Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-12 / 136. szám

I. ÉVFOLYAM, 1X0. SZ*M 1991. JÚNIUS 13., SZERDA D U hLAJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET © DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT 9 GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Nóta az aranytyúk dallamára Ki mulat a saját zsebére? A munkásnak több mint négy évtizedig magyaráz­ták, hogy övé a tulajdon, a gazdaság. Sehogysem akarta megérteni, mert ezt nem érzékelte. Addig is, amíg ezen tűnődött, arra biztatták, mondja csak el a panaszát, ha van, minden fórumon. Csak sztrájkolni ne sztrájkoljon. Mert ugye, aki tulajdonos, az nem le­het önmaga ellensége. Fordult a kocka. Meg­kapta a jogot a sztrájkhoz is. A zsebe most is olyan üres, vagy még üresebb, mint azelőtt. A magyarázat szintén a régi. Nem azok hibázták el, akik most ve­zetnek. Majd ennyi vagy annyi év után jobb lesz. Biztosan az, csak tessék ad­dig kibírni és áldozatokat hozni. Ez is Ismerős, bőr most nem az aranytyúkról szól a példázat. Akkor is elgondolkodik a munkásember, amikor sztrájkra szólítják fel, mert figyelmeztetik. Az ő zsebé­re menne. No és, tényleg, ki máséra? A képviselők ez­után is nagy pénzért sza­vazgatnak. A gyárigazgató a veszteséges mérleg után is megkapja majd a pré­miumot. Csak neki mond­ják majd, ha a fizetéseme­lést emlegetik, hogy sokba került a sztrájk. Nem na­gyon kell hát figyelmeztet­ni, mert nem akar a saját zsebére mulatni. A Budaflax Csillaghegy- Budakalász Rt. kalászi gyá­rában sem volt sztrájkhan­gulat a felhívás megjelené­sekor. A május elsejei egyesülés óta még csak a munkásta­nács működik érdemben. Nem sok tagot számlálnak, de kemények, ám a mun­kabeszüntetés gondolatát elvetik. Az egyelőre még csak a csillaghegyi gyár­ban legitim Kovács János- né, az elvileg közös szak- szervezeti bizottság titkára úgy fogalmazott: szerinte a dolgozók hajlandók aláírá­sokat gyűjteni, szabadszom­baton demonstrációt tarta­ni, de a sztrájkra nem ke­rül sor, mert az húsba vá­gó lenne. — Mi ugyan a vasas­szakszervezet keretei kö­Dunakeszi programok Emlékkiállítás Mit kínálnak a nyárelő napjaiban a szórakozni vá­gyóknak? Dunakeszin a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont programja felel a kér­désre. Könnyűzenei koncer­teket ajánlanak a fiatalok­nak, szokásos összejövete­leiket tartják meg a klu­bok, a szakkörök. A nyug­díjas kirándulók klubjában például június 18-án 14 órakor kerül sor Érsek Fe- rencné amerikai élmény- beszámolójára. A Magyar­ság férfikar 21-én 17 órá­tól vacsorával egybekötött családi klubestet tart. Ti- zenhatodikán 16 órakor a Beatrice együttes koncer­tezik a házban. A hónap kiemelkedő ese­ménye ismét egy szakmai nap lesz, melyen nemcsak a vasutasok láthatnak ér­dekességeket. Június 13-án 16 órakor dr. Kurucsai László, a MÁV Vezérigazgatóság munka­ügyi és humánpolitikai fő­osztályának vezetője kiállí­tást nyit meg. A magyar vasút 145., Széchenyi István születésének 200. évfordu­lója tiszteletére amatőr gyűjtők bélyeg-, fotógyűj­teményeit, makettjeit mu­tatják be. Széchenyi István munkásságának sok doku­mentuma lesz látható, me­lyeket június 20-ig munka­napokon 10—12 és 15—18, szombaton és vasárnap 10— 12 és 16—18 óráig láthat a közönség. A belépés díjta­lan. Különös tekintettel ajánl­hatjuk ismeretterjesztő tar­talma miatt ezt a rendez­vényt az általános iskolák felső tagozatosai, most vég­zett növendékei számára. Hasznos kiegészítő vakáció eleji érdekességnek ígérke­ző eseményre számíthatunk. A délegyházi önkor­mányzat — a lakosság vé­leményét felmérve — egy piac létesítésének tervét fontolgatja. A focipálya és a József Attila utca közöt­ti területen kialakításra kerülő elárusítóhelyen — a megfelelő helypénzek ki­fizetése ellenében — min­den elárusítót szívesen 8 rrNírlay várnak: kül- és belföldit, új és használt holmikat kínáló árusokat egyaránt. A területet a témában minden érdekelt hivata­los intézmény képviselő­je — a Köjál is — meg­tekintette, s a célra alkal­masnak találta. Az önkor­mányzat úgy ítéli meg, hogy a szükséges rendsza­bályok és felügyelet betar­tása mellett módot kell te­remteni a lakosság számá­ra az olcsóbb áruválaszték biztosítására. A tervek sze­rint e hónap végén nyitna a piac. zott maradtunk, de 1989- ben egy kicsit átformáltuk a testületünket — mondta Horváth István, a Mecha­nikai Laboratórium duna­keszi gyárának szakszerve­zeti titkára. — Ránk a kreativitás és nem az üres dacos ellenál­lás jellemző. Szerintem szétosztani azt lehet, ami van. Bért emelni akkor le­het, ha a termelésben meg­teremtjük rá a fedezetet. Lehet, hogy ettől a testület vagy esetleg én nem va­gyok népszerű, ám ezt te­kintjük reális magatartás­nak. Ha a titkár így beszél, itt az szb biztosan nem támogat munkabeszünte­tést. Nem lehetett még a hét elején határozott vélemé­nye Szűcs Ferencnek sem, aki az Építő- Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége me­gyei titkára. Ö azonban bi­zonyosra veszi, hogy a féle­lem meghatározó az embe­rek magatartásában. Nem akarják elveszteni a mun­kahelyüket. A fizetésre, életszínvonalra vonatkozó panasz általános. Demonst­rációkra, aláírásgyűjtésre lehet számítani az építő­iparban. Valószínű, hogy ennél többet nem akarnak. Elhatározásaik mögött lát­ni kell majd, hogy még a bizalmiak is félnek a retor­zióktól. A tisztségviselőket ugyan védik a törvény egyes paragrafusai, amíg megvan a munkakörük. No de például átszervezés címén bármikor elküldhe­tik őket. Abba pedig a munkáltatón kívül nincs másnak beleszólása, hogy mikor milyen munkakörö­ket szüntet meg. A dönté­sek mögött látni kell ezeket a motívumokat. K. T. I. Makád nem kér a fővárosi kutakból r 1 ® r Dávid halta Góliát ellen? A makádi polgármester asszony hivatali szobájában ülünk. A központos kapcsolja a régen meghívott telefonszámon. Vá­sárhelyi Nagy Antalné illedelmesen bemutatkozik és kéri Pász­tor Ernőt, a Budapest Vidéki Távközlési Vállalat egyik ve­zetőjét. Nem hallom, milyen választ kap, csupán az ő reagá­lásaiból tudok következtetni, mi történik. „Nem, kedves asz- szonyom, nem magánügyben keresem Pásztor urat, Makád község polgármestere vagyok, a leghivatalosabb ügyem van a főnökével . . Igen, tudom, hogy ügyfélfogadása van Pász­tor úrnak, éppen ön tanácsolta nekem a minap, hogy ebben az időben keressem, mert akkor bizonyosan a helyén talá­lom . . . De értse meg, hogy nagyon fontos lenne beszélnem vele, kérem, kapcsoljon be!” A polgármester asszony dühösen teszi le a telefont. — Tessék, be sem kap­csoltak. Mit mondjak a képviselő-testületnek, mit mondjak az embereknek, akik megállítanak az ut­cán, hogy mi lesz a tele­fonnal? Senki sem várt a rendszerváltástól csodákat, de hogy ennyire ne vál­tozzon meg