Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
Míg a természetet kedvel» turisták járták a budai hegyeket, nem is sejtették, hogy a felettük szárnyaló vitorlás repülőkben amatőrök ülnek. Ugyanis a budakeszi vitorlázó-repülőtér adott otthont a repülősmajálisnak; itt bárki felülről is szétnézhetett a nagyvilágban (balra). Ugyanez nem mondható el az érdi majálisról. Ott csak a körhintából és a repülő csészékből lehetett friss levegőt szívni (jobbra) (Erdősi Ágnes felvételei) Nem hirdettek pályázatot, sehol sem találom nyomát hogy *z érdi temetőt az önkormányzat kiadná vállalkozóknak. Am a téma — mint ahogy lapunk április második! száma is immár másodszor jelezte — nem kerül le a napirendről. Nem, mert a helybéliek szeretnék, ha rend lenne a temetőben. Pályázattól függetlenül a Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalat február 26-án a város önkormányzatának címzett levelében két kidolgozott ajánlatot küldött meg a temető fenntartásának, a szolgáltatások kialakításának mikéntjéről. Március 12-én egy újabb levélben a megoldások hogyanját sürgette a vállalat. I. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1991. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK L BUDA-VIDÉKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHÁROMÉ ATT A « PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI « BI ATOK- BAGV • TÖRÖKBÁLINT O P1L1SCSABA 0 PATY © ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDA.TENÖ • PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Szolgaszigetre kénys.seritett népművelők A civil szerveződések búvópatakjai A „Kié az érdi temető?” című cikket olvasva kereste meg a szerkesztőségünket Michtiov Mihályné. Aki április 12-én már a második beadványát juttatta el az érdi önkormányzathoz, s a vállalkozási bizottság elnökéhez. Mert pályázna és vállalkozna az érdi temető fenntartására. 9 Honnan jött az ötlet, hiszen pályázatot nem írtak ki. — Évek óta irritálnak az érdi temetőben uralkodó állapotok. S ezt szeretném csinálni. Ráadásul ez a foglalkozás nem is szerepel a tiltott szakmák listáján. Tehát lehet rá pályázni, vállalkozni, ezt is lehet tisztességgel, becsülettel, a kegyeletet messzemenő tapintattal kezelve jól csinálni. Nemcsak a gyors meggazdagodás reményében. Hiszen az érdi temető rendbehozatalára nagyon- nagyon sokat kellene költeni. Megoldható lenne temetőn belül az utak kiépítése, betonozása. Vállalnám, hogy kiépíttetem, persze amennyibe kerülne, az az összeg levonásra kerülne az önkormányzatnak fizetendő használati díjból. Akiknek pedig nincs hozzátartozójuk, s az önkormányzatnak kellene clte- rnettetnie, azoknak féláron, de nem kegyeletsértő spórolással, megadnám a vég- tisztességet! • Milyen eszközök állnának ehhez rendelkezésére? — Huszonnégy órás szolgálatra vállalkoznék három autóval s hat emberrel. Telefon, üzenetrögzítő is kellene a szolgálathoz, persze ez még a jövő zenéje. A huszonnégy órás szolgálat elengedhetetlen. Annál is inkább, mert ilyenre szükség van, csak példa nincs Érden ... Hűtőcsere, festése az irodahelyiségeknek, a gáz bevezetése. Mindez megoldásra vár sürgősen, mert az ott uralBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető inunkat Ars: Fazekas Eszter. & Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. 0 Fogadónap minden hétfőn II— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. S. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telelőn: 138-4761, 1384067. kodó állapotok a jóérzést is sértik ... A sírhelyek megváltását, meghosszabbítását pedig jobbnak látnám számítógépre vinni. # Felháborító állapotokról beszélt. Mondana erre példát? — Nemcsak mondom, az április 12-i beadványomban írásban is adtam a vállalkozási bizottság vezetőjének. Például azt, hogy a boncterem előtti részben tárolják a szemetet. Átlátszó nejlonokba kerül a boncolás utáni „hulladék”. Ahova mostanában temetnek, ama rész mellett derékig ér a gaz! Füvesíteni kellene azt a részt, • Hogyan tudná felvenni a versenyt egy bejáratott céggel? A kegyeleti vállalatnál úgy fogalmaznak: jogi, egészségügyi ismeretek is kellenek ehhez a szakmához. — Az ügyvédem segítségével megoldanám. Hiszen nincs lehetetlen, csak teN'tm tudja a jobb kéz, mii akar a bal. Istenem, de sokat hallottuk ezt a múlt rendszerben. Aztán jött a rtfrdszervál- tás. Jött, s mi fellélegeztünk. No majd most. Most aztán minden a helyére kerül és mimienki. Tudja majd ki-ki a dolgát és a helyét is. Megszűnik a zűrzavar. Hogy megszűnt-e? Hajai, dehogy! Már a jobb kéz sem tudja, mit akar maga a jobb, és a bal sem, hogy mit akar a bal. Mert ugye. Ha a jobb kéz az egyes számú vezető, a bal pedig a kettes számú, akkor illene tudni: mit akar a jobb vagy a bal. De ez nem ilyen egyszerű. A napokban többen panász- kodtak a megye kisebb-na- gyobb településeiről, a most vezető hivatalokban, illetve a melléjük rendeltekben dolgozók, hogy baj van. Baj, de nem is kicsi. Sokan a szerepcsere után nem tudják, melyik a jobb, illetve bal kezük. Aki meg tudja, az is összevissza használja, kapkod és hadonász. Kiadja az ukázt, tegyétek rendbe ezt vagy azt a területet. Aztán rájön, illetve rávilágítanak neki, nem is az övé a terület. Nem az övé, bár évek óta használja. No nem személy szerint ő, de a települése, a hivatala. Ingyen. Nem fizet érte. De neki — ha minimális is —. haszna van belőle. Azért rendet kellene tenni. Szól a rendőrségnek is, segítsenek. No meg bevon ellenőröket is. Tehát mellé- rendelteket. Tőle is függő- . két. heíetlen emberek vannak. S magam nem sorolom közéjük! Látom azt is, hogy a temetéssel foglalkozókat meg kellene fizetni. Mert míg a boncteremben dolgozó bácsi nettóban csak hatezret, a sírásó meg tizenhármat visz haza, addig nem lehet megkövetelni, hogy elhúzódjanak a borravalót adni szándékozók elől. Tudom, hogy a béreket minimum meg kellene duplázni. S akkor erkölcsi alap lenne arra, hogy a gyászolókat borravalóért zaklató alkalmazottaktól rövid úton megszabaduljunk, Hisz annyi ma már a munkanélküli... Rengeteg kiadással, s először nem is haszonnal járna, mint sokan vélik, temetési vállalkozónak lenni Érden- Hiszen a formaruha beszerzésétől a nyugati kocsikig, a fehér kesztyűig minden kellene. Hogy véletlenül se legyünk kegyeletsértők. # Kapott már valamiféle választ? — Nem. Hétfőnként ott előszobázok, ahol a vállalkozási bizottság tartia ülését. Eddig a temető sorsa idő hiánya miatt mindig lekerült a napirendről. Varga Edit Azok intézkednek, legjobb tudásuk szerint. Ök derítették ki, kié az érintett terület. Bevált koncepció, eszerint dolgoznak. (Igaz, ez a régi rendszerben beváít.) A jobb kéz már kezd örülni. Összedörzsöli tenyereit és drukkol. De jön a baj, berohannak a hivatalába X., Y. és Z. Töpreng: Mit tettem? Mit tegyek? Azok