Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
Megváltozott a biztonság fogalma Mi lesz a menekültekkel? iztferjú dr. Bleák Péter ezredessel Földindulásszerű változások mennek végbe Kelet-Európábán, de a földgolyó egyéb részein is, így elsősorban Ázsiában. Ezek egyik megnyilvánulása nagy embercsoportok tömeges elvándorlása szülőhelyükről. Magyarországot, az ország biztonságát is fenyegeti ez a migráció. Erről, a menekültproblémáról beszélgettünk dr. Deák Péter ezredessel, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja ügyvezető igazgatójával. Amerika felfedezésének évfordulóján Világpremier az Operaházban Q Arra kérem önt, hogy szóljon röviden a biztonság- politika fogalmáról. Részben azért, mert a menekültkérdés ezzel szorosan ösz- szefügg, részben pedig azért, mert ez a fogalom nem eléggé ismert a közvélemény előtt. — Viszonylag új keletű dologról van szó. Korábban a biztonságot kizárólag katonai fogalomként értelmeztük, hiszen a kétpólusú világ gondolkodásának középpontjában a katonai problémák állottak, továbbá azért, mert korábban vitathatatlan felfogás volt, hogy Magyarország biztonságát a Varsói Szerződés garantálja. Ma ott tartunk, hogy miután a vélt vagy valóságos garanciák megszűntek, részint nem tudjuk eldönteni, hogy mi vagy ki fenyeget bennünket, továbbá, hogy a lehetséges fenyegetések ellen mi módon védekezzünk. Mégis szükséges, hogy mai biztonságpolitika-fogalmunk néhány mozzanatát körvonalazzuk. Ezek: 1. A biztonságot elsősorban nem katonai értelemben fogjuk fel, ezért Magyarország biztonságát nem kato- ni eszközökkel kívánatos védelmezni. 2. A védelemre valamilyen tömbön kívüli formát kell találni. 3. Feltétlenül szükségünk van nemzetközi garanciákra is. 4. Valóban védelmi jellegű politikában kell gondolkodnunk. • Úgy tudom, épp a biztonságpolitika bizonytalanságai ösztönöztek néhány szakembert, hogy létrehozzák a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központját, amelynek ön az ügyvezető igazgatója, és amely a közelmúltban eszmecserét szervezett, ahol széles körű szakértői vitában foglalkoztak a menekültkérdéssel, a migrációs problémákkal. — Ezen a konferencián elhangzottak olyan vélemények amelyek szerint a Magyarországot fenyegető migrációs hullámmal szemben katonai eszközöket kell alkalmazni. Ezt hallva mi megdöbbentünk, mert nekünk egész más a véleményünk. Megriadtunk akkor is, amikor az a javaslat hangzott el, hogy a határőrségnek kellene ezt a hullámot visszavernie. A tanácskozás tapasztalatai alapján felvettük a kapcsolatot az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosságával, szerveztünk egy nem hivatalos konzultációt, amelyre meghívtuk a menekültüggyel kapcsolatos összes társadalmi, állami és politikai szervezetet. Tizenhét pártot és szervezetet sikerült összehozni a Vöröskereszttől a Belügyministérium menekültügyi hivataláig. Ezen a rendezvényen, teljesen világossá vált, hogy a menekültügyben a különféle szervezetek részéről azonos megítélésre van szükség, mert ha valami, hát ez valóban biztonsági kérdés. Éspedig nem is elsősorban országunk területi sérthetetlenségét, netán katonai biztonságát fenyegető, hanem elsősorban működőképességet érintő kérdés. Kiderült, hogy egyelőre nincsenek koncepciók, hiányoznak azok a politikai döntések, amelyek egy menekültáradat „kezeléséhez” szükségesek. • Mire gondol konkrétan? — Például arra, hogy dönteni kell: európai módon kívánjuk-e a menekültügyet rendezni, tehát vállaljuk-e annak következményeit, hogy aláírtuk a különböző menekültügyi egyezményeket, vagy inkább az ország úgynevezett biztonsága kap elsőbbséget. Ez jellegzetesen magyar probléma. Nézzük Ausztria esetét. A szomszédos ország sok esztendőn át „jószolgálati feladatokat” teljesített menekültügyben. Ezért ma könnyedén megteheti, hogy ha menekülthullám fenyegeti, katonai csoportokat rendel ki védelmi célból határaira. Megteheti azt is, hogy következmények nélkül vízumkényszert vezet be. Más nyugati országoknak módjukban áll, hogy bizottsági vizsgálatokkkal akadályozzák vagy korlátozzák a migrációt, esetleg egyéb adminisztratív intézkedéseket hozzanak. Magyarország mindezen eszközökhöz nem folyamodhat ilyen módon, ha el akar jutni Európába. Ezért igen megfontolt politikai döntésekre van szükség. El kell például dönteni, hogy járunk el a politikai menekültek, a faji megkülönböztetés elől emigráltak, a gazdasági menekültek esetében. Roppant jelentőségű kérdés, hogyan tegyünk különbséget magyar és nem magyar nemzetiségű emigránsok között. Nagy kérdés, hogy a migráció milyen módon terheli Magyarország — különösképp a határvidék — mindennapi életét. Itt a menekültek ellátásától kezdve az általuk előidézett munkaerőpiaci problémáig millió kérdés merül fel. Ezek közül csak egyet említek: állandó feszültség jöhet létre a határövezetben, ami nem csupán a lakosságra és a menekültekre terjedne ki, hanem a szomszédos országok határőrző szerveire is. Esetleg állandósítaná a határőrkonfliktusokat, fegyveres összecsapásokat. Mindezen gondok ellenére — épp, mert Európába kívánunk eljutni — nem folyamodhatunk menekültügyben merev, elzárkózó politikához. Ily módon ugyanis a migrációs kérdésekben az összeurópai gondokat növelnénk. Ugyanis megnyílna egy ellenőrizhetetlen „fekete folyosó" Nyu- gat-Európa felé, gondoljunk csak az albánok olaszországi inváziójára. Ezért mi a legnagyobb nyitottságot javasoljuk, de ez a nyitottság európai segítség nélkül elképzelhetetlen. Olyan nemzetközi erőforrások bekapcsolására van szükség, amelyek védenék az országot, és képessé tennék arra, hogy egy nem magyar, hanem világproblémát kollektív eszközökkel oldjon meg. • Mégis felvetődik a kérdés: milyen „szűrési’* lehetőségek vannak? — Itt bizony ma még elég sok a bizonytalanság. A határőrség például — hangsúlyozom: kényszerből — vezetett már be bizonyos rendszabályokat, amelyek nem alkotmányosak. Ez egy szubjektív szűréshez vezetett. Mondok példát a szubjektivitás veszélyeire. Kézenfekvő lenne, hogy a magyar nemzetiségűek előnyt élveznének a bevándorlásban. Csakhogy sokan, akik magyarnak vallják magukat, nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy tényleg azok. Hogyan tegyünk ilyen körülmények között igazságot? Ki lehet biztos, hogy nem épp egy ténylegesen magyart utasít-e el, s helyette egy n.em magyart fogad be felszínes megítélés alapján? Tisztázandó kérdés az is, hogy mi legyen a honvédség szerepe? A mi véleményünk az, hogy ez a testület ne mint fegyveres erő, hanem mint egy alkalmas szervezet vegyen részt a menekültügy rendezésében. Megfelelő infrastruktúrája van: egészségügyi hálózata, mozgókonyhája, épületei, ezért szükség esetén hatékonyan részt tudna venni a menekültek ellátásában, és a szállításban. A Magyar Állami Operaházat továbbra is az államnak kell fenntartania — jelentette ki Ütő Endre igazgató. Hozzáfűzte azonban, hogy a dalszínház színvonalas működéséhez nélkülözhetetlen a mecenatúra. Az 1991 92-es évad műsortervét ismertető tájékoztatón elhangzott: két opera és két balett premierjét tervezik, emellett két művet újítanak fel, s négyet láthat a közönség új betanulásban. Jóllehet, a bérletek számán és rendszerén a nehéz gazdasági körülmények ellenére sem kellett változtatniuk, ám a helyárakat az Operaházban — az elegánsabb helyeken — 100 százalékkal, az Erkel Színházban — átlagosan — 40 százalékkal emelték. Az Operaház 108. évadjának nyitó _ előadása Erkel Bánk bánja lesz, szeptember 26-án. Az Erkel Színházban szeptember 20-án Erkel Hunyadi László című operájával kezdődik az évad. A dalszínház mutatja be Rossini Mózesét, Herényi Miklós Gábor rendezésében. Az olasz nyelvű előadás karmestere Lam- berto Gardelli, Medveczky Ádám és Cser Miklós. Balett-ősbemutató lesz az Anna Karenina. Zenéjét Csajkovszkij művéből Jármai Gyula állította össze, koreográfusa Pártay Lilla. Cristoforo a címe annak a balettnek, amelynek budapesti bemutatója egyben világpremier. Amerika felfedezésének 500. évfordulójára készült mű zeneszerzője Szakcsi Lakatos Béla, koreográfusa Robert North és Keveházi Gábor, rendezője Herényi Miklós Gábor. Az Erkelben mutatják be Offenbach Orfeusz az alvilágban című operáját. Rendezője Nagy Viktor, karmestere Török Géza és Dala Péter. Ugyancsak az Erkel újdonsága lesz Humperdinck Jancsi és Juliska című meseoperája, Fehér András rendezésében. A felújítás karmestere Medveczky Ádám és Nagy Ferenc. Ugyancsak felújítás — de már a dalszínházé — Alban Berg Wozzeck című műve. Rendező Nagy Viktor, karnagyok: Palló Imre, Kovács János, Török Géza. A tájékoztatón Ütő EndMegszokott hatalmas, hófehér zsebkendőjével lépett a színpadra, s a Don Giovanni, a Lammermoori Lucia és A trubadúr részleteivel örvendeztette meg híveit Luciano Pavarotti. A világhírű tenorista Reggio nell’Emiliában adott jubileumi koncertet — azon a színpadon, ahol harminc évvel ezelőtt operaénekesi pályáját elkezdte. Hivatalosan 1961. április 29-én, Puccini Bohéméletében indult karrierje. Négy évvel később, Herbert von re hangsúlyozta: a műsorterven nem kívánnak változtatni, ám az előadók változhatnak. Ugyanis az Operaház kiemelkedő tehetségű magánénekesei ezentúl is eleget tehetnek külföldi meghívásoknak, miután a meghívó ország gázsiját itthon nem kaphatják meg — vélte az igazgató. Hozzáfűzte: a vendég- szerepléssel is a magyar opera hírét öregbítik a világban. Örömmel újságolta, hogy újjászerveződött az Operabarátok Egyesülete, s ennek alapítványi számláján levő összeg jelentős: az Operaház évi bevételének — ami 60 millió forint körüli — 15 százaléka. Karajan védőszárnyai alatt, egy csapásra meghódította a milánói Scala híresen igényes közönségét is. Legnagyobb szerepálmát, Verdi Othellójának címszerepét 55 évesen, április elején énekelte először Chicagóban. Az elmúlt harminc év alatt Pavarotti lemezei több mint tízmillió példányban keltek el. Az énekes fellépett már a világ valamennyi fontosabb színpadán, s büszkén meséli, hogy hallgatói egyetlenegyszer hagyták el a termet műsora közben: a San Franciscó-i operában a Bohéméletben lépett fel, amikor földrengés rázta meg a várost. Legjobban a New York-i Matropolitant kedveli, ahol „remekül szervezik és készítik elő a műsorokat”, és a milánói Sca'át „ragyogó közönségéért, amely érti az operát és tiszteli a művészeket”. A hatalmas termetéről is nevezetes művész a legnagyobb titokban tartja testsúlyát. Hivatalosan mintegy 30 kilót fogyott az elmúlt két-három évben, s keményen ragaszkodik bevált diétájához. Évente hat hónapot az Egyesült Államokban tölt, hat hónapot pedig Modenában — itt született 1935. október 12-én, s itt él mindhárom lánya, a 28 éves Lorenza, a 26 éves Christiana és a 24 éves Giuliana. — Még fiatalnak és szabadnak érzem magamat, tanulni akarok, és új dolgokat akarok csinálni, mégpedig sokkal jobban, mint eddig — mondja, nem törődve azzal, hogy az operaénekesek ötven év felett általában már a visszavonulás gondolatával foglalkoznak. A sport és a lovak szerelmese első fellépti díjaiból egy ír telivért vásárolt, s szeptember 12—15. között szülővárosában lévő birtokán rendezi meg az első „Luciano Pavarotti nemzetközi nagydíj” versenyét. Egyéb tervei között szerepel a „Pavarotti-fórum” létrehozása — a sport és a zene támogatását célzó intézményben a jövendő nagy tenoristáinak akarja átadni tapasztalatait. Októberben Pavarotti különleges koncertet ad: barátjával, a rockénekes Lucio Daliával együtt lép fel Pekingben, a Tiltott Városban, ahol Az utolsó kínai császár című filmet forgatták. Legközelebbi koncertje kedden lesz a budapesti Sportcsarnokban. Ilovanyecz László Árverési hirdetmény Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Pest Megyei Vendéglátóipart Vállalat öt üzletének bérleti, illetve tulajdonjogát június 10-én és 11-én árverésen értékesíti Az üzlet száma, Az árverés A tulajdon A kikiáltási A kikiáltási megnevezése, címe: időpontja: formája: (E Ft-ban): árból készpénzben fizetendő rész (E Ft-ban): 2. sz. Bakterház falatozó, június 10. bérleti Érd, Alispán u. 2. 13. sz. ötbárány vendéglő 9 óra jog 2700 150 Törökbálint, június 10. tulajdonMunkácsy u. 1. 11.30 óra jog 7000 250 181. sz. Pipacs vendéglő, június 11. bérleti Pomáz, Beniczky u. 10. 9 óra jog 3500 1100 27. sz. Tárna étterem. június 11. ulajdonPilisvörösvár, Fő u. 83. 11.30 óra jog 9000 300 30. sz. Mozi bisztró, Piliscsaba, június 11. bérleti Szabadság tér 19. 14 óra j°9 1500 1050 Az üzletekről további információt és írásos tájékoztatót kaphatnak az árverést lebonyolító Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat központjában (Budapest V., Steindl Imre u. 7. IV. em.), Csánóné Molenda Évától, személyesen vagy a 111-2825-ös telefonon. Az árverés helye: a Budapest I!., Erőd u. 18. sz. alatti irodahelyiség. Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 3%-ának megfelelő bánatpénz letétbe helyezése, május 31-éig, a vállalat pénztárában. (Budapest V., Steindl Imre u. 7. III. em.) ★ Megjelent az összes előprivatizációs cím listáját tartalmazó kiadvány. Megrendelhető a Glob Kft.-től, cím: Budapest, Pf.: 205. 1443, Pavarotti dicsőséges három évtizede
