Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

Földműves Május 10-iar látható a ceglédi galériában Bakányi Gyula festőművész kiállítása. Olvasóinknak „Földműves” című képét mutatjuk be (Apáti-Tó th Sándor reprodukciója) Törteién nem kell tv Érthetetlen döntés Az elmúlt napokban egy tanulmánytervezetet kap­tak kézhez Dél-Pest me­gye polgármesterei. A ter­vezet Kecskemétről érke­zett, ahonnan egy helyi ér­dekű közszolgálati és ke­reskedelmi televíziós prog­ram beindításához kértek anyagi támogatást. Kecskeméten ugyanis a megyeháza tetején van egy kihasználatlan tv-adó, ame­lyik 80 km-es körzetben képes sugározni. A szom­széd megyén kívül tehát besugározhatja ezt a régiót is. A tervezet szerint az adásokban főleg hírműso­rok kapnának helyet, be­mutatván. az önkormányza­tok mindennapi életét; s lehetőség nyílna egyfajta tv-lánc kiépítésére is, amelyben a nézők közvetle­nül is részt vehetnének az adásokban. De gondoltak a szerkesztők az információs­kereskedelmi jellegű prog­ramokra is. Az egész beru­házás várható költsége mintegy 40 millió forint, amely az elképzelések sze­rint öt év alatt térülne meg. Az első adást július elejé­re tervezték. Az egészet egy gazdasági társulás működ­tetné, amelybe az önkor­mányzatok is beléphetné­nek. A törteli képviselő-testü­lettől 100 ezer forintot kér­tek, a testület azonban nem támogatta a tervezetet. Pe­dig a pénzt ki lehetett vol­na szorítani az idei költ­ségvetésiből. Azt is érdemes megjegyezni, hogy bármi­lyen más helyi média meg­teremtése ennél lényegesen többe kerülne. Annál is in­kább érthetetlen a döntés, mert legalább a község la­kosságával illett volna meg­ismertetni ezt a lehetősé­get. Mindenesetre szeret­nék a figyelmükbe ajánla­ni egy elcsépelt — de nap­jainkban remélhetőleg va­lósággá váló — közmon­dást: A tudás (információ) hatalom. Aki minderről — ki tudja, milyen megfonto­lások alapján — lemond, az a jövőt kockáztatja. Egy kibontakozó piacgazdaság­ban tájékozódni és tájékoz­tatni a legfontosabb dolgok egyike. Juhász Ferenc C E GLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM 1991. MÁJUS i„ SZOMBAT Elkezdődött a kivitelezés Épül a szennyvíztisztító A szennyvíztisztító telep építése a közelmúltban már az ön­kormányzati testület egyik ülésén is terítékre került. Az újabb fejlemények kapcsán beszélgettünk Kovács László városgaz­dálkodási csoportvezetővel. — Miért van szükség erre beruházásra? — A szennyvíz a tömb­házakból és a bekapcsolt magánházakból vezetékes rendszeren keresztül jut el a derítőtelepre, miköz­ben átmegy egy mechani­kus tisztításon. S így alkal­massá váliik arra, hogy lo­csolni lehessen vele, és hasznosíthassák a mezőgaz­dasági termelésben. Ehhez bizonyos gombák, baktériu­mok szükségesek, amelyek ebben az „élő” szennyvíz­ben megvannak. Ellenben a szippantottban — ami több­nyire beleposhad az ottho­ni tározóba — a magas hő­mérséklet miatt a gombák elpusztulnak. Tehát semmi­képpen sem lehet a két vi­zet egy helyre üríteni, il­letve összekeverni. Ezért kell vegyileg, kémiailag ke­zelni a szippantott szenny­vizet, amely az eljárás után keverhető a rendszerben lé­vővel. Végül is ez motivál­ja ennek a műtárgynak az építését. — Hol készül az űj telep? — Eddig a Kőkunyhó- dűlő melletti ürítőhelyen történt a tárolás. Itt a meg­lévő telepen belül épül a létesítmény. A terület már át lett adva a generálkivi­telező PVCSV-nek és az al­vállalkozó Tedexnek. — Korábban a képviselő-tes­tület ülésén egyesek aggályos­kodtak. hogy a PVCSV mono­polhelyzete miatt esetleg az önkormányzat valamiféle hát­rányt szenved. Vajon elhárul­tak-e a kedvezőtlen helyzetből származó akadálj-ok? Gyerekek védegylete Cegléden is sok elvált szülő gyermeke él nehéz körülmények között, ezért nem érdektelen hír, hogy a fővárosban megalakult az „Elvált gyerekeik védegy­lete”. Többek között 200-fele — az utóbbi hat évben itt­hon megjelent — lélekta­ni szakikönyvvel