Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

C E GLÉDI Kz/Ctöa XXXV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1991. JÜNIUS 26., SZERDA Interjú Haraszti Miklóssal Pusztulnak a viták A napokban a városi könyvtárban a Liberális klub vendége volt Harasz­ti Miklós író, az SZDSZ ügyvivője, aki a sajtóval kapcsolatos kérdésekre vá­laszolt. Az ismert ország- gyűlési képviselő interjút adott lapunknak. ■ Hónapok óla tárgyaljuk az új médiatörvény tervezetét. A konszenzus még nem szü­letett meg. Sokáig kell vár­ni, míg felszáll a füst? — Meglepődve olvastam a napokban a Magyar Nem­zetben és néhány más új­ságban, hogy most arra helyezik a hangsúlyt, nincs konszenzus. Számomra megnyugtatóan, konszen­zust kereső és ígérő lég­körben zajlanak ezek a tárgyalások. Ez az első eset, hogy egy politikailag érzékeny, kétharmados tör­vénynél úgy készül föl a Parlament, ahogy mindig kellene. A közszolgálati ügyek vége felé járunk. S aztán jön a médiatörvény­ben nagyon szorosan össze­kapcsolódó kereskedelmi és független rádiózás, televí­ziózás engedélyezése. Hogy miért húzódott ez ilyen so­káig? Egyrészt koncepciót csak most tettek le. Más­részt tarthatatlanná vált az az időhúzás, amit az MDF bizonyos szárnya ki­fejtett a független rádió­zás, televíziózás elindulá­sával szemben, és hogy a közszolgálatiság alapjait újragondoljuk. Merem ál­lítani, a kulturális bizott­ságban a liberálisabb ér­zelmű demokrata fórumos képviselők rendkívül konstruktívan igyekeztek munkálkodni. Kulin Fe­rencnek kifejezetten sze­repe volt abban, hogy az egyeztetés elinduljon. ■ A televízió elnöke úgy fogalmazott, hogy a térség­ben ez az egyetlen tévé, amely ‘kormánytól és pártok­tól független. Vannak, akik kormány-, mások pedig el­lenzéki propagandát emleget­nek. Ez a nézőponton vagy politikai indíttatáson múlik? — Hankiss Elemér nyíl­ván a volt kommunista országokat értette a tér­ségen — s nem az osztrá­kokat —, s ebben az ér­telemben igaza van. Azt nem állíthatja, hogy ne fordulnának elő törekvé­sek, s a kormány nem akarja maga alá gyűrni a tévét. _Azt látom, hogy bi­zonyos politikai reflexek ideológiai váltás esetén is megmaradhatnak. Nagyon remélem, hogy a médiatör­vény, ha áttörést nem is hozhat, de mankót ad a független köztelevíziónak és rádiónak. S még nehe­zebbé teszi majd, hogy a mindenkori kormány meg­támadja. ■ Az l-es csatorna inten­dánsa tett róla, hogy egyebek mellett olyan műsor tűnjön el, mint a Hírháttér. Az új politikai Igazgató cenzúráztat- ta Chrudinák Alajos doku- mentumfilmjét. Ugyanakkor egyes hírműsorok élén még mindig nincs személyi válto­zás. Hova vezet ez? — Pártpolitikai szerep­ben nem szívesen beszél­nék személyekről, műso­rokról. S nem csak a libe­rális illem miatt nem íté­lek meg egyes személyi döntéseket. A tévé elnöke annak idején egyhangú tá­mogatást kapott a kultu­rális bizottság minden tagjától egy olyan prog­ramra, amely hosszabb tá­von hoz csak eredményt. Kétségtelen, egy nagyon nehéz átalakítást vállalt. Ám mindaddig nem telje­sítette — amit ígért — az alapvető változást: meg­bízhatóan közszolgálati hír­műsorok lesznek, s meg­szünteti a tartós elfogult­ságokat. Fenntartom, hogy még nem ... Természete­sen, ha ön a Hírháttérrel egy folyamatra utalt, az­zal egyetértek. Nagyon sajnálatos — ha nem is politikai nyomásnak, de annak való öntudatlan en­gedésnek —, mindenkép­pen cenzúra- vagy öncen­zúra-jelenségnek tartom, hogy pusztul ki a valódi politikai vita. Helyette a legbotrányosabb választási ötpercekre emlékeztető technikájú, időméréses, ál- vitaműsorok mennek. Va­lós politikai információt nem kap az ország a vita­műsoroktól — mert ezek nincsenek —, s legkevésbé a híradóból, hétből, ame­lyek kormánypropagandát folytatnak. Egészen a hat­vanas-hetvenes évek ter­melési riportja stílusáig visszatérve — ezen meg- próoái átlátni az ország. De a súlyosabb eset a hír elnullgatása és a rágalma­zás, ami ellen kevés a vé­dekezés. B A sc'í botr.íny és elgon- dolkoztató jelenség után ren­det teremthet-e a médiatör­vény? — A káoszon önmagá­ban semmiféle törvény nem tud úrrá lenni. Ellenkező irányú politikai akaraton csak akkor, ha nagyon le­gitim többségre támaszko­dik — tehát egy erősen megosztott országban szintén nem. És a politi­kai kultúra hiányán se tud győzni. A veszélyek komolyak. Én bízom ben­ne, hogy jó hatása lesz en­nek a törvénynek. Fehér Ferenc Levél a képviselőnek Mit csinált a nép nevében? Abony polgármestere, Gajdos István nyílt levelet írt a helybéli Király B. Izabella országgyűlési képviselő­nek, az MDF listás képviselőjének. A levél az Abonyi Hírek című önkormányzati tájékoztató újság idei 3. szá­mában jelent meg. „Önök állandóan a nép­re hivatkozva és annak nevében beszélnek. Ezt a stílust már ismerjük az utóbbi néhány évtizedből. Az eredményt szintén érez­zük a saját bőrünkön, és jó volna már a hangzatos szólamok helyett valamit tenni is a nép érdekében. Tudom, hogy ön, kedves Király B. Izabella, nem tétlenkedik, hiszen ön is megszavazta a kamateme­lést. Jelszava: bírja még a nép! Ebben az országban min­den fontosabb, mint a nép érdeke. Fontosabb, hogy ki kell cserélni az állami gépkocsiparkot ta­karékos nyugati autókra, fontosabb, hogy legyen kormánygép, fontosabb ... Persze, mindent csak ta­karékosan, a mi, a nép zsebére spekulálva. Miközben önök ott fönn a lila ködben — amit úgy hívnak, hogy Parlament — üldögélnek, ha egyáltalán ott vannak, addig a nép viselje el az úgynevezett rendszerváltással járó ne­hézségeket, úgymint mun­kanélküliség, létbizonyta­lanság, szegénység. Ez a fajta munkameg­osztás nem is rossz. Egy­szer cserélni kellene. Le­het, hogy akkor elégedet­tebb lenne mindenki, és tapsolna a mutatványhoz. Azt javaslom, hogy a jö­vőben csak akkor használ­ják a »nép nevében«-1, ha vállalják tetteikért a fe­lelősséget is a nép előtt. Kíváncsian várom, hogy mikor hallhatunk egy be­számolót Király B. Iza­bellától arról, hogy mit tett ez idáig a nép érdeké­ben eddigi parlamenti munkája során.” Azért ismertetjük a he­lyi híradóban megjelent levelet, hogy érzékeltes­sük: akár listás, akár egyéni képviselőről van szó, az emberek élénk fi­gyelemmel kísérik munká­jukat. A Parlament, az ott elhangzó s az ott el nem hangzó hozzászólások, a néma gombnyomogatások érzékenyen érintik azokat az embereket, akik a sza­vazataik leadásával nem tekintik befejezettnek a maguk részéről sem a rendszerváltást. Másik indokunk, hogy mi is kíváncsian várjuk az abonyi képviselőnő vála­szát, amelyet szintén örömmel látnánk lapunk hasábjain.-ja­Rendező az önkormányzat Szabadságünnepség A magyar szabadság ceg­lédi ünnepségét június 29- én (szombaton), Péter-Pál napján rendezi meg a vá­rosi önkormányzat. A gyü­lekezést 18 órára tervezik, miközben térzene szól a sok vihart megélt, Kossuth Lajos szobrával ékesített Szabadság téren. A szovjet katonai csa­patok végleges kivonulása alkalmából az ünnepi megemlékezés 19.30 órakor lesz. Utána egytálételt osz­tanak. Az utcabál 21 óra­kor kezdődik. Fáklyás fel­vonulás részesei lehetnek a város polgárai 23.30 órától. A menet a világháborús emlékműtől a Rákóczi úton halad a református nagytemplomkerti Sza­badság-szoborhoz. Éjfélkor megkondulnak a harangok az 1836—1857 között Hild József tervei alapján épült nagytemplomban, melyet ökumenikus isten- tisztelet követ. Mozi A Szabadság filmszín­házban június 26-án, 27- én, szerdán, csütörtökön Porsche-tolvajok, színes, szinkronizálit amerikai kri­mi; 28-tól 30-ig, péntektől vasárnapig Rendőrakadé­mia 6., színes amerikai vígjáték; július 1-jén, 2-án Őfelsége, Ralph király, szí­nes, szinkronizált amerikai vígjáték. Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Az autósmoziban június 27-én, 28-án, csütörtökön, pénteken Ártatlanságra ítélve, színes, szinkronizált amerikai krimi; 29-én, 30- án, szombaton, vasárnap Go, Trabi, go!, színes, német vígjáték; június 1-jétől 4-ig, hétfőtől csütörtökig Táncőrület, színes, zenés amerikai vígjáték. Az elő­adások este fél 10-kor kez­dődnek. Bővítik a telepet A Mobilitás Kft. ceglédi benzinkútja autósboltjával, büfével, kamionospihenővel, zuhanyozóval s egyéb szolgál­tatásaival eddig is meghaladta az átlagos hazai benzinkutak színvonalát. Jelenleg tovább bővítik a telepet, autó­mosót és szervizépületet készíttetnek (Apátl-Tóith Sándor felvétele) Rugalmasság és megbízhatóság A kis üzlet is üzlet Idén tavasszal múlt egy esztendeje annak, hogy megkezdte működését Ceg­léden az Avantgarde Kft. A megalakulás körülmé­nyeiről, terveikről, tapasz­talataikról beszélgettünk Oláh Ferenccel, a cég ügy­vezetőjével. — Mi a fő profilja en­nek a vállalkozásnak? — Alapvetően építőipari szolgáltatással foglalkozunk a tervezéstől a megvalósítá­sig, de újabban már ügy­nöki tevékenységbe is bele­fogtunk. — Kik voltak a cég ala­pítói? — Egy másik építész kol­légám — Zakar Ferenc —, valamint a tápiószőlősi ta­nács. A cégbejegyzést csak októberben kaptuk meg, et­től azonban zavartalanul tudtunk dolgozni. — Hogyan jut eszébe va­lakinek ilyen típusú tevé­kenység ötlete? — Mivel eddig is az épí­tőiparban dolgoztam, már évekkel ezelőtt látni lehe­tett, hogy az anyagi lehe­tőségek beszűkülése új tí­pusú, a követelményeknek jobban megfelelő vállalko­zási formát kíván. Akkora apparátussal, amekkorával egyes vállalatok ma is mű­ködnek, nem lehet gazda­ságosan termelni. Az embe­rek ma jobban megnézik, hogy mire költik a pénzü­ket, s mindezért megbízha­tó és minőségi munkát vár­nak el. — Gondolom, a dolgozói­kat is jobban megfizetik. — Általában ez így is van. Körülbelül 40-45 fős fizikai állománnyal dolgo­zunk, de már a felvételkor megfogalmaztuk azt az el­várást, hogy a nálunk je­lentkező nem kizárólag csak a szakmájában kap­hat munkát. Én azt gon­dolom, az emberek azért nem fognak egyik napról a másikra megváltozni, de azért már ma is nagyon fontosnak tartom a szaktu­dás mellett a megrendelők­kel való kulturált viselke­dést is. Nálunk alapelv, hogy innen — akármilyen problémával fordul is hoz­zánk — ne menjen ki egyetlen ügyfél se úgy, hogy ne próbáljunk meg neki segíteni. Ha máskép­pen nem megy, akkor kap­csolataink révén igyek­szünk őt a megfelelő hely­re irányítani. — Honnan kerülnek ki a megrendelőik? — Mivel a közületek- nél most kevés a munka, főleg a lakosság körében tudunk megrendelésekhez jutni. Ügy érzem, szívesen fordulnak hozzánk az em­berek. Ingatlanközvetítés­sel is azért foglalkozunk el­sősorban, mert számunkra a legkisebb átalakítás is munkát jelent. Mottónk („A kis üzlet is üzlet”) is ezt fejezi ki. Az ingatla­nokról tárolt videófelvéte­leket külsős szakemberrel készíttetjük, s ezzel sok fe­lesleges utazgatástól kí­méljük meg ügyfeleinket. Szeretnénk alkalmazkodás­ban és megbízhatóságban tényleg élcsapatban tevé­kenykedni. J. F. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 27M. Telefax és telefon: (29) 11-490. • Telex: 22­6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-103. ' SfóWap 5

Next

/
Thumbnails
Contents