Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-06 / 104. szám

T. fiVFOT.VAM, 52. SZÁM 1991. MÁJUS 6., HÉTFŐ DA^SI xJcíiltm MEGJ ELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Reagálás egy riportra A gyógyuláshoz idő kell A tollforgató pontosan megérzi, mikor markol na­gyot, és mikor fog keveset. Ä nagy alatt érdekíeszítő, mozgalmas témákat értek, a kevés alatt langyos, érdek­telen erőlködést, melybe csak beleolvas az olvasó, és legyint: ezt ugyan minek írták. „A tanár is ember" című riportomról tudtam, hogy indulatokat fog kavarni, a nagyot markolás tudatával írtam. Ami végül is megle­pett, nem a tiltakozások, hanem az, hogy nem azok tiltakoztak, akiknek a ri­portot szántam. Egyetlen személy keresett meg — nem nagy hangon, csak halk szemrehányással —, pont az, akit nem volt szándékomban megbántani, Hernádi Lászlóné. Igaz, szó van, róla is a riportban, Tarján András igazgató őt nevezte meg felmondásánál? okául. De az az írásból is kitűnik — én legalábbis így éreztem —, Hernádiné nem közvetlen, hanem közvetett ok volt, és ez nagy különb­ség. — ön az írásában teljes mellszélességgel kiállt Tar­ján András mellett. Mintha önre is átragadt volna az az indulat, ami a Tarján há­zaspárt fűti. Ügy keverték bele a nevemet az önkor­mányzat és az igazgató közti csatározásba, hogy közben burkoltan elmarasz­taltak, a cikk emberi tisz­tességemet kérdőjelezte meg. Nagyjából azt a szemre­hányást kaptam Hernádi- nétól egy rövid telefonbe­szélgetés során, s a záró­mondata késztetett a sze­mélyes találkozásra: nem kellene engem is meghall­gasson? « A személyes beszélgetés­nek már az első öt perce igen tanulságos volt. Két napot töltöttem Tatárszent- györgyön, amikor a Tarján- anyagot gyűjtöttem, szám­talan emberrel elbeszélget­tem, de senki egy szót sem ejtett Hernádiné múltjá­ról, azonkívül, hogy párt­funkciót töltött be 1989-ig. — A párt'murtkási múlta­mat nincs miért szégyell­nem. Mint a művelődésért felelős titkár igyekeztem becsülettel, legjobb tudá­som szerint segíteni az in­tézmények munkáját. Egy dologról „elfelejtettek” szólni velem kapcsolatban az ön interjúalanyai, pedig már ez sok — a cikkben fel­tett — kérdésre választ adott volna. Nevezetesen arról, hogy én Tatárszent- györgyön születtem, és már az ükapám is ott élt. Ott jártam általános iskolába, s később oda kerültem vissza tanítani. Tizenegy évig dolgoztam a tatárszent- györgyi iskolában. Az ak­kori igazgató, Jóri József nyugdíjazásakor engem kértek fel elsőként az igaz­gatói posztra, de akkor már a járási pártbizottság mun­katársa voltam, s ott is igényt tartottak a munkám­ra. — Csupán Tarján úr vé­delmében mondom, ő önnel kapcsolatban mindössze annyit mondott, azért nyúj­totta be a felmondását, mert önt felkérték, és ön hajlik is rá, hogy megpályázza az igazgatói státust. — Hivatalosan engem senki nem kért fel, nem ke­resett meg. Valamikor a tél folyamán két úr járt nálunk Tatárszentgyörgyről, a fér­jemhez jöttek borászati ta­nácsért. Ök magánember­ként kérdezték, nem vol­na-e kedvem hazamenni is­kolaigazgatónak, ugyanis azt hallották, hogy Tarjá- nék Budapesten építkez­nek, és előbb-utóbb elköl­töznek a faluból. Nem taga­dom, jólesett, hogy a szent- györgyiek nem felejtettek el, s noha annak idején nem vállalhattam a felkínált tisztséget, ma is szívesen látnának a jelöltek között. — Ez adta a lökést, hogy érdeklődjön a polgármester asszonynál ? — Az sokkal később tör­tént. Időközben felkeresett két egykori kolléganőm. Tőlük tudtam meg, hogy Tarján András az iskola költségvetése miatt konflik­tusba került a képviselő- testülettel, és lemondott az igazgatói tisztségéről. Ezek után kerestem fel a polgár- mester asszonyt. Az időpon­tot azért tartom szükséges­nek kihangsúlyozni, mert ez világossá teszi: semmi közöm Tarján úr lemondá­sához. Egy megüresedő stá­tust mindenki megpályáz­hat, nekem mint tősgyöke­res tatárszentgyörgyinek miért ne volna szabad?! — ön szerint mi késztette Tarján urat a felmondásra? — Erről csak találgatni tudnék, azt meg nem óhaj­tok. Nem is volna szeren­csés, ha én mondanék véle­ményt Tarján kolléga lépé­séről. Annak viszont nem örülök, hogy önigazolásként az én nevemet is felhasz­nálta ebben az ügyben. — Végül is megpályázza az állást? — Még nem tudom. Két­ségtelen, hogy a szívem ha­zahúz. Én szerettem Tatár- szentgyörgyön tanítani, és szeretem a szülőfalumat. De a történtek megsebeztek, és a gyógyuláshoz idő kell. Matula Gy. Oszkár Kedvezményes kamatú hitelek Lehet igényelni Kézilabda Bronzérem Kakucsnak Az újlengyeli polgármes­teri hivatalból kaptuk a hírt i az önkormányzat lehe­tőséget kínál a lakosságnak megemelt törlesztőrészletű, kedvezményes kamatozású hitelek igényléséhez. Mint azt Klein Győző jegyzőtől megtudtuk, az igényeket 1991. május 15-ig kell eljut­tatni a polgármesteri hiva­talba. hozzácsatolva a kö­vetkező mellékleteket: — az igénylő OTP felé tett nyilatkozatának máso­latát, — a kölcsönszerződést vagy ann^k r>-Atát. DABASI HÍRLAP Varetű munkatárs: Matula Gy. Oszkár. O Munkatárs: Pachner Fdit. 6 Fogadónap minden hétfőn 14-tő! 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pí.: 311. ír. sz. 1116. Telefon: 138-23S3/283 — az utolsó záróegyenle­get, — az igénylő és vele kö­zös háztartásban élők nettó jövedelmének igazolását, — önadózó esetében az előző évre vonatkozó sze­mélyi jövedelemadó beval­lását (APEH-igazolás), — ha a közös háztartás­ban olyan személy él, aki közép- vagy felsőfokú okta­tási intézmény nappali ta­gozatán tanulmányokat foly­tat, iskolalátogatási igazo­lást, — munkanélkülieknél munkanélküli-segély igazo­lást (ennek hiányában két munkahely igazolását arról, hogy nem tudják alkalmaz­ni). Az önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy aki a kérelmet a fenti időpontig nem nyújtja be, azzal érdemben foglalkozni a jövőben anyagi erőforrá­sok hiánya miatt nem tud­nak. A benyújtott kérelmek elbírálása után az érintette­ket írásban értesítik a bi­zottság döntéséről. Szentendrén rendezték a serdülő fiúk kézilabdadön­tőjét, két csoportban nyolc csaptát részvételével, akik előbb a körzeti, majd a me­gyei területi selejtezőből kerültek a megyei döntőbe. A két csoport. A: Abony, Pilisvörösvár, Szokolya, Farmos. B: Kakucs, Gödöl­lő, Szentendre, Szígetszent- miklós. Az erős mezőnyben Gö­döllővel kerültek szembe a kakucsi fiúk, és 10-9-re ki­kaptak. A következő ellen­fél a szigetszentmiklósi csa­pat volt, ezeket viszont 20-8-ra legyőzték. A nagy gólarányú győzelemre nagy szükség volt, mert körbeve­rés esetén sokat számít a végső csoporthelyezéseknél. Következett a házigazda Szentendre csapata, akiket 15-12-re sikerült megverni. Körbeverés nem volt, és így második helyezettként a bronzéremért játszhattak a kakucsi fiúi? a pilisvörösvá- ri csapattal. A mérkőzés fo­lyamán végig vezettek, iz­galmas, színvonalas játékot produkáltak, megérdemel­Egészségesen akarnak élni Varázsvesszős emberek Manapság senki sem csodálkozik a repülőgép és a te­levízió létezésén, de azt is bolondnak tartanák, aki „nem hinne" a röntgenben, a lézerben vagy az ultrahangban. Mindezek nemrég még ugyanúgy az áltudományok ka­tegóriájába tartoztak, mint ma a telepátia, az ufók, a va­rázsvessző, a kézrátétellel való gyógyítás, és még hosz- szan lehetne sorolni. A megátalkodott hitetlen­ség egy idő után éppúgy ne­vetségessé válhat, mint a rajongó vakhit. Égely és Dús könyvéből, a „Titokza­tos erők tudományágból idézek erre egy példát: Alfréd Velpeau 1839-ben kijelentette: „A műtétek során lehe­tetlen kiküszöbölni a fáj­dalmat. Nem is érdemes ebben az irányban kutatni. A kés és a fájdalom két olyan szó, amely a sebé­szetben mindörökre össze­kapcsolódik. Meg kell szok­nunk ezt a gondolatot. Nincs mit tennünk.” Boszorkányok ? A gúnyolódok és hitet­len kedők mellett egyre töb­ben érdeklődnek a — ma még — megmagyarázhatat­lannak számító jelenségek iránt. Egészségesebben akarnak élni, fejleszteni akarják képességeiket ma­guk és mások hasznára. így van ez Dabason is. A radioesztéziás országos szövetség vezetőjének — Pólyák György Lászlónak — előadására olyan sokan gyűltek össze, hpgy nem is jutott mindenkinek ülő­hely. A radioesztézia szó sze­rint hatásérzékelést jelent, a vízkeresők, varázsvesszős emberek tudománya. Áb­rázolásával már a barlang­rajzokon és az óegyiptomi falfestményeken is találko­zunk. A Biblia szerint a vízkeresőnek ártatlan gyer­meknek kell lennie, de az Űr parancsára Mózes is ké­pes volt vizet fakasztani a kősziklából. A bibliai vo­natkozások ellenére később mégis üldözték, Luther egyenesen boszorkányoknak titulálta a varázsvesszősö­ket. Régen friss faággal, ma fémből készült rugókkal, Y alakú faág-imitációkkal, sziderikus ingával, vagy „egyszerű” bőrérzékeléssel állapítják meg erre érzé­keny emberek, hol talál­ható víz, olaj, érc, vagy gáz a talajban, Írói húzó­dik az egészségre káros in­gerzóna. (Úri Geller olaj­ten nyerték 11-10-re a ka- kucsiak. A bronzérmet vé­gül is ők vitték haza. A döntő végeredménye. 1. Abony, 2. Gödöllő, 3. Ka- kucs, 4. Pilisvörösvár. A kalkucsi csapatban a következők játszottak; Szántai István, Liszkai Zol­tán, Miták József, Boldi­zsár Sándor, Hefler Leven­te, Vetési Gyula, Szailer Balázs, Surman László, Be- liczki István, Jászai Gábor, Faragó Tamás. (A teljesség kedvéért a tartalékjátéko­sokat is felsoroljuk). Külön elismerés illeti a csapat edzőjét, Prohászka Csaba sporttanárt, aki ki­váló pedagógiai módszerei­vel remek kis csapatot ko­vácsolt össze a 13-14 éves fiúkból. A jó nevelői mun­ka bizonyítéka az is, hogy a csapattól Boldizsár Sán­dor és Liszkai Zoltán a Bp. Honvédben, Mitálc József pedig az MTK-VM-ben folytatja a sportolást. A többiek viszont a Dabas SE kézilabdacsapatának bizto­sítják az utánpótlást. Tunner Pál kereső tudományával gaz­dagodott meg!) Olaszországban végezték az első, tudományosnak el­ismert radioesztéziás vizsgá­latot 1931-ben. Azóta na­gyon sok országban vált el­fogadott kutatói módszerré. Lengyelországban, az Egye­sült Államokban, a Szovjet­unióban, Ausztriában nem tekintik őrültnek azt, aki költözés előtt „felméreti” a lakását, nehogy véletlenül rossz helyre kerüljön az ágya. Annak idején „Porosz- országban egyetlen paraszt sem épített istállót, míg ki nem kérte a legközelebbi varázsvesszős ember véle­ményét” — írja Nemere László a Titkok könyvé­ben. Magyarországon két do­logról van szó alapvetően: az egyik a földsugárzás lé­tezésének tudományos bi­zonyítása, a másik a kimu­tatására alkalmas emberek „rehabilitálása”. Másutt elfogadott Annak ellenére, hogy az előadás hallgatóinak jelen­tős része korábban is fog­lalkozott e témával, mégis érthetetlennek tűnt szá­mukra néhány megállapí­tás — például a világ mű­ködésének újonnan kidol­gozott alaptörvényei —, eh­hez jobban el kell mélyed- ni a legújabb kori fiziká­ban. Az orvosi, építészeti és állattenyésztési radioeszté­zia már ismerősebben hangzott. Jó néhány éve, Sára János tájvédelmi körzeti felügye­lő működésének idején, nagy forgalmat bonyolított az ócsai tájház. Akkor még a távolsági busz is sűrűb­ben közlekedett, hétvége­ken, nyaranta sok látogató fordult meg itt. Emlékszem, még kerékpárt is lehetett kölcsönözni a tájvédelmi körzet bejárására. Nem lehet tudni ma már, hogy előbb az érdeklődés csökkent, vagy a tájház volt egyre többször zárva. Most azonban, hogy beköszöntött a kemény piacgazdaság, is­mét felfedezzük értékein­ket, ki szeretnénk aknázni a bennük rejlő lehetősége­ket. . Földiné Hajdú Anna, a szabadidőközpont vezetője a tulajdonviszonyok tisztá­zása és az üzemeltetés mód­jának megbeszélése végett ült össze a napokban az il­letékes természetvédelmi Erősödni látszik a Ke­reszténydemokrata Néppárt Dabason, egyre többet hal­latnak magukról. Legköze­lebb május 9-én, csütörtö­kön tartanak összejövetelt a Biksza utcai művelődési házban délután 18 órai kez­dettel. Az előadók között olyan neves személyek lesz­nek, mint dr. Ugrin Emese, a KDNP országgyűlési kép­viselője és István G. Ko- vách, az Amerikai Magya­rok Országos Szövetsége Magyarországi Képviselet vezetője. Mint tudjuk, az ingersá- vokban, főleg az ingersá- vok kereszteződési pont­jain nem ajánlatos hosz- s.zabb ideig tartózkodni, mivel fejfájást, bágyadtsá- got, később komolyabb megbetegedéseket okozhat. Több országban is megfi­gyelték, hogy az utak in- gersávok keresztezte szaka­szain nagyon sok baleset fordul elő. A magyar ra­dioesztéziás szövetség tavaly tavasszal javasolta az ENSZ-nek, hogy kezdemé­nyezze e veszélyes útsza­kaszok felmérését és jelö­lését. A macska szereti A radioesztéziás erőterek minden élő szervezetre hat­nak. Kísérletekkel bizonyí­tották, hogy a teheneknek elapad a teje, a paprika fe­leakkorára nő, mint egyéb­ként — de nem minden állat és növény reagál ne­gatívan. A macska, liba, méh, a növények közül pl. a a zab kifejezetten ingersáv- kedvelő. Ügy tűnik — s külföldi tapasztalatok is igazolják —, hogy varázs­vesszős felmérés alapján sokkal hatékonyabban le­het gazdálkodni. A radioesztéták az emberi erőteret is képesek mérni. Kimutatják, ha egy meg­betegedni készülő szerv kö­rül „kilyukad” az aura — s mint tudjuk, a betegség ki­fejlődése előtt eredménye­sebb a gyógyítás. Az előadás végén meg­tudtuk : amennyiben leg­alább 30 jelentkező akad, megalakulhat a helyi szö­vetség, melynek keretében a tagok elsajátíthatják a radioesztézia elméletét és kifejleszthetik szunnyadó képességeiket. Pachner Edit felügyelőség képviselőivel. Több variációt is felsorolt — például: 50—50 százalék­ban osztozzanak a költsé­geken és részesüljenek a haszonból —, de a vendé­gek ragaszkodnak hozzá, hogy a szabadidőközpont továbbra is csak bérlőként üzemeltesse a tájházat — és természetesen bérleti dí­jat fizessen. Ezentúl is ők akarnak dönteni a tájház­ban kapható kiadványok­ról, a nyitva tartásról, kar­bantartásról — amire egyébként már rá is szorul az épület. Végül egy elvi bérleti díjban állapodtak meg — hiszen mindkét fél tudja, hogy a ház fenntartása, mű­ködtetése nem lehet nyere­séges, legalábbis egyelőre. Az Ócsára kirándulók számára — ha önzőén hangzik is — egy a fontos: ne zárt kapu fogadja őket! er—ed A program meglehetősen gazdag, íme néhány cím, il­letve téma: A keresztény­ség és a privatizáció, Rend­szerváltás Magyarországon, Mi is az a piacgazdaság, A KDNP parlamenti mun­kája, Az önkormányzat sze­repe a helyi életben, Ma­gyarország Amerikából nézve. Gyenesey György, a KDNP helyi elnöke lapun­kat is felkérte közvetítő­nek: a nyilvános rendez­vényre minden érdeklődőt szívesen elvárnak. Az ócsai tájház A KDNP közli Várják az érdeklődőket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents