Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA PARLAMENTI KAMARA VALHATNA BELŐLE Európai értéknek tekintik Nemrégiben tartotta konferenciáját a német járások izOvetsége. Ezen hangzott el, hogy az egységes Európa kialakulásával, az országhatárok megszűnésével ugrásszerűen megnő majd a régiók ejlentősége, hi an az emberekben a lakóhelyükhöz va 1 u kötődés lesz a legerősebb. Érthető, mert az alap- és középfokú ellátást a régiókban, például megyéken belül találják majd meg. A német közigazgatás egyébként úgy tekint a magyar megyékre, mint európai értékekre. Elhangzott, hogy az angol grófságok, a német tartományok és a lengyel vajdaságok mellett a magyar megyék azok a történelmileg kialakult egységek, amelyeket mindenképpen meg kell őrizni. Európa erre figyel, egyedül csak idehaza törekednek ezeknek az ezer éve kialakult képződményeknek a szétverésére. Mi a megye szerepe a jelenlegi magyar közigazgatásban? Ez a kérdés az ön- kormányzati törvény megalkotása óta foglalkoztatja mind a közgyűlés, mind a hivatal tagjait. Dr. Erdélyi László főjegyző ezzel kapcsolatosan elmondta: Kos- $uth idején a megyéket az alkotmány védőbástyáinak nevezték, szemben az elmúlt negyven év gyakorlatával, amikor a megyék a központi hatalom kinyújtott karjaivá váltak. Ma e két véglet között kellene megtalálni az egyensúlyt. A megyék mindig lassabban követik a politikai változásokat, inkább stabilizálják a kialakult helyzetet. így volt ez nálunk is, emlékezetes, az új Parlament megalakulását jó fél évvel később követte az önkormányzati megyék kiépülése. — Ugyanakkor vigyázni kell — mondta Erdélyi László —, nehogy ellenzéki szerepbe szoruljanak. Pest megye közgyűlésének inkább az lehetne távlati célja, hogy egy második parlamenti kamarává nője ki magát, amint számos országban látni példákat arra, hogy önkormányzati testületek ilyen szerepet tölthetnek be. Ezt indokolja az Is. hogy Pest megye közgyűlése, 96 tagjával az ország második legnagyobb testületé. A megyék végül is több feladatot kaptak az állami hivatalok rovására, mint amennyit az előzetes koncepciók szerint nekik szántak. A törvény szerint mindössze néhány intézmény működtetése lenne a feladatuk, ehhez azonban fényűzés lett volna ekkora testületeket létrehozni. Ugyanakkor körvonalazódnak már részletesebb igények is, például a települések érdekeinek képviselete, az önkormányzatiság eszméjének kialakítása, a települések megyéhez tartozásának és a lakosság megyetudatának erősítése. A megyeháznak mindenütt a megye társadalmi életének központjává kell válnia. Vidéki megyeközpontok esetében ez valamelyest egyszerűbb. Az igazgatási munkában nagy változást jelent, hogy a másodfok elkerült a megyétől.' Az államigazgatásról ezért célszerű lenne áttérni a tulajdonosi igazgatásra. Jövője lenne a kisebb településeket összefogó igazgatási társulásoknak is, amelyeket támogatni kellene. A gazdasági tevékenységet illetően rányomja a bélyegét a. munkára, hogy a megye elosztó szerepe megszűnik, az idei év volt az utolsó, amikor ilyen jellegű feladatokat el kellett látni. Jövőre állítólag már a Parlament rangsorolja a híves tgrtémiszek íriák Ny&k évtiz A magyar állam fennállásának 1000. évfordulójára egy tanulmánykötet látna napvilágot „Pest megyei monográfia” címmel. Ilyen jellegű alkotás utoljára 19,10-ben jelent meg hibákkal teli, és természetesen a benne megjelent információk azóta igencsak elavultak. A négykötetesre tervezett mű a megyei önkormányzat