Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-18 / 141. szám
I. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1931. JÚNIUS 18., KEDD D U UAJA J wiifa szenten drei-sziget • CSEPEI.-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FÓT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTNemzetiségi találkozó Tökölön A Csepel-sziget összefogásért kiált A szigetazentmártoni svábokat több korosztály is képviselte (Erdősi Ágnes felvétele) Fergeteges hangulatú nemz«-' ttségi népzenei és néptánctalálkozót rendeztek vasárnap este a tököli művelődési ház nagytermében. A Csepel-szigeti folklórt a szigetszentmártoni német nemzetiségi ének- és zenekar képviselte, a ráckevei Kéve együttes, a taksonyi német férfi- és női kar. a szigetújfalui tánc- és énekkar, valamint a vendéglátó tököli délszláv együttes gondoskodott a kitűnő hangulatról. Ám ez a vasárnap esti rendezvény valójában sokkal több volt, mint egy a térség kulturális eseményeinek sorában. A pluszt az jelentette, hogy a kánikulai délutánon a találkozóra érkező polgármesterek megbeszélésre jöttek össze a tököli községházán, hogy szót váltsanak arról, miként foghatnának össze hatékonyabban a térség fejlesztése érdekében. Hoffman Pál, a házigazda Tököl polgár- mestere emlékeztetett arra, hogy amit a Csepel-szigetiek most szeretnének, annak sok évtizeddel ezelőtti hagyományai vannak. Az 1930-as évek derekán már élt és dolgozott a szigeten a Duna Egyesület, amely célul tűzte ki a Csepel-sziget fejlődésének segítését. Már ekkor közösen léptek fel környezetvédelmi kérdésekben, segítették a térség üdülőhellyé válását. Hétvégeken úgynevezett filléres járatok vitték a budapestieket a kis-dunai strandokra, amelyek építését szintén az egyesület szorgalmazta. Megszervezték a víkende-- zők élelmiszer-ellátását, szórakoztatását. Az összefogásra napjainkban is rendkívül nagy szüksége lenne a szigetnek, hiszen például a környezet- védelem dolgában — a Százhalombattáról érkező ártalmak vagy az Állati Fehérje Feldolgozó Vállalat kellemetlen hatásai ellen — csak az együttes fellépés hozhat sikert. A Csepel- sziget — függetlenül attól, hogy lesz világkiállítás a sziget csúcsán, avagy sem — idegenforgalmi fejlődés előtt áll. Bizony nagy hiányosság, hogy míg az Expo tervezett helyszínétől távol sorra alakulnak a társasa-._ gok, egyesületek a támogatásra, illetve az általa reíínélt gazdasági előhyök megszerzésére, a sziget nem mozdult még, pedig e tájék valóban sokat profitálhatna a világkiálítás közelségéből. A megbeszélésen részt vett Kuncze Gábor országgyűlési képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a sziget idegenforgalmi értékei az Expo nélkül is összefogásért kiáltanak. A történelmi Ráckeve csodálatos műemlékei, a vízi turizmus számtalan lehetősége, a sziget déli felének védett erdői, az élő nemzetiségi hagyományok mind vonzhatják az idegent, természetesen akkor, ha a vendégfogadós infrastruktúrája is kiépül. Annak ellenére, hogy a sziget több településén is élnek délszlávok, nemzetiségi művészegyüttese csak Tökölnek van, ahol a legmostohább anyagi helyzetben is igyekeztek módot találni arra, hogy a kultúra ápolóit támogassák. Jó lenne, ha Lóréven és Sziget- csépen is ismét megalakulna a nemzetiségi csoport, akár éppen az összefogás eredményeképpen. Tény, hogy a Dunakanyarra fordított idegenforgalmi fejlesztések jó részét a szentendrei térség viszi el. Az arány önmagáért beszél: míg a felső Dunakanyar 25 milliót kap évente, addig a Csepel-szigetre csupán nyolcmillió jut. Pedig egy, a fővárosból induló és a szigeten végigvivő kerékpárút — amelynek tervét anyagilag támogatja a fővárosi közgyűlés is — sokat lendítene a térség idegenforgalmán. A megbeszélésen részt vevő polgármesterek egyetértettek abban, hogy alakuljon egy koordinációs iroda a Csepel-sziget térségében, amely az idegen- forgalmi fejlesztéseket is összefogná, keretet teremtene a világkiállítással kapcsolatos tervek összehangolására. A megbeszélésen részt vevő csepeliek arról számoltak be, hogy szeptember 14-én nagy kerékpáros-demonstráció indul a fővárosi kerületből egészen Ráckevéig. Az egységes kerékpárút megépítése mellett szeretnének kiállni ezzel.. Hagyományt szeretnének teremteni a Csepel-szigeten a nemzetiségi- találkozókkal,, ezért megállapodtak abban, hogy a következő seregszemlének — amelyen bemutatkozhatnak a tájék kulturális együttesei — Csepel ad majd otthont, esetleg éppen a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején. Hogy a rangos esemény biztosította hírverés még inkább a figyelem középpontjába állítsa a Csepel- szigetet. M. K. Versenyben Chile, jönnek a skótok Szezon előtt a hűtőházban A Dunakanyarban azt jelenti a málna, amit Tokajban jelent a szőlő. Ez Rudolf Jánosnak, a Dunakeszi Hűtőház igazgatójának a véleménye, aki a vidék termőföldjét, mikroklímáját tekinti legalkalmasabbnak a gyümölcs termelésére. Számításba veszi a piacot, az emberi tényezőket azokkal a követelményekkel együtt, melyek évről évre magasabbak. — A földművesnek is szemléletet kell változtatnia — mondja. — Vállalkozóvá kell válnia. Ebből sok minden következik. A vállalatnak ismernie kell a saját lehetőségeit, partnereinek át kell adnia a piaci információkat. A TERMELES KORPARANCSA A hűtőház számára az a termelési korparancs, hogy ne csak a málnát dolgozzák fel, hanem mindent, amit a gyűjtőkörzetében meg lehet termelni. Ezért veszik át és csomagolják ízléses dobozokba a fagyasztott brokkolit, a Csepel-sziget térségeiről beérkező zöldséget. A Brom- beren feliratú dobozkában, mint kiderül, fekete szeder indul útjára, valószínű, német nyelvterületen élő fogyasztókhoz. Ezt is veszi a hűtőház, jövőt jósol a termelőinek. Már csak azért is, mert az érés ideje szeptember, vagyis már gyü- mölcssszüretek után, s nem törik, mint a málna. Várhatnak a szemek valameddig a tőkén is. Lesz-e harc a göngyölegekért, más szóval rekeszekért? Mennyivel hosz- szabbítja meg az emberek munkaidejét a leadással- átvétellel eltöltött idő? Maradtak-e tavalyi készletek? Milyen mennyiséget vesznek át, hová szállítanak az idén? Évente szokásos kérdéseinket most is feltesszük. Kapunk ró választ, melyben az igazgató főként azt hangsúlyozza ki, hogy korrekt üzletfelek szeretnének lenni, így alakították ki a feltételeket. Fő törekvésük a jó minőség felvásárlása. Ennek kritériumait, ha úgy tetszik, nem a hűtőház szabta meg, csupán közvetíti a vevő igényeit a termelőkhöz. A válasz ennek ellenére kicsit visszafogottnak tűnik. Ez a gazdasági élet sajátos változásainak tulajdonítható. SZIGORÚ KÖVETELMÉNYEK Arra már gondoltak, hogy sok gazda szerint leszárad a termés, amit az aszály okoz. Ma már vannak korán érő, augusztusi fajták, melyek még több csapadékhoz jutva, mentesek ettől a veszélytől. Még velük is elképzelhető az a kívánatos állapot, hogy a kiskerttulajdonos családok tavasztól őszig folyamatosan szállítanának az üzemnek. Kezdve a ribizkével, szamócával, folytatva a málnával, majd az ennél is többet fizető fekete szederrel. Akár több lábon állásnak is lehet ezt nevezni, hisz olyan nincs, hogy egy szezonban semmi ne sikerülne. Ennyit beszélünk meg az egyebekről, aztán a bogyósok dolgához térünk vissza, hiszen itt vagyunk már a szüret kezdete előtt. — Nem maradt tavalyi készlet raktáron, csupán a kiszállítást szabályozta egy meghatározott üzletpolitika — mondja az igazgató, de a gesztusaiból megérzem, nem venné jó néven, ha tovább forszíroznám: miből mennyit vesznek, s hová mennyit szállítanak? Tény, hogy főleg Nyugat irányába, német területekre indulnak a kamionok. A svéd partner sem marad hűtlen a nyáron. A hosszú ideje tartó üzleti frigy nem bomlik fel. Viszont kemény konkurenciával kell számolni. Lengyel, jugoszláv, chilei és meglepetésemre skót málnatermelőkkel. Védelmet árban, mennyiségben csak a minőség ál tál megalapozott márkahitel nyújthat, meg a szállítási határidők pontos betartása. A lényeg az: aki a hűtőházzal kötött átvételi-átadási szerződést, attól minden mennyiséget átvesznek. Az első osztályú hűtőházi gurulósért 45, a gurulósért Most sem járnak többen hittanra Érvek és ellenérvek után A rendszerváltás óta még nem született olyan közérdekű felvetés, amit — amolyan magyar módra — ne kísérne purparlé és hangos szócsata. így volt ez a vallásoktatás emlékezetes vitájában is: az érvek és ellenérvek viharában nemritkán szélsőséges álláspontok riogatták az átlagpolgárt. Holott nagyobb volt a füst„ mint a láng. A vallásos ember akkor is és most is ugyanazt^ és ugyanúgy cselekszi. Kiderült, hogy a hívő ember, függetlenül a politikai helyzettől, vallásos széliemben nevelte gyermekét, s megtalálta módját, hogy hittanra járassa. Dunaharaszti I. Sz. Általános Iskolájának igazgatója, Lőrincz János szerint ez a legbeszédesebben a hittanra járók számának változatlanságában mérhető le: a német ajkú sváb nemzetiség által lakott nagyközségben a rendszer- váltás gyakorlatilag semmilyen fordulatot nem hozott e téren., Elenyésző eltéréssel most is ugyanannyian tanulják a hittant, mint régen, százharminc gyerek, az összes tanulói létszám egynegyede. A diákok négy csoportban, bizonyos korosztályok összevontan, dr. Lajtos József katolikus plébános vezetésével ismerkednek az anyaggal. Az igazgató szerint Harasztin sok vallásos ember él, akit — s ezt az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították — semmiféle aktuális politikai körülmény nem befolyásol a hitgyakorlásban. Talán egy körülmény változott: míg a múltban a fontosabb pozíciókat betöltő szülők nem járatták gyermeküket hittanra, ma mindenki nyíltan vállalja meggyőződését. Halásztelken az általános iskolában szintén mindig — a mült rendszerben is — lehetőség nyílt a vallásoktatásra. Bizonyos napokon megtörtént a beiratkozás, de a foglalkozásokat iskolán kívül tartották. Ez ma is így van, elsősorban praktikus okok miatt. Szenderfy Ferenc katolikus plébános szerint itt is évek óta közel azonos számban járnak a gyerekek hittanra, az idén kilencvennyolcán, amely tíz százaléka az iskolában tanuló diákoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hitélet sohasem volt — és ma sem — látszólagos, a meggyőződéses hívők minden időben, a politika fordulataitól függetlenül megtették kötelességüket. Természetesen a tényszerűséghez hozzátartozik, hogy már az elmúlt években sem kellett semmiféle megkülönböztetéstől és retorziótól tartani a templomba járó hívőknek, kivéve, ha pártfunkciót töltött be. Jelen korunkban kettős indíttatással járatják a szülők gyermeküket hittanra, vallási meggyőződésből, illetve a valláserkölcs tanítása, életmintát adó ereje miatt. Ugyanakkor a vallás a kultúra szerves része is, a Biblia ismerete az általános műveltséghez is hozzátartozik. Ennek tudatában az egyház igyekszik korszerűen, a mai igényekhez igazodó tematika szerint oktatni a hittant, lényegét tekintve változatlanul, de módszereit illetően megújultan. Va. É. 35 forintot fizetnek. A pi ros ribiszkéért, ha első ősz tályú, akkor 20, a másodosz tályúért 17 forintot kap . termelő. Aki délután 3 ór; előtt adja le a gyümölcsöl az 3 forint felárat nyer : korai érkezéssel. Szerződé nélkül csak a kereslet-ki nálat lehetőségei szerin vásárolnak, vagy nem i vásárolnak. Kizárólag 2 dekás dobozolt csomagoka adnak ót a piacnak. Aki lé málnát akar termelni, Du nakeszire nem számíthat. PÉNZ CSAK ŐSSZEL A szerződő felek köz nem találjuk a megalakul gazdaegyesületeket. Előfor dúlhat, hogy egymás melli telepítik majd velük az át vevőhelyeket ? Átveszik a maiing fajtá kát, de három év múlv: már a fértődi zamatos les; előnyben. Vesszőiből a: idén 10 forintért kiosztot tak másfél miliőt. Csak az kérték a kertészkedőktől: i termését nekik adják majc le. Az idén még annyit adnak át ebből a fajtából amennyivel megalapozhat ják Dunakeszi évi szükségleteit. Az idei málnaszezonbar nem fizetnek készpénzzé az átvevők. Vége a békés időszaknak, amikor garmadában heverhettek az ezresek mindenki szeme láttára. A bajt megelőzendő augusztus első felében hivatalos helyeken adják ót s járandóság első felét, amihez a hűtőház hitelt vesa fel. A második fizetésre december 15. táján kerül sói a mostani tervek szerint A pénz addig inflálódik, a termelői kedv úgyszintén kopik még addig egy keveset. Kovács T. István Szigelszenlmiklóson Alpolgármestert A szigetszentmiklósi Ön- kormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén módosította szervezeti és működési szabályzatát annak érdekében, hogy alpolgármestert választhassanak. Az SZMSZ kidolgozása idején nagy többséggel fogadta el a testület, hogy nincs szükség e tisztségre a város irányításában. Az idő, az események azonban rácáfoltak erre. A város alpolgármesterévé választották Kövesdi Lászlót, aki a választások idején egyéni választókerületből az MDF jelöltjeként jutott be a testületbe, ahol tanácsnokként a gazdasági bizottság vezetését látta el. Kövesdi László vállalkozó ezután főállású alpolgármestere Sziget- szentmiklósnak. PONTOSÍTÁS Lapunk június 14-i számában a Levélváltás egy tank miatt című írásunk nyolcadik bekezdése pontosan így hangzik: — Mik a vita indítékai? — kérdeztem volna Dunakeszi polgármesterét, de mivel fontos tárgyalást folytatott, titkárnője dr. Hajas István jegyzőhöz irányított. DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak. Vasvári Éva és Kovács T. István. # Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4667.
