Pest Megyei Hírlap, 1991. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

Két együttes Pest megyebői Német színművek szemléje Református mozgalom az egyházi megújulásért Tiszta lappal valami mást kezdeni •/ Változnak az idők. Az egykori Állami Egyházügyi Hi- ^ ratal Bp., VI. kér., Lendvay u. 28. alatti épületében na- í rancsszfnű lobogó hirdeti: ez már a Fidesz székháza. Aa £ elmúlt hétvégén — házigazdaként — tehát ők láttak ven- ^ dégül jó néhány egyházi embert. ^ A kétnapos ökumenikus konferencia „Hitvallás és áru- ^ lás” címmel azért ült össze, hogy bármely felekezet kép- z viselői elmondhassák meghurcoltatásaik, szenvedéseik, í megaláztatásaik történetét. Hisz nincsen olyan város és o nincsen olyan falu, ahol ne történtek volna kezdeménye- Z zcsek arra, hogy hittagadásra, nézeteik feladására kény- * szerítsenek embereket, közösségeket. Jelentős mértékben tá­mogatja a Budapesten mű­ködő németországi kulturá­lis intézmény — a Goethe Institut — a német szín­padi művek szemléjét. A Nem Hivatásos Színházak Szövetsége a múlt eszten­dőben már rendezett ha­sonló országos találkozót, akkor azonban lengyel szer­zők darabjait mutatták be. Pest megye több városa biztosította annak idején az amatőregyüttesek számára a szereplési lehetőséget. Hasonlóképpen most is me­gyei településeken kerülne sor a döntőre. A pályázatot nemrég közösen hirdette meg a nem hivatásosak szö­vetsége, a Goethe Intézet, a Magyarországi Németek Szövetsége, a megyei mű­velődési központ és az Or­szágos Közművelődési Köz­pont. Eddig nyolc színjátszó cso­port jelentkezett támoga­tásért, mindegyik valóban nívós nem hivatásos társu­lat. Közülük kettő Pest megyei. A váci Aberrátor csoport már eldöntötte, hogy az osztrák Nestroy Lumpacius Vagabundus cí­mű művével kíván bene­vezni. A gödöllői Diákszin- pad még nem választott da­rabot. A szemlére szeptember 15-ig lehet jelentkezni. Minden, Magyarországon működő diák, felnőtt nem hivatásos, alkalmi vagy ál­landó együttes számára adott a lehetőség, ha szín­padra állítanak német nyel­ven, bármely német nyelv- területen született művet. Sőt, ilyen mű ihlette pró­zai, verses, zenés, bábos vagy mozgásszínházi alko­tást is bemutathatnak ma­gyar vagy német nyelven. A kiírók által felkért zsűri kizárólag nyilvános előadás keretében jövő év február 1. és március 15. között tekinti meg játéku­kat — az együttesek által javasolt időpontban és helyszínen. A támogatás felhasználásáról természe­tesen tételesen el kell szá­molni. Ha nem születik meg a produkció, akkor vissza kell fizetni. A dön­tőre valószínűleg 1992. áp­rilisban kerül sor. Dr. Szántó Konrád a ka­tolikus szerzetesrendek szenvedéstörténetéről, az elmúlt időszakban meg­gyilkolt papokról beszélt. Havasy Gyula a Pest Me­gyei Hírlapban mór ismer­tetett, A magyar katoliku­sok s/.envedéstörténete cí­mű könyvét hozta el. Raj Tamás az Állami Egyház­ügyi Hivatal és az izraeli­ta felekezet kapcsolatáról ejtett szót. Ifj. Fabinyi Ti­bor a sok hányattatást megélt Ordas püspök életét mutatta be, az ő példáján keresztül adott útmutatást az evangélikus egyház eti­kai kérdéseire. A vélemé­nyét semmilyen fórumon nem kendőző Roszik Gá­bor az egyházi vélemény­nyilvánítás szabadságáról beszélt, s arról, van-e egy­ház a demokráciában és demokrácia az