Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
AZ ÉLETHEZ ALKALMAZKODIK A PMPI A rugalmasság pedagógiája Hónapok óta csak találgatások látnak napvilágot a Pest Megyei Pedagógiai Intézetről. Hány munkatársa lesz, és hogyan fog működni? — kérdezzük a legilletékesebbektől. meg arról sem, hogy jövőre új tankönyv jelenik meg matematikából és fizikából. Nagy érdeklődést váltott ki a vallástörténeti tanfolyam, amelyet Gödöllőn rendeztünk, s amelynek nyolcvan résztvevője volt. — A választ mi is szeretnénk tudni — mondja ár. Szivi József igazgató. — Erről ugyanis semmiféle központi előírás, jogszabály nem rendelkezik. Azok közé az intézmények közé tartozik a PMPI, amelyek végiggondolták feladataikat, szervezeti rendjüket. Tcbb változatos javaslatot tettünk le a megyei önkormányzat művelődési bizottsága elé. Állásfoglalásuk után került be a tervezett költségvetésbe az a 34 milliós összeg, amely egyébként— ha a szaktanács- adók is megmaradtok volna — 52 millió lenne. Ennek ellenére egy szakértői hálózatot fel akarunk állítani. — Ebből a csökkentett összegből azonban kevesebb munkatárs foglalkoztatására futja majd — veszi át a szót Farkas Lajos- né igazgatóhelyettes —, mert teljes feladatátrende- rést von maga után. Csak ezt követően kerülhet sor arra, hogy az intézet maga köré szervezze azt a külső szakértői hálózatot, amelynek tagjai biztosítják a közvetlen kapcsolatot az iskolákkal. Hangsúlyozom azonban, hogy a vezetők, a szakmai feladatokon dolgozó kollégák elgondolásait csak akkor lehet majd megvalósítani, ha döntés születik az intézet sorsáról. Ügy vélem, hogy a bizonytalanság ellenére ezt a tanévet tisztességesen végigvittük. tíz százalékát teszik ki a megye pedagóguslélszámá- nak. El Miként érzékelhető a rendszerváltás, a társadalmi-gazdasági átalakulás a tanfolyamok témaköreiben? — Azt vettük alapul a tervezésnél, hogy milyen jövőbeni feladatok várnak a vezetőkre, illetve a tanárokra, tanítókra — magyarázza Farkas Lajosné. — Több olyan tanfolyamot ajánlottunk, amelyek a pedagógusi képességeket fejlesztik. Felvértezik őket azokkal az ismeretekkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy helyi tantervekkel tudjanak (.jjgozni, sőt tudják adaptálni vagy azokat elkészíteni. Erősítik a választási-döntési képességet is. A különböző tréningek döntő részben a konfliktuskezelésre, a megoldásra próbálják felkészíteni a pedagógusokat. Gondot fordítottunk arra, hogy legyenek tantárgyakhoz kapcsolódó tanfolyamok, leginkább az alsó tagozatosoknak. Ott a leggazdagabb ugyanis a választék. A szaktárgyak esetében a nemzeti alaptanterv kérdéskörével foglalkoztak a résztvevők — az adott tárgyat illetően. Nem feledkeztünk H A jövőbeni feladataik? — A rugalmas alkalmazkodás az igényekhez — összegzi dr. Szivi József.— Ennek jegyében indítottuk el azt a sorozatot, amely a vezetéselmélet és -gyakorlat mellett a mindennapi élethez szükséges ismereteket is megadja. Kilenc- venhét iskolaigazgató és száztizennégy óvodavezető vesz részt a munkajogi tanfolyamon. E témában tanácsadást is tartunk minden hónapban. Ugyanígy működik a gazdálkodási tanácsadónk is. A Magyar Pedagógus Kamarával közösen szervezzük az oktatáspolitikai fórumainkat, amelyekre eddig négyszázan jöttek el. Ezek lényege az együtt gondolkodás — akárcsak az alternatív programoké, amelyek egyébként kemény munkát kívánnak a résztvevőktől. Mindezek olyan új kezdeményezések, amelyeknek