semmi, arra sem számítottunk. Egy újságcikket vesz elő. Abban a Fővárosi Vízmű­vek illetékese nyilatkozik arról, hogy milyen fejlesz­tési elképzeléseik vannak Makád és Lórév térségében, milyen új kutakat, vizmű- telepeket kívánnak a ma­kádi Nagy-Duna-szakaszon építeni. — Igaz, hogy én még csak szeptember 30-a óta vagyok Makád polgármes­tere, de előtte öt évig elöl­járója voltam a falunak — mondja a polgármester asszony. — De eddig nem hallottam a vízmű tervei­ről. Igen furcsának, sőt felháborítónak tartom, hogy minderről, mint kész tény­ről, a sajtóból kell értesül­jön a település. — Nyilván távlati ter­vekről van szó, úgy hiszem, amikor az elképzelésekből valóság lesz, előtte megke­resik az önkormányzatot — nyugtatom Vásárhelyi Nagy Antalnét. — Azelőtt a tanácsok aligha emelhettek kifogást a főváros tervei ellen. Sor­ra épültek a csápos kutak a Csepel-szigeten, s a vízmű­telep területe is a főváros tulajdonába került. A tele­pülések jobbára csak a hátrányait érezték ennek a szomszédságnak. A fúrt ku­takból eltűnt a víz, a part menti hatalmas erdők tönk re mentek, s azzal, hogy a kutak környékén jelentősen csökkent a talajvíz szint­je, értékes földterületek váltak művelésre alig al­kalmassá. A makádiak so­káig a földből éltek, s ez után lehet, hogy a szülők, nagyszülők régi jussán is­mét gazdálkodni szeretné­nek. De hogyan, ha a ter­mőterület kiszárad. Vagy majd a méregdrága veze­Robog az úthenger tékes vízről öntözzenek? Mert, hiszen a fúrt kutak­ból tűnne el először a víz. A községnek van egy kis vízműve, de ha itt a fő­város nagy teljesítményű csápos kutakat építene, akkor a mi vízbázisunkra keresztet vethetnénk. A makádi önkormány­zati képviselő-testület a közelmúltban — éppen a Fővárosi Vízművek ter­jeszkedésének hírére — ha­tározatot hozott, miszerint nem járulnak hozzá, hogy a község határának terü­letén vízmű létesüljön. Dávid harca Góliát el­len? A kis Makád, alig ezerkétszáz ember meg­akadályozhatja-e, hogy a Fővárosi Vízművek, amely több mint kétmilPó állam­polgár ivóvizéért felelős, újabb kutakat létesítsen? Ezeket a kérdéseket Cser- nyászky Lászlónak, a Fő­városi Vízművek műszaki igazgatóhelyettesének tet­tük fel. — A makádi polgármes­ter levelét megkaptuk és azóta válaszoltunk is rá. Megnyugtattuk, hogy csu­pán a távlati terveinkben szerepel vízműlétesítés Ma­kád térségében. Két-három év múlva kezdődne a fel­tárás. — Sok hasonló megálla­podást semmisnek nyilvání­tanak a felek. Nem túl jel­lemző, hogy az új önkor­mányzatok minden kritika nélkül tekintetének a régi tanácsok döntéseire, meg­állapodásaira. — Ez a megállapodás azonban él. Igaz, nem csu­pán a vízellátás biztosítá­sára tért ki, hanem az ösz- szes olyan kérdésre, ame­lyek megoldásában a fővá­ros és Pest megye egymás­ra utalt helyzetben van. Ilyen a közlekedés, a sze­mét és szennyvíziszap elhe­lyezése. Nem is lehet eze­ket a problémákat' külön- külön kezelni. — Sokan felvetik, hogy miért kell újabb kutakat építeni, amikor a draszti­kus vízdíjemeléssel a mennyiségi vízgondok meg­oldódni látszanak. — Igen, ám a minőségi problémák változatlanok, sőt. Magas a régebbi ku­takból nyert víz vas-man­gán tartalma. Elodázhatat­lanná vált egy kezelőtelep megépítése Csepelen, ám pénz nincs rá. A kutakat azonban nemcsak a fémek, hanem az intenzív mező- gazdaság okozta veszélyek is fenyegetik. — Ezek szerint van igaz­ság a makádiak félelmei­ben. Hiszen a fővárosi ku­tak közelsége megkötné a kezüket a mezőgazdaság­ban és előbb-utóbb kiköve­telné a csatornázást. — Ügy gondolom, emiatt nem bánkódni kellene. A csatornázásra a huszadik század végén fővárosi ku­tak nélkül is szükség len­ne. Ügy hiszem, a kisköz­ségeknek nem rosszban kel­lene lenniük a Fővárosi Vízművekkel, hanem ki­használni a helyzetet, együttműködésre töreked­ni. Csernyánszky László el­mondta azt is, hogy a fővá­ros — és Pest megye egy részének — vízellátásában megnyugtató megoldást az jelentene, ha lehetőség vol­na a meglévő ivóvízbázis komplex védelmére. Ami­kor is megnyugtatóan ren­deznék a kutak térségében a kommunális hulladék, a szennyvíz elhelyezését és az intenzifikált mezőgaz­daság átalakítását. Ez a Csepel-szigeten 12, míg a Szentendrei-sziget térségé­ben mintegy három milliárd forintba kerülne. Móza Katalin »(íííix-M.ji Több száz méternyi szilárd burkolatú úttal gyarapodik Szigetcsép. A zúzott követ hengerelő gépet az Akácfa utcában kaptuk lencsevégre (Hancsovszki János felvétele) Huzatos és beázik Felújítás házilag Egy tízéves iskola még igazán serdülőkorúnak számít, feltéve, ha nem a nyolcvanas éves tanterem­építési dömpingje idején és nem úgynevezett forfa- technológiával épült. Ilyen rendszerű kabinetek száz­számra készültek szerte az országban, hiszen napok alatt és viszonylag olcsón enyhíthetett a katasztro­fális tanteremínségen. így volt ez Szigetszent- mártonban is, ahol tíz év­vel ezelőtt készült el a forfa iskola, s nagyjából azóta kínlódnak makacs hibájával, hogy beázik és kifűthetetlen. Napjainkra végleg elodázhatatlanná vált a javítási munka. Szakemberek kiszámolták, hogy egy tisztességesen el­végzett légszigetelés már egyetlen fűtési szezonban busásan megtérülne, hi­szen jelenleg a huzatos épület fűtési rendszere zabálja az olajat. A sziget- szentmártoni önkormány­zat házilagos kivitelezés­ben szeretné elvégeztetni a tető- és légszigetelési munkákat, amint befeje­ződik az oktatási év. Dunakeszi, Rákóczi. Jú­nius 13-án 6 és 8 órakor: A halál keresztútjain (szín., mb. am. gengszterfilm); 14- én 6 és 8 órakor: Ször- nyecskék 2. (szín., mb. am. horror); 15-16-án 6 és 8 órakor: Abrakadabra (szín. am.); 19-én 6 és 8 órakor: Harry és Sally (szín., mb. am. vígj.). Szentendre, autós. Június 13—16-án fél 10-kor: Olló­kezű Edward (szín., mb. am. fantasztikus); 17—19- én fél 10-kor: Rendőraka­démia 6. (szín. am. vígj.). Szentendre, Duna-korzó. Június 14-én 5 és 7 óra­kor: Hair (szín., am. mu­sical) ; 15-16-án 5 és 7 óra­kor: Halálra jelölve (szín., mb., am. krimi). Szigetszentmiklós, Kos­suth. Június 14-én 6 és 8 órakor: Azok a csoládatos Baker fiúk (szín., zenés am.); 15-én 6 órakor: Az ördög jobb és bal keze (szín., mb. olasz vígj.); 15- én 8 órakor, 16-án 6 óra­kor: Veszett világ (szín. am.); 17-én 6 órakor: Ka­csamesék (szín., mb. am. rajzfilm); 17-én 8 órakor, 18-án 6 órakor: Keresztapa 3. (szín., mb. am.). dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. # Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. # Fogadónap: min­den hétfőn VI—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Dp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Ff.: 511. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 158-4761, 138-1667, Piac Délegyházán A hónap végétől

Next

/
Thumbnails
Contents