Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

—---------------------------------- 1991. JÜN1U A ra: 9,50 Íortní ^£írla ' XXXV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM,' 1991. JÚNIUS 15., SZOMBAT >1 yöw HETEN FOLYTATÓDIK A kompenzáció módjában igen; mértékében még nincs megegyezés Az Érdekegyeztető Ta­nács pénteki ülésén az energiaár-emelés részleges ellentételezésének lehetősé­geiről tárgyaltak a munka- vállalók, a munkáltatók és a kormány képviselői. A kompenzációt elsődlegesen a családi pótlékon és a nyugdíjon keresztül, diffe­renciáltan, a rászorultságot figyelembe véve kell meg­oldani, ebben jött létre megállapodás. A családi pótlék esetében a gyer­mekét, illetve gyermekeit égy edül nevelő szülő s a tartósan beteg gyermeke­ket nevelő szülők, másod­sorban a három és több gyermeket nevelők, har­madsorban pedig az egy­es kétgyermekes családok élveznek elsőbbséget a tá­mogatásnál. A családi pót­lék kérdésében eltérő volt a vélemény arról, hogy a kompenzációt havi emelés­ként vagy kiegészítésként érvényesítsék. A kormány vállalta: a támogatás mód­szerére két egyenragú kor­mányzati javaslatot ter­jeszt az Országgyűlés elé, amelyben feltünteti azt is, hogy az ÉT munkavállalói és munkáltatói tárgyaló­csoportjai a rendszerbe épülő havi emelést támo­gatják. Az ÉT-n megállapodás született abban, hogy a kompenzációból eredő nyugdíjkiegészítés egyelőre csak az idei évre vonatkoz­zon. A kormány viszont Első és másodosztályú kárpótlandók? (CIKKÜNK A 4. OLDALON) Hurrá, befej t A várva várt jó idő igaz, még nem érkezett meg, de a diákok körében a nagy megkönnyebbülés a tanév végét jelzi. Tegnap az egész országban befejeződött a tanítás, és már csak a bizonyítványosztás van hátra. Képünkön a gödöllői Törölt Ignác Gimnázium első óvónőképzősei nemcsak a felelés okozta gondoktól, de még az iskola­táskától is gyorsan megszabadultak (Erdősi Ágnes felvétele) vállalta: mindent megtesz annak érdekében, hogy' a kiegészítés a jövő évtől már beépüljön a nyugdí­jakba. A kompenzáció konkrét mértékeire szak­értői bizottság dolgoz ki javaslatot. A számítások és a javas­latok elkészítéséhez a mun­kaadók és a munkavállalók az alábbi irányszámok fi­gyelembevételét javasolták: a családi pótlékoknál az első csoportban 400 forin­tos, a második csoportban 300 forintos, a harmadik csoportban 200 forintos gyermekenkénti kiegészí­tést tartanak indokoltnak. Az ÉT tárgyalási alapnak fogadta el azt, hogy 8500 forint alatt részesüljenek a nyugdíjasok kompenzáció­ban. Élvezzenek előnyt azok, akiknek a nyugdíja 5500 forintnál kisebb, va­lamint azok, akiknek a nyugdíja 5501 és 8500 fo­rint közé esik, de egyedül élnek, illetve azok a há­zaspárok, akik egy nyug­díjból élnek. Ezzel kapcsolatban az irányszámokat is rögzítet­ték: az 5500 forint alatti ellátásoknál 400, az 5501 és a 8500 forint közöttieknél pe­dig 200 forint emelést ja­vasolnak a munkaadók és a munkavállalók havonta. Ezen felül az egyedül, va­lamint az egy nyugdíjból élő házaspárok esetében 100, illetve £00 forint to­vábbi emelést javasolnak havonta. Ez a munkavállalói oldal számítása szerint 6,7 mil­liárd forintba kerülne. A kormány viszont 5 milliárd forint előteremtésére lát lehetőséget. Ezért megálla­podtak abban, hogy az összhang megteremtésére szakértői bizottság dolgoz ki javaslatot, és ezt az Ér­dekegyeztető Tanács jövő pénteki plenáris ülése elé terjeszti. Az ÉT ülésén a munkál­tatói; képviselői a béreme­lés korlátainak oldására az MSZOSZ és a kormány megállapodásában szereplő konstrukciótól eltérő új ja­vaslatot terjesztettek be. A delegációk ezzel kapcsolat­ban megegyeztek abban, hogy a két koncepciót az ad hoc bizottság tárgyalja meg. A bizottság dönt a jobbnak talált variáció el­fogadásáról. Így ez már szerepelhet a kormány jövő heti, csütörtöki ülésén. Az izraeli és a magyar __• • i i .