Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-06 / 104. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1991. MÄJUS 6., HÉTFŐ Iliért rögtön a bizottság? Az önkormányzati testü­let legutóbbi ülésén terí­tékre került az 1990. évi pénzmaradvány felosztásá­nak előterjesztése. Volta­képpen a másfél órás érve­lés és hangos gondolkodás sem hozott döntést. Ennek ellenére néhány mozzanat miatt, érdemes az elhang­zottakat felidézni. Bíró Sándor pénzügyi vezető szóbeli kiegészítőjét követően Farkas Márta el­mondotta, a pénzügyi el­lenőrző bizottság még a múlt évben felkereste az intézményeket, s takarékos gazdálkodásra biztatták őket. Mondván: ne költsék el pánikszerűen a rendel­kezésükre álló összeget, mint azt a korábbiakban tették. A kérést meg is szívlelték. Ezért a bizottság támogatja a pénzmaradvá­nyok visszautalását az in­tézményeknek. Dr. Csáky András arra volt kíváncsi, tervezték-e, mennyi lesz az idei pénz- maradvány. A pénzügyi ve­zető válaszában megjegyez­te, efféle terv nem készült. Annál is inkább, mert any- nyi tényező befolyásolja ennek nagyságát — bevéte­lek, kiadások alakulása. És azt megmondani, hogy a leendő árintézkedések mi­ként érintik az év végi pénzmaradványt, napjaink­ban aligha lehet előre je­lezni. Csáky doktor dr. Kónya Mihállyal egyetértve kérte, hogy a későbbiekben az elő­terjesztések legyenek sza­batosak, a képviselők szá­mára érthetően megfogal­mazottak. Mert így nehéz nyugodt lelki ismerettel ha­tározni. Dr. Horváth Ágnes is azt nehezményezte, hogy többnyire csak számokat látni az előterjesztésben — fogalmuk sincs, hogy miről van szó —, megkönnyítené számukra a tájékozódást és döntést, ha konkrétumokat fogalmaznának meg. Farkas Márta azt a har­minchétezer forintot for­szírozta, amelyet villany­áram ideiglenes bevezeté­sére kell előteremteni egy Csengeriben levő telekre, mivel a tulajdonos az épít­Régi gazdák mondása volt, amikor asztalhoz ült a család, így biztatták evés­re a famíliát: „E gyetek, fiaim, szépek a vetések!” Vajon milyen képet mutat mostanában az abonyi ha­tár egyik szeglete? Erre kerestünk feleletet a Ság- vári Termelőszövetkezet­ben. Az elnök és a főmezőgaz­dász arról beszélt, hogy a gabonák fejlődése két hét­tel elmaradt az ilyenkor szokásoshoz képest. A hi­deg, változékony tavaszi időjárás nem kedvezett az ősszel elvetett növények­nek. A tavasziakkal is ba­jok. vannak. A répa pél­dául egyenetlenül kel. A napraforgó kezd kibújni a talajból. A bérművelésbe, illetve háztájiba kiadott hetven hektár mák kapálá­sát megkezdik a napokban. A lucerna első kaszálása kezésre az engedélyt meg­kapta. Ez az ügy 1984-ben kezdődött el. Ki volt az, aki az engedélyt kiadta? A képviselőnő nem titkolta bosszúságát. Leszögezte, jó lenne, ha mindenki — aki aláír valamit — érezné a felelősségét. Dr. Kovács Erzsébet jegy­ző kijelentette, a család az engedéllyel elkezdte az épí­tést, mert bízott a hatóság ígéretében. Ezért őt kár nem érheti. Dr. Kispéteri Zsolt hang­súlyozta, ne felejtsék el, hogy a mulasztás a hivatal­ban történt. Nyomatékosan kérte, hogy Tóth Béla ellen — aki az engedélyt aláírta — folytassanak le fegyelmi eljárást. S a kártérítés mód­ját is találják meg. A családsegítő központ épületének külső homlok­zatfelújítása kapcsán a műszaki ellenőr az általa szükségesnek ítélt pótmun­kákat megrendelte. (Az építési naplóba írt bejegy­zéssel.) A pótszámla kifize­tésére előirányzott százhat- vankétezer forintot dr. Csá­ky András nem értette. Miért ez az összeg, hogy a kivitelező a munkát tisz­tességesen elvégezze? Kü­lönben is, a rrjűszaki ellen­őrnek az a feladata, hogy a leendő épület a terv szerint készüljön el. Az értetlensé­get és bosszankodást csak fokozta, hogy az apparátus­ból nem volt jelen olyan, aki választ tudott volna ad­ni, a családsegítő udvará­ban lévő szolgálati lakást ki használja. Károly Tamás azt tette szóvá, mintha az Opál megszorult volna, és fel­ajánlott egy csereüzletet az önkormányzatnak. Esze­rint lemond a száznyolc­vanötezer bonyolítási díj­ról, ha helyette a város ki­fizeti a bevásárlóközpont külső közművesítését, kö­rülbelül ötszáztizennyolc- ezer forintot. Azt többen csodálkozva fogadták, mi­ként lehet, hogy a műszaki átadás során a tűzi vízve­zetéket át kellett alakítani. Dr. Horváth Ágnes java­solta, a pénzügyi csoport készítsen egy új előterjesz­is esedékes, várják a jószá­gok a zöldtakarmányt. A gazdálkodás körülmé­nyei nem valami rózsásak. Rendkívül nagy a rágcsá­lók kártétele. Több százezer forintot kell fordítani az ellenük való védekezésre. A hatalmas - hörcsöginvázió már a községbeli" kerteket is elérte. A répabarkók el­len is küzdeni kell. A nö­vényvédelem folyamatosan megy. A kukoricát május elsején is vetették, és'ha­todikára tervezték a mun­ka befejezését. Félő, hogy az idén is gondot okoz a csapadék- hiány. A talajnak csupán a felső, 20—25, centis rétegé­ben elegendő a nedvesség. tést, ami érthető. Nézzenek utána a dolgoknak, legyen pontos magyarázat, mit, miért kell fizetni. Kérte, hogy az illetékesek is jelen­jenek meg az ülésen. Bíró Sándor azt tanácsol­ta, a pénzügyi ellenőrző, valamint a városfejlesztési bizottság tételesen vizsgál­ja felül, hogy az előterjesz­tés számszakilag egyezik-e. Dr. Kispéter Zsolt nem rejtette véka alá, hogy kez­di elveszíteni a nyugalmát. Mert most derülnek ki az egyes tételeknél, kell fizetni vagy sem. Amikor egy-egy számla beérkezik, akkor lenne fontos utánajárni. Az apparátus dolga, hogy mér­legelje, mi az, aminek a ki­fizetése jogos. Nem pedig az, ha van egy probléma, azt rögtön valamelyik bi­zottság vizsgálja ki. Ter­mészetesen amennyiben a hivatal nem tud dönteni, a bizottságok segítenek. Végül is a testület úgy határozott, hogy a vitás kérdéseket figyelembe vé­ve, új előterjesztést készít­sen a pénzügyi csoport. S a következő ülésen az illeté­kesek részvételével tár­gyalják ismét a témát. F. F. Fáklyás-gyertyás felvonulás Gyújts fényt... A Vöröskereszt világnap­ján — május 8-án — fák- lyás-gyertyás felvonulás lesz Cegléden, melyet a Ma­gyar Vöröskereszt városi vezetősége szervez. Ezzel csatlakoznak a „Fénylánc­cal a világ körül” elnevezé­sű nemzetközi akcióhoz. A felvonulásra várnak min­denkit, aki együtt érez a há­borúk áldozataival és sík- raszáll a békéért. Külön is meghívják azokat, kiknek hozzátartozói emberellenes cselekedetek áldozataivá váltak. Ezen a napon az egész világon kigyulladnak az emlékezés fényei — így lesz Cegléden is. Nagy szükség lenne az ara­nyat érő májusi esőkre. A gyomirtást, fejtrágyázást rendben elvégezték. Mind­ez sok költséggel járt, a remélt bevétel még távoli és meglehetősen bizonyta­lan. A tejet átveszi a Cegléd- tej, bár a második negyed­évtől bizonyos mennyiségi korlátozást vezettek be. Fi­zetési kötelezettségüknek eddig mindig eleget tettek. A nagy súlyú sertések ér­tékesítése Abonyban sem megy jobban, mint máshol. Ezek felvásárlási ára 55 fo­rintra csökkent. Az átadás­ra szánt hízók közül ötből három túlsúlyos.. A sertés­telepen nyolcszáz, a háztá­Tisdni kéne, mit hoz a jö¥ő Hörcsögök a határban Ilyen az én óvodám Ábrázolás foglalkozás keretében a Városalapítók szobor mögötti pihenőpadon sora­kozva rajzolták le Eötvös téri óvodájuk épületét a nagycsoportosok a verőfényes ta­vaszi napsütésben (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Átmenti a múltat a jövőnek Régimódi arzenál Még a télen történt, hogy a havazások idején az egyik tízemeletes lakóépü­let lépcsőházában különös lábtörlőt tapodtak a beté­rők. Egy kiérdemesült öreg perzsaszőnyeg hevert a padlaton porig alázva. Mint kiderült, egy fiatal pár örökölte idős rokonaitól, s feleslegesnek tartván, jobb híján a lépcsőházba mene­kítették, mondván, még jó lehet valamire. Nem sokáig volt ott. Va­laki felfedezte, hogy leg­alább százesztendős, növé­nyi festékkel festett, kéz­zel szőtt, eredeti keleti mo­tívumokat mutató példány, amely még kopottan is többre érdemes méltatlan sorsánál. Beszélt a házmes­terrel, igazi lábtörlőket vá­sárolt cserébe, és boldogan vitte pucerájba véletlen ad­ta kincsét. Azóta egy jó íz­léssel berendezett lakás, .megbecsült darabja. A tárgyaknak több éle­tük is lehet. A múzeumok bizonyítják, hogy