Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

ROMÁN NAPZÁRTA Romániában nagy port vert fel az Erdély múltjá­val és jövőjével foglalkozó egri tudományos értekez­letről készült film, amelyet a magyar nézők a Nap- zárta műsorában láthattak. A román televízió a fil­met péntek este hangbe­mondással és a jelek sze­rint kalóz&azettáról mu­tatta be, majd hétfőn kora este, közvetlenül a másfél órás magyar nyelvű adás után „közkívánatra” meg­ismételte. A Nemzeti Megmentési Front és a külügyminisz­térium szóvivőjének hétvé­gi elítélő állásfoglalása után hétfőn megszólalt a Vatra Romaneasca buka­resti szervezete is. Nyilat­kozata szerint Egerben „románellenes találkozót tartottak, de ez nem meg­lepetés, hiszen a magyar revizionista stratégia ak­ciósorozataiba illeszkedik, része annak a forgató- könyvnek, amelynek cél­ja az egységes román nem­zeti áilam szétbomlasztá­sa”. A Vatra szerint az Egerben megjelent román állampol­gárok, köztük Tőkés Lász­ló, „a revizionista propa­ganda hazugságait ismétel­gették, ami árulás a román állam ellen”. A Vatra Uo- maneasca elhivatottságához hűen találkozókat és tu dományos vitákat tervez valamennyi szakember szá­mára — a román televízió támogatásával is —, hogy megismertesse a közvéle­ménnyel a román nép iga zi történelmét — olvasható a nyilatkozatban. Bányák orosz ellenőrzés alatt Felvették a munkát Nagyobb a remény a két hónapja tartó szovjet bá­nyászsztrájk befejeződésére azzal a megállapodással, amely hétfőtőt a központi kormány hatásköréből az orosz vezetés hatáskörébe utalta a szénbányák ellen­őrzését. A Kuznyecki-medence bányászainak nagyobb ré­sze az egyezmény aláírá­sa után hétfőn már föl is vette a munkát. A térség sztrájkbizottságai már má­jus 1-jei látogatásakor tá- mogatásulcról biztosították Borisz Jelcin orosz elnö­köt. A megállapodás értelmé­ben a kuznyecki és á rosz- tovi térséghez tartozó szén­bányák, valamint az Észa­ki-sarkhoz közeli Komi Autonóm Köztársaság te­rületén található bányák ellenőrzését az orosz kor­mány hatáskörébe tették át. Hasonló jellegű egyezmény született a múlt héten a szovjet távol-keleti Vorku­ta térségének bányáiról. Ez­zel a szovjet szénbányászat 50 százaléka az Orosz Köztársaság ellenőrzése alá került. rrrr­Tíz nappal a látogatás előtt Az izraeli—magyur kapcsolat Tíz nap múlva Izraelbe érkezik Antall József ma­gyar miniszterelnök, aki gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat fog tapasz­talni a két ország között — írta a Jediót Ahronót című tel-avivi lap. Izrael és Magyarország között a ke­Külföldi események egy mondatban Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hétfőn délután rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A Tegnap a ratifikációs okmányok kicserélésével érvénybe lépett a Szovjetunió és Németország között a szovjet csapatok ideiglenes németországi tartózkodásáról, és tervszerűen megvalósítandóan kötött egyezmény. A Ká­roly walesi herceg és felesége, Diana hercegnő hétfőn Prágába érkezett négynapos látogatásra, melyre Havel csehszlovák elnök hívta meg a brit trónörököst és felesé­gét. A Kubában vasárnap szabadon engedték Elizardo Sanchez Santa Cruzt, az egyik legismertebb kubai el­lenzéki vezetőt. A Magyarország útja Európába Német­országon keresztül vezet — hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos németországi látogatásának első napján. Halálos áldozatok Horvátországban Barikádok Spíitben Horvátországban újabb halálos áldozatai vannak a zavargásoknak. Spíitben a hadsereg és a tüntető tö­meg összetűzésében hétfő délelőtt életét vesztette egy katona és egy polgári sze­mély. A tüntetők és a katonák között a horvát zászló hasz­nálata miatt robbant ki az összecsapás. A zavargások átterjedtek a város más részeire is, s a Splitbe ve­zető utakat lezárták. A hajnali órákban újabb po­kolgépes akciók voltak Ke­let-Szlavóniában, s rálőttek egy személyre, megsebesít­ve őt. Zágrábban délelőtt sajtó- értekezletet tartott Slavko Degoricija és Milan Brezak belügyi szóvivő. Elmondták, hogy a borovo-szelói har­cokban kilenc rendőrt agyonlőttek a felfegyverzett szerbek, három rendőr el­tűnt, s később szörnyen megcsonkított holttestüket Borovóból kiküldték egy autóval. A három áldozatot meg­kínozták, levágták az egyik rendőr karját, a má­siknak szétzúzták a fejét és kinyomták a szemeit, a harmadikat késsel össze­szabdalták. Slavko Degoricija azt hangsúlyozta, hogy a hely­beli szerbekkel korábban megegyezés jött létre a konzultációk során, de a 2 &ßMan helyzetet kiélezte a szerin­te szélsőséges szerbiai pártvezetők uszító nyilat­kozata a helyszínen. Franjo Tudjman horvát elnök rádión keresztül nyu­galomra szólította fel Split lakosságát. Kérte, azonnal hagyjanak fel a tüntetések­kel, és térjenek haza ott­honaikba. A hadsereg idő­közben — Tudjman közlé­se szerint — feloldotta Ki- jevo blokádját, és útban van már egy élelmiszerrel és más segéllyel megrakott konvoj. A rádió szerint dél­utánra normalizálódott a helyzet a horvát kikötővá­rosban. A Borba című lap azt áli- lította, hogy Tudjman egy vasárnapi sajtókonferen­cián még maga javasolta a tiltakozó demonstrációt a spliti haditengerészeti fő­parancsnokság előtt. Spíitben a Kijevo blo­kádja miatt tüntető tömeg elfoglalta a szövetségi had­sereg két páncélozott har­ci járművét, melyek a ha­ditengerészet épületét véd­ték. Ennek során robbant ki a lövöldözés, amelyben a Reuter jelentése szerint a jugoszláv hadsereg egy ka­tonája életét vesztette. Ű az első áldozata a véres belviszálynak a szövetségi hadsereg kötelékéből. A tüntetők barikádokat emeltek, hogy megakadá­lyozzák katonai erősítés bejutását a helyszínre. A Tan'jug jelentése szerint a tömeg mintegy harmincez­res volt, de szemtanúk félszázezerre teszik a tün­tetők létszámát. reskedelmi forgalom vo­lumene 1990-ben meghalad­ta az 50 millió dollárt. Ez háromszorosa a 4 évvel ez­előttinek — komentálta a lap, többek között tel-avivi magyar kereskedelmi for­rásokra hivatkozva. A Magyarországról szár­mazó izraeli import ta­valy megközelítette a 30 millió dollárt, míg az iz­raeli export a 22 milliót. De még érdekesebbek és ígéretesebbek az izraeliek által Magyarországon ki­vitelezett beruházási prog­ramok, amelyeket általá­ban helyi tényezőkkel együttesen hajtanak végre. Az alábbiak a legfonto­sabbak: A Bank Leumi helyi kö­zös bankja a Magyar Cre- ditbank-kal. — A Galii- coop nagy élelmiszergyár, amelyet Szarvason létesí­tettek a Corniche-Chen ha- derai céggel közösen. A gyártósorról, baromfiból ké­szült 42-féle termák fog legördülni, amelyek több­ségét a nyugati piacokra szánják. Az Eisnberg-cso- port, a tulajdonában lévő panamai vállalata révén beszállt a váci Masterfil- fonodába. A csoport jelenleg tár­gyalásokat folytat egy má­sik magyar érdekeltséggel sertésnevelő telep létreho­zásáról Magyarországon. Aharon Katz, izraeli üzlet embernek sikerült brit be ruházásokat szerveznie egy 9 emeletes irodaház épí tésére Budapest kereskedel­mi negyedében. Magyer—román „Nyitott égbolt" A román külügyminisz­térium hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy május 11-én Bukarestben állam­titkári szinten aláírják Ro­mánia és Magyarország „nyitott égbolt” szerződé­sét. A Rompres hírügynök­séghez eljuttatott közle­mény szerint aláírása után a szerződést a két ország alkotmányos előírásainak megfelelően előterjesztik jóváhagyásra. „Magyarország és Romá­nia kormánya a jószom­szédi kapcsolatok előmoz­dításának, a bizalom és a biztonság erősítésének szán­dékától indíttatva megál­lapodott egy kétoldalú »nyitott égbolt« szerződés kidolgozásában. A két fél osztja azt a meggyőződést, hogy a román—magyar egyezmény megkötése és si­keres alkalmazása a kétol­dalú kapcsolatokra gyako­rolt pozitív hatásán kívül — európai premierről lé­vén szó — olyan értékes tapasztalatot jelent majd. amely ösztönözni fogja a multilaterális »nyitott ég­bolt« szerződés kidolgozá­sára irányuló jelenlegi erő­feszítéseket” — hangsú­lyozza a román külügymi­nisztérium hétfőn közzétett közleménye. Roáope — robbanás előtt? Ismét sztrájkolnak a bul­gáriai Rodope vidékének szénbányászai. A BTA bolgár hírügy­nökség jelentése szerint hétfőn mintegy 3700 bá­nyász nem vette fel a mun­kát a Gorubszo bányaválla­latnál. Vannak közöttük olyanok, akik azzal fenye­getőznek, hogy gyermekei­ket is a föld alá viszik, s ott folytatják sztrájkjukat. A sztrájkolok héfőn nyi­latkozatot juttattak el a BTA hírügynökséghez, a miniszterelnökhöz és egyes minisztériumok vezetőihez. Ebben hangsúlyozták, hogy a bányászok hosszú évek alatt felhalmozódott prob­lémái már robbanásig éle­ződtek. Leszögezték, hogy mindaddig sztrájkolnak, amíg a kormány nem telje­síti valamennyi követelésü­ket. Ezek közé tartozik a Gorubszo bányavállalat ve­zetőségének azonnali levál­tása, a munkabérek növe­lése, a föld alatti műsza­kokban a 6 órás munkaidő bevezetése. Szigorúbb lesz jövőre a gépjármű-vezetői vizsga A közútijármű-vezetők képzése napjainkban több szempontból is megérett a korszerűsítésre, az újrasza­bályozásra. Közismert, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen romlott a közlekedésbiztonsági hely­zet, megnövekedett a sú­lyos kimenetelű balesetek száma, aminek okai többek között a nem megfelelően felkészült járművezetőkre is visszavezethetők. A gép­kocsivezető-képzés és -vizs­gáztatás jelenlegi jogi sza­bályozása azonban sem a szakmai színvonal emelésé­re, sem pedig a liberalizált képzési tevékenység társa­dalmilag elvárt szabályozá­sára nem ad elegendő le­hetőséget. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium ezért nemrégiben egy, a járművezető-képzés és -vizsgáztatás korszerűsí­tését célzó előterjesztést készített el, ami az eddigi rendszerrel szemben több alternatívát is kínál. A liberalizálódó gazdaság­ban a járművezető-képzés' az iskolarendszerű rend­szerből folyamatosan megy át vállalkozási formába. Ugyanakkor mind a ta­nulók, mind a képzők egy, a jelenleginél liberálisabb és demokratikusabb képzést igényelnek. A liberalizációs igény azonban a képzési színvonal csökkenése irányába is hat­hat, ezért a minisztériumi előterjesztés kiemelt figyel­met fordít ennek megaka­dályozására. A színvonal­csökkentést elsősorban a vizsga követelményszintjé­nek emelésével kívánják elérni, vagyis úgy, hogy a vizsgaanyag tartalmazza mindazt, amire a járműve­zetőnek az önálló és bizton­ságos közlekedéshez szüksé­ge van. A másik oldalról azonban elképzelhető, hogy a vezetési gyakorlatokon kívül, a többi tantárgynál lehetővé válik a fakultatív részvétel, vagyis az egyéni felkészülés. A gyakorlati vizsga várhatóan két rész­re oszlik majd, különválik a járműkezelési — rutin — vizsga és a forgalmi vizsga. Az oktatáí területén — a képzési szint javítása érde­kében — a piac szabályozá­sa is elkerülhetetlenné vált, amit elsősorban a tevékeny­ségi engedély bevezetésével, valamint a képzők munká­jának folyamatos értékelé­sével és annak nyilvános­ságra hozatalával kívánnak elérni. A szakoktatók és vizsgabiztosok emellett rendszeres továbbképzése­ken kell hogy számot adja­nak majd felkészültségük­ről. A tervezett változtatá­sok részletes megvitatása után az új képzési rend várhatóan 1992. január 1- jén lép hatályba. Gázf vár Galgahév'iz is Több település együtt A háztartásokban hasz­nálatos energiaforrások kö­zül még mindig a legol­csóbb a gáz. Ahol van, ott a településeik lakói a meg­mondhatói, évente mennyit takarítanak meg a családok. A megye számos települése foglalkozik a gondolattal, hogy bevezettesse és köny- nyítsen ezzel is a lakossá­gon, akikre bár az infra­struktúra megvalósítása el­ső látásra csak terheket ró. Galgahévízen is folya­matban vannak effajta tár­gyalások, tudtuk meg ár. Basa Antal polgármestertől. — A kérdésre, hogy le­gyen-e gáz Galgahévízen, a falu lakosságának 70 száza­léka mondott igent. Min­denki vállalná a 45 ezer forintos hozzájárulást is. Bízunk abban, hogy sike­rülni fog. Már tárgyalunk az OKGT-vel, s úgy tervez­zük, hogy Zsámbok felé kötnénk rá a nagyvezeték­re. A kiépítés költségeit mérsékelné, ha több telepü­lés összefogna, ezért fontos tudnunk, hogy mik a tervei például Túrának, Bagnak, Hévízgyörlknek és Boldog­nak meg Jászfényszarunak. Ha közösen kérjük és épít­tetjük a fővezetéket, akkor bizonyára könnyebben és gyorsabban valósul meg a gázprogram. —á— Szegény ördögök Erdélyből jöttek Estére mé r la katos Mi ez itt? Embervásár? Üjkori rabszolgapiac? — kér­dezheti magában, aki hétfőn vagy szerdán reggel a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal kapuján belép. A bolt­íves előtér macskaköveit valamikor szikrázó patkójú lo­vak koptatták, amint elegáns hintókkal, kocsikkal be­masíroztak a díszes belső udvarra. Most szegény ördö­gök álldogálnak az oszlopok között kérges kézzel, szo­morú tekintettel, nagyon csöndesen. A beszélgetés is csak akadozva indul, azután egyre szívesebben, egyre többet mondanak el magukról. Akik itt várakoznak, Er­délyből jöttek. Munkaválla­lási engedélyt szeretnének, mindegyikőjüknek van már itt munkahelye, igazo­lást is hoztak különböző Pest megyei munkáltatótól. — Miért jöttetek el? — kérdezem az egyik fiatal­embert. — Talán odahaza nincs munka? — De, elég könnyen el lehet helyezkedni. — Akkor talán nagyon rosszul fizetnek? — Nem. — Akkor mégis, miért itt kerestetek munkát? — Jobb itt. Nálunk az üzletekben nem kapni sem­mit, itt meg azért jól lehet vásárolni, divatosabban le­het öltözni, több a szóra­kozási lehetőség is — mondja. — Szerencsét pró­bálunk, esetleg családot is alapítunk, ittmaradhatunk. Nem veszíthetünk semmit, hiszen otthon is nincstele­nek vágyjunk. És persze vannak néhányan, akik in­nen is továbbállnak. Fran­ciaországban, Kanadában még befogadják a román állampolgárokat. — De ön nem szerencsét próbálni jött — fordulok egy idős bácsihoz —, hiszen már nem fiatal ember. — Én az uriokaöcsémet kísértem el ide, neki kelle­ne munkavállalási enge­dély. Én már két éve át­jöttem. F ELJELENT ETTÉK AZ IDEGENT — Nehéz volt megala­pozni itt az életüket? — Mi 89-ben szöktünk át, akkoriban még segítet­tek minket, mivel politikai menekültek voltunk. Ab­ban az időben inkább az volt a baj, hogy nehéz volt átkerülni a határon. Csalá­dommal egy hónapig dol­goztunk egy határ men­ti termelőszövetkezetben. Nem a pénzért, hanem azért, hogy kitapasztaljuk, mikor és hol lehet átlép­ni. Meg azért, hogy a hely­béliek megszokjanak min­ket. Hiszen a határ menti falvak lakossága feljelen­tett minden idegent, aki feltűnt a környéken: egy feldobott emberért 700 lejt fizetett a rendőrség a besú­gónak. Egy hónapig hall­gattuk az elfogott, meglőtt vagy megvert emberek or­dítását. Azután rászántam -magam, és egy éjszakán, sötétedés után feleségem­mel és két gyermekemmel átszöktem. — Én nem a pénz, és nem a csillogás miatt jöt­tem — mondja egy fiatal lány —, szüleim otthon ma­radtak, jól éltem volna ott­hon is, de úgy éreztem, ma­gyarként cáak az anyaor­szágban élhetek. Ö már könnyebb helyzet­ben van, hiszen nemsoká­ra meglesz a letelepedési engedélye. Már a személyi igazolványát várja. Elme­séli, tavaly áprilisban jött Zilahról, barátnőjével együtt. Egy héten belül kaptak munkát is, azóta Vácon dolgoznak szitany'o- móként, és nagyon elége­dettek velük. A két lányt bekísérjük az irodába, simán, gyorsan meghosszabbítják az enge­délyüket, elégedetten távoz­nak. Utánuk egy fiatal fér­fi kerül sorra, elmondja, ő kőműves, de a szakmun-

Next

/
Thumbnails
Contents