intézik. Mondták: táblák kellenek. Tiltó táblák. Be- vagy oda állni tilos! Csak őstermelőknek! Helypénzt fizetni kötelező. Közlekedési táblák is. Ki kellene írni: Vészkijárat! A vezető érti, tudja. Megrendeli jobb kezével. Mivel megbízta őket, ezt kell tennie, látja világosan. Aztán eltelik egy hét. A berohanó vígan él tovább, újabb intézkedés nincs. A táblák! Jé, a táblák már majdnem készek. Ki lehetne rakni. Jönnek a jobb által megbízottak. Ök, a mellérendeltek, s csak a dolgukat végzik. Kérésre. Parancsra. Társadalmi munkában. Mindegyik valahogy. Régi emberek, de legalább csinálják. A jobb kéz intézkedik. Elfelejtette mit t és merre Országos tapasztalatokat ösz- sze&ezve tett jó néhány olyan kijelentést a minap Marczi- sovszky János, az ELTE Köz- művelődési Tanszékének vezetője Budaörsön, a Buda vidékén dolgozó népművelők immár rendszeres találkozóján, amiket maga is eretnek gondolatoknak minősített. Hallgatósága nem rejtette véka alá ellenvéleményét, s engedtessék meg a tudósítónak az a megállapítás, hogy érveik igen meggyőzően szóltak. A tanszékvezető szerint kultúraterjesztés igazából soha nem létezett, csak népművelők voltak, akik bizonyíthatóan fehér foltokat hagytak. Nem véletlen, hogy manapság egyre több keresztény szellemű ember keres és talál teret a népművelésben. Egymillió-kétszázezer ember, többséggel a bejárók maradtak ki abból, amit mi kulturális Magyarországnak hívunk — érvelt a tanár úr. Statisztikai adatokkal igyekezett alátámasztani, hogy országszerte milyen sok intézmény mondott csődöt. Ennek okát nem fcsak a pénztelenséggel, hanem a szakmai rátermettség hiányával is indokolta. Nehezményezte, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon szerzett képesítésekkel tucatszám jutottak emberek álláshoz, aminek eredményeként ma a szakma képviselőinek 70 százaléka nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy esztendőkön át korlátozták az egyetemeken és a főiskolákon a népművelés szakra felvehető hallgatók számát. Akik bejutottak, azok sem kaptak tiszta oktatási programot, mert például a budapesti tanszéken intett egy hete. Leállni! Nem kell a tábla. A rend, az kellene. Kell is, de nem így. Más. Valamit ki kellene találni. Inteni a ballal. Jaj, az nem jó. A jobb sem jött be. Ha lenne egy harmadik, egy hátsó vagy középső keze. Vagy talán egy másik feje. Akkor minden sikerülne. A fene egye meg. összekeveredtek a kezeim. Nem tudják mit akarok. Pedig jól akarom. És demokratikusan. Mert engem szabadon választottak. A nép akart. Most mi legyen? A táblákat kidobni! Egye fene. Veszett már több is Mohácsnál. Szabadság. Nem lehet elérni a jobbot. A bal? A kettes számú? Az nem tud semmit. A mellérendeltek? Azok állnak, mint Bálám szamara. Mi lesz így? — kérdezgetik egymást. Ez a dolgozók lejáratása. Tegnap igen, ma nem, holnap megint igen. Ki érti ezt? S ez így megy napról napra. Kinevezzük, leváltjuk, megbánjuk, aztán kezdődik elölről. Meddig uraim? Meddig? Tudjanak, merjenek igent vagy nemet mondani, amíg nem késő. Árvái Magdolna nem hittek abban, hogy a népet lehet művelni — jelentette ki Marczisovszky János. — Éhbérért dolgoztunk, de a juttatott pénzek háromszorosát szedtük össze már eddig is — fogalmazták meg többen is a találkozó résztvevői közül. A veretes szakmai igazságok, hogy értékes kultúrát, nem pedig limonádét kell közvetítenünk, nem igazolódtak a valóságban. Mert