Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-29 / 151. szám
Az infláció kisebb a tervezettnél Antall József írja oá a Varsói Szerződés megszűnését-A Varsói Szerződés megszűnését kimondó dokumentumot magyar részről Antall József miniszterelnök írja alá hétfőn Prágában — jelentette be László Balázs kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A kormány csütörtöki ülésének témája volt a kabinet második félévi programja. Ahogy a kormány- szóvivő elmondta, 55-60 tervezetet kell a testületnek a következő hónapokban az Országgyűlés elé terjeszteni. A tervben szerepel többek között a honvédelemről, a rendőrségről, a felső- és a közoktatásról, a nemzetiségekről és kisebbségekről, a környezetvédelemről, a priyatizáció- ról. a privatizációban való dolgozói részvételről, az új adórendszerről, a statisztikáról szóló törvény tervezete. Ebben az időszakban kell elkészülnie a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, ill. a tájékoztatási monopólium megakadályozásáról rendelkező törvényjavaslatnak, az országos közúthálózat 2000-ig szóló fejlesztési programjának és a szociális törvény koncepciójának is. Májusban a KSH adatai szerint a fogyasztói árszínvonal 2,2 százalékkal nőtt áprilishoz képest — tájékoztatta az újságírókat Cinkotai János kormányfőtanácsos. Az év első Öt hónapjában az árszint — az előző év azonos időszakával összehasonlítva — 34,8 százalékkal nőtt. A május végére kialakult árszínvonal mintegy 3 százalék- ponttal alacsonyabb a tervezettnél. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy elhalasztották a háztartási energiahordozók áremelését — amit a fűtési szezon közepére terveztek — és a lakbérek felemelését. Cinkotai főtanácsos szerint — a várakozásokkal ellentétben — nem szabadult el az inflációs pokol, és re- ■á'is esély van arra, hogy tartható lesz a 38 százalékra tervezett infláció, A kabinet elfogadta a bérfolyamatok és bérarányok megfigyelését szolgáló információs rendszerre vonatkozó munkaügyi minisztériumi javaslatot. Ennek értelmében át kell alakítani a már létező információs rendszert és fel kell gyorsítani az információ- áramlást. Azoknak a köre is kibővül, akiknek adatokat kell szolgáltatni a bérfolyamatokról. például a társasági és az egyéni vállalkozókra is. Mivel június 30-án lejár az a határidő, amíg 11 pártnak ideiglenes székhazat bocsátottak a rendelkezésére, a kabinet, úgy határozott, hogy — amíg a pártok vezetőivel tárgyalva a végleges elhelyezést előkészítik — meghosszabbítja az ideiglenes elhelyezést. Mint ismeretes, azok a pártok jutottak így székházakhoz, amelyek a választáson a szavazatok legalább egy százalékát megkapták. Pártok a kárpótlásról Kitapinthatok a különbségek A kárpótlási törvény politikai hatása túlmutat a napi politikán: választóvonalat jelent a pártok között. Lehetőséget adott ugyanis arra, hogy a választások utáni legfontosabb alapkérdésekben — a tulajdonviszonyok és az igazságtétel tekintetében — tisztázza, s ezáltal a közvélemény előtt is világosan kitapinthatóvá tegye a pártok nézetei közti különbséget. Ekként értékelte Kónya Imre frakcióvezető az MDF pénteki sajtótájékoztatóján az újonnan elfogadott törvényt. zögazdasági struktúra kialakulásához. A kárpótlási törvénynek beláthatat'anok lesznek a következményei — fogalmazott. viszont Szekeres Imre alelnök, az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Szerinte kevés olyan ember lesz Magyarországon, aki ősszel vetni fog, hiszen nem tudja, kié a föld. A kárpótlási törvény újbóli