a földben rejtező régészeti anyag mi­lyen becses az utókornak. Vannak persze egyszerűbb példáink is, mint az előbb idézett, midőn az egyik em­ber — tudatlansága miatt — nem ismer fel valamely értéket, amelyet más nagy becsben tartana. Kogler Attila a régi hol­mik szerelmese. Nemhiába ji gazdák óljaiban ezer szerződött állat vár átvé­telre. A kiváló genetikai értékű Kahyb tenyészállo- mányt szerény mértékben csökkentették, 380 darabra apasztva az anyakocák szá­mát. Ezzel viszont szeret­nék átvészelni ezt a nehéz időszakot. A szarvasmar­hát, miként a sertést is, a szolnoki húsiparnak adják el. Ott is igyekeznek a fi­zetési határidőket betarta­ni. A gazdaságnak eddig még szerencséje volt, a vál­tókat is sikerült készpénzre váltani. A szövetkezetbeliek vár­ják az új töx-vényeket. Azok szellemében kívánják foly­tatni tevékenységüket. A kárpótlási, a szövetkezeti, az új földtörvény egyaránt érinti őket. Szeretné már tudni a tagság és a vezető­ség, hogy mit hoz a jövő számukra. T. T. dolgozott tizennégy évig múzeumi restaurátorként, pontosan tudja, mit jelent a múltat átmenteni a mába és a jövőbe. Mindig meg­dobogtatja a szívét, ha va­lami szép régi tárgyat lát. Anyaga, formája, míves ki­dolgozása, kora alapján éb­red fel érdeklődése. Így tett szert egy kardokból, tőrök­ből, szuronyokból álló ma­gángyűjteményre, amelyet más hadifelszerelésekkel gyarapít. Nyáron lesz egy éve, hogy a Bocskai utcában megnyi­totta a régiségek kicsi bolt­ját. A betérő bámészkodó a polcokon zöld fejfedők sorát szemlélheti, melyek közül kiválik egy század eleji tűzoltódíszsisak. Lóg ott régi katonaköpeny, ar­rébb egy zubbony, rajta né­hai tulajdonosa kitünteté­sei. — Hogyan lehet még ilyesmire találni? — Sokan félelmükben el­tüzeltek minden múltról árulkodó emléket. Akikben a félsznél nagyobb volt a ragaszkodás, azok naftáim­ba tették az egyenruhát, gondosan őrizték, mint éle­tük egy emlékezetes sza­kaszához fűződő emléket. — A fegyverféléket me­lyik korból gyűjti? — Általában az első és a második világháború ide­jéből. Ennek praktikus okai vannak. Nyilván szíveseb­ben tennék szert kőbaltára vagy középkori alabárdra, de ezekhez lehetetlen hoz­zájutni. Ami kevés több évszázados fegyver még van, az részben megfizet­hetetlen, részben ügyes ha­misítvány. A boltban körülnézve porcelánfigurák, kávés- és teáskészletek, rézből készült darálók, lombikos kávéfő­zők, petróleumlámpák kí­nálják magukat. Virágzó fák virítanak egy festmé­nyen, melyet a ceglédi Lu­kácsi János festett. A hát­CEGLÉDX HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 6 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. @ Munka­társi Rozgonyi István. <9 Postacím: Cegléd, Pf. 13. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. © Telex: 22­S3S3. © Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703. térben vörös selyemzászló hímzett felirattal: „Hűség a néphez, hűség a párthoz 1919—1957 KISZ”. — Bútorokkal is foglal­kozik? — Sajnos többnyire stelá- zsikat kínálnak eladásra meg behemót tálalókat, amiket a kutya sem vesz meg. Olyan kisebb bútorok kellenének, amelyek a mai lakásokban is elférnek. — Könnyű szívvel túlad a portékáján? — Nem tagadom, van, amitől nehezen válók meg, de első a megélhetés. Így sem elégedhetek meg azzal, hogy csak az üzletben vá­rom a vevőket. Nekem kell elébük menni. — Meddig és hová? — Társammal, Vida Bá­linttal a vásárokat járjuk. Most, amikor betoppant, éppen az utánfutót pakol­tuk meg, mert kora hajnal­ban indulunk Pécsre. Ott a nemzetközi sokadalomban jobban számíthatunk ve­vőkre. TamasJ Tamás Május 8-án, szerdán dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az l-es szobájában a 9-es választó- körzet polgárai részére dr. Csapó István képviselő tart fogadóórát. A városi Vöröskereszt Cegléden, a Pesti út 7. szám alatt május 7-én 9-től 16 óráig kedvezményes vásárt rendez francia és holland fogkrémekből. A helyőrségi klub eme­leti nagytermében május G-án és 7-én délelőtt 9 órá­tól import ruhák kilós vá­sárát rendezik meg, ame­lyen bárki vásárolhat.

Next

/
Thumbnails
Contents