Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-28 / 123. szám
Diploma nem kell, csak ész Bukmékernek kéne menni ? N „A Kurfr és a Standard Kft. közös szervezésében ha^ marosan öthetes bookmaker (ha úgy tetszik, bukméker)- ^ tanfolyam indul mindazoknak, akik késztetést éreznek S e néni mindem napi foglalkozás iránt, és rettentő gyor- § san jár az eszük” — áll a Kurírban napvilágot látott ís hírverésben. Tájékozatlanabbak kedvéért: a bukméker, magyarán könyvcsináló, nem afféle könyvelő ember, hanem a fogadóirodai üzletkötő. <$ Halló, Standard Kft.? — Igen, Kun Gábor tan- foilyamszervező vagyok, tessék. e Szeretnék bukméker lenni. Milyen előképzettség szükséges hozzá? — Az nem számít, viszont a gyors észjárás igen, meg a sport általános ismerete, a jártasság a politikai életben. Azt kell tudnia, hogy az emberek leginkább mire fogadnak. 0 Tehