Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

I. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1991. JÚNIUS 19., SZERDA DA^A^1 WÍgfaP MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Minden voksol besepert Kakucsi bemutatkozás Ha valaki a konok megszállottságot akarná megmintáz­ni, annak melegen ajánlom modellként Kovács Ádámot. A Celladam atyja ez alkalommal Kakucson, a Dabas körzeti polgármesterek soros ülésén mutatkozott be, bár most nem a rák elleni csodaszert propagálta, hanem egy olyan programot kínált, ami enyhén szólva is elképesz­tette a hallgatóságot. Bevezetőjében utalt azokra az összefüggésekre, melyek szerinte és munkatársai szerint a rákos megbetegedések és a környezetszennyeződés közt fennállnak. Mint mondta, a Celladam-program elsősorban a környezetre szeretne olyan erőkkel hatni, melyek rész­ben vagy egészben megszüntetik azokat a tényezőket, melyeknek rákkeltő hatásuk van. Kakucson Kovács úr szerint a Cel­ladam végre Magyarorszá­gon is áttörte a szakmai el­lenállást, amiért is gyógy­szerként! gyártása már csak idő kérdése. Ennél a pont­nál figyeltek fel a polgár- mesterek, illetve a gyártás­ból várható vagyon nagy­ságrendjére, melyet a ven­dég tízmilliárdra prognosz­tizált. Dollárban! Ennek egyharmad részét az ország ezer leghátrányosabb hely­zetű kistelepülésének felvi­rágoztatására kívánják for­dítani infrastrukturális be­ruházások formájában. Azt hiszem, nem én vol­tam az egyetlen, aki nem egészen értettem, mit is akar Kovács Ádám ez al­kalommal „eladni”, mire ez a nagy nekibuzdulás a kör­nyezetvédelem irányába, és miért akar a fél ország mecénása lenni. ramja számára híveket találni. Az első — kissé utópisz­tikus ízű — felvonás után egy jóval fontosabb kérdés került terítékre. Az új da- basi rendőrkapitány sze­mélyéről kellett döntsön a körzet 15 polgármestere. A házigazda tisztét ellátó Assenbrenner Györgyöt Garajszki István, Dabas alpolgármestere váltotta fel az asztalfőn, egyrészt, hogy bemutassa a megjelent je­löltet, másrészt, hogy leve­zesse a titkos választást. hatja: jött, látott és győ­zött. Bemutatkozását rö­vid önéletrajzzal kezdte, majd nagyjából — tömö­ren — előadta mindazokat az elképzeléseket, amiket mint rendőrkapitány sze­retne megvalósítani Daba- son. Minderre most részle­teiben nem térünk ki, mert beiktatásán újra elhangzik, s erről külön tudósításban számolunk be olvasóink­nak. Elöljáróban talán még annyit, a rendőrkapitány­helyettesi, vagyis a bűn­ügyi osztály élére is új pa­rancsnok kerül dr. Riczu Viktor főhadnagy szemé­lyében. Garajszki István a tőle megszokott higgadtsággal és törvénytisztelő alapos­sággal „celebrálta” a vá­lasztást, melynek eredmé­nye még Minárcsik száza­dost is meglepte. Mind a 15 községatya voksát megkap­ta! A rendőrkapitányi stá­tust június 17-től minden­képpen Minárcsik András rendőr százados tölti be, függetlenül a polgármeste­ri voksoktól. Ám pont a Szintén csak elöljáróban egy információ, melyet dr. Lantos György alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság személyzeti ügyekkel foglalkozó osz­tályvezetője „árult el” Mi­nárcsik Andrásról, az ered­mény kihirdetése után. mi! Szó volt egy hárommil- liárd forintos alaptőkével induló részvénytársaságról, melynek egyharmad rész­vényállományát a kistele­pülések vállalkozóinak szánták, de nem ingyen. A részvényjegyek ellenértékét minimum 20 ezer forintban jelölte meg, viszont nem szólt a várható kamatról. ötvenezer kisvállalkozót szeretne bevonni, foglal­koztam a Celladam-prog- ramban. De mire? Mit kell majd gyártani, milyen me­zőgazdasági termékekre lesz igény? Az ilyen jellegű kérdések elől következete­sen kitért, mondván, az ál­tala megjelentetett Környe­zet 2000 című folyóiratban hatrészes tanulmányt ad közre, melyben mindenre választ kapnak az érdeklő­dők, és ki-ki kedvére vá­laszthat a felkínált lehető­ségek közt. — Miért kell nekem ahhoz hat hónapot várnom, hogy megtudjam, milyen kultúr- vagy gyógy­növény nagybani termesz­tésére lehet számítani, me­lyet a Celladam-gyártás igényel alapanyagként? — kérdezték egymás közt többen is. A hirtelen meg­csappant érdeklődésből kö­vetkeztetve, Kovács Ádám- nak nem sikerült a prog­Minárcsik András ...........1 % J P1RI ' f ,,-<***» «1 % ! 4 y* ^ m ¥ • 1 ■ 1 í ^ - ; ] i <•3 ív: . * —a Minárcsik András 1959-ben született a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Abaúj- szántón. Általános és kö­zépiskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, a helyi mezőgazdasági szak- középiskolában tett sike­res érettségit. Ezt követően a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr-pedagó­giai szakán szerzett dip­lomát és hadnagyi rendfo­kozatot. Három évig szol­gált a határőrségnél, 1984- ben lépett át a rendőr­séghez. Mint rendőr, a Kazinc­barcikai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán kezdett, de előbb elvégezte a rend­őrtiszti átképzőt Pesten. Ezzel egy időben lett fő­hadnagy. Ezt követően Szerencsen az őrjári al­osztály parancsnokhelyette­se. Az itt szerzett érde­mek alapján 1987-ben át­vezényelték a Borsod Me­gyei Rendőrkapitánysághoz, ahol a közvédelmi és köz­lekedési osztályon kiemelt főelőadói beosztást kapott. A századosi rendfokozatot 1990-ben kapta meg. Jog- tudományi tanulmányait jelenleg végzi. Nős, felesége pedagógus, egy gyermekünk van. D AB A SÍ HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. Q Munkatárs: Pachner Edit. # Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2399/283 voksokon múlt, hogy kine­vezett vagy megbízott mi­nőségben. Ha ugyanis nem kapja meg a szavazattöbb­séget, úgy a megyei rend­őrfőkapitány él a jogával, és egy évre megbízza r rendőrkapitányi teendők ellátásával. Ez viszont alig­ha lett volna előnyös meg­oldás Minárcsik százados részére, aki Miskolcról „igazol át” Dabasra. Nem akartam önöket be­folyásolni, de most már elmondom, Minárcsik szá­zados esküdt ellensége az alkoholnak és a korrupció­nak. (— matula —) Negyvenhármán nem jöttek vissza Don menti capriccio (I.) Fent, a feje felett egy nagy aszparágusz, lecsüngő zöld szálai keretbe fogják a fejét, őszülő haj, telt arc, van rajta valami szokatlan. Később ő maga mondja el, a furcsa mosolynak oka van, egy súlyos baleset következ­ménye. Néhány idegszál fellázadt, majd meghalt az ar­cában. Ez a merev mosoly az egyetlen látható, külső nyoma az egykori kálváriának. Amit belül visel, nem látszik. Csak ő érzi. Az ízületekben lappangó sunyi fá­jást, s a lélek ráncaiba ivódott szörnyűségeket. Amiket már nem tud, és nem is akar elfelejteni. Kint az udva­ron rengeteg virág. Többjének még a nevét sem tudom. A muskátlit ismerem, a violát és petúniát is. Vajon Növi Dombászban volt aszparágusz, lehetett látni petú­niát? Vagy csak az égig érő szénhegyeket, melyek közt nem nő még fű sem, vagy az égen úszó füstfelleget, melyet a varjak is elkerülnek. Az elmúlt negyven év történelemtanítása szerint 1944 karácsonyán Üjhar- tyánba már beköszöntött a béke. Arról sem akkor, sem az ezt követő évtizedekben nem volt tanácsos beszélni, hogy karácsony és újév kö­zött gyors „népszámlálás” történt, mely pontos képet adott, a szovjet parancsnok­ságnak, hány sváb, hány német ajkú él a községben. Ök január 3-án idézést kaptak a községházáról, aholis a Mengele-módszer szellemében kiválogatták a munkára alkalmas, életerős fiatalokat, 18 évtől 40-ig. A kiválasztottaknak nem volt illúziójuk, mindenki tudta a sorsát. Irány Orosz­ország, kényszermunka, vagy ahogy a szovjetek „becézték”: málenkij ro­bot. Fajt Bözsi 18 éves volt. A családból csak rá vetett szemet a „komiszár”. A tol­mács figyelmeztetése egyér­telmű volt: aki meglóg, an­nak kiir-tják a családját. Növi Dombász Bözsi vízkereszt napján búcsúzott el Űjhartyántól, s egy csütörtöki nap vagoní- rozták be Ceglédbercelen. Pont úgy, olyan „komfort­tal” utaztak, mint a zsidó deportáltak Auschwitzba. A padlón néhány marék szalma, az ablakon szöges­drót. Az ablakból — aki épp ott állt, hogy levegőt szívjon — egyenként olvas­ták be az állomás nevét, mely mellett a szerelvény elhaladt. Előbb az erdélyi városok, majd jött Regát. Galac, Bákó, Jasi. A Sze- ret-folyó hídján át csöröm­pöltek Moldáviába. Szov­jet földre. Melyre vastag hótakarót terített a tél. — Közel egy hónapig utaztunk, február elején, éjszaka értünk a végcélhoz. Akkor hallottam először ezt a nevet: Növi Dombász. Azóta kitörölhetetlenül él Vasárnap Időközi választás Dabas város választá­si bizottsága időközi választást írt ki a 7. számú választókerület megüresedett képviselői helyére. A szavazásra jogosultak június 23-án, vasárnap reggel 6-tól este 18 óráig adhatják le voksaikat a Biksza Miklós úti filmszínház­ban (Dabas II.). Nos, a mindössze 32 éves rendőrtiszt elmond­8 Bugyin, főútvonalon. Délegy­házi tavakhoz közel, kettő szo­ba összkomfortos, kertes csa­ládi ház, garázs + üzlethelyi­ség eladó. Érdeklődni: Bugyi, Lengyel László u. 2., Molnár- né. (58 728/1K) Dabt&on, holnap Önkormányzati ülés Dabas képviselő-testülete önkormányzati ülésre vár­ja az érdeklődőket június 20-án, csütörtökön 18 óra­kor. Napirendre kerül — többek között — a Halász­kúria hasznosítása, a szo­ciális otthon étkezési nor­máinak megállapítása, és az épület felújítása, a sze­métszállítási feladatok el­látására kiírt pályázat, va­lamint a Volánbusz helyi járatainak sűrítése. Az ülés helye a polgármesteri hi­vatal. az emlékeimben, még ma is felrémlik néha az álmom­ban. Már útközben meg­haltak néhányan, mink, akik kiszálltunk, támolyog­tunk az éhségtől. Elleptek bennünket a tetvek, de már vakarózni sem volt erőnk. Nők az eke előtt Két momentum azokból az időkből: — Leromolva, betegen, odatettek barakkot építeni. Harminc fokos hidegben. Február 13-án, Pest fel­szabadításának örömére rendeztek egy kis csomag­vizitet. Mindenünket, amink még megmaradt, elszedték. Ellopták az őreink. Az első tavasz a Don menti bányavidéken. Bözsi kamatoztathatta a kertész­tudományát, amit otthon, az anyjától tanult. — Tizenkét nőt fogtak be egy-egy eke elé. Mi vol­tunk az igavonók, velünk szántatták fel a lágerhez tartozó földeket. Rengete­get éheztünk, az őreink ve­lünk együtt éheztek. Ezért aztán alighogy kibújt vala­mi, rögvest elloptuk. Pe­dig nagyon szigorúan bün­tették, egy tökért egyszer kishíján bezártak. Majd’ öt évig volt távol Hartyántól, ez idő alatt csak addig lakhatott jól kedvire, amíg a konyhán dolgozott. — Két hónapig tartott a pünkösdi királyság. Hatvan- naponként váltogatták a konyhalányokat. Volt mi­ből válogatni. Ezt megelő­zően a szénválogatóban dolgoztam, utána a kőmü- vesbrigádban. A konyhán láthattam az „alapanyagot”, amiből az ételünk készült, amin a föld alatt dolgozó bányászok is éltek. A ha­talmas láger zöme a bányá­ba járt le, a felszíni és a mélyben dolgozók közt mindössze annyi volt a különbség, hogy a bányá­szok több kenyeret kaptak, és reggel csaj helyett le­vest. Különben mindenki­nek ugyan abból a kondér- ból porciózták a főételt: csalánt, répát, káposztát, kölest, burizst — hol leves­nek, hol csuszpájznak. A krumpli, bab ritka vendég volt, a húsról már nem is beszélve. Az 1946-os évet fekete betűkkel jegyeznék a Növi Dombász-i 32-es láger kró­nikájában — ha volna kró­nika. De nincs, s minden bizonnyal az sincs feíje- jegyezve sehol, hány Ma­gyarországról elhurcolt svá­bot kaszált le a tífusz a Don mellett. Gyógyszer nélkül — Naponta 18-20-an hal­tak meg mellettem, körü­löttem. Úgy hulltak az em­berek, mint ősszel a légy. Gyógyszer semmi. A kenye­ret szénné égettük, ezzel próbáltuk megállítani a hasmenést. Én is megkap­tam, kis híján elmentem. Szerencsémre akkor már mellettem állt Henrik, ápolt, gondomat viselte. Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) Körzeti iahtógo-feajtóság Tét nélküli döntetlen A körzeti labdarúgó-baj­nokság második rájátszott, tét méiiküli mérkőzés dön­tetlen eredményt hozott. Inárcs—Dabas ÉKÜ 2-2 (1-1). Inárcs, 200 néző. V.: Ko­csis I. (Zelén J., Lukácsi K.). Inárcs: Bodó — Svarcz B., Kurucz, Ónodi, Kmetyó — Hornyák, Ben- nárik, Oláh — Svarcz A., Szabó, Forczek. Csere: Kaldanekker, Garajszki. Edző: Kaldanekker Már­ton. Dabas ÉKÜ: Molnár — Bálint, Gáspár, Dabasi, Mráz, Horváth, Gomola, Pazsitka — Szlama, And- ristyák, Kovács F. Csere: Kovács A., Gulyás és Jurá- gzik. Edző: Gugyerás Sán­dor. A nagy melegben álmo­san kezdtek a csapatok. Negyedórái játék után a 16. percben Svarcz B. húszméteres lövését Mol­nár szögletre ütötte. Szabó belőtte és Kurucz nyolc méterről befejelte, 1-0. A 19. percben nyolc méter­ről Svarcz A. fölé lőtt. A 23. percben a jobb oldali bedobást Andristyák a há­lóba rúgta, 1-1. A félidő további részében mezőny­játék folyt. A második félidőt Gomola 20 méteres lövése vezette be, de fölé ment. Valami­vel később Gáspár hibá­zott, Svarcz A. beadott, és Forczek vezetést szerzett, 2-1. A 39. percben Kovács F. becselezte magát a 16- oson belülre, majd vissza­gurított, és Andristyák 17 méterről szép gólt lőtt a jobb alsó sarokba^ 2-2. A játék képe alapján a dön­tetlen eredmény valós. Gl.: Kurucz és Forczek, ill. Andristyák (2). Jó: Kurucz, Ónodi és Szabó, ill. Molnár, Gomo­la és Andristyák. A felnőttbajnokság vég­eredménye: 1. Inárcs 23 19 2 2 79-15 40 2. Dabas ÉKÜ 23 15 6 2 52-19 36 3. Táborfalva 21 10 4 7 33-30 24 4. Ocsa 21 8 4 9 27-32 2f 5. Gyál T. K. 21 7 5 9 25-37 IS 6. Felsőpakony 21 5 4 12 21-40 14 7. T.-sz.györgy 21 4 2 15 22-56 11 8. Alsónémedi 21 1 7 13 12-42 S Vasárnap, 23-án 17 óra­kor Inárcson: Inárcs—kör­zeti válogatott mérkőzés. A mérkőzés előtt bajnoki- érem-átadás lesz. A körze­ti válogatottba a követke­ző játékosok kaptak meg­hívást 16 órára: Gyál: Szabó József, Tar JózseJ és Pongó Mihály; Alsóné­medi: Nagy Tibor, Juhász József, Váczi Vilmos; Ócsa Kiss Kálmán, Kábái Nán­dor, Hallai Tibor; Felsőpa­kony : Surányi Zoltán, Stef- kő István, Antal Zoltán, Dabas ÉKÜ: Molnár Zsolt Bálint Mihály, Kovács Fe­renc; Táborfalva: Martot Tamás, Szerekes István Gombár Ferenc. Edző Mezei Sándor (Gyál). Orgován—Varga Mozi Gyál, Dózsa. Június 20- án fél 6-kor: Rendőraka­démia 6. (szín., am. vígj.) Június 21-én fél 6-kor: Já­tékos végzet (szín., mb., am krimi). Június 22-23-án fé'. 6-kor: Bizánci tűz (szín. mb. am. vígj.). Június 24- én fél 6-kor: A halál ke­resztfáján (szín., mb. am gengszterfilm).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents