Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

S7ADA ÉS ERDŐKERTES HÉTVÉGÉJE Embertől emberhez vezető út ‘ Kellemes meglepetés érte mindazokat, akik a hét vé­gén nagyszabású kulturális rendezvényt szerveztek Szadán és Erdőkertesen. A vártnál is több résztvevőt vonzottak a programok mindkét Gödöllő-közeli te­lepülésen. A hatalmas gesztenyefák árnyékában is melegük volt a táncosoknak a Székely Bertalan-emlékház kertjé­ben. A falu nagy szülöttjé­ről három, és fél évtizeddel ezelőtt emlékeztek meg elő­ször. A hetvenes években szintén felidézték néhány­szor az alkotó gmlékét, de 1935 óta rendszeressé vál­tak Szadán a Székely Ber- talan-ünnepségck. Születé­sének 150. évfordulója óta vált tehát hagyománnyá, hogy munkásságán és sze­mélyiségén keresztül a fi­gyelmet a képzőművészet, a kultúra felé irányítják a rendezők. — Híven szokásainkhoz, régi értékeinkből állítot­tunk ki az idén is — ma­gyarázta Kelemenné Baross Zsuzsa, a művelődési ház igazgatója. — Volt már családfa-bemutatás, padlás­tárlat, most pedig régi egy­házi dokumentumok segí- -tik Szada történelmének megismerését. A dombhajlalon fekvő Könyv Pavarottiról Luciano Pavarotti május 7-i, budapesti koncértje al­kalmából a Zeneműkiadó másodízben jelenteti meg Pavarotti 'amerikai újság­író barátjával, William Wrighttal közösen írt és szerkesztett önéletrajzát. A könyvben szót kapnak a te­norista pályatársai, barátai, családtagjai is. Megkapó közvetlenséggel mesélnek Pavarotti egyéniségéről szerepeiről, elképzeléseiről és a vallomások hátterében felvonulnak az európai, az amerikai zenei élet fonto­sabb szereplői. Megeleve­nednek a Pavarotti nevével fémjelzett nagy fesztiválok, zenei versenyek, operaelő­adások és hangversenyek. A könyv lapjain a világ­sztárként is egyszerű gon­dolkodású, közvetlen stílu­sú, ízig-vérig olasz egyéni­ség jellegzetes amerikai karrierje tárul az olvasó elé. A könyv második ki­adása teljes Pavarotti-dísz- kográfiával bővült. Az európai zománcművesség Az európai zománcmű- vességet bemutató kiállítás nyílt az Iparművészeti Mú­zeumban. A kiállításon -a vallási ábrázolások és a szertartá­sokat szolgáló eszközök mellett a világi élétben hasz­nálatos tárgyak: disz tányé­rok, serlegek, függő éksze­rek és más műtárgyak lát­hatóak. A tárlat legrégebbi darabjai a délfrancia zo­máncművesség központjá­ból. Limoges-ból származ­nak, ahol már a XII. szá­zad végén készítettek zo­mánctárgyakat. A kiállított műtárgyak a keletkezésük idején uralkodó korstílus jegyeit viselik magukon, a reneszánsztól a szecesszióig. A tárlat különlegessége az a néhány darab, amelv a híres Esterházy-gyűjte­ményből került a múzeum­ba. kertben található a hajda­ni műterein, ahol erre az alkalomra Bánkuti Péter amatőr festőművész alkotá­sait állították ki. Ám fest­ményei mellett más mun­káival is megismerkedhe­tünk. Különleges textil­fényképekkel — hisz főfog­lalkozását tekintve a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem fotósa. — Tizenhét esztendeje is­merem — mondotta meg­nyitó beszédében Remsey Iván. bábművész, akit a fes­tő mesterének tekint —, s jelentősnek érzem portréit, mert ezekben az emberi lelket ábrázol ja. Éretté, fel­nőtté avatom most mint festőt. Körpóly Kálmán refor­mátus leikész az egyházi dokumentumok bemutatá­sáról szólott. A megnyitó­kat ünnepi műsor követte. Czibercné Szító Mária. Ró­nai Lajos és György Károly művészeti vezetők jóvoltá­ból szatmári, széki, Galga menti táncokat láthatott, és szerelmes dalokat hallhatott a közönség. A bensőséges hangulatot fokozta az erdé­lyi testvérfalu — Kccsed- kisújfalu — gyermekcso­portjának szereplése is. Az erdőkertesi művelődé­si ház szintén kiállítás megnyitásával kezdte a ná- pot. Bene Gézáról, a Duna­kanyarhoz s a környező vi­dékekhez is kötődő festő­művészről László Balázs kormányszóvivő emlékezett meg művészettörténeti ta­nulmányértékű köszöntőjé­ben. A tárlatnyitót követően került sor az Anyám fekete rózsa című szavalóverseny döntőjére. A tizenöt vers- mondóból a zsűri legjobb­nak találta gyermek- és if­júsági kategóriában a.ka- kucsi Maczák Ibolya, az inárcsi Kende Anikó és a szadai Puskás István sza­valatát. A felnőttek cso­portjában az inárcsi Tur- csány Andrea lett az első, a váci Péter Pál a második s a gödöllői Virág Gellért a harmadik. Móra Ferenc felfedezettje és tanítványa volt a 76 esz­tendős Virág Gellért, aki saját költeményét adta elő a Nevelj virágot című kö­tetéből. — Negyvenöt éves fejjel iratkoztam gimnáziumba — mesélte a még ma is aktí­van tanuló idős ember. — Most pedig negyedéves hallgatója vagyok a nyug­díjasok egyetemének. A legfiatalabb szavaló a 11 éves Puskás István volt, aki lelkesen szokott készül­ni az irodalomórákra. — Mindig várom, hogy fel­szólítsanak — vallotta a humorérzékkel megáldott ifjú ember, aki Csoóri Sán­dor vidám verseiből válo­gatott. Hogy milyen érzés volt számára a költő előtt szavalni, vele találkozni, arról csak annyi tájékozta­tást kaptunk: — Megbe­széltük ! Ám, hogy a költőnek mi­lyen érzés volt e verseny — amelyen versének címe szolgált mottóul —, arról többet megtudtunk Csoóri Sándortól, aki védnökként vett részt az eseményen. — Zavarba hoz és meg is hat. Az ötvenes években ír­tam, az elsők közül való Ha ez az emberek számára ma is jelent valamit érzel­mileg, számomra azt sugall ja: igenis érdemes verset ír ni. Utat jelent egyik em bértől a másikig .. . — Nem a helyezés a lé nyeg — magyarázta Máté Lajos, a Országos Közmű­velődési Intézet főosztály- vezetője, a zsűri elnöke —, hanem az, hogy eljöttek, verset mondtak. Bír a versenynek vége lett, a versmondásnak — nem. A résztvevők ugyanis — Dániel Kornél művelő désiház-igazgatóval együtt — mindent megtesznek azért, hogy ez a versengés megyére, sőt országra kiter­jedő mozgalommá legyen. Vcnnes Aranka Jogi ¥«á€s©gfMsiii Köfelsső eaSkaSiiiesssági léé ® SssSgálsa» fi lakás básrlőf© @ ¥eÍE£f€£Í¥ráii2y © külön­él ő hésasflársaSit vagyona 0 Hat éve K. S. gyáli nyug­díjas lapos tetejű nyaralót épített, amely az elmúlt té­len beázott. A kivitelező kisiparoshoz fordult, hogy javítsa ki a munkákat, de az a kérését elutasította. Jogos-e a követelésein? — kérdezi. A gyártó, eladó, vállalko­zó általában rövid ideig tartozik felelősséggel az általa szolgáltatott termé­kért, ennek rejtett hibája ' esetén. Ez a rövid idő két hónaptól három évig terjed. Vannak azonban olyan ese­tek, amikor a szerződés tárgyát képező termékeket hosszú távra akarja hasz­nálni a megrendelő. Ezek­ben az esetekben a jog­szabály a polgári törvény- könyvben rögzített igény­érvényesítési határidőt meghosszabbítja és előírja, hogy a meghatározott épü­letszerkezeteknek mennyi az úgynevezett kötelező al­kalmassági ideje. A kötelező alkalmassági időt a lakóépületek, a pi­henés célját szolgáló épü­lete!:, a személygépkocsi-tá­rolók, az igazgatási és iro­daépületek, a szolgáltató célú épületek helyszínen készített vagy előregyártott szerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyéb termékekre terjed ki. A kötelező alkalmas­ság idejét öt, illetve tíz év­ben határozza meg a jog­szabály. A lapos tetőknél ez az idő tíz év, tehát ezen időn belül a kivitelezőnek fennáll a felelőssége az általa ■ hibásan teljesített munkáért. • G. S. túrái gondnok szolgálati lakásban él. Nemrég közölték vele, hogy munkaköre megszűnik. Ilyen esetben mit köteles felajánlani a munkahely? — kérdezi. Amennyiben a bérlő szol­gálati lakásban lakik és munkaviszonya nem a bí­róság büntető ítélete, vagy a munkahely fegyelmi ha­tározata alapján, hanem más címen szűnik meg, és a bérlő sem a jogszabály rendelkezéseinek megsérté­sével hagyta el munkahe­lyét, másik lakásra tarthat igényt. Ugyancsak megille­ti az elhelyezési jogosult­ság azt a lakásban élő há­zastársat, illetőleg olyan közeli hozzátartozót, aki a lakás bérlőjének halála esetén az állami lakásban a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult. Az elhelyezés során kér­déses lehet az is, hogy a felajánlott másik lakás megfelel-e a jóhiszemű bentlakónak, vagy sem. A másik lakás akkor megfe­lelő, ha ugyanabban a helységben van, mint a ki­ürítendő lakás, és szoba­száma is megegyezik az­zal. Ha azonban a szolgá­lati lakásban lévő szobák száma a kiköltözésre kö­teles személy lakásigénye mértékének alsó határát meghaladja, az csak az al­só határnak megfelelő szo­baszámú másik lakásra tarthat igényt. El kell fogadni a volt bérlőnek azt a lakást is, amélynek komfortfokozata eggyel alacsonyabb, mint a korábban használt bérle­ményé. Ilyen esetben azon­ban a szolgálati lakás volt bérlője igényt tarthat a két lakás közti használat­bavételi díj különbözeiére. • A tejutal vanyra vonatko­zó jogszabályokról érdek­lődőit több olvasónk. A tejtermék- és tejutal- t ványra az a személy jogo- ‘ sült, aki jövedelmi viszo­nyai miatt rendszeres ne­velési, vagy szociális segély­ben, illetve hadigondozotti pénzellátásban részesül. A jogosultságot a település önkormányzatának vezető­je állapítja meg és juttatja el hivatalból az arra rá­szorultnak. Az utalvány névértékben havi , 300 fo­rint, húszforintos szelvé­nyekben. A jogosult akár naponta, akár egyszerre többet is felhasználhat a tárgyhó utolsó napjáig. A tej utalványokat elő­ször a jogosultság megálla­söféfleffkű dokforfé! Kékszakállú Párizs vérfagyasztó múseuBma A párizsiak joggal büsz­kék városuk világhíres mú­zeumaira. Kevesen tudnak azonban arról, amelyikben a francia történelem leg­borzalmasabb bűnügyeivel kapcsolatos anyagokat őr­zik. A Louvre-tól nem messze található párizsi rendőrmúzeumot évente alig nyolcezren látogatják. Többnyire kutatók, sokan akadémikusi fokozattal, akik között nem kevés ame- rikai történész van. Szá­mukra a múzeum jelenti kutatásaik egyik legfőbb forrását. A kiállított gyilkos fegy­verek skálája igen széles — a méregkapszuláktól, a toli­nak álcázott pisztolyoktól és a henteskésektől a hát- borzongató házi készítésű buzogányokig sok minden látható. Használói közül sokan talán épp az ugyan­csak megtekinthető nyak-, ■tiló alatt fejezték be bűnö­ző-pályafutásukat. Az itt megismerhető vér­fagyasztó esetek egyike a sötétlelkű Marcel Petiot doktor ügye, aki közel 200 embert ölt meg Franciaor­szág 1940—44-es német megszállása idején. Petiot, aki a francia ellenállás tag­jának adta ki magát, orvo­si rendelőjébe csalta a me­nekülőket. Többségük zsi­dó volt, akiknek azt ígérte: kiszökteti őket Franciaor­szágból. Hozzák el érték­tárgyaikat — szólt a „jóin­dulatú” tanács —, így ki tudják fizetni vezetőjüket, ajci a hegyi hágókon ke­resztül Spanyolországba vi­szi majd őket. Ezután „erősítő” injek­ciót adott be a kimerítő út­ra készülő pácienseinek, ami valójában halálos strichnindózis volt. Miután a gyanútlan áldozatok ször­nyű kínok közt, Petiot sze­me láttára lehelték ki lel­kűket, a férfi elvette tőlük értékeiket, hullájukat pedig egy meszesgödörbe dob­ta. 1946-ban ítélték el és végezték ki. Egy másik vitrinben a kopaszodó, szakállas, szúrós tekintető Henri-Desirée Landru fényképe látható, ö volt Franciaország hús-vér „Kékszakállja”, aki párke­reső hirdetések útján ti­zenegy jómódú özvegyet és hajadont ölt meg. Előbb villájába csalta őket, meg­kaparintotta bankszámlá­jukat. majd véget vetett éle­tüknek. 1920-ban nyaktiló alatt végezte. 1974-ig a múzeumnak a párizsi rendőr-főkapitány­ság adott otthont. Akkori­ban az volt a látogatás egyik legnagyobb élménye, hogy az ember lépten-nyo- mon George Simenon le­gendás Maigret felügyelőjé­hez hasonló, gyűrött ballo­nos nyomozókba ütközött, akiknek szája sarkában ott füstölt a borzalmas szagú, elmaradhatatlan Gauloise cigaretta. A múzeum ma a rendőrség központi épüle­tének egyik emeletét fog­lalja el. Itt, a Quartier La­tin szomszédságában a lá­togatók akár igazi ékszer­tolvajokkal és kisstílű drog- kereskedőkkel is össze­akadhatnak. A detektívek és a gyanú­sítottak szinte ugyanolyan kopott pilótadzsekiben, kék farmerben és edzőci­pőben járnak. A törvény­hez való viszonyukat csak a csuklón megcsillanó, il­letve a hátsó zsebből kilógó karperec jelzi. — Itt több a hely, több mindent kiállíthatunk — mondja André le Guden- nec, a rendőrmúzeumban dolgozó tíz munkatárs egyi­ke. — Annyi dokumentu­mot őrzünk, hogy ha egy­másra raknánk őket, há­rom kilométer magas osz­lopot kapnánk — meséli büszkén. A XVI. századtól gyűlő dokumentumok egy része híres emberekkel kapcsola­tos. Egy 1785-ben összeál­lított börtönígazgatói nyil­vántartás szerint 25 fogja volt a hírhedt Bastille-nak, amit négy évvel később, a francia forradalom nyitá­nyaként megostromolt a pá­rizsi csőcselék. A listán szereplő hírességek egyike Sad a márki, de ott van a titokzatos 'Count Cagliostro varázsló és gátlástalan sik­kasztó neve is, akit Ale­xandre Dumas tett halha­tatlanná regényében. Egy 1667-ből származó iratban a párizsi rendőrség alapító atyja, Gabriel Nico­las de la Reynie azt beszé­li el, hogyan ürítették ki „egy szempillantás alatt” a hírhedt Csodák udvarát, azt a görbe sikátorok közti éjjeli menedékhelyet, ahol a középkortól kezdve or­gyilkosok és úlonállók lel­tek biztos búvóhelyre. — „Megérkeztem, és bejelen­tettem, hogy a helyszínen felakasztjuk azt a tizenkét embert, aki utolsónak ott marad. A zsebtolvajok és »nyomorék« koldusok azon­nal rájöttek, hogyan vehe­tik hasznát művégtagjaik­nak, és azonnal olajra lép­tek” — írta De la Reynie. A múzeum alacsony lá­togatottságának oka való­színűleg a reklám hiánya. Mindazonáltal világszerte jól ismerik a történészek, akik közül évente mintegy kétezren veszik igénybe a múzeum archívumát. pításának első napjától kell biztosítani, legkorábban 1991. május 1-jét követően. A tej utalványt havonta előre kell eljuttatni a jogo­sultakhoz lebélyegzett és dátumozott tömb formájá­ban. Az utalványt csak a jogosultság hónapjában le­het felhasználni. • Munkanélküli lett H. S* szigetszentmiklósi lakos. Azt szeretné megtudni, ha alkalmi munkát vállal, to­vábbra is kaphatja-e a járadékot. A munkanélküli-járadék­ra jogosultakat többfajta kötelezettség terheli. Töb­bek között együtt kell mű­ködnie a munkaügyi köz­ponttal, a felajánlott mun­kalehetőséget mérlegelnie kell, és magának is részt kell vennie a megfelelő foglalkoztatás felkutatásá­ban. Áki ezt az együttmű­ködési kötelezettséget meg­felelő indok nélkül nem teljesíti, nem jogosult a munkanélküli-járadékra. Értelemszerűen meg kell szüntetni a munkanélküli­járadék folyósítását akkor is, ha a munkanélküli nyug­díjjogosultságot szerez, ide­értve a korengedményes nyugdíjat is. Nem jogosult a már megállapított já­radékra az sem, aki olyan kereső tevékenységet foly­tat, amelynek jövedelme el­éri a mindenkori minimá­lis bér összegét, amely je­lenleg 7000 Ft. 0 Több mint 15 éve él kü­lön házastársától egy bu­daörsi nyugdíjas. Most új­ra házasságot kíván kötni, ezért a függőben lévő va­gyoni ügyeket rendezni szeretné. Azt kívánja meg­tudni, milyen módon ve­szik számításba az együtt­élés alatt megszerzett ösz- szegeket. A házassági vagyonközös­ség csupán a felek közöt­ti életközösség ideje alatt áll fenn. Ha tehát az élet- közösség megszűnik anél­kül, hogy a felek nem ren­dezték kapcsolatukat jogi­lag, az egymással szembe­ni igényük érvényesítését a szétválás napjától kell számítani. A közös vagyon­ból igényelni lehet azt az összeget is, amelyet az egyik fél ahhoz saját va­gyonából adott. Meg kell téríteni a vagyonra fordí­tott beruházások, kezelési és fenntartási költségek összegét is. Nincs helye a megtérítésnek akkor, ha ez a kiadás a lemondás szándékával történt. Az életközösség megszakadá­sakor nem rendezett kö­veteléseket a megszakadás­kori értéken kell elszámol­ni. Ha ez nem történik meg, olyan közös tulajdon keletkezik, amelyet az egyik fél kizárólagosan használ. Amennyiben a felek el akarnak számolni egymás­sal, a közös tulajdon meg­szüntetésének szabályait kell alkalmazni. Ennek so­rán elsődlegesen a termé­szetbeni megosztást kell szorgalmazni, és csak az esetben célszerű ettől el­térni, ha ez a megoldás valamelyik fél sérelmét eredményezné. Ha a közös tulajdon természetbeni ki­adással, vagy az egyik fél tulajdonába való kiadással nem szüntethető meg, il­letőleg az jelentékeny ér­tékcsökkenést eredményez­ne, a közös tulajdont ér­tékesíteni kell és a vétel­árat kell a tulajdonosok közölt elosztani.- s ­Olvasóink jelezték, hogy a kárpótlási törvényről több in­formációt szeretnének kapni. A törvény kihirdetését köve­tően kérdéseikre levélben és a lapban is válaszolunk, a fel­merült problémák kapcsán fiókszerkesztőségeinkben a helyszínen biztosítunk konzul­tációs lehetőséget. Kérjük, hogy kérdéseiket „Kárpótlás” jeligével küldjék meg szer­kesztőségeinknek. Dr. Sinka Imre

Next

/
Thumbnails
Contents