Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-24 / 146. szám
Ha kell, mindent A zebegényi polgármester bezárat és kikapcsol Zebegény. Ez az 1200 lakosú, látványokban bővelkedő turistacsalogató község a kirándulók helyett mostanság az indulatok prédájává lett hcntesboltjára figyel, amely napok óta be van zárva. Krcbsz Ferenc helyi polgár- mester utasítására az üzletben ugyanis kikapcsolták az áramot, lehetetlenné téve Gál Béla verőcei hentesnek, a húsbolt bérlőjének a kiszolgálást. Ugyanis áram nem lévén, a gyorsan romlandó árut nem lehet eladni. Így aztán Gál Béla munka, Zebegény hús nélkül maradt. Vajon mi késztette erre a nem éppen mindennapinak nevezhető lépésre az önkormányzat vezetőjét? A polgármester határozottan válaszolt, mondván, hogy Góí Béla, aki a Vácott működő élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattal áll szerződéses viszonyban, jogszerűtlenül bérli a mintegy 30 négyzetméteres helyiséget. Községi épületről van szó, amelyből sokan hasznot húztak, csak éppen a zebegényiek nem! Az üzlet bérlőjét még tavaly novemberben leiszólították, hogy kössön bérleti szerződést az önkormányzattal. Gál Béla azonban erre nem volt hajlandó, azon egyszerű oknál fogva, mivel neki az élelmiszerkiskereskedelmi vállalattal érvényes megállapodása van, melyet rendesen fizet. Eszerint 1990 májusától 1995 májusáig évi 72 ezer forintot + áfát köteles a váci cégnek fizetni. Krebsz polgármester kitért arra is, miszerint számos esetben, éppen lakossági bejelentések nyomán, felhívták Gál úr figyelmét arra, hogy túl egyhangú az üzlet kínálata, tehát érdemes volna bővíteni a választékot felvágottakkal, konzervekkel. Az is köztudott, hogy a bérlő boltja nem elég higiénikus. Olyan információk is feljutottak az önkormányzati hivatalba, hogy Gál Béla ittasan állt a pult mögött. A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál is heves indulatokat váltott ki a zebegényi polgármester akciója, hiszen önhatalmúlag lakatoltatta le az üzletet, s kikapcsolta az áramot. A romlott húsok és az üzemeltetés szüneteltetése miatt a bérlőt veszteségek érték. Révai János, a vállalat igazgatója azon is fel volt háborodva, hogy a Gál Bélának eladott berendezéseket, köztük hűtőpultot, szerszámokat, amelyek értéke eléri a 160 ezer forintot, az épület mögötti udvarra rámoltatta a polgármester. Dr. Kautz Annamária, a kiskereskedelmi vállalat jogtanácsosa nem köntör- falazott, amikor az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy szerinte az eljárás törvénytelen, s egyúttal sérti a vállalat érdekeit. Annál is inkább, mert a zebegényi szolgáltatóház építéséhez 1960-ban félmillió forinttal járultak hozzá, s mint tudjuk, akkor félmillió forint a mainak többszörösét érte. Ezzel mintegy jogot nyertek arra, hogy húsboltot működtessenek az épületben. Azt a jogásznő nem vitatta, hogy telekkönyvileg az ingatlan az önkormányzatot illeti. Értésére adták a polgármesternek, hogy hajlandóak a húsboltról tárgyalni, de az önkormányzat, pontosabban a polgármester hajthatatlan. Révai úr azt is megemlítette, hogy nem nagy hasznot hozó üzletről van szó, de úgy vélik, hogy a zebegényi lakosoknak szükségük van a húsboltra. Szólt arról is, hogy Gól Béla egykoron a dolgozójuk volt, s nem voltak vele különösebb problémáik. Az üzlet bezárásának oka az, hogy az üzlet bérleti díjaként az önkormányzat részére négyzetméterenként 4 ezer forintot, s így Gál Bélának egy év alatt 120 ezer forintot kellene fizetnie. Erre azonban nemcsak nem hajlandó, de nem is képes, hiszen ha teljesíti, teljesen ráfizetéses lesz a bolt. A bezárt, teljesen üres húsüzlet előtt ottjártunk- kor nyugdíjaskorú asszony tereferélt egy ismerősével. Nevét nem árulta el, de mint mondta, rendszeresen járt az üzletbe vásárolni. Különösebb gondja nem volt a kiszolgálással, a választékkal, de néha bizony spiccesnek látta a boltost. Egyszer meg mócsingos husi adott. Gál Béla tőszomszédja március 1-je óta bérli az önkormányzati hivataltól a zóidseg-vtrag úzietet. A öér- ló leánya elpanászoiía, hogy versenytargyaiason kenett inciumiuK, cie hogy kivei, azt sem tuujaK, mert a jegyzőkönyvet nem láthattak. Ami tény, hogy ezert a szinten 30 négyzet- meteres helyiségért egy ev- re 144 ezer forint Derleti dijat fizetnek. Ezt sokallják. Ami elgondolkodtató, nogy szerettek volna a lod- raszüzlet helyiségét is kivenni, ami szinten a szol- gaitatohazban van, de arról lekéstek ... Aki bérli, annak nem kellett indulnia a versenytárgyaláson. Vajon miért? Mert ezek az üzleti bérleti díjak valahogy összecsengenek ... (Krebsz polgármester úr cáfolja az imént említetteket, mondván, a zöldségüzlet bérlője tudta, hogy volt még egy pályázó, de az sokallta a négyzetméterenkénti 2600 forintos bérleti dijat, s ők, a jelenlegi bérlők ígérték rá a hivatalosan megállapított négyzetméterenkénti összeget.) Az Édász szobi kirendeltségvezetője — ahova Zebegény is tartozik —, Pa- luska Gyula szerint, a polgármester törvényellenesen járt el, amikor kikapcsolta az áramot. Nem is érti, hogy felnőtt ember, pláne egy polgármester hogy vetemedhet ilyen parlizának- cióra. Annál is inkább, mert időben figyelmeztették, hogy ilyesmihez nincs joga. A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az ügyről írásos tájékoztatást küldött a köztársasági megbízott megyei hivatala vezetőjének, dr. Petrik Jánosnak is. Petrik dr. megerősítette, hogy valóban megkapták az írásos anyagot, s mivel a zebegényi önkormányzati hivatal és a polgármester ellen emeltek panaszt, azt első fokon, szabálysértési eljárásról lévén szó, a váci önkormányzati hivatal kapta meg. Az ügy tárgyalását dr. Kovács Tibor jegyző vezeti majd le. Ezt követően fogja másodfokon a szabálysértési ügyet tárgyalni a köztársasági megbízott hivatala. Napjainkban, amikor az egyéni és társas vállalkozá(Erdősi Agnes felvétele) sok fontosságáról zenge- deznek az illetékesek, egyszerűen elképesztő dolog, hogy alkalmasint önös helyi érdekek tesznek tönkre egy beindult üzletet. A polgármester szerint ugyan a lakosság 80 százaléka ellenzi, hogy Gál Béla továbbra is a húsüzletet bérelje, stílszerűen leírhatnánk: folytatása következik. S valóban, feltett szándékunk, hogy beszámolunk a további történésekről. Reméljük azonban, hogy Zebegény buzgó polgár- mestere azért a következő napokban mégsem zárat be mindent, ami településén található. S csupán a kivételek érdekében — arra hivatkozva, hogy őt megválasztották — nem hagyja éhen veszni az ön- kormányzathoz tartozó lakosságot. Folytatása, reméljük, nem következik. Gy. L. Nem az a baj, hogy a kormányt bírálják • Antall József és Csutka István előadása • Pozitív példák kellenének • Üzenet a parlamenti frakciónak Népnemzeti MDF-körök tanácskozása Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) tall József, az MDF elnöke a konferencia zárónapján, vasárnap. Az MDF vállalja, az alapszabályában is rögzítette a mindezekből adódó hármasságot: a népi, nemzeti, a kereszténydemokrata és a keresztényliberális gondolatot. Lehet, hogy valaki hangsúlyosabban vallja magát kereszténydemokratának, mint a népi-nemzeti kör elkötelezettjének, vagy fordítva, a lényeg az, hogy ma semmiféle olyan politikai eszme nem lehet része egyik irányzatnak, eszmei áramlatnak sem, amely nem a jogállamiság, a piac- gazdaság alapján áll. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva elmondta : Magyarország nemzetközi helyzete Európában ma olyan, mint amilyen még nem volt évszázadok óta. Ezt követően kifejtette: elképesztőnek tartja, ha valaki arról beszél, hogy az MDF vagy az a politika, amit az MDF képvisel, valamilyen régi, jobboldali kereszténykurzus, vagy azt mondja, hogy ez a pórt nem 1956-hoz kötődik. Mégiscsak abszurdum — mondotta —, hogy ebben az országban lassan kötélező előiskolája legyen a modern európaiságnak, a modern szabadságeszmény vállalásának az, hogy korábban valaki a diktatúra híve volt. Munkatársunk jelenti: A sajtó hazudik Kivonultak a szovjet csapatok hazánkból, jelentette be az ország különböző tájairól összesereglett MDF- esekkel Maróti László Ferenc, a párt népi-nemzeti köre ügyvezető testületének elnöke. A bejelentést a gödöllői egyetem aulájában hosszan tartó ütemes taps fogadta. Ezután egyperces néma vigyázzállással tisztelegtek a résztvevők azok előtt, akik éltek, haltak, munkálkodtak a szabadságunkért. Maróti László Ferenc ezután a résztvevők lelkesedését méltatta, azokét, akik a tavaly novemberben alakult népi-nemzeti kör tagjai, s akik a pesszimizmus és passzivitás korában sem restek hetente egyszer, ráadásul hétköznap délután részt venni a budapesti Bem téri gyűléseken. A kör elnöke közölte, hogy az MDF-en belül működő, s programjával teljes mértékben azonosuló kör nemcsak népi, nemcsak nemzeti, hanem radikális is. Ez persze nem jelenti azt, Mi legyen a szovjet piacra épült vállalatokkal ? Nem átmeneti fizetésképtelenség A magyar gazdaságot az idén a szovjet piac összeomlása miatt érte a legnagyobb csapás. Ez a gyorsá- ságával és nagyságával még a szakembereket is meglepő piacvesztés a nemzeti jövedelem 3-4 százalékos csökkenéséhez, és önmagában 150—200 ezres munkanélküliséghez vezet. A hetek múlásával érthetően egyre türelmetlenebbek a vállalatok, sok helyen csak most ébrednek rá: bekövetkezhet, amit senki sem akart elhinni, vagyis az évtizedekig bombabiztos keleti piac egyszerűen működésképtelenné válik. A vállalati vezetők és az állami, banki szakemberek sokféle mentőmegoldáson gondolkodnak: ezek többsége arra épül, hogy a szovjet kapcsolatot csak átmenetileg sújtja a partner fizetésképtelensége, és előbb-utóbb visszaáll a korábbi állapot. Ezért — úgy vélik sokan — erre az időszakra az államnak valamiképpen életben kellene tartani a kereskedelmet, és persze vele együtt a szovjet piacra termelő vállalatokat is. Ezen szakemberekkel szemben feltűnően más nézeteket vall Csaba László közgazdász, a Ko- pint-Datorg főosztályvezetője, aki szerint nagy hiba lenne, ha az állam, vagy a bankok költségvetési pénzből mesterségesen tartanák életben ezeket a nagyon is kérdéses jövőjű kapcsolatokat. • A Szovjetunióban minden hiánycikk, az alapanyagtól a fogyasztási cikkekig és az élelmiszerig. A magyar áru tehát kellene. Miért nem fizetnek? — Nemcsak nekünk nem fizetnek, hanem a nyugatiaknak sem, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs miből fizetniük, nincs valutájuk. A magyar vállalatok nem tudnak évekre hitelezni, mint a németek vagy az amerikaiak. • Nap mint nap olvasni nyilatkozatokat bartermeg- állapodásokról, újabb és újabb indikativ listákról. Ugyanakkor a kiszállított áruk ellenértéke csak nem akar befolyni. Ezek szerint a megkötött megállapodásaink semmire sem kötelezik a szovjet partnert? — Ez egy széteső piac, ahol egyre kevesebb a biztosíték bármire. A köztársaságok kereskedni akarnak, de a központi kormányzat érdekei mások. Ez utóbbi mindenáron egy kézben akarja tartani a valutabevételeket és a piacképes árukat is. Ez még a barterügyletekre is igaz. • ön az utóbbi időben több olyan kijelentést tett, hogy a régi típusú kereskedelmi kapcsolatok fenntartásához nem csak a szovjet piacra termelő vállalatok ragaszkodnak — ami tulajdonképpen érthető is —> hanem állami szervek, minisztériumok, bankok is. Milyen érdekekről van itt szó? — A szovjet piac bedugulása mindenkinek problémát okoz, így végül is nem csoda, hogy senki nem akarja felvállalni, épp ő fogja „tönkretenni” egy kérlelhetetlen intézkedéssel az amúgy is nagy bajban levő vállalatokat. Ez valóban igaz az érintett minisztériumokra és a Nemzeti Bankra is. Ráadásul minden állami, pénzügyi szerv egy államközi kapcsolat révén, amelyet ő hozott tető alá, részt vett az előkészítésben, saját pozícióját erősíti, saját jelentőségét deklarálja. 6 A szovjet piac az előrejelzések szerint az idén feleannyi magyar árut vesz fel, mint két éve. Ez vállalatok tucatjainak a tönkre- menésével fog járni, ön szerint ezt a folyamatot nem szabad állami eszközökkel befolyásolni? — Egyes áruknál, egyes köztársaságokban biztos lehet sikereket elérni, a bar- terüzletekkel, vagy egyéb módon. Ezeket a lehetőségeket persze nem szabad kihagyni. De a szovjet piacra utalt vállalatok értékesítési gondjait nem szabad az egész társadalomra terhelni azzal, hogy az állam bármiféle általános garanciát vállal ezek megoldásában. P. É. hogy kommunisták lennének, hiszen a kommunizmus egy stílus, a demagógia egy válfaja. Nekik nincs ilyen stílusuk, és a népi gondolkodás nem jelent populizmust — hiába próbálják rájuk ütni a bélyeget. Zavarával küszködve kezdte előadását Tallós Emil, aki az elsőként beharangozott, de jócskán késő Csurka István helyett lépett a mikrofonhoz. Ó is visszautasította azokat a vádakat, amelyekkel az ellenzék támadja a Magyar Demokrata Fórumot. Az előadó kijelentette, hogy sem a populizmus vádja nem igaz, sem a szélsőséges aníiliberalizmus, ellenben az egyetlen járható út, a szociális piacgazdaság. Tudniillik sem a totális tervgazdaság, sem a totális piacgazdaság nem működhet hosszú távon. Tallós Emil kifejtette az MDF tagjainak, hogy az MDF választási párt és néppárt is egyben, amely azonban részt akar venni a politikacsinálásban, s nem éri be a plakátragasztó szerepével, amelyre a parlamenti frakció, a köztük levő távolságra tekintettel, kárhoztatni akarja őket. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a taps vastapssá fokozódott, mert az időközben befutott Csurka István lépett a szónoki emelvényre. Halk, szomorú hangon kezdte előadását a népi-nemzeti szárny vezéralakja. A halk kuncogással, itt-ott összeverődő tenyerek tapsával kísért előadás első részében a sajtó múltjáról beszélt az író-újságíró, föltárva a szakma rejtelmeit a laikusok előtt. Olyan volt újságírásunk, mint az üvegvisszaváltó, a szocializmus legkisebb hivatala volt, de hivatal volt, szigorú és könyörtelen. A sajtó hasonlított ezenkívül a peepshow-ra: mindig csak részleteket mutatott, a lényeg mindig rejtve maradt. Márpedig a féligazság egyenlő a hazugsággal. Ilyen volt a sajtó, mit tehettünk, ilyen volt a rendszer. A sajtó hazudik, mondta nemes egyszerűséggel a szónok, s kijelentését hosszan tartó, ütemes taps kísérte. A sajtó — a privatizációk révén — az MSZMP kezében maradt, nyilatkozta a szónok. (Hosszan tartó, dörgő taps.) Az úgynevezett szabad lapokat valakik a háttérből irányítják, kiáltotta a szónok. (Hosszan tartó taps.) Nem az a baj, folytatta a szónok, hogy a kormányt bírálják, nem az a baj, hogy a pártot kritizálják, hanem az, hogy csak a rosszat, csak a hibát látják meg. Hol vannak az élet- szagú írások? Hol az alkotókészség, hol az ötlet? — kérdezte a szónok. A jó szándék miért nem kap szót a sajtóban? A jó dolgokat, az eredményeket, a pozitív példát kellene a sajtóban megmutatni, s azt az erőfeszítést, azt a nemes szándékot, amellyel a párt és a kormány vezeti ezt az országot. (Hosszú, szűnni nem akaró taps.) (Jakubovits) srJiirlav 3
