Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-31 / 126. szám
KIÉ MA ÉS KIÉ LESZ A MEGYEHÁZA? A tulajdonos az állam, a kezelő az önkormányzat Eddig sejtettük, mostantól tudjuk Csemobilban volt hetes INES Tegnap zárult a Nemzetközi Atomenergia ügynökség és az Országos Atomenergia Bizottság szemináriuma, amelyen egyebek között az atomerő- művi üzemzavarok besorolására kidolgozott INES eseményskála bazai bevezetéséről volt szó. Mi is ez a skála? Olyasféle, mint a földrengéseknél használatos Richter-skála, a fokozat megjelölése írja le az esemény súlyosságát, a kár nagyságát, szabja meg a védekezési-elhárítási teendőket A Pest Megyei Hírlap tegnapi számában megjelent „Kié lesz a megyeháza?” című cikkhez vagyok kénytelen néhány észrevételt tenni. Egyáltalán nem a vita kedvéért, hiszen ezt a polémiát még a legjobb szándékkal sem lehet sem jogi, sem szakmai vitának nevezni. Pusztán a történelmi hűség kedvéért és az olvasók korrekt tájékoztatása céljából szeretnék leszögezni néhány tényt. ül A pesti vármegyeháza jelenleg állami tulajdonban van, kezelője Pest megye önkormányzata. A jogszabály szerint a kezelőt mindazok a jogosítványok megilletik, ami a tulajdonost. ü A Budapest V. kerület, Steindl utcai irodaház Pest megye önkormányzatának tulajdona. ü Pest megye önkormányzata nem azért igényli a megyeháza tulajdonjogát, mert jogfolytonosnak tekinti magát az 1848 előtti, illetve a dualizmuskori megyei önkormányzatokhoz képest. 11 Pest megye önkormányzata soha nem gondolt arra, hogy a létrehozott új állami hivatalokat az utcára tegye, ellenkezőleg, már most is a saját tulajdonában lévő épületben kívánja őket elhelyezni, mint az a laphoz eljuttatott állásfoglalásunkból is kiderül. ü A tulajdonos a saját tulajdonát annak adja, akinek akarja, még az állam is. Az alkotmány a tulajdont nem a tulajdonossal szemben védi. H Pest megye önkormányzatának hivatala a kezelő és a jogutód címén birtokolja a megyeházát, ezért lehetetlen, hogy önmagával kössön bérleti szerződést. A többi hivatal jelenleg semmilyen jogcímmel nem rendelkezik az épület használatát illetően, mert bármilyen jogosítványhoz a kezelő hozzájárulása szükséges. Az állami hivatalok jelenlegi jogi státusa — tekintettel artot, Remélem, hogy a mostani felülvizsgálat után a módosítás igazságos lesz mindenki számára. Nem számítok nagy vitára, de a derűlátásom azért cseppet sem felhőtlen: már reggel hallottam a rádióban Torgyán József szavait, hogy ők mindenáron ragaszkodnak az eredeti elképzelésükhöz. Ez előrevetíti, hogy a koalíción belül is várhatók még viták. De bízom az igazság (esetünkben az alkotmánybírósági döntés) és a józan ész felül- kerekedésében. FERJANCSICS LÁSZLÓ, a Fidesz megyei regionális irodájának vezetője: — Várható volt. Erre a döntésre számítottam, mivel akár a kárpótlás dátumát illetően, akár más pontokban volt már az Alkotmánybíróságnak olyan korábbi határozata, amely a mostani eredményt előrevetítette. Ami a továbbiakat illeti: újabb próbatétel lesz ez a koalíciónak, kérdés, hogy egyben marad-e. Hiszen a mostani alkotmánybírósági döntés éppen azokat a részleteket kérdőjelezi meg, amelyekben a legnagyobb volt a vita a kisgazdapárt és két koalíciós partnere között a Parlamentben, és tán még inkább a kulisszák mögött. Bízom abban, hogy ez a próbatétel megingatja a koalíciót, s talán még jobban abban, hogy megingatja az általam egyszerűen elhibázottnak ítélt kárpótlási törvényt. ra, hogy felszólítást kaptak az átköltözésre, és a határidő már lejént — rosszhiszemű jogcím nélküli. A bérlőnek ugyanis rendelkeznie kell egy bérleti szerződéssel, továbbá' illik bérleti díjat fizetnie. Ezeknek a kritériumoknak az állami hivatalok nem felelnek meg. A fentiek alapján a cikkben szereplő „Valameny- nyien bérlők vagyunk” kitétellel csak egyfajta szemszögből tudok egyetérteni. Ügy, hogy — Kosztolányi szavaival élve — itt e földön mi valamennyien egy nagy és ismeretlen úrnak vendégei voltunk. Dr. Erdélyi László főjegyző IZSÓ MIHÁLY, az FKgP megyei elnöke: — Engem nem lepett meg a döntés, mivel maga a kárpótlási törvény szerintem fából vaskarika. Nem egyezik sem a római joggal, sem a hagyományos polgári joggal. Először is nem lehet elveszett jogokért részlegesen kárpótolni, a fellelhető vagyont teljes egészében vissza kell adni. Másodszor, egy államháztartás sem rendezkedhet be arra. hogy tartósan tulajdoni bizonytalanság legyen. Az az észrevétel jogos, hogy az ezer aranykoronás, illetve ötven hektáros határhoz képest fillérekért „kárpótolták volna” más tulajdonosokat, akiknek nem földjük volt. Tisztában voltunk azzal is, hogy az 1949. júniusi dátum nem helyes, előtte is voltak törvénytelenségek. Mi mégis ragaszkodtunk ehhez az időponthoz, amikor már nem volt nagybirtokrendszer, amikor a földet már felosztották. Ezt az állapotot. szeretnénk visszaállítani most is. Tekintettel arra, hogy a korábbi koalíciós egyezség most nem valósítható meg, szerintem visszatérünk az eredeti kisgazda elképzeléshez: a reprivatizációt és a fellelhető tulajdon jogának visszaruházását szorgalmazzuk. És fenntartjuk a véleményünket: gondoskodni kell munkáról is. Most ugyanis egy keresőre a mezőgazdaságban két-há- romszáz hektár jut, ha az KÁDÁR ALAPÍTVÁNNYAL Zsámbékról indulnak Kádár János születésének 79. évfordulóján került sor első ízben az özvegye, Kádár Jánosáé által életre hívott alapítvány díjainak és ösztöndíjainak átadására. A volt állami gondozott fiatalok felsőfokú tanulmányainak segítésére tanulmányi ösztöndíjban három diák részesült, míg főiskolai tanulmányaikat befejezvén szintén három másik diák életkezdési támogatást kapott. Mint megtudtuk, közöttük van Szajkó Anna és Tóth Ilona, akik korábban a fóti gyermekvárosból kikerülve, idén végeztek Zsámbé- kon a Tanítóképző Főiskolán. V. M. elképzelésünk valóra válik, húsz-harminc hektárra egy család. KESERŰ JÁNOS, a gödöllői egyetem tanára, az MSZP agrártagozatának vezetője: — Mi kezdettől elhibázottnak tartottuk a kárpótlási törvényt. Az a döntés, mely a vagyontárgyak szerinti megkülönböztetést alkotmányellenesnek tokinti, tulajdonképpen a mi álláspontunk. Az MSZP ugyanis eleve a kárpótlás ellen, s ha már van kárpótlás, akkor azon belül a megkülönböztetés ellen volt. Nem helyeseljük a föld reprivatizációját. Most két eset lehetséges: vagy a nem földtulajdonoknál is emelik az értékhatárt körülbelül egymillió forintig, vagy csökkentik a földtulajdon hasonló értékhatárát. Mi ellenezzük majd az egyéb ingatlanok értékhatár-emelését. Vártuk, hogy az Alkotmánybíróság azt is megállapítja majd: alkotmányellenes, hogy a vételi jog alapján kötelező legyen a léeszeknek kiadni a földet. Ám, mert az alkotmánybírák ez ügyben elfogadhatónak tartották a törvényt, e határozatot — bármennyire is elfogadhatatlannak érezzük — tudomásul vesszük. S továbbra is valljuk: az elérendő cél az agrárágazat versenyképességének fokozása, ehhez pedig nem a kárpótlás, hanem a vállalkozókészség és a hatékonyság növekedése vezet. INES, a skála hétfokozatú, első szintjébe tartoznak azok a kisebb működési vagy üzemviteli rendellenességek, amelyek nem járnak kockázattal. A másodikban az üzemzavar, a harmadikban a súlyos üzemzavar található — ez már majdnem balesetnek minősül, s előfordulhat kismértékű sugárzóanyag-kibocsátás is. Az ennél magasabb fokozatoknál — a skála szerint: létesítményen belüli hatású balesetnél, a telephelyen kívül kockázattal járó balesetnél, a súlyos balesetnél és a csernobilihez hasonló nagyon súlyos balesetnél (ez a 7. szint) — már növekszik az egészség- károsodás által érintettek köre, s nagyságrendekkel változik a kibocsátott sugár zóany aig-menny iség. Köztudott: háttérsugárzás mindig is volt, a természetes radioaktív anyagok ott vannak a környezetünkben, s a gyógyászat, a mezőgazdaság is használ ionizáló sugárforrásokat. Egy 1988- as felmérés szerint a lakosság sugárterhelésének zöme természetes forrású és orvosi célú, ennek csupán töredéke — a világító számlapú órákból kapottnak a fele — ami a nukleáris iparból érte az embereket. Ám jobb óvatosnak és őszintének lenni.. Részint e célból vezeti be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség huszonhét országban az INES-skálát; ezt hazánkban június 1-től alkalmazzák. És ha már az őszinteségről esett szó: minden, a skála első szintjét elérő vagy meghaladó atomerőművi eseményről kötelesek az érintettek nyilvános tájéMÉSZÁROS GYULA, a KDNP Pest megyei elnöke: — Azt hiszem, a legnagyobb probléma az, hogy már egy éve húzódik és most újra a Parlament elé kerül ez az ügy. Ügy vélem, addig gazdasági előrelépés nem nagyon lehetséges, amíg a tulajdonviszonyok nem rendeződnek. Tehát egy nem egészen jó, de beindított kárpótlási törvénynek, amit menet közben még lehet korrigálni, én jobban örülnék. Egyébként meglepett a felemás alkotmánybírósági állásfoglalás. Például az. hogy kifogásolták a korlátozott határokat. Mi, kereszténydemokraták, a magántulajdont nem mindenáron akarjuk, csak ameny- nyiben a közjót szolgálja. Ezért mi helyeseljük a felső határt. Vegyük csak például most az egyházak tulajdonának visszaadását! Szó sincs a latifundiumokról, csak arról: a működésnek legyenek meg a feltételei. SZABÓ SÁNDOR, az SZDSZ Pest megyei koordinátora: — Én személy szerint meg vagyok elégedve a döntéssel. Szerintem is alkotmányellenesek a kifogásolt pontok. Hogyan tovább ? A dolog most ott tart, ahol. Szabad György a tv-hír- adóban említette: a Parlament majd foglalkozni fog vele. A többit az idő meghozza. .. V. G. P. koztatást adni. Ami annyit tesz: ezután a hazai reaktorokban, s a külföldiekben előforduló legkisebb rendellenesség is köztudottá válik a hírügynökségek révén. Megkérdeztük a Paksi Atomerőmű Vállalat tájékoztatási irodájának vezetőjét, Gyarmati Lászlót: — Érinti-e, érintheti-e ez az ügy valami módon Pest megye polgárait? — Talán annyiban, mint mindenki mást; mostantól gyakrabban találkoznak ilyen témájú közleményekkel. A többitől az ég óvjon mindenkit! — Ez igaz. Hisz történhet baleset ... — Hazánkban három reaktor van, Budapesten a Műszaki Egyetemé és a A Központi Statisztikai Hivatal szerint az első negyedévben 8,7 százalékkal csökkent az ipar termelése a múlt év azonos időszakához képest. Márciusban viszont növekedés volt tapasztalható, igaz, mindössze 4 százalékos. Az átlag azonban nagy szóródást takar: a villamosenergia-ipar, a kohászat, az építőanyag- ipar, a vegyipar termelése növekedett, miközben a bányászaté, a gépiparé, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé csökkent. Az előző év azonos időszakához képest mind a belföldi, mind a külkereskedelmi forgalom több Központi Fizikai Kutató Intézeté, mindkettő igen kis reaktor, valamint a paksi. Az utóbbit úgy telepítették, hogy figyelembe vették az uralkodó szélirányt is, ami északi, így nem valószínű, hogy Pest megyében, ha ne adj isten történne is valami, érezhetők lennének a következmények. Ahhoz, hogy ilyesmiről beszélhessünk, legalább az INES-skála szerinti ötödik fokozatú, azaz a telephelyen kívüli kockázattal járó balesetnek kellene bekövetkeznie valamelyik reaktorban, hazánkban, vagy a szomszédságában. — És ennél a fokozatnál mi történik7 — Radioaktív nemesgázok és radioaktív jód juthatnak a környezetbe, így az egészségi hatások valószínűségének csökkentésére szükségessé válhat a helyi elzárkóztatás, kitelepítés, mint az angliai Windscale- ben 1957-ben, vagy az USA-beli Three Mile Islan- don 1979-ben. Az ezeknél enyhébb esetekben csak a telephelyen belüli hatással, vagy még azzal sem kell számolni. ,, „ mint 10 százalékkal visszaesett. A termelés csökkenését követi az egyes ágazatokban foglalkoztatottak létszáma is, a villamosener- gia-ipart kivéve mindenütt apadt a létszám. A bruttó átlagbér a múlt év első negyedéhez képest az ipar átlagában 32 százalékkal növekedett. Ezen belül legjelentősebben — 40,7 százalékkal — a villamosener- gia-iparban dolgozók jövedelme gyarapodott Na ne! VOKSMÉTER Kitaláltuk az Sí mértékrendszer legújabb egységét. Tipikusan magyar találmány. Melyik más nemzet fiainak lenne ilyen leleménye?! Voksméter! Ez igen. A parlamenti pántok és a kormány végre megegyeztek a pártközpontok elhelyezése ügyében. Maradnak a helyükön. Tulajdonjogot szereznek az országos központ épületére, egységesen 2000 négyzetméterre, valamint — maximálisan 1500 további négyzetméterig — a választási eredmények alapján többletterületre tarthatnak igényt. E számítás alapján például az MDF összesein 3500, a Fidesz 2392 négyzetméterre jogosult. Bölcs ember volt, alki kitalálta. Jó módszer. Eszembe sem jut tehát, hogy azt mondjam, na ne. Jó módszernek látszik ... ment igazságosnak, demokratikusnak, a szavazók által eldöntöttnek tűnik. Csakhogy! Ha töprengeni kezd az ember, alkkoir... akkor felkiált, na ne! Mert ugye sor kerül majd a következő választásokra. És ha akkor a Fidesz fut be elsőnek? Elkezdődik a csere könbe-kariikába?! S ha egy ma még teljesen ismeretlen párt kapja a legtöbb vok- sot? Akkor annak a vezérei miféle székházba vonulnak be győztesen? Mifélébe, s mekkorába a voksméter alapján? Arra, hogy vidéken négyzet- méterenként havi 100 forint bérleti díjait kell leszurkolniuk a pártoknak, ha az épület állami vagy önkormányzati tulajdon, szintén nem mondható, n-a ne. Ha viszont arra gondolok, hogy ez a százas a költségvetési pártpénzeknek a része, akikor megint csak nem tudok tapsikolni ... A volt MSZMP okikai kárhoztatott székiházasdija a múlt emléke. Készülnek a jövő múlt emlékei? Lehet. Voksmé- terrel mégiscsak más. Más? Rozsehordók Már csak egyet kell aludni, és máris itt van az újabb drasztikus tüzelőáremelés. A szén és a fa ára — ahogy már többször mondogatták — ismét közelít a világpiaci szint felé. Az ehhez vezető út azonban hosszú és rögös, mert ismét megjelentek rajta a böngészők, a rőzsesze- dők. Űjra találkozunk a festő ecsetjére kívánkozó gallyat cipelők egyre népesebb táborával. Igaz, ami igaz, vásznon és keretben jobban szeretjük (Hancsovszki János felvétele) Negyedévi mérleg az iparban Csökkent a termelés