egy nótaestre vagy operettműsorra nagyobb az érdeklődés, mint mondjuk az író-olvasó találkozóra. Ha megfeszülünk is, idomulnunk kell a társadalmi kultúra létállapotához, azaz hiába tudjuk, mi lenne a követendő érték, a közönségigény nem a klasszikus szakmai elvárásokat diktálja, hanem szolgaszigetre kényszerít bennünket. A képzésért felelős szakemberek is szeretnék a megváltozott követelményekhez igazítani az oktatási rendszert. A következő tanévre felvehető hallgatói létszám például számottevően magasabb, mint a korábbi években, s ezentúl nem népművelőket, hanem kulturális menedzsereket és művelődéskutatókat képeznek majd a felsőoktatási intézményekben. Utóbbiak szerepe éppen az lesz, hogy szociológiai vizsgálatok segítségével felmérjék azt a helyi társadalmi közeget, ahol a kultúrát kell majd közvetíteni. Kérdés, hogy a szakma képviselőit milyen ideológiai környezet fogadja majd. Mert azon nincs mit csodálkozni, hogy a rendszerváltozás után más szemüvegen át ítélik meg a szocialista iskolán felcseperedett népművelőket, s mert sok intézmény valóban csak vegetál, van indok is a munkatársak lecserélésére. Jószerével a szakma presztízsének erőteljes zuhanása volt az egyetlen pont, amiben közös nevezőre jutottak a térség művelődési intézményeinek vezetői az előadóval. Mátyás Irén, a zsámbéki intézmény vezetője arra világított rá, hogy ha a szakma képviselői is beállnak a szekértáborba, azaz befelé fordulva, ölbe tett kézzel keseregnek, s hagyják, hogy a befuccsolt nagy intézmények alapján ítéljék meg őket, a jól működő kicsiket is, akkor valóban maguk keltenek hangulatot önmaguk ellen. Mert Zsámbékon például éppen, a művelődési ház lett a civil szerveződések búvópatakja. Számos új egyesületnek és körnek adtak otthont á választásokat megelőzően, melyek a pártharcok lecsendesedése után felélénkültek, sőt új tömörülések is megjelentek. Jó célért sikerült például a művelődési háznak összehozni a műemlékbarát kört a gyermekbarátokkal és egy vállalkozói csoporttal. — Nem szabad elfelejteni, hogy a Buda vidék térségének intézményeiben erős népművelő gárda dolgozik — folytatta az érvelést Pék Lajos, a Budakeszi Művelődési Központ igazgatója. — Néhány esztendeje egyetlen telefonra komoly összegű támogatást kaptunk a honvédségtől vagy az ISG-től. Manapság már az országos hírű Erkel- napokra is nehezen tudjuk megszerezni a szponzorok támogatását. Magám is régóta tapasztalom, hogy előre kell menekülni, hiszen a király most lesz csak igazán meztelen a közművelődésben. — Ritka eset, hogy a szakma képviselői a minisztériumi állásponttal szemben nem védekeznek, hanem érvekkel alátámasztva támadnak — ismerte el a találkozó végeztével Marczisovszky János. —-Talán hiba volt, hogy igazából nem számoltam a jelenlévők hivatástudatával, örömömre szolgál, hogy a statisztikáktól eltérően ebbfcn a régióban igenis vannak olyanok, akiknek igyekezete mások számára is követendő példa lehet. F. E. Elfogynak az árusok?' Egyre kevesebb az árus, a kereskedő Zsámbékon, a Piac téren. A hagyományos kirakodóvásár immár csak néhány megszállott és fanatikus vásározó számára jelent reményt, ők keddenként megjelenve, lakodalmas rockzene mellett kínálják portékájukat, jobbára csak a báni észko dó knak (Virág Márton felvétele) Összekeveredett kezek Rendet rakni az érdi temetőben! Egy pályázó vállalkozó Szárnyakat kairóit a vidámság