vitáját követő állapotot a vihar előtti szélcsendhez hasonlította. Szerinte a koalíciót kimondottan politikai célok vezérelték, s nem volt tekintettel gazdasági és erkölcsi kérdésekre. A parlamenti pártok eredménytelenül zárult politikai szintű egyeztető tárgyalását „kedvetlen" jelzővel illette, s ezt arra vezette vissza, hogy a hatalmon lévőkből érezhetően hiányzott a megegyezési készség. tv végéig küzd hatvaiseírea váká oásííéikiiiivc Számottevően lelassult az utóbbi hónapokban a munkanélküliség növekedése, azt követően, hogy az első negyedévben a múlt esztendőhöz képest nagymértékben romlott a helyzet. Míg az év első három hónapjában a munkanélküliek és a segélyezettek létszáma havonta 20-30 százalékkal növekedett, áprilisban és májusban a bővülés már csak 13,9 százalék volt. Ebben a két hónapban a munkanélküliek száma 144 ezerről 165 ezerre emelkedett, s a munkanélküli ellátásban részesülők zárólétszáma 116 ezerről 130 ezerre növekedett. Kedvező, hogy több az üres álláshely is, míg márciusban 14 ezer állás várt betöltésre, addig áprilisban és májusban 15 ezerre emelkedett az üres munkahelyek száma. Az Országos Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint elsősorban szezonális jelenségről van szó, a viszonylagos javulás nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiacon gyökeres fordulat alakulna ki. Főként a mezőgazdaságban találtak sokan kereső foglalkozást ebben az időszakban. Az Országos Munkaügyi Központ szerint a kedvezőtlen tendenciák tovább érvényesülnek, s így, ha a szezonális hatások csökkennek, rövidesen ismét számottevően felgyorsul a munkanélküliek számának növekedése. A munkáltatók adatokat közöltek arról is, hogy hány dolgozót kívánnak elbocsátani a következő hónapokban. Több mint 58 ezer ember válik munka- nélkülivé a folytatódó leépítések következtében az év, hátralévő felében. Egynegyedük budapesti, így a jövőben elsősorban a fővárosban romlik majd a helyzet. Legtöbben az iparban veszítik el állásukat, de ar elbocsátások minden ágazatot érintenek. összességében, országos átlagban a munkanélküliség szintje — a májusi adatok szerint — 3,4 százalék. Budapesten még viszonylag kedvező a helyzet, a fővárosban csupán 0,8 százalékos szint alakult ki, ugyanakkor Szabolcsban a munkaerő-állomány 8,6 százaléka maradt munkanélküli. Kónya Imre — utalva a jugoszláv feszültségekre — először is abbéli reményének adott hangot, hogy a déli határainkon zajló külpolitikai események nem fordítják el teljes egészében a figyelmet a múlt hét két fontos eseményének: az utolsó szovjet katona távozásának és a kárpótlási törvény elfogadásának köszönhető történelmi fordulattól. Minek következtében egybeesett a magyar nemzet függetlenségének visszaállítása és annak a folyamatnak a megindítása, amelynek eredménye a magyar polgár függetlenségének visszaállítása. Hisz miként értelmezte — a működésképtelen társadalmi tulajdonon alapuló rendszer helyett a magántulajdonon alapuló létreho& rezséa reményt jelent Hív a Siratófal Az általam eddig látott tömegszállások közül ez volt a legkulturáltabb. A nemzetközi zsidó szervezeteknek egymillió dollárjába került a Budapest határában levő volt szovjet laktanya renoválása, de úgy látszik, megérte. A táborlakók, akik mindössze 24—36 órát töltenek el itt a legközelebbi Malév vagy El-Al gép indulásáig, tiszta ágyat, fürdőt, cókmókjuk számára elegendő helyet találnak itt, s ilyenformán a hasonló intézményekre jellemző tömeges klausztrofóbia jelei sem tapasztalhatók, ellenkezőleg, valamiféle