rendel­keznek, amelyekből önsegí­tő lelki gyógyszert kever­hetnek. A védegylet klub­jában (Budapest IV., Mun­kásotthon út 35.) hétfőn, szerdán és csütörtökön 17— 19 óra között tartanaik fog­lalkozásokat és előadáso­kat. A levélcím: Buda­pest 1601, Rákospalota 1. Positán maradó. „Elvált gyermekek védegylete.” — Elhárultak. Egyébként véleményem szerint egyes képviselők egyéni észrevé­telei voltak ezek. Azt, hogy a PVCSV monopolhelyzet­ben van, kár lenne tagadni. De ő lesz az üzemeltető. A területén épül fel egy ve­szélyes üzem. Nyilvánvaló, meghatározhatja, hogy kit enged be, és kit nem. Min­den, amihez kapcsolódunk az ő birtokában van, Ezért az ember ne azt keresse, hogy miként lehet -két part­nert összeveszíteni. Hanem keressük meg a pillanatnyi legideálisabb megoldást. A PVCSV azonkívül, hogy vállalta a megvalósítást, bi­zonyos kompromisszumok­ra is hajlandó volt. — Éspedig? — A tervből némely részt ki lehetett hagyni. Termé­szetesén nem fontos dolgot. Egy kitérővel megoldottuk az útszélesítést. A térbeton nagyságában ugyancsak meg tudtunk egyezni; a szociális épület átalakításá­ban is. Valamit valamiért jelszóval. — Mennyibe kerül a beruhá­zás és mit kell ebből vállalnia az önkormányzatnak? — Tizenkétmillió forin­tot emészt fel. Plusz az áfa, ami visszaigényelhető, mi­vel a beruházás környezet­kímélő. Tízmilliót ebben az évben kell finanszírozni, kétmilliót pedig jövő év március 15-ig. — Mikor kezdődik a kivite­lezés? — Már elkezdődött, A Tredex gyártja mindazt, amit' a technológiai sor­rend szerint szükséges be­építeni. Tudomásom szerint a PVCSV a többi munkára köti a szerződéseket az ál- vállalkozókkal. A létesít­mény — a beüzemelési pró­bákkal együtt — október 30-ra készül el. — Van-e ellenőrzési joga a kivitelezésnél az önkormány­zatnak? — Természetesen. A mi megbízásunkból a Bauber Kft. a lebonyolító. — Ez a nemegyszer elmarasz­talva emlegetett kft.? Két tételben Méhéből szavam — Az Űrből jöttem. Megismerni a furcsa Föld-lényeket. — Miért sugarazod át leírt szóm? — Mert nem értem. Mit jelent az, hogy „Anyám"? — Mindent. — Téged is? — Lélekkatedrálisának oltárára tett gyertyaláng vagyok. — Nincs önléíhatá- rod? — Időm előtt benne keringtem. — S mi lesz? — Időm után vele ringok a Föld-anya ölé­ben. — Az örök időkör mozgatója az anya? — Tőle kapott min- denségkincsem gyerme­keimbe rejtettem. — Ám én egyedvolto- dat kutatom. Indulj! — Ö mozdul lépésem­ben. — Anyagod vizsgá­lom, sugárszorítással. — Én fájok, s ő szen­ved. — Végre magadat add, csak egy szóban! — Anyám. — (felébredésed re­ménytelen. Bár van, mi sajátod, e szód ... — Méhéből van sza­vam is. Hason­latok Ügy fürdetett meg szülő könnyeiben, mint ahogyan a hajnal har- matcseppjelben a meg­jelenő napot. Ügy vezetett gyermek­útjaimon, mint ahogyan a meder a szertelen sod­rású folyót. Miként a hegykoszorú körbezárt völgyét, öle álmom óvta. Miként riadt madár a fészkén, tekintete jövöm fölött csapdosott. Olyan egyszerű hűség­gel táplálja lelkének ke­nyerével felnőtt koromat is, mint tavaszi zápor a földet. Olyan biztosan zár magába, mint a barlang saját sóhajának vissz­hangját. Mint pirostalan pi­pacs, mint hangtalan hegedű, mint kovászta- lan kenyér, mint kiszáradt toll az íróasztalon, olyan lennék — nélküle. Kolíói Adám — Igen. Emiatt többen aggályoskodtak. Én csak annyit mondhatok, minden­ki azzal dolgozik, akiben megbízik. F. F. Nyílt nap a tűzoltóknál Szent Flórián — a tűzol­tók védőszentje — napja lesz szombaton. Ebből az alkalomból vasárnap a ceg­lédi tűzoltólaktanyában reggel 8-tól 18 óráig nyílt napot tartanak. Bárki meg­tekintheti a laktanyát és a korszerű felszereléseket. Reggel 9 órától hat csapat részvételével játékos vetél­kedőt is rendeznek általá­nos iskolásoknak. ☆ A ceglédi tűzoltóság érte­síti a körzet lakóit, hogy az ősszel kétéves középfokú tűzvédelmi tanfolyam in­dul. Tűzvédelmi felelősi be­osztást csak ilyen végzett­séggel lehet bárhol betöl­teni. Jelentkezni a ceglédi tűzoltóságon kell. ^J^öueóedő érzelmei? 