Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-21 / 144. szám
Bizonyos bizalmas információk Orlai Ibolya előéletéről Nem kell nekik a kapitány asszony Tele volt vele minden magyar újság: Dunakeszi az első magyar város, ahol egy hölgyet, dr. Orlai Ibolya századost bízták meg a rendőrkapitányi feladattal. S nem azért, mert — mint hírlik ----- igen csinos, hanem m ert jó rendőr, érti a mesterségét. Orlai százados... mégsem lesz rendőrkapitány Dunakeszin s környékén, A CÁFOLAT CÁFOLATA Ha senki se támogatja akkor ki helyesli? Gödön és Foton. A három település polgármesterének egybehangzó döntése szerint nem alkalmas a posztra. Ítéletüket a napokban hozták meg, s kedden a gödi ön- kormányzat ülésén hozták az érintett és a testület tudomására. Körülbelül any- nyit mondtak, hogy nem tetszik nekik. Mert döntésüket sem a kapitány asszony, se a testület tagjainak kérésére nem voltak hajlandók megindokolni. Csak azt árulták el, hogy bizonyos információk birtokába jutottak. Orlai Ibolya százados utódja kinevezéséig természetesen a helyén marad. Így hivatalában kérdezhettük meg, mi az a szörnyűség, ami alkalmatlanná teszi arra, hogy Dunakeszi, Főt és Göd biztonsága felett őrködjön. — Tudja, amikor meghallottam az ítéletet, nem kaptam levegőt. Ügy hangzott az egész, mintha az derült volna ki, hogy korábban a Rákóczi téren voltam örömlány. — Lehetett ennél nyomosabb is az indok. Mondjuk, politikai természetű. — Nem lehetett. Pályázatom elkészítésekor természetesen nem hallgattam el, hogy a kispesti kapitányságon, ahol korábban dolgoztam, tagja, sőt egy ideig titkára voltam a munkahelyi MSZMP-szer- vezetnek. Megjegyzem, egyáltalán nem volt köny- nyű. Súlyos konfliktusokba keveredtem saját parancsnokommal. — Lehet, hogy a polgár- mesterek szerint maga nem jó rendőr? — Lehet. De miért gondolják? Szakmai tevékenységemet a rendszerváltás után is elismerték. — Tudja, az igazság az, hogy én se tudom elképzelni, amint éppen rendet rak egy kocsmában. — A rendőrkapitánynak nem ez a dolga. Ámbátor, A Magyarországi Református Egyház és a Magyar Református Lelkészegyesület június 21-e és 30-a között rendezi meg három helyszínen — Budapesten, Debrecenben és Zánkán — a magyar reformátusok II. világtalálkozóját. A tíznapos eseménysorozat ma, június 21-én, pénteken a budapesti Kálvin téri templomban Ravasz László emléktáblájának leleplezésével kezdődik, majd a megnyitó istentiszteletre — Göncz Árpád köztársasági elnök, a világtalálkozó fővédnöke jelenlétében — a budapesti Kisstadionban kerül sor. Június 22-én, szombaton a találkozó főhelyszínén, Debrecenben folytatódik a programsorozat: délután megkoszorúzzák a Kossuth-szobrot és a Gályarab-emlékművet. Az ünnepi istentiszteletre a Nagyerdei stadionban várlehet, hogy a polgármester urak is hasonló módon gondolkodtak, s nőt csak egészen más helyzetben tudnak elképzelni. Vagy ellenkezőleg, általában vi- szolyognak az asszonyoktól. — Tudja, vagy gondolja? — Semmit sem tudok. Az urak ugyanis nem érdemesítettek arra, hogy becsületesen megmondják, ml a baj velem. Miért nem fogadták el rendőrkapitánynak Orlai Ibolyát? Ezt szerettük volna megtudni a három illetékestől. Sajnos, nem sikerült. Fót polgármestere a bölcs döntése után nem sokkal — más okok miatt —, tegnap lemondott. Göd első emberéről tegnap egy óra után azt állította titkársága, hogy hazament (elég korán). Dunakeszi polgármestere bizottsági ülés miatt volt foglalt, s bár szépen kérve üzentünk, mégsem hívta visz- sza a szerkesztőséget. Ami egy liberális pártembertől, a tájékoztatás és a sajtó- szabadság hívétől azért mégis furcsa. A város jegyzője, dr. Hajas István — aki elérhető volt — hivatalosan persze nem tudhatta, hogy mi motiválhatta a polgár- mesterek döntését. Szakszerű jogi felvilágosítással viszont szolgálhatott. Mindenekelőtt arról, hogy a három település polgármestere maga döntött, s ehhez nem volt szükség a testületek állásfoglalására. A döntést indokolni sem kötelesek, se választóiknak, se újságnak, se saját tes- tületeiknek, bár amikor elérkezettnek látják az időt, minden bizonnyal megteszik. Ügy tudja, „bizonyos bizalmas információk” alapján találták alkalmatlannak a dunakeszi rendőrkapitányi posztra a polgármesterek dr. Orlai Ibolyát. hatóan csaknem 30 ezer hívő részvételével kerül sor. A stadionban beszédet mond Antall József miniszterelnök, s igét hirdet Tőkés László nagyváradi református püspök. Itt kerül majd sor a találkozó talán legmeghittebb, legfel- emelőbb programjára, amikor is a Nagyerdei stadion gyepén 200, a világ minden tájáról érkezett palás- tos lelkész osztja majd az úrvacsorát. A világtalálkozó 50 millió forintos költségéhez 25 millióval járult hozzá a magyar kormány, 5 millióval Debrecen városa, a többi pénzt pedig vállalatok, bankok, magánszemélyek, gyülekezetek és külföldi tagegyházak adományaiból teremtették elő. A magyar reformátusok II. világtalálkozója június 30-án záró istentisztelettel fejeződik be Zánkán. Mit szól ehhez Pest megye rendőr-főkapitánya, dr. Komáromi István? — Ehhez a polgármestereknek természetesen joguk van, bár döntésüket el- hibázottnak tartom. Indokaikat nem ismerem, attól tartok, mendemondákon alapulnak. — Azaz pletykákon? — Ezt nem én mondtam. Bár lehet, hogy ilyesmi is eszembe jutott. Az információknak azért mégiscsak leginkább a rendőrség van birtokában. S ha velem is megosztották volna azt, amit tudni véltek, talán segíthettem volna tisztázni a félreértést. Ha Orlai százados akár magánéletét, akár szakmai munkáját tekintve nem lenne „tiszta”, nem javasoltuk volna erre a tisztre. Kollégái, elöljárói a legjobb véleménnyel vannak róla. Egy embert kivéve, egykori főnökét... — Egyébként Orlai Ibolya karrierje nem szenved csorbát. Ügy döntöttem, hogy a városi kapitányi beosztásnál rangosabb feladatot kap. A történtekhez valamit még hozzá kell tennünk. Dunakeszin, Gödön és Foton az országos és megyei átlagnál is rosszabb a bűnügyi statisztika. A kapitányságnak hosszú idő óta nincs igazi gazdája. Talán éppen ezért menekülnek a rendőrök, s egyre bátrabbak a bűnözők. Most az ideiglenes, zavaros helyzet ismét állandósul. Pályázatot kell kiírni, elbírálni, megbízni, kinevezni az új, az esetleges kapitányt. Persze, ha tetszik a polgármestereknek. Mert a szép asszony nem tetszett. Talán majd egy csúnya férfi. Az igazi zsiványok meg kórusban röhögnek. Csulák András Sok szó esik mostanában idegenforgalmunk válságáról, a fejlett országokból érkező vendégek, különösen a nagyvonalúan költekezők számának visszaeséséről. Sokfelé keresik az illetékesek a magyarázatot, s eközben aránylag kevés szó esik hazánk, pontosabban az üdülőhelyek, az erdők, tavak környezeti állapotáról. Márpedig meglehet, hogy hosszabb távon ennek lesz döntő szerepe az egész hazai idegenforgalom sorsának alakulásában. Szemléletes és egyszersmind ijesztő adalék ehhez az a jelentés, amelyet a német autóklub, az ADAC hozott nyilvánosságra a közelmúltban a földközi-tengeri turizmus hanyatlásának okairól. A jelentés — amelyet a Spiegel ismertet — egyértelműen a Földközi-tenger környezeti katasztrófájáról beszél. A látványos ökológiai összeomlás két éve kezdődött, amikor a nagy hőségben sok száz négyzetkilométeres algaszigetek jelentek meg, és a nyaralók millióit napok Rosszul tudja Baráth Etele: az országgyűlési képviselők nem álltak el attól a szándékuktól, hogy vizsgálatot követeljenek a világ- kiállítással kapcsolatos tisztánlátás érdekében. Többek között azért sem, mert ezt a szándékukat még ki sem fejezték, hiszen a környezetvédelmi bizottság szerdai ülésén ezt a témát csak fölfüggesztették, vagyis a vizsgálóbizottság fölállítását javasló országgyűlési határozat előkészítését elodázták. Nem azért, mert meggyőzték volna őket Baráth Etelének a bizottsági ülésen előadott érvei, hanem azért, mert a vizsgálatot kezdeményező Jávor Károlytól és társaitól a többi képviselő a náluk lévő dokumentumok közzétételét kérték. Világosan kiderüljön Ezt az információt Jávor Károlytól kaptuk tegnap délben, amellyel cáfolja Baráth Etelének a reggeli rádióműsorban elhangzott nyilatkozatát. A hír tehát — amely tegnapi lapunkban meg is jelent — továbbra is igaz: a különböző helyekről beérkezett szakvélemények és a Baráth Etele-féle világkiállítási programiroda véleménye ellentmond egymásnak. Egy parlamenti vizsgálóbizottság fölállítása azt a célt szolgálná, hogy világosan kiderüljenek az Expo megrendezésének költségei, annak kockázata, továbbá, hogy szolgálja-e és mennyiben a világkiállítás az állampolgárok, a költségvealatt elriasztották a partvidékekről. De ez csak az utolsó csepp volt a pohárban, hiszen a tisztaságra és a környezetvédelemre a világon talán legkényesebb németek már évek óta fintorognak az olajfoltos tenger, a pusztuló tengerpart, a tisztítatlanul a vízbe ömlő szennyvíz, az egyre nagyobb zsúfoltság, lárma miatt. A Földközi-tengert ugyanis Törökországtól Spanyolországig megengedhetetlenül kizsákmányolják egyrészt az ipari üzemek, olajfinomítók és a hatalmas olajszállító hajók, mási'észt a mérhetetlenül felduzzasztott idegenforgalom. Kezdetben még ellensúlyozta az egyre romló környezeti viszonyokat a Földközi-tenger, különösen a jugoszláv Adria olcsósága, ám a németek egyre növekvő jóléte mellett ennek jelentősége csökken. Ma már a megkérdezettek fele döntőnek tartja az úti cél kiválasztásánál a várható higiénés, ökolóaiai viszonyokat, az üdülőhely természeti tés, az önkormányzatok és a környezet érdekeit. Mivel a világkiállítási iroda — azóta kormányelőterjesztés rangjára emelt — véleménye közismert, tudniillik, hogy kockázatokkal együtt a büdzsének harmincmilliárd forintjába kerülne a világkiállítás — ezért az ellenvéleményekről adunk ízelítőt. Nem támogatható' Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 1991. március 4-én kelt leveléből: „A forrásigényeknek a megfelelő mértékű, tőkebefektetésre vonatkozó, megbízható és komoly, konkrét elkötelezettséget tartalmazó ajánlatok hiányában nem tartom támogathatónak az Expo megrendezésével ösz- szefüggő kockázatvállalást.” Állami Számvevőszék, Kovács Árpád vagyonkezelő főcsoportfőnök szakvéleménye április 10-i keltezéssel: „A program fejlesztési költségeinek nagyságrendje reálisan nem ítélhető meg, a bizonytalanság több tízmilliárd forint nagyság- rendű ... Mindezen nagyfokú bizonytalanság miatt a világkiállítás megrendezésére vonatkozó döntés elviselhetetlen mértékű kockázattal járhat az állami költségvetés számára.” Ez a szakvélemény, amely a programiroda április 8-i előterjesztését értékeli annak fölkérésére, így zárul: „összefoglalva megállapítható, hogy a világkiállikörnyezetének épségét, a tiszta vi?et, levegőt, a csendet. Megváltozott az a tendencia, hogy a „fázós” németek legszívesebben a mediterrán homokon süttetik a hasukat. Ezzel szemben egyre szívesebben mennek a hűvös Ausztriába, mivel ott szinte érintetlenek az erdők, tiszta vízűek a tavak, jó a levegő, sok aktív pihenési lehetőség, például kerékpárutak, úszómedencék és sok ezer kilométer ragyogóan karbantartott ki- rándulóút várja őket. Egyre többen mennek az északi országokba is. Az pedig egyenesen meglepő, hogy mekkora az érdeklődés az Európa legszegényebbjei között nyilvántartott Írország iránt. Meglehet, hogy ott kevés az ötcsillagos szálloda meg a diszkó, viszont szinte háborítatlan az ír táj. Márpedig a németek, Európa, sőt a világ legtöbbet utazó népe, egyre inkább ezek felé az értékek felé fordul. — Pé. — 1 fással kapcsolatos végleges döntés során még számos, kellően nem tisztázott kérdésből adódó kockázati tényezőt kell mérlegelni.” A Central-European International Bank Ltd. vezérigazgatója, Zdeborsky György április 8-án adott véleménye: „Egyetértve a Magyar Nemzeti Bank elnökével: félő, hogy ezek a szándék- nyilatkozatok nem pótlólagos forrást, hanem döntően országlimitünket terheld hitelt jelentenének." Felcsuti Péternek, az Unic- bank vezérigazgatójának szakvéleménye a program- iroda fölkérésére április 15-én: „Kérésére megismétlem, hogy az Expo előkészítettségének (illetve elökészí- tetlenségének) ezen fokán a szándéknyilatkozatokban foglaltaknál nagyobb fokú kötelezettségvállalás komoly cégektől semmiképpen sem várható." Kockázatosnak tartja Ezen levelek olvastán a laikusnak is azonnal föltűnik: ha a bankszakemberek és a költségvetés fölügyeletével megbízott ASZ legalábbis kockázatosnak tartja a világkiállítást, ha az MNB elnöke a szándék- nyilatkozatok 90 százalékát értéktelennek minősíti, a többi tíz százalékról pedig csak sejti, hogy esetleg tőkét hozna be az országba, ha mindannyian veszélyben látják a költségvetésünket — akkor vajon hogyan fordulhat elő, hogy a kormány tagjai, akik szintén szakemberek lennének, erről mit sem tudnak. Nem beszélve a képviselőkről, akiknek a jóváhagyó döntésére vár a kormány. Fölmerül a kérdés: arról van-e szó, hogy a programiroda nem továbbította hitelesen az információkat a kormánynak, szóval, lenyelte a szakvéleményeket, s helyette a sajátját tálalta megbízójának, a kormánynak? Vagy éppen arról, hogy a kormány tudván tudva az információkról, a kockázatról, s arról, hogy a jelek szerint halvány remény sincs a tőke bejövetelére — szándékosan ugrik, s ugrasztja az országot, a Parlamentet a sötétbe? — Hogyan lehetséges — kérdeztük Jávor Károlytól —, hogy ezek a nem titkos dokumentumok mindmáig nem állnak a képviselők rendelkezésére ? — Éppen ezt szeretnénk kideríteni. Ezeknek a szak- véleményeknek a java része a világkiállítási programiroda fölkérésére készült, viszont tartalmáról az ő jelentésükben szó sem esik. Sőt, előterjesztett véleményük mindennek homlokegyenest ellentmond. Azért szeretnénk, ha egy parlamenti bizottság tárná föl: hol akadtak el az információk, és mik a valós tények a világkiállítás megrendezésével kapcsolatban. Világosan látni, mérlegelni, dönteni csak a hamisítatlan tények birtokában lehet. — jakubovits — <g%iír7ap 3 Magyar reformátusok II. világtalálkozója CSENDET, TISZTA VIZET, JÓ LEVEGŐT Minket is elhagynak a német taristák?