közművelődési és oktatást bizottságának szakmai felügyeletével készülne, de támogatja a munkát a Történettudományi Intézet is. A megjelenő anyag Pest megye történelmét, néprajzát, gazdasági viszonyait és nemzetiségeit mutatná be. De egyéb, a megyét ismertető kiadványok, propagandaanyagok is készülnének. A tartalmi munkát egy szakértői csoport irányítaná, amely a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Pest Megyei Levéltárnak a munkatársaiból állna, a könyv megírására pedig a Történettudományi Intézet közvetítésével neves történészeket kérnének fel. A négykötetes monográfia megjelentetése körülbelül 15 millió forintba kerülne, ennek anyagi fedezetére Pest megye közgyűlése alapítvány létrehozását határozta el. Az alapító a megyei önkormányzat, 2 millió forint törzstőkével, ugyanakkor felhívással fordulnak majd a települési önkormányzatokhoz, intézményekhez, gazdasági egységekhez, szervezetekhez és magánszemélyekhez, hogy csatlakozzanak, és támogassák a program kivitelezését. Az alapítók hangsúlyozták, hogy amellett, hogy a kiadvánnyal hatalmas szellemi értéket hívnak életre, a programnak némi vállal- kozásjellege is lesz, hiszen az eladott áruspéldányok bevételt is hoznak majd az alapítvány javára. céltámogatásokat, bár nem tűnik valószínűnek, hogy meg tudnak majd birkózni a beérkező országos igényele véleményezésével. Már most kezdenek rájönni: szükség van egy középszintre. így elképzelhető, hogy az elosztásban a megyék ismét szerephez jutnak majd. Persze, ha újra ilyen kívánság merül fel, előre tisztázni kell az elvet, amely szerint a megye eljárhat ezekben a kérdésekben. Az elhangzottakat dr. Péteri Zoltán tanácsnok, az ügyrendi bizottság nevében azzal egészítette ki, hogy a megyéknek igen nagy a szerepük napjainkban az önkormányzatiság eszméjének meggyökereztetésében. Ebben történelmi hagyományainknak is komoly jelentősége lehet. 1945-ben az Erdélyi Ferenc vezette Belügyminisztérium államtitkára, Btbó István kapott megbízást egy új területfejlesztési koncepció kialakítására. Munkáját csak a 70-es években fejezhette be. amikor 56-os szereplése miatti börtönbüntetése után kiszabadult. Ekkor egy több változatot tartalmazó koncepciót dolgozott ki, a megvalósult ön- kormányzati törvény azonban sajnos, nem ezekre alapult. A centralizációs törekvések, régióalapítások — lásd köztársasági megbízotti hivatalok — pedig már átlépik a megyék kereteit. A századfordulón Párizsban megfogalmazódott egy világméretű jogegységesítésnek a koncepciója. Ezt az igényt a két világháború elmosta, jelenleg azonban az egységes Európa felé haladva újra át kellene gondolni, miként lehet a nyugati modelleket felhasználni saját hagyományaink között. FELÉRTÉKILÖiQ KIILKAPCSOLATOK KÖZGYŰLÉS EGYEBEKRŐL Ha régi, akkor rossz is? „Egyebek” — ez a szó többnyire egy napirendi pontot takar a megyegyűlések programjában. Az előkelő utolsó helyet szokta a tárgyalandó témakörök felsorolásának végén elfoglalni, ám aki többször részt vett már közgyűlésen, általában tudja, hogy mégis ez az utolsó pont, az egyebek szokott néha a legérdekesebb lenni. Talán ebből a megfontolásból tartottak 7-én, pénteken rendhagyó megyegyűlést, amelyen egyáltalán nem voltak napirendi pontok, hanem az egész ülés az „egyebek” megtárgyalásából állt. És akik tartalmas munkára számítottak, nem' is csalódtak. Ezen az ülésen értékes gondolatok hangzottak el a megye szerepével kapcsolatosan. Dr. Asztalos István tanácsnok, a közművelődési és oktatási bizottság elnöke Pesit megye kulturális koncepcióját ismertette. A kulturális intézmények fenntartásán kívül felvetette egy megyei szimfonikus zenekar életre hívásának gondolatát, beszélt a nyári színház megyei érdekeltségéről, és sokadszorra felvetette a Pest Megyei Hírlap támogatásának gondolatát, mondván, szükség van olyan orgánumra, amely a megyei önkormányzattal működik együtt. Mócsai János szigetmonostori polgármester szintén a megye szerepéről beszélt; kellene a településeknek egy összekötő kapocs a központi szervekhez. Kell egy hely, ahová elmehetnék, elmondhatják apró, de számukra nagy jelentőségű gondjaikat, és ahol esetleg még közben is járnának érdekükben, ha egynémely problémájukat saját erejükből nem lennének képesek megoldani. Bányai Judit tanácsnok asszony, a gazdasági bizottság elnöke a megyék útkeresésével kapcsolatosan arról szólt, hogy érthető, ha nem akarjuk a régit, de csali akkor, ha az rossz. Ha azonban csak azért nem akarjuk, mert régi. akkor a fürdővízzel együtt kiönljük a gyereket is. Az erős megye, vezérmegye elképzelésekkel kapcsolatosan felvetette a kérdést, vajon lehet-e erős az a megye, ahol a települések gyengék, nem rendelkeznek mindazon anyagi, szakmai és szellemi feltételekkel, amelyekkel a megye már rendelkezik. Ami pedig a megye és a települések egyenlőségét illeti, talán nem annyira az egyenlösdit, az eg.y sorba állítást kellene szorgalmazni, mint inkább azt, hogy egyenlő mércével kéne az önkormányzatokat mérni. ähidal meg kellene építeni Az utóbbi időkben legtöbbet a külügyi bizottság munkájával foglalkoztunk. Érthető, hiszen a közvélemény érdeklődése egészen mostanáig az Expo ügye körül forgott. A bizottság az eseményekről leginkább elnökétől, Kasza Péter piliscsabai polgármestertől értesült. Ami érthető, hiszen az elnök az Európa Tanács regionális és helyi közhatóságok állandó konferenciája magyar delegációjának helyettes tagja és társelnöke a Dunamenti Népek Munkaközössége világkiállítási szakbizottságának, s egyik életrehívója a június 1-jétől, a megyei önkormányzat hivatalában működő Expo ’95 Koordinációs Irodának. Falusi turizmus — Az ön által vezetett öttagú bizottság töméntelen munkát fektetett a világkiállítási előkészületekbe. Hogyan értékelik eddigi tevékenységüket az új fejlemények, az Expo esetleges elmaradása ismeretében? — A Dunamenti Népek Munkaközössége Becs—Budapest világkiállítási szak- bizottsága azzal a mondattal fejezte be legutóbb Szentendrén tartott ülését, hogy „Habár a folyó kiszáradt, a hidat mégis meg kell építeni, különben árok marad a helyén”. A szakbizottság eszerint tehát tovább működik, ha nem is ezen a néven. Azt már a búcsúzáskor előrevetítettük, hogy ha világkiállítást nem, de valamilyen rendezvényt mindenképpen közösen szervezünk. — Az új helyzetben a megyei bizottság mivel foglalkozik majd? — A megye külkapcsola- tai felértékelődnek. Meg kell már most kezdenünk a falusi turizmus népszerűsítését, az ehhez kapcsolódó tanfolyamok szervezését. Az Expóhoz fűződő döntés végső határidejét egyébként Párizs október 26-ra halasztotta. Részükről tehát a legbölcscbb dolog mindenképpen a kivárás, ha pedig meglesz a végleges döntés, altkor a ránk váró feladatok magától körvonalazódni fognak. És ezek a feladatok Bécs kiesése miatt várhatóan halmozol-. tak lesznek. — Eddig az esemény 1995-ös megrendezése mellett törtem lándzsát, most azonban úgy vélem, nem lesz hátrányunkra, ha a