egyházban? A tanácskozáson Iványi Gábor a kisegyházak nevé­ben a metodista egyház kettészakadásának politikai hátterét taglalta, Balogh Zoltán református lelkész a nemzetközi egyházi szer­vezetek fellazításának módszereiről beszélt. Tő­kés István püspökhelvettes, nyugdíjas beológiatanár: „Ä romániai református egyház élete” című köny­vét mutatta be, Molnár István a szlovákiai magyar nyelvű egyházakról számolt be. Németh Géza missziós lelkész erdélyi helytállók szenvedéstörténetéről tar­tott előadást. E/után Bulányi György a jézusi örökségről, a hata­lom és az egyházdiplomá- cia kapcsolatáról tartott nem mindennapi beszédet. Végezetül pedig Szabó György a ma oly sokat em­legetett rehabilitációkról, azok szükségességéről fej­tette ki véleményét. Sajnálatosan az úgyneve­zett nagyegyházak vezetői távollétükkel tüntettek, még írásban sem mentet­ték ki magukat. Az ülésszak végén csupán dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyar- országi Református Egyház Zsinatának elnöke jelent meg. és kifejtette: erkölcsi kötelességből jött el, s hoz­záfűzte: a szeretet és az igazság közül e konferen­cia csupán az igazságkere­sés egyedüli útját válasz­Sóskúton megfogalma­zódott az igény: fontos len­ne helyi egyesületet létre­hozni. Közös célként a falu emlékeinek őrzését, a köz­ség szépítését és a nyilvá­nosság megteremtését tűzte ki. összeült hát a képviselő- testület, s az. előzetes igé­nyek felmérése után sza­vaztak, igenis egyesületet alakítanak. Faluszépítő és emlékőrző egyesületet. Még induló tőkéjük is került az önkormányzat pénztárcá­jából, amely fedezi a leg­szükségesebbekre fordított kezdeti cecheket. A fontos teendők között fogalmazódott meg hagyo­mányaik felélesztése, élővé tétele. A tájékoztatás javí­tásában segíthetne a helyi újság, és a most kiépíten­dő kábeltévéhálózat. Klubokat, összetartó cso­portokat kívánnak létre­hozni. Pezsgő közösségi éle­tet alakítanának ki, amelybe különböző szakkö­rök, életkori és érdeklődés- köri sajátságok figyelembe­vételével mind többen be­kapcsolódhatnának. A mű­velődési otthont társadal- masítani szeretnék. Falu­ház, falumúzeum építésére is gondolnak. Kummer János polgár- mester elmondta, az elmúlt évek során oly kevés kö­zösségformáló eredmény­nyel dicsekedhettek, hogy van mit pótolniuk. Most közös célért küz.denek, a községért, Sóskútért dol­goznak. Mert ha értelmes dologban várnak segítséget, összefognak az emberek, igenis hajlandók áldozatra. Sóskút e napokban ala­totta, nem szabadna elfe­ledkezni senkinek az evan­géliumi szeretetről sem. Az ülésszak végén Né­meth Géza református lel­kész, a tanácskozás szülő­atyja kihirdette a REMM — azaz a Református Egyhá­zi Megújulási Mozgalom megalakulását. S mint ahogy megálapította: a két­napos ülésszak célja az volt, hogy a múlt esemé­nyeinek összegzésével, egy korszak lezárásával kez­dődhessen el valami más, valami új az egyházakban. Nem számonkérés céljából jöttek el a konferenciára a múlt korszak történetének szószólói. Hanem csupán azért, hogy tiszta lappal kezdődhessen valami új, valami más. Sokan mégis Raj Tamás rabbi vélemé­nyét osztják: „Attól félek, nem oldódnak fel a régi görcsök és félelmek. Az ÁEH utolsó főtanácsosa ma a miniszterelnök főtanács­adója. ez a megújulást két­ségessé teszi...” A konferencia befejezé­seként közös emléktáblát avattak a Lendvay utcai — oly sokat szidott — ház fa­lán Boldogok, akik háború­ságot szenvednek az igaz­ságért felírással. A közelgő református világt a Iái kozó élők ás z ölet i munkálatainak kellős köze­pén érdekes a REMM kez­deményezése. Nagy kérdés azonban: vajon mennyire érezteti hatását, vajon mennyire képes szavát hal­latni egy egyházon belüli más véleményű csoport. A világtalálkozóra érkező szá­mos nagyvilágból jövő ven­dég találkozik-e egyáltalán velük, a kisebbséggel? —fekete— pítványt is jegyeztetett. Számlája nyitott lesz, a ne­ve pedig csak ennyi: A községért. Csak Nagytarcsáti volt visszhangja Szépen, emberül Nem volt elég messzi hangzó talán az a felhívás, amely a Pest Megyei Pe­dagógiai Intézet májusi Hírközlőjében" jelent meg, s a Szépen, emberül mozga­lomhoz csatlakozásra szólí­tott fel. Az is meglehet, hogy az öntevékeny önszer­veződések korlátlan lehető­ségei közt vész el a hívó szó, amelyet Pest megyé­ben mindössze egy iskola hallott meg. Csupáncsak a nagytar- csai, Múzeumkert Utcai Ál­talános Iskola Széchenyi Zsigmond természetvédő csapata — Pályi Pál a ve­zetője — figyelt fel a felkí­nált értékekre. A mozga­lom ugyanis a tiszta szó, tiszta víz, tiszta ég, tiszta lelkiismeret jegyében tevé­kenykedik a szellemi, az egészség- és a környezet- kultúra színvonalának emeléséért. Szeretnék elér­ni azt is, hogy növekedjen a fiatalok felelőssége az anyanyelv iránt, nagyobb legyen bennük az önbecsü­lés igénye, s az öntevé­kenység segítségével erő­södjön az önbizalmuk is. Az újpalotai Árendás Közi Általános Iskolából indult el a kezdeményezés 19S4-ben. Gyerekek és ta­náraik arra gondoltak, hogy életünk első húsz esz­tendejében kell felkészülni arra a következő negyven­re, amelynek során állam­polgárként, szülőként, dol­gozó emberként aktívan fo­gunk tevékenykedni. Ügy vélték, többek között, hogy saját értékünket azzal is mérhetjük, mit teszünk a természet értékeinek, a tárgyi és szellemi kultúra megőrzésének, továbbörökí- tésének, gazdagításának ér­dekében. Első jelentősebb rendez­vényükre múlt év április 20-án került sor, amikor az anyanyelv, a beszéd, az emberség napját tartották. Az ezredfordulón nemzet­közi méretű események szervezésére készülnek. A. V. A Du na tours akciója diákoknak Nyelvtanulás külhonban Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy — tartja a mondás. És csakugyan. Ma is az egzisztenciális ne­hézségek elsősorban azokat sújtják, akik nem beszél­nek valamely nyelvet. Mostanság pedig a mun­kanélküliség már a középis­kolákból épphogy elballagó- kat is fenyegeti. Aki nem verekedte be magát a felső­oktatási intézménybe, és szimpla érettségivel áll az élet sokat emlegetett kapu­jában, ugyancsak toporog­hat. A családi háttér pe­dig, mint védőburok, las- san-lassan egyre kevésbé tud rajtuk segíteni. Bön­gésszünk akárhány újságot, mindenütt szenzációsnak ígérkező nyelvtanílási for­télyokat propagálnak. Ám már nem ritkaság az 500 forintos óradíj, anyanyelvi oktatók tarifája ennek több­szöröse is lehet. A Pest Megyei Dunatours most nem kis feladatot vál­lal magára. Középiskoláso­kat dobnak mély vízbe, az­az visznek el Franciaor­szágba és Ausztriába, ahol bentlakásos, kéthetes nyel­vi képzésben vesznek részt a diákok. A június 15. és augusztus 15. között induló turnusok 7-8 fős kisebb cso­portokban délelőttönként a fogadó ország nyelvét isko­lapadban tanulják. Délutá­nonként pedig kénytelenek a már tanultakat a gyakor­latban alkalmazni. Ugyan­is múzeumokba, áruházi vá­sárlásokra, étterembe és mindenhová elmennek, ami­ről már tanultak, a szabad- foglalkozások rendje nagy­ban igazodik a tananyag­hoz. Az pedig nem lehet kérdéses, mennyivel köny- nyebb úgy tanulni, hogy bárhová lépünk, csak ide­gen szót hallunk. Ausztriában a Bécstől 100 km-re fekvő Kirschlag vá­roska várja a gyerekeket. A Hotel Post 1884 óta eredeti eleganciájú falai között tel­jes ellátással óvják-védik a nebulók kondícióját. Nem kevés történelmi nevezetes­ség megszemlélése mellett a csupa zöld erdő adta friss levegő valószínűen jótéko­nyan hat az intenzív nyelv­órákon elfáradtakra. Franciaországban pedig a Strasboürgtól 50 kilomé­terre fekvő kollégium fo- (tadja a diákokat, ahol ha­sonló pedagógiai elvek sze­rint és szervezeti formák­ban biztosítanak lehetősé­get arra, hogy a gyerekek a francia nyelvvel ismerked­jenek. i. r. Legkedveltebb a zongora 9 Franciahonban fújják Esztendők óta tapasztal­ható a komolyzene térhó­dítása Szentendrén. Határo­zottan érvényesül az a tö­rekvés, amely nemcsak a festők városává kívánja tenni a híres-hangulatos Duna-parti települést. En­nek egyik jele, hogy mind több szereplési lehetőséget biztosítanak az ott élő ze­neművészeknek, -tanárok­nak és növendékeknek. A Vujicsics Tihamér Ze­neiskola szintén szorgal­mazza, hogy programokban is gazdagodjon a város ze­nei élete. Több külföldi konzervatóriummal alakí­tottak ki baráti kapcsolato­kat. Nemcsak tapasztalat- csere céljából találkoznak, hanem koncerteket is ad­nak egymás országában, városában. Az itthoni Olasz Kulturális Intézet közvetí­tésével rendszeresen fogad­nak fellépő művészeket. A szünidőben sem pihen­nek a város muzsikusai, a Szentendrei nyár rendezvé­nyein is részt vesznek. Jú­nius 30-án a fővárosi ön­4 «gVírian kormányzat szervezésében Budapesten muzsikál majd a nemrégiben Pro XJrbe- díjjal kitüntetett fúvós­együttesük. A következő napon pedig Franciaország­ba utaznak —; immár ha­gyományosan — egy ottani nemzetközi fesztiválra. Út­közben azonban még kon­certet adnak Münchenben. Bár kiemelkedő sikere­ket ért el a Szentendrei fú­vósegyüttes, mégis az isko­la tapasztalatai szerint to­vábbra is a zongora a leg­népszerűbb hangszer a vá­rosban. Erre a tanszakra jelentkeznek a legtöbben. Emellett majdnem ugyan­annyian a fuvola iránt ér­deklődnek. Ez azonban már nem véletlen, hiszen az eredmények lelkesítenek. Egyébként az idén 561 növendék végez a zeneis­kolában, évek óta megkö­zelítően ennyien szeretné­nek megismerkedni a kü­lönféle hangszerekkel. Új­donság a népihangszer-ok- tatás, amely illő is e több­nemzetiségű városban. Jú­nius 12-én délután 3 és 6 óra között e tanszakra is be lehet iratkozni a zene­iskolában. V. A. Az autó- és motorsport szerelmeseinek régi álma teljesül: júniustól megjelenik az au# motor T udósítások, riportok hazai és külföldi versenyekről. Minden ami a sportágban mindenkit érdekel. autó Witj y m\ moforySm r ili. MEGJELENIK JÚNIUSTÓL MINDEN HÉTEN a utó Az rtl&áűl* heti sportlapja. Sóskút iák egyesülete Nem csak emlékőrzők

Next

/
Thumbnails
Contents