jókedvű ideiglenesség vibrál a levegőben, majdnem feledtetve, hogy aki itt megfordul, az most éppen a bizonytalan jövőbe ugrik fejest. tánból, azon belül egy Szandizsán nevű városból jöttek. □ Miért mennek Izraelbe? — Nincs más választásunk. Kifüstöltek bennünket. Felgyújtották a házunkat. □ Van szakmája? — kérdezem a férjtől. — Gépkocsivezető vagyok. □ Rengetegen vannak odakint. — Akkor majd csinálom, amit lehet. □ Ki gyújtotta fel a húzásával nemcsak működőképes szisztéma jön létre, hanem visszaáll a független polgár státusa is. Ezzel összefüggésben kijelentette: az MDF végeredményben elérte a törvénynyel kitűzött politikai céljait. Nevezetesen azt, hogy a volt tulajdonosokat kárpótolják, másrészt hogy a rendelkezésekkel robbanás- szer" lökést adjanak a magántulajdonon alapuló meA gyerektársalgóban öten-hatan vannak. Babázással, gyurmázással és más „alsó tagozatos" játékokkal ütik agyon az időt. Ez. a kisfiú azt mondja, hogy Moszkvából érkezett az este. □ Nem baj, hogy nem érted a nyelvet? — kérdezem. — Tudok oroszul — hangzik az öntudatos válasz, s a kilencéves, fekete hajú és gombszemű lurkó egyébként is hisz a jövőben. A papa nadrágszabó, a mama varrja a nadrágokra a márkacímkét. A kisfiú sok mindent tud. Tudja, hogv Szamarkand- ból érkezett, s hogy Jeruzsálembe utazik. Beszélgetés közben csak egyszer jön zavarba: amikor azt kérdezem, hogy most hol tartózkodik ... Iszakovék ■— a férfi zsidó. az asszony látványosan szláv — szintén Üzbegiszzukat? — Pogrom volt május 2-án, bizonyára hallottak róla. □ Nem. Semmit nem hallottunk. — A törökök után. Előbb a törökök házait gyújtották fel, aztán az örmény és aztán a zsidó házakat. El akartunk mi jönni már 15 évvel ezelőtt is, de nem engedtek ki. Minden út zárva volt. Most megnyílt. Viktor Barszkij és orosz mmm A hét híreé^®» 1 *■........... .............. -..... -■■■■ -■ mi , J, f EUES ESZŰ Budapest volt a színhelye a Magyar Szociológiai Társaság kongresszusának. © Kiállítás nyílt Esztergomban, Pravoszláv egyházművészet címmel. © Nyíregyháza adott otthont a növényvédelem helyzetéről és fejlesztésének irányairól rendezett tudományos tanácskozásnak. © Kecskeméten megkezdte munkáját az óvodapedagógiai nyári egyetem. @ Tiszaföldváron került sor az országos mezőgazdasági vízgazdálkodási napok rendezvényeire. © Kaposvárott nemzetközi iparművészeti tábor nyílt meg. © A hét híre az is, hogy Szolnok fogadta az országos Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny résztvevőit. Feltett kincsünk, legsajátosabb birtokunk az anyanyelv. Nem tudatosan lesz kincsünk. Akkor jutunk hozzá, amikor cseppnyi emberpalántaként csupán nyiladozó értelemmel tekintünk arra a világra, amelyre szüléink akarata ültetett rá. Televény lesz-e ez a világ, avagy a sziksó felverte pusztaság? Szüléink reménye a növekedés, a gyarapodás, a virágzás, a termésérlelés a palánta számára. Kötelezi-e ez a remény a palántát? Furcsa kérdés? Ha tetszik, ha nem tetszik, örökösei vagyunk mindannak, ami előttünk történt. Nem kötelező vállalni az örökséget, ám annak, akinek múltja nincsen, jövője sem lehet. Múlt és jövő között a legfőbb kapocs a beszélt és az írott nyelv. Számunkra a magyar nyelv. Ámde kik azok a számunkra? Tömegével kerülnek úgy az óvodába gyermekek, hogy meg-meg- akadva sem tudnak egy mondatot értelmesen befejezni. Az ok egyszerű és éppen ezért tragikus: otthon nem beszélgetnek a szülők a gyerekekkel, egymással is keveset, azaz a másodlagos -nyelvtanulás lehetősége is csekély