folytatására szükség lenne. Ügy gondoljuk, a helyi önkormányzatoknak is érdekük, hogy az iskolákban dolgozó vezető pedagógusok meg az oktatás- politikával foglalkozó szakemberek együtt részesüljenek ilyen jellegű képzésben. Vennes Aranka A társadalom gyermekei lenes A miniszter optimista Akárcsak az ország, úgy a művelődésügy, ezen belül az oktatás is nagy változások előtt áll. Valami elkezdődött, aminek egyik oldalán, mint távlati cél, a fiatalság jövője áll, a másikon pedig a pénzhiány. Vagy a dolgok nem csak ezen múlnak? H Mit tudtak elvégezni? Az intézet feladatai közé tartozik a képzés, a továbbképzés, az innovációs feladatok gondozása, az eszközökkel való ellátás segítése, ez lehet például kiadvány — sorolja Haness Lászlóné, a PMPI munkatársa. — A könyves médiatár igen sokirányú szolgáltatást nyújt, a helyben olvasás mellett a könyvek és szoftverek kölcsönzését. A közvetlen humán szolgáltatáshoz tartozik a pályaválasztási tanácsadás, azoknak a diákoknak az elhelyezése, akiknek nem sikerült a felvételijük, azonban tanulni szeretnének. Aztán: tehetségfejlesztés a körzeti tehetségfejlesztő szakkörökben; az alap- és középfokú intézmények tantárgyi Versenyeinek, vetélkedőinek szervezése, lebonyolítása. A váci matematikai, a ceglédi földrajzi és a dunakeszi képzőművészeti képesség- fejlesztő központok működésének biztosítása is a mi gondunk. — Ebben a tanévben ösz- szesen 65 tanfolyamot szerveztünk 82 csoporttal — számolja dr. Szivi József. — Ezeken 1828-an vettek részt, közülük ezeregyszá- zan általános iskolai, kétszázan óvodai pedagógusok. Együttesen több mint 4 ^irfap Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi miniszternek tettük föl a kérdést hétvégén a törökbálinti iskolában. — Óriási lehetőségek vannak, a megvalósításuk rajtunk is múlik — válaszolta. — Mindent meg kell újítani, kezdve az óvodai nevelésen, folytatva az általános iskolain, és befejezve a pedagógusképzéssel. Nem értek azzal egyet, hogy rossz az oktatás helyzete. Az eredményeket, úgy érzem, nem szabad tagadnunk. Mert vannak, értékek teremtődtek, amelyekre tisztelettel kell tekintenünk. Ismerem a pedagógustársadalom helyzetét, de ezzel együtt, nem látom tragikusan a jövőt. Inkább attól tartok, nem lesz gyerek, akit taníthassanak. Ügy érzem, a társadalom gyermekellenes. Ez megmutatkozik a gyermekruhák árában éppen úgy, mint az oktatásra fordított összegeken, vagy az önkormányzatok hozzáállásában, az iskolákat illetően. Ha ez utóbbi nem változik, úgy a legjobb kezdeményezés is zátonyra fut. Nem szabad hagyni, hogy a gyermeknevelés kérdése mellékes legyen. Olyan szülők kellenek, akik szívesen vállalják a gyermekeket. Ezt egy körforgásnak érzem, ami nagyon összetett, és egyelőre nem látom a kivezető utat. Jobban meg kellene becsülni a nevelőket, s magát a gyermekvállalást is. Azt hiszem, nem mondok ezzel semmi újat, de ezt tartom a lényegnek. A szemléletváltást. Ügy vélem, az oktatási törvény körül zajló vita nem őszinte, nem a lényegről esik szó. Az optimizmusom pedig arra vonatkozik, hogy megváltoztathatónak hiszem a jelenlegi helyzetet. — Miért a törökbálinti iskolát látogatta meg? Ismeri az itt folyó képesség- fejlesztő programot? — Természetesen, de a gyakorlatban még nem láttam. Nagyon jó benyomást tett rám mindaz, amit tapasztaltam. A gyerekek illedelmesnek, fegyelmezettnek tűntek. Megpróbáltam magam a helyükbe képzelni, mennyi élményt jelent nekik ez az oktatási módszer. Érdekes volt látni: itt mindenki bekapcsolódott az órákon folyó munkába. Zsolnai József, az iskola igazgatója, és a módszer AKAR ZSENIT NEVELNI? I. Beszélgessünk és játsszunk a gyerekkel Aligha akad olyan diák és szülő, aki ne várná a vakációt. Emiatt talán furcsának tűnhet ez a most induló, háromrészes sorozat. A napokban megjelent Akar zsenit nevelni? című könyvből azonban éppen most időszerű idézni néhány fejezet lényegét. Főként amiatt, mert a szerző, Zentai Györgyi segítségével felfigyelhetünk arra, vajon milyen hibákat követtünk el gyermekünk tanulásával-nevelésével kapcsolatban. Hiszen még közel vagyunk a tanévhez, frissek az emlékek. Eltöprenghetünk az író-pedagógus tanácsain, tapasztalatain. A szünidőben többször is átlapozgathatjuk a vékony, ámde gondolatgazdag kötetet, módunkban lesz memorizálni, ismételni, ily módon kellőan fölkészülve várhatjuk a következő tanévet. Jó tanulást, kedves szülök! Az Amerikai Egyesült Államokban közvéleményku- tatáat végeztek a tanulás sikertelenségének kérdésében. Három szülőből kettő az érdeklődés, -figyelem, ellenőrzés hiányát sorolta fel fő okként. A szülőknek tehát fokozott érdeklődést kell tanúsítaniuk gyermekük iskolai tanulása iránt. Hogyan tudunk segíteni gyermekünknek átlagon fölüli képességek elérésében? A gyermek nevelése egészen kis Ikorban kezdődik. A kisgyermek képességei játékkal fejleszthetők. A zsenik játékokból való képezhetősége korlátlan. Azok a gyerekek, akik gyakran játszanak, kreatívabbak, nagyobb a képzelőeréjük. Mint felnőttek, ők érik el a legmagasabb kreativitási szintet. Tehát minél többet játszunk gyermekünkkel, annál jobban fejlesztjük képességeit és annál közelebbi kapcsolatba kerülünk vele, ami nem mellékes az érzelmi háttér, a motiváció kM aki tás a s zempon t j áb ól. Egyvalamire ügyeljünk: csaik nagyon ritkán, vagy egyáltalán ne teszteljük, kitalálója, mint gyakorló pedagógus jegyezte meg, hogy szerinte sok a látszatkezdeményezés, ami hosszabb távon gondokat jelenthet. — Radikális változásokra lenne szükség — mondotta az iskola igazgatója. — Tapasztalható mozgás, évente egyre többen veszik át módszereinket, már a határon túlról is jönnek, Szlovákiából, Ukrajnából, Erdélyből. Elsősorban magyar tanárok, de mások is. Segítünk a pedagógusok átképzésében, megmutatjuk tankönyveinket, és bemutatjuk módszereinket. Az oktatásunk lényege abban foglalható ösz- sze, hogy megkíséreljük a két végletet — a mindent megadó, de kevésbé fejlesztő, és a sokat követelő módszert — együtt kezelni, Ez nagyobb felelősséget jelent a tanárnak, mert vizsigáztassuk gyermekünket. A gyerekek nagyon könnyen és gyorsan tanulnak, szeretnek tanulni, de nem szeretik, ha vizsgáztatják őket. Minél többet teszteljük, annál lassabban fog haladni a tanulásban és annál kevesebb kedvet fog érezni hozzá. Növekszik, cseperedik gyermekünk. A közös játékokkal már megalapoztuk és három-négy éves korára egyre nagyobb mértékben megteremthetjük azt a tanulási légkört, melyben személyisége egész nap gazdagodik, szókincse, tudása bővül. Ehhez néhány jó tanács: 1. Mindennap legalább 15 percet könyvek, történetek, mondókák hangos felolvasásával töltsünk. 2. Nézze meg a képeket és beszélje meg gyermekével! 3. Tanítsunk dalokat, mondókákat! 4. Bátorítsuk gyermekünket a dolgokról, emberekről, állatokról való kérdésfeltevésre! többletet kell vállalnia, mindig készen kell állnia oz új befogadására. Évek óta együtt dolgozom ezzel a tanári gárdával, s azt mondhatom, eddig sikerült jó eredményeket elérnünk. Különböző órákat tekintett meg a művelődési miniszter, néprajzot, néptáncot, anyanyelvi, angol, francia, japán nyelvű órát, számítástechnikát, ének-zenét. A hangulat fogta meg leginkább — ezt a későbbi, tanárokkal folytatott beszélgetésekor jegyezte meg. — Nem is az a fontos — mondotta Andrásfalvy Bertalan —, hogy sok iskola vegye át az itteni módszereket. — A példa, amit felmutatnak, az a lényeg. Az itt folyó képzés olyan kihívás, amelyre előbb- utóbb másutt ugyancsak felfigyelnek. Mert így is lehet. J. Szabó Irén 5. Vigyük el olyan helyekre, mint az állatkert, planetárium, park, áruház stb. Mikor hazaérünk, könyvekből olvassunk fel ezekről a helyekről. Beszéljük meg vele, mi az, ami tetszett és miért. 6. Mindig figyeljünk oda és mutassunk érdeklődést, ha gyermekünk hozzánk beszél. A kérdéseire olyan egyszerű és teljes választ adjunk, amilyet csak lehet. Ha nem tudjuk a választ, együtt nézzünk utána. 7. Kérdezzük meg, hogy mi történt, amikor nem voltunk együtt és mutassunk érdeklődést a beszélgetésben. Engedjük, hogy gyermekünk olvasson föl nekűnTz "Is mondjuk meg, hogy elégedettek vagyunk az olvasási képességével. Mindezzel elérjük, hogy gyermekünkben kifejlődik a tanuláshoz való pozitív hozzáállás, motivált lesz. Érdeklődni fog minden új iránt és minden benne fölmerülő kérdésre választ fog keresni. Nagyon fontos hogy példát mutassunk neki. Mi is olvassunk újságot, könyvét, örömmel tanuljunk, végezzük a saját munkánkat. Szívesen és lelkesen segítsünk neki, ha hozzánk fordul valamilyen problémájával. Nagyon sokat dicsérjük. Keressünk és ragadjunk meg minden alkalmat, hogy gyermekünk munkáját elismerjük. Természetesen nem mindent egyformán értékelünk. Nagyobb erőfeszítést igénylő feladatoknál a jutalom is nagyobb lesz. Ha dicsérjük gyermekünket, hamarosan észreveszI szük, hogy viselkedése egv- re kevésbé mutat negatív vonásokat. A büntetést teljesen töröljük a szókincsünkből. Alakítsunk ki gyermekünkben pozitív énképet. Mindig pozitívan gondolkozzon magáról: „Meg tudom csinálni”. És meg tudja, meg fogja tanulni, hogyan tanuljon jól az iskolában. Képzelje el, amint helyesen válaszol a kérdésekre és jól érzi magát, mert tudja a pontos választ. Szánjunk rá időt, hogy elbeszélgessünk vele sikereiről, nehézségeiről. Iskolás korú gyerekekkel elő fog néha fordulni, hogy rossz jegyet . hoznak haza az iskolából. Nem baj! Gondoljunk csak bele! Mi is hány hibát követünk el nap mint nap. Gyermekünk is hibázhat. Ne szidjuk vagy büntessük meg! Azzal semmire sem megyünk. Beszélgessünk el véle: Miért csúszott be ez a rossz jegy? Hogyan lehetne kijavítani? Milyen tanulságokat szűrhetünk le ebből az esetből? Beszéljük meg a teendőket és határozzuk el, hogy ki fogjuk javítani ezt a rossz jegyet. Mintha ott sem lenne. Tanítsuk meg gyermekünket az előretekintés fontosságára, és ezzel segítünk neki a jobb eredmények elérésében. Tűzzünk ki célokat, melyeket megadott határidőre kell teljesíteni. Erről még bővebben lesz szó a következő részben, amelyben az otthoni tanulással foglalkozunk. És aki kíváncsi a szupertanulási technikára is, az a sorozat harmadik részében olvashat róluk. Zentai Györgyi (Folytatjuk) Virágkötészeti órán. második osztályban. Középen And- rásfalvy Bertalan, balra Zsolnai József
