darab (L-U 1218 és L-U 1219 külföldi forgalmi rendszámú), 1500 kem-es 6 cilinde- res Honda Gold Winget a Palace Szálló előtt. Mivel nem tapinthat­tam meg a japán csodát, . megpróbálom önök előtt is megjeleníteni az aláb­biakban. Szélvédő: hajlított — a vezetőt is védő —, át­látszó műanyag. Kormány: két kézzel jól megfogható szarv­kormány, rajta — szá­momra ismeretlen — kapcsolók. Műszerfal: rajta kap­csolók, a kilométeróra 220-ra hitelesítve, vala­mint olyan mutatók, emelyekífez — a tömeg­től — hozzá sem férhet­tem. nemhogy azokat le­írjam. Benzintartály: nem tudom az űrtartalmát, rajta — jobb és bal ol­dalon — kapcsolók. Felépítmény: • kettő, egymás mögé helyezett, tágas — a hátsó kb. 30 centiméterrel megemelt, karosszékre emlékeztető — kényelmes, puha bőr­ülés. ^-- Alváz: a-motort teljés egészében és a szerkeze­tet nagyobb részben védő mattarany színű — két oldalra lehajlított — pajzs. Motor: a mattarany védőpajzs mögött, búvik meg a száz vagy. még több lóerő. Kerékküilőket védő ezüstszínű tárcsák. Gumik (első, hátsó) méreteit le nem jegyez­hettem, de ránézésre a jeges úton is megka­paszkodnak, mert any- nyira szélesek és foga- zottak. Indítás: slusszkulcs be, ütközésig elfordítva, ke­zek a szarvkormányon, puha kéz- és lábmozdu­latok s ezután azonnal beugrik az 15C0 kcm-rel hangtalanul együtt dol­gozó 6 cilinder. (Mondd! Mit érlel an­nak a sorsa, akiffek ke­zében nemhogy nyeret­len kapa, de még egy fényképezőgép sincs?)- Start: élíátott szájam­ból nyálam csöppen le a kabátom ' hajtókájára, mikor nesztelenül lő ki, tűnik el a két Honda. A hatás leírhatatlan... Hun vogymuk? A né­hai Pannóniáról — rög­höz kötött magyar föld — a Hondára tekintve — keleti végtelen: se- hun se vogymuk. r—l NAPLEMENTE CS. KOVÁCS LÄSZLÖ GRAFIKAJA

Next

/
Thumbnails
Contents