a kicsik számára. Vezető óvónők keserves tapasztalata szerint a gyerekek kétharmada számára a mesék egyetlen forrása a televízió... a szülői mesemondás (a mesééi közös átélése, formálása, „kitalálása” a folytatásnak stb.) ismeretlen, de persze: mikor? Mikor van/lenne erre idő? A nyelvművelő verseny névadójának sorsa mintha felesége Moszkvából érkezett. Az asszony a bőröndök vászonhuzatát stoppolja. A férj válaszol a kérdéseimre. . □ Miért mennek Izraelbe? — Szeretnénk emberi módon élni. □ És miből akarja eltartani a családját? — Sok foglalkozásom van. Üzletember vagyok. Vagy ha úgy tetszik, építészmérnök, vagy közgazdász. Ezenkívül lehetek cipész és házmester is. Értek a gépkocsiszereléshez, és persze vezetek is — mondja Barszkij. Feleségét pedig Nagyezsdának hívják, ami oroszul reményt jelent... Következő beszélgető- partnerem is építész. A nevét nem mondja meg. □ Sokan lesznek ott építészek. Van elég kereslet? — Nincs. □ Hát akkor? — Nézze, én tavaly kint voltam Izraelben. □ És mit látott? — Jeruzsálemet. □ És? — És ügy döntöttem, hogy elutazom a hazámba. □ Mi vonzza annyira? — Jeruzsálem. Nagyon mély benyomást tett rám az a hely, és most mennem kell. Hív a Siratófal. j Bokor Pál tükörképe lenne a nyelv sorsának! Az 1757 és 1822 között élt Verseghy Ferenc pap volt, de egyházát is támadó engedetlen, tábori káplán, de a francia forradalmi induló, a Marseillaise első magyar fordítója, a Martinovics-mozgalom résztvevőjeként halálra ítélt, majd a nádor bizalmas környezetében nyelvtanító ... Kemény szavakkal kárhoztatja azokat a magyar urakat, akik nem hogy írni-olvasni, hanem még beszélni sem tudnak magyarul, ám ugyanezektől az uraktól kegyes adományokat kér, mert csakis igy jelenhetnek meg munkái, közöttük a Mi a poézis,és ki az igazi poéta? (1793), a Tiszta magyarság (1805). S a vég? A felvilágosodás korának kiemelkedő Írástudója az irodalmi és a közéletből kiszorítva, elfeledve hal meg ... Aligha erőszakolt a párhuzam az egyéni sors és a nyelv sorsának egyes elemeit összevetve! Pedagógusok tapasztalata szerint a megye iskoláiban folyamatosan csökken azoknak a gyerekeknek a száma, akik a kötelezőnél nagyobb érdeklődést mutatnak a nyelv, az irodalom iránt. Amit például jelez a versmondó-versenyeken résztvevők számának — és felkészültségének! — kiseb- bedése, a nyelvi versenyeken megjelenő csapatok nehéz toborzása ... s magának az olvasásnak a háttérbe szorulása. Verseghy Ferenc kért és kapott támogatást Pest vármegye közgyűlésétől is munkái kinyomtatásához, ám ha napjainkban jelentkezne valaki ilyen kéréssel bármelyik város képviselő-testületénél, mit remélhetne ...!? Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a népi, a nemzeti, a magyar kifejezések már-már a kötőszó szerepét veszik át, a legkevesebb arra jut, ami ezeknek a fogalmaknak a tartalmát adja: a kultúra, az oktatás, a művelődés céljaira, intézményeire. Versben, mégpedig Az igaz bölcs címűben hagyta reánk az intelmet Verseghy Ferenc, amikor azt írta: „Nézd a búzakalászt, büszkén emelödik az égnek, / Míg üres; és ha megért, földre konyítja fejét. / Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek, / Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.” Mennyi ma a büszkén égnek emelődő üres búzakalász?! S mennyi a teljes eszű bölcs?! Sközülük is vajon akadnak-e, akik kaphatók az alázatra, nép, nemzet, nyelv, kultúra alázatos szolgálatára? Mikor lesznek szolgálatot hirdetők és valóban szolgálók — mint volt Verseghy — ugyanazok ?! Mészáros Ottó