1 t inap egy régi ismerősömtől búcsúzva, az ilyenkor szokásos udvariassági gesztusok közepette a követ­kezőket hallottam: ... legalább mi tartsunk össze. Tu­lajdonképpen ez a félmondat inspirált az alábbi gondo­latokra. Azt aligha tételezhetem fel, hogy ismerősöm valami­féle politikai együttműködést igényelt volna tőlem, hi­szen ilyen irányú kapcsolataink sosem voltak, ma sin­csenek, és egyébként is sem ő, sem én nem tartozunk az aktív politizálok közé. Közös beszédtémánk alig-alig lépte túl a betű iránti rajongást. Tartok tőle, nem eb­béli óhajára akart figyelmeztetni vagy az eddigieket megerősíteni, hanem sokkal inkább arra gondolt, ami manapság oly sokunkat — kimondva vagy kimondatla­nul — foglalkoztat. Nevezetesen az egyetértés, a közös cselekvés, vagy ahogy hivatalosan mondják: a közmeg­egyezésről van szó. Mert mi tagadás, az utóbbi időben rendkívül összekuszálódtak az emberi kapcsolatok, s ez, úgy tűnik, Abonyt sem kerüli el. Naponta látom, hallom, tapasztalom: akik évekig jó vagy normális emberi kapcsolatot tartottak fenn, most olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy köszönni vagy visszaköszönni sincs ínyükre. Ez a jobbik eset, de sajnos számtalan példa kínálkozik arra, hogy gyakorta még szitkok, gyalázkodások is elhangzanak. Napirenden van­nak az ilyen-olyan gáncsok, „betartások". Mások vi­szont legszívesebben hermetikusan elzárkózva élnének, megint mások a közömbösség abszolút képviselőivé vál­tak, holott nyilvánvalóan nem ez az alaptermészetük. Káros, veszélyes folyamatnak érzem, különösen eb­ben az érzelemszegény és szegényedő világunkban. Má­sok hibáiból, mulasztásaiból erényt kovácsolni — nem jó választás. Ez az elmélet már 30-40 évvel ezelőtt cső­döt mondott, amikor mindenütt egy másik, egy korábbi társadalmi forma gyengeségeit akarták a meggyőzés eszközeként felhasználni. Az életképességet, a jó irányba való haladást, az őszinte, tiszta tettek igazolni fogják. A z ember — bárhogy csűrjük-csavarjuk — azt fogja jónak látni, azzal lesz képes azonosulni, ami „kéz­zelfoghatóan” javára válik, hasznos lesz számára. Nincs szükség sok ilyen-olyan beszédre. Hajdanán élt nagy­apám gyakorta mondogatta: A család békéje mindennél fontosabb. Egyetértésben a kis falatot is nagynak érez­hetjük. Nos, miként a családi, annyira fontos egy telepü­lés, egy ország békéje. Kövesedő érzelmek mellett vi­szont félő, így nehéz lesz továbbjutni. Cy. F. Skandináv típusú gazdaság Albertirsai átalakulás Közgyűlési határozat alap­ján lassan befejeződik az átalakulás az albertirsai Szabadság Termelőszövet­kezetben. A folyamatot „csak” a szövetkezeti és földtörvény hiánya nehezí­ti. Mindenesetre az ipari részlegek már egyéni vagy társasvállalkozási formá­ban működnek. Az alapte­vékenységet kiszolgáló egy­ségek is átalakultak. A szál­lítók például gmk-t alakí­tottak, több műhely és a kombájnüzem önelszámoló vállalkozási munkacsoport­ként működik tovább. A növénytermesztést a jövőben csupán három szakember irányítja. A szol­gáltatásokat megrendelik a többi kiszolgáló részlegtől és fizetnek is érte. Az ál­lattenyésztésben a telepek egyéni vállalkozói munka- csoportok irányításával mű­ködnek. A vállalkozói kedv szem­mel láthatóan élénkült Al- bertirsán. Tagok és kívül­állók uborkatermesztéshez kapnak földet. Egyes tagok vetőburgonya- és lencseter­mesztők lesznek. A föld­visszaigénylők száma eddig nem jelentős, mert csak 10,5 hektár földet kérnek vissza a régi tulajdonosok. A cél: magyar sajátosságo­kat magán, viselő skandi­náv típusú szövetkezet ki­alakítása Albertirsán. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munka­társ : Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf, 18. 2701. Telefax és telefon: (28) 11-408. 9 Telex: 22­8353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (28) 10-763. 1

Next

/
Thumbnails
Contents