Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

így lépéssel közelebb a csúcshoz AZ ELLENZÉK VÉDI AZ ALKOTUÁNYBÍBÓSÁSOT Kongresszus: Megszűntek a nézeteltérések James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter szombaton folytatott csak­nem négyórás tanácskozása után Lisszabonban bejelen­tette, hogy sikerült megol­dani az európai hagyomá­nyos fegyverzetekkel kap­csolatos nézeteltéréseket. A külügyminiszterek Lissza­bonban nem közölték a csúcs időpontját, csak azt hangoztatták, hogy remél­hetően „a lehető leghama­rabb”, talán már „az első 1élév vége előtt” sor kerül­het a találkozóra. A szovjet—amerikai csú­csot megelőzően a felek még ki akarják dolgozni a hadászati atomfegyverekre vonatkozó START szerző­dést is. Arra a kérdésre, va­jon a találkozót csak a szer­ződés elkészülte után tart­ják-« meg, Baker kijelen­tette: „azt szeretnénk, ha a moszkvai csúcson sor kerül­hetne a hadászati fegyve­rekre vonatkozó szerződés aláírására”. Mint az amerikai külügy­miniszter elmondta, tárgya­lópartnere részletesen kör­vonalazta azokat az indo­kokat, amelyek Mihail Gor- bacsovot arra késztették, hogy részt kívánjon venni a legfejlettebb országok londoni csúcsértekezletén. Baker hangoztatta azt is, hogy Washington szeretne segíteni mindenben, ami előmozdíthatja a gazdasági reformfolyamat sikerét a Szovjetunióban. Egyébként a két külügy­miniszter, akik a tervek szerint külön-külön tár­gyalnak a portugál főváros­ban szíriai kollégájukkal, a közel-keleti békekonferen­cia összehívására irányuló közös erőfeszítésekről is ta­nácskozott. Baker koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy át fogja adni Faruk as- Saraa külügyminiszternek azt a „részletes levelet”, amelyet Bush elnök intézett Háfez Asszad szíriai állam­főhöz. 200millió akarják maradásra bírni A müncheni Süddeutsche Zeitung szombat-vasárna­pi számában megjelent hír szerint a német kormány 200 millió márkát helyezett kilátásba, hogy támogassa és maradásra bírja a Szov­jetunióban, Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Romá­niában élő németeket. Mint Horst Wattenscmidt, a kor­mány áttelepülési ügyekkel foglalkozó megbízottja kö­zölte, Bonn abban érde­kelt, hogy a németek élet- körülményei jelenlegi ha­zájukban javuljanak, s gazdasági okokból senki se vándoroljon ki Németor­szágba, bár az ország sen­kit sem utasít vissza. A bonni statisztika szerint összesen hárommillió né­met ajkú él Kelet-Európá­bán, Magyarországon 150 ezer, Romániában pedig 100 ezer. Mint Waffenschmidt el­mondta, a 200 millió már­kás program „segítség ah­hoz, hogy a németek (a helyszínen) önmagukon se­gítsenek”. A segély egy ré­sze szociális, másik része gazdasági célzatú. — A bonni segítségnek nem sza­bad megzavarnia a néme­tek együttélését másokkal jelenlegi hazájukban — hangoztatta a kormány- megbízott, aki támogatásá­ról biztosított minden olyan kezdeményezést, amely a helyszínen erősíti a német nemzeti kisebbség autonó­miáját és az önigazgatást. A 200 milliós segélyprog­ram lebonyolítását a kelet­európai viszonyokkal tisz­tában levő jótékonysági szervezetekre kívánják bíz­ni. Pápalátogatás Lengyelországba)i II. János Pál pápa szom­bat délelőtt Lengyelország­ba érkezett. A szülőföldjén tett negyedik zarándokla­tát Koszxilinban kezdte, ahol a repülőtéren az or­szág világi és egyházi ve­zetői várták, élükön Lech Walesa köztársasági elnök­kel és Józef Glemp bíboros prímással. A szentatya 9 napos len­gyelországi körútja során 12 várost látogat meg, és több minit negyven beszé­det mond. Útjáról több mint 1300 újságíró tudósítja a világot,, bár közülük több mint 1000 a lengyel lapok, rádiók és a televízió mun­katársa. A szabad Lengyel- országban tett első zarán­doklatát pompázatos külső­ségek között tartják, az összes költségek meghalad­ják az egybillió zlotyt. Blhárult a legfőbb akadály Kambodzsai konfliktus Egyezség jött létre az ideiglenes kambodzsai kor­mány összetételéről a Jakartában vasárnap kezdődött béketárgyalá- sok első napján, és ezzel elhárult az egyik legjelen­tősebb akadály a tizenkét éve zajló polgárháború be­fejezésének útjából. Hun Sen kambodzsai mi­niszterelnök Norodom Szi- hanuk herceggel, a kor­mányellenes koalíció veze­tőjével lezajlott találkozója után bejelentette: mindket­ten elfogadták azt a javas­latot, hogy Szihanuk legyen az elnöke, Hun Sen pedig az aieilnöike a legfelsőbb 2 nemzeti tanácsnak, amely az ENSZ-béketerv értelmé­ben az általános választáso­kig irányítaná Kambodzsát. Hun Sen és Norodom Szi­hanuk egyetértett abban is, hogy meg kell hosszabbíta­ni a május 1-jén egy hó­napra meghirdetett tűzszü­netet. A vörös khmerek ko­rábban azzal fenyegetőz­tek, hogy felújítják a har­cokat, ha a dzsakartai tár­gyalások nem hoznak ered­ményt. A tűzszünetet az ENSZ főtitkára és a kambodzsai konfliktus rendezésével foglalkozó konferenciasoro­zat társelnökei, a francia és az indonéz külügyminisz­ter biztatására fogadták el a szembenálló felek, hogy kedvező légkört teremtse­nek a háromnaposra terve­zett dzsakartai megbeszélé­sekhez. Felbecsülni is nehéz, mibe kerülne a kárpótlás (Folytatás az 1. oldalról.) nyúlni. Aki ilyen módon ingyen kapott tulajdont, annak viselnie kell a kár­talanítás terheit. Ez azon­ban sok esetben túlzott mértékű is lehet, s újabb igazságtalanságot, szülhet. □Az átlagember, aki egy kicsit is odafigyelt a kár­pótlási törvény vitájára, érezte, hogy tele van a ter­vezet ellentmondásokkal, amelyekre az ellenzék számtalanszor rámutatott. Szinte borítékolni lehetett az Alkotmánybíróság dön­tését. Joggal kérdezik te­hát, hogy miért ment bele a kormánykoalíció egy ilyen támadható törvény elfogadásiba. — A kérdésben benne van a válasz. Nyilvánva­lóan a koalíció együtt-tar- tása érdekében. A Demok­rata Fórumnak, az ötven­nyolc százalékos, kényel­mes parlamenti többség fenntartásához kell a Kis­gazdapárt. Kérdés, hogy mennyire lovalta bele ma­gát az MDF a kárpótlás mindenakfeletti támogatá­sába. Azt sem szabad el­felejteni, hogy az Alkot­mánybíróság döntése meg­fúrta az egyházi ingatlanok visszaadását is, s ez a tény esetleg tovább gyöngítheti a koalíciót. Nyilvánvaló volt, hogy alkotmányelle­nes módon került a kár­pótlási törvénybe az a rész, miszerint a kárpótlási jegy­gyei önkormányzati lakást lehet vásárolni. Hiszen az önkormányzati tulajdonról csak kétharmados többség­gel lehet határozni. Való­ban úgy tűnik, mintha a kárpótlási törvény megal­kotásánál nem a legjobb jogalkotók bábáskodtak volna. Csak példaként em­lítem, hogy egy konzultá­ciót akartunk rendezni a kárpótlási törvényt meg­szövegező jogászokkal. He­teken át kerestük az illeté­keseket, s végül feladtuk. Pedig valakik csak megfo­galmazták a törvényt. □ Már az Alkotmánybí­róság ezen döntése előtt is hangot kaptak olyan véle­mények, miszerint hiba volt ilyen magas polcra tenni e testületet, és nem ártana kurtítani valame­lyest hatáskörén. Azon sem lepődnék meg, ha személy szerint kezdenék ki egyik­másik alkotmány bír át, Sürgetik a rendszerváltást Kisgazda-értekezletek Kétnapos munkaértekez­letet tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt parlamenti frakciója az esztergomi Fürdő Szállóban a hét vé­gén. Az összejövetelen a kis­gazda -képviselőik me g v it at - ták többek között a frak­ció máig sem tisztázott szervezeti-működési sza­bályzatát, s javaslatokat tettek a parlamenti képvi­selőcsoport jövőbeni mun­kájának eredményesebbé tételére. Vasárnap viszont Szom­bathelyen tartottak regio­nális tanácskozást a Kisgaz­dapárt dunántúli megyéi­nek, Hajdú-Bihar megyé­nek és a főváros küldöttei­nek részvételével. A kiadott közlemény sze­rint a résztvevők hitet tet­tek a Független Kisgazda- párt következetesen nem­zeti haladó irányvonalának megvalósítása ügyében, melynek szellemében — fogalmaztak — a reprivati- zálás mellett foglalnak ál­lást. A közleményben konkrét nevek megjelenítése nél­kül szerepel: országos tiszt­ségre nem támogat ják azo­kat a kisgazdavezetőket, akik úgymond nem a tag­ság érdekeit tartják szem előtt, és nem sürgetik a rendszerváltást. Azokat sem támogatják, akik megbont­ják a párt egységét, és akik a pártvagyont jogosulat­lanul használják. mondjuk azzal, hogy tit­kos ügynökök voltak. Ez mostanában nagy divat. Ki védi meg az Alkotmánybí­róságot? — Az ellenzék védi meg, és természetesen az a tény, hogy az Alkotmánybíróság jogállásáról kétharmados törvény intézkedik. A fé­lelem indokolt, hiszen az MDF már tett lépéseket, javasolva az Alkotmánybí­róság hatáskörének időle­ges korlátozását. E tekin­tetben azonban igen egysé­ges az ellenzék és megaka­dályozzuk ezeket a törek­véseket. □ Végezetül, mint a leg­nagyobb ellenzéki párt ve­zetője, milyennek látja az SZDSZ szerepét és a kor­mányzathoz való viszo­nyát? — A leggyakoribb, amit tagjaink vagy a liberális eszmékkel szimpatizálók a szemünkre vetnek, hogy miért nem buktattuk már meg az Antall-kormányt. Sokan a mai napig az MDF-fel kötött paktumot olvassák a fejünkre. Ma is úgy gondolom, hogy erre éppen a törvénykezés zsák­utcába futásának elkerülé­se érdekében szükség volt. A hibát abban látom, hogy a miniszterelnök nem isme­ri fel: szüksége van az el­lenzékre. Szakítania kelle­ne mostani politikájával, amellyel a semmibe vezeti a kormányát. Tartalmilag alkotmányellenes törvénye­ket keresztül lehet vere­kedni a Parlamentben, ám alapvető kérdésekben az ellenzékkel való megegye­zés nélkül nem születhet döntés. Móza Katalin legyen, ne legyen... Szecfategyseg - kétség Még idén ősszel össze kell hívni a? SZDP 38. kong­resszusát, amelyen új ve­zetőséget választanak, meg­teremtik a párt egységét és tiszta lapot nyitnak a ma­gyarországi szociáldemok­rácia történetében. Ezt a döntést fogadta el — egy ellenszavazattal és két tar­tózkodással — szombaton a Magyarországi Szociál­demokrata Párt országos értekezlete. A konferencián, a Fák­lya klubban, amelyen mint­egy háromszázan vettek részt, se Petrasovits Anna elnök asszony, se más nem jelent meg az SZDP leg­felsőbb vezetéséből. Képvi­seltette magát viszont, és — mint azt az országos érte­kezlet elfogadta — teljes joggal vett részt a mun­kában a Független Szociál­demokrata Párt, amelyet mint ismeretes, az SZDP- ből korábban kiváltak cso­portja hozott létre. Űj kongresszus összehí­vása ellen foglalt állást a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt választmá­nya szombaton tartott rendkívüli ülésén — tájé­koztatta a sajtó képviselőit Varga Béla. a választmány alelnöke szombaton a párt székházában. A szociáldemokraták Fák­lya klubbeli országos érte­kezletével kapcsolatban hangsúlyozták: a vezetés különös felelősséget érez minden szociáldemokrata csoport iránt, éppen ezért nem zárkózik el tőlük, megfigyelőkkel képviselteti magát azok összejövetelein. Legyen vége a bizonytalanságnak A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága tudomásul veszi azt a ha­tározatot, amelyet az Alkot­mánybíróság a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban hozott, és törekszik arra, hogy a módosítandó tör­vényt a Parlament sürgő­sen megszavazza. A bi­zonytalanságnak legyen vé­ge — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a KDNP intézőbizottsága hétvégi ülésén fogadott el. Az intézőbizottság a to­vábbiakban megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem teljesen ki­elégítő, mert egyes alapve­tő szempontokat figyelmen kívül hagyott. Az egészségügyi rendszerváltást lehetetlen sérelmek nélkül megoldani A Zsámbéki szombatok idénymyifcó eseményén, a nyolcatlízben rendezett általános orvosi konferencián szűknek bizonyult a művelődési ház nagyterme. A 150 szék mellé újabbakat kellett rakni, 240-en jöttek el. Nem véletlenül: a háziorvosi rendszer és a családorvos­lás volt a téma, melynek részleteiről hat előadás hang­zott el. Dr. Hidas István, Pilis- vörösvár ügyvezető körze­ti orvosa, a Magyar Általá­nos Orvosak Tudományos Egyesületének főtitkára a a családorvoslás jelenéről és jövőjéről tartott nyitó előadást. O Hidas doktor! Van-e egy­általán jelene a családorvos­lásnak? — Azt hiszem, van. Nyu­godtan állíthatjuk, hogy aki az alapellátásban ko­molyan vette hivatását, az eddig is családorvoslással foglalkozott. Ismerni kell azokat az embereket, akiket kezelünk, be kell járni a házukba, megnézni, hogyan élnek. milyen körülmé­nyek játszanak közre be­tegségük, egészségi állapo­tuk alakulásában. Egyedül az orvos kevés a gyógyí­táshoz. a beteg, a család együttműködése is kell. • Akkor tehát csupán arról lenne szó, hogy az eddig is jól dolgozó orvosok szemléle­te válik „hivatalossá”? — Egyszerűen egy régi, bevált munkamódszer re­neszánszáról beszélhe­tünk. Az a jó családi dok­tor bácsi, aki mondjuk öt­ven évvel ezelőtt az egész família betegségeit ismer­te és kúrálta a születéstől a halálig, nem volt rossz szereplője az egészségügy­nek. Az elmúlt években volt egyfajta „ellaposodás” az orvos-beteg kapcsolat­ban: a betegek azt tudták, hogy mi jár nekik, de azt már kevésbé, hogy nekik maguknak mit kell tenniük az egészségükért. Az orvos pedig receptíró, betegkül­dözgető hivatalnok szerep­be keveredett. Ehhez nem kellett akkora felelősség, mint amekkora a családor­vostól elvárható. 9 Milyen jövőt jósol a csa- ládorvoslásnak? — Nagyot, Azt hiszem, nem is szabad máshogy csi­nálni, mint komplex meg­előző szemlélettel, ahogy zömmel eddig is tették a körzeti orvosok. • Ügy tűnik, mintha egysze- rüen átcímkézésről lenne szó ... — Lehet, de nem hiszem, hogy a név a lényeg. In­kább a tartalom. Dr. Molnár Péter pro­fesszor, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem ideg­elme klinikai pszichológiai csoportvezetője a.z orvos- beteg kapcsolattal foglal­kozott a konferencián. @ Professzor úr! Van-e lé­nyegi különbség a tekintetben, ha a beteg körzeti orvossal ta­lálkozik, vagy ha háziorvossal, családorvossal? — Igen, van egy nagyon lényeges szempont, ami kitünteti ez ügyben a csa­ládorvoslást. Ez pedig a többi orvosi szakmához képest rendkívül nagy sze­mélyes kapcsolat. A csa­ládorvos a famíliában, viszonyaiban és történeté­ben látja páciensét, annak betegségét, és így is gyó­gyítja. O A körzeti orvos nem ezt tette? — Ha tudta, tette. De tény, hogy a körzeti orvosok kép­zésében voltak lefedetlen területek, mint például a család szerkezetével kap­csolatos momentumok a be- tegségben-egészségben... A konferencia házigazdá­ja, dr. Fodor Miklós zsám­béki körzeti orvos eddig is mint családorvos, kö­zösségi orvos volt közis­mert a szakmában. © Doktor úr! Az első zsám­béki orvoskon ferencia óta változott-e valami? Hisz’ akkor is a megelőzésről, a család­ról, hasonlókról folyt a vita . . . — Változtak a körülmé­nyek és a lehetőségek, min­denki előtt világos lett, hogy az egészségügyben is szükséges a váltás. @ Konkrétan mire gondol? — Arra, hogy két lábon álljon az egészségügy, e két fundamentum legyen az alapellátás és a kórház. Kap-

Next

/
Thumbnails
Contents