• i ■ i * 11 _ * • _ A z izraeli államfő mos­tani magyarországi látoga­tása a magyar kormányfő közelmúltban tett izraeli vizitjével egyetemben új szakasz nyílt a két ország, a két nép kapcsolatrend­szerében — állapította meg egybehangzóan Hájim Her­zog és Antall József. A magyar kormányfő pén­tek délután a Parlament­ben találkozott Izrael Ál­lam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökével. A magyar kormányfő ar­ra kérte az izraeli állam­főt: nyugtassa meg a ma­gyarországi zsidó közössé­get, erősítse biztonságtuda­tukat. A magyar kormány is erre törekszik. Ennek kapcsán Antall József ki­fejtette : a világon bárhol előfordulhatnak szélsősé­ges megnyilvánulások. A lényeg, hogy a józanul gondolkodók ezekre hatá­rozottan reagáljanak. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy az ilyen je­lenségeknek ne adjanak a valóságosnál nagyobb je­lentőséget és publicitást: az elkövetők ugyanis éppen ezt akarják elérni. Hájim Herzog teljes mér­tékben osztotta a magyar kormányfő vélekedését a problémák kezeléséről. Hangsúlyozta: a világ szá­mos pontján. aggasztóan erősödik az antiszemitiz­mus. Ennek megfékezése elsősorban a nevelés fel­adata. Az izraeli államfő ma­gyarországi látogatásának negyedik napján, ma, szom­baton vallási szertartáson vesz részt, majd a zsidó hitközségek vezetőivel ta­lálkozik. Veszélybe került a dunai kompátkelés Veszélybe került a dunai kompátkelés: a Pest Me­gyei Révhajózási Vállalat, amely a Szob és Dunaúj­város közötti 220 kilomé­teres Duna-szakaszon 21 révállomást, •' hajóátkélőt működtet, a megemelt vi­teldíj ellenére is növekvő veszteségeket kénytelen tudomásul venni. A fő ok, hogy az alapító tulajdonos, a Pest megyei önkormány­zat jogelődje megvonta az évi 15-20 millió forintos támogatást, s ennek hiá­nyát a vállalat nem képes ellensúlyozni. A szervezeti megújulás érdekében az önkormány­zat pályázatot írt ki a vál­lalat igazgatói posztjára, erre pedig nyolcán jelent­keztek, s a megyei köz­gyűlés dönt majd, kit talál közülük a legalkalmasabb­nak. A nyugtalanság a vál­lalaton belül ettől még nem csillapodik, a révészek elégedetlenek az alacsony bérek és a kevés szabadidő miatt. Két hete — mint azt megírtuk — kétórás' figyel­meztető sztrájkot is tartot­tak. Az egyeztető tárgyalá­sokat folytatják a vállalat vezetőivel. A révhajózás egyébként keresi a költségek csökken­tésének különböző lehető­ségeit. A Visegrád—Nagy­maros közötti kompjáratot kit. működteti, a Dunake­szi—Horány közötti komp­járatot bérbe adták, a zebe- gényi kompot '- viszont a gyér forgalom miatt (erről is beszámoltunk) leállítot­ták. Az igazi megoldás azonban az új jövedelem- források felkutatása lenne. Többek között a szolgálta­tások bővítése és a sport­hajógyártás megindítása kínál új lehetőségeket. Feledy Péter június 17- től szeptember 16-ig nem Szerepelhet a képernyőn — közölte pénteken Hankiss Elemét. A Via gyár Televí­zió elnöke MTI-nek az­zal kapcsolatos kérdésére " válaszolt, amely a tv május sl@-j -termelési értekezleté­ről kialakított elnöki állás- roglalásból kiolvasható kö­vetkezményeiket firtatta. A tanácskozáson ugyanis éles, esetenként durva és szemé­lyeskedő kritika érte a te­levízió vezetőit, és Feledy Péter lemondásira is felszó­lította főnöket. . Az elnöki állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az ér­tekezleten sok fontos és megszívlelendő megjegyzés is elhangzott; ezekből, a nyílt bírálatokból Hankiss Elemér szívesen tanul. A jelenlegi történelmi hely­zetben az ellen sincs kifo­gása, hagy munkatársai az MTV belső ügyeiről nyilat­kozzanak a sajtónak — bír e gyakorlatot a nyugati in­tézmények túlnyomó több­ségénél szigorúan tiltják. A tv elnöke ahhoz viszont ra­gaszkodik, hogy a nyilatko­zók saját nevükben beszél­jenek, ne rágalmazzanak, tartózkodjanak a közvéle­mény szándékos félreiníor- málásától, a személyi vagy politikai érdekeket szolgá­ló hisztériakeltéstől. Az ál­lásfoglalás figyelmeztet: a normáik bizonyítható meg­sértése fegyelmi eljárást von maga után, ★ Nem nagyon létezett, am fco* és ahogyan Feledy Péter infcé*- kedései visszavonására és le- nnmdásra szólította fel a tv el- ankét. Megértem azt Vs. hogy lianki»s Elemér rosszal ja Fe­ledy sajtónyilatkozatait a bel­ső vitákról. Azt ugyancsak tu­domásul venném, ha — btoo- nvitván, hagy megnyilvánulá­saival a munkáltató, h munka­helyi kollektíva érdekeit sér­tette — fegyelmi eljárás indul* vokia a riporter ellen. Elfogad-, hatatlannak tartom azonban — és Hankiss Elemér azeilemisé- gétóil is idegennek —. hogy egr nem szakmai jellegű vétség meetorhíaám kifejezet ten a hi­vatás gyakorlását korlátozó büntetést, szidom*»umot rendel­jenek el. Ezt a véleményemé* most azért is szükségesnek tar­tom a leghatározottabban meg­fogalmazni, mert Feledy Péter, .*• MUÖSZ etikai bizottsága el­nökeként sa ját védelmére nyil­ván nem kezdeménye/.heti « k-oilégák szolidaritási akcióját. (bárd) Mit samssű a »©ügyészhelyettes? Kihallgatták a gyilkos rendért . f€Ekküaak a 16. ©MoSosaJ AZ ÁR ELLEN ÚSZVA Gyeptelek Szép szokás volt ez. Meg hasznos is. A falu köz­földjén (legtöbbször: a legeltetőterületen) adták ki az újonnan érkezettnek a jobbágytelkét vagy a zsellérhelyét. Itt telepedhetett le az idegen (csalá­dostul), s az első években ő, ahogyan nevezték, a pástonülő, jogosult volt másoknál kisebb adót fi­zetni. amint csökkentett közösségi szolgáltatások­ra volt csak kötelezhető. Mert minden kezdet ne­héz ... Ma is nehéz. Azoknak végképp, akiknek az első lépésekét kell megtenniük a. vállalkozás útján. A megyében évente két-, két és fél ezer iparos Pró­bálkozik ezzel. Az újnak, az ismeretlennek neki­vágni kockázat, azaz jól jön (ne) a segítség. Példá­ul egy mai gyeptelek, azaz adókedvezmény, sze­rény bérleti díj, esetleg költségmegosztással terem­tett helyiség ... Sokféle a segítés móda. A tapasz­talat azonban azt téteti papírra velem, hogy az ön­kormányzatok, általában a helyi illetékesek meg­lehetősen szélsőséges magatartással fogadják a gyepi elekre” szorultakat. Van, ahol teljes adó- mentességet szavazott meg számukra a testület, másutt viszont a kért bérleti díj megfizethetetlen. Amint azok az esetek sem ritkák, hogy ugyan üre­sen állnak önkormányzati hatáskörű helyiségek, a kezdő iparos mégis hiába kér, kérlel... Ne becsüljük le a kisipart, mert nem kis ipar! A megyében ma már meghaladja a 34 ezret azok­nak a száma, akik főfoglalkozásban, nyugdíj mel­lett, a munkaviszony megtartásával párhuzamosan, valamint alkalmazottként ezen a növekvő fontos­ságú nemzetgazdasági területen keresik a kenye­rüket. A közösség a saját érdekeit ismeri fel, ha segít, ha gyeptelket ad. Feltételekhez kötve, de ad! (51)

Next

/
Thumbnails
Contents