rendezvény előkészítésére pár hónap haladékot kapunk. Ennek megfelelően változik majd természetesen az Expo 95 Koordinációs Iroda elnevezése is — mondta Kasza Péter. A tanácsnok által elmondottakat annyival lehetne kiegészíteni, hogy Pest megye az első félévben is igen solcat tett a korábbi külkapcsolatok „melegen” tartásáért, felújításáért. A közgyűlés elnöke, dr. In- ezédy János márciusban például részt vett Stras- bourgban az Európa Tanács regionális és helyi közhatóságok állandó konferenciáján, mint a magyar delegáció tikára, az elnök Demszky Gábor mellett. Májusban pedig képviselte a megyét a Belgrádban rendezett Dunamenti Népek Munkaközösségének kormányfői konferenciáján. Dr. Erdélyi László főjegyző egy-egy napot töltött az ausztriai Luxemburgiban, ugyancsak a Dunamenti Népek Munkaközösségének vezető tisztségviselők részére tartott konferenciáján, valamint Bonnban, a németországi járások 75 éves fennállása alkalmából rendezett önkormányzatok közötti találkozón, Expóra készülve Kasza Péter — mint már írtunk róla — Becsben a világkiállítási szakbizottság első ülésén járt, a másodikat a munkabizottság Pest megyében, Szentendrén tartotta. Rajtuk kívül több külföldi delegációt fogadott a megye vezetősége Lombardiából, Spanyolországból, Hollandiából, Franciaországból és Kanadából. E k ül dö t ts égek körny eze tvé- delemmel, hulladékhasznosítással, kisvállalkozások támogatásával és gyermekvédelemmel kapcsolatos tárgyalásokat folytattak, illetve jó néhány igen kedvező megállapodás köttetett a megyével. A PÁRTFRAKCIÓK HINTÁJÁRA He szemérmeskedjün Higgins professzor, az angol nyelv fonetikájának tudósa bravúros mutatvány- nyal tudta elkápráztatni közönségét G. B. Shaw klasszikus darabjában. Bárkivel is találkozott, két mondat után szinte négyzetkilométernyi pontossággal meg tudta állapítani az illető beszédéből, hová valósi. Pest megye közgyűlésének látogatóiban ugyancsak kifejlődött egy ilyen képesség. Ha valaki felszólal, a második mondat után négyzetkilométernyi pontossággal meg lehet állapítani, hogy hová valósi. Persze nem a kiejtéséből. Tisztában vannak ezzel a képviselők is; tudják, hiába beszélnek általánosságokban, szavaik mögül azért kiérződik, hogy melyik szü- kebb terület érdekében emelnek szót. Dicséretükre váljék, amellett, hogy tisztában vannak vele, harcolnak is ellene. Tudják, őket azért választották a megyegyűlésbe, hogy itt közös érdekeket képviseljenek, hogy itt az egész megye, és ne csupán saját lakóhelyük javára dolgozzanak. Solmn kerülnek hát skrizofén helyzetbe, főként azok a küldöttek, akik egyben odahaza a polgármesteri tisztséget is betöltik. Hogyan lehet az ilyen kényes szituációt elkerülni? Erre vonatkozólag egy érdekes javaslat merült föl. Sípos István monori küldött ugyanis felvetette, mi lenne, ha a szemérmeskedés helyett inlcább nyíltan vállalnák a képviselők, hogy honnan jöttek. Mert a kisebb közösségek érdekein felülemelkedni nagyon nehéz. Ahogyan nem sikerült ez negyven évig ebben a megyében, úgy nemigen lehet elvárni a mostani küldöttektől sem. Sipos István javaslata értelmében, amint a Parlamentben pártfrakciók alakultak ki, ugyanúgy a megyegyűlésen érdemes lenne területi frakciókat létrehozni. Ily módon álszemérem nélkül vitázhatnának egymással a küldöttek szű- kebb környezetük érdekében, és nem kerülnének hátrányba azok a városok sem, amelyeknek esetleg nem jutott be képviselőjük a megyei testületbe. Az oldalt írta: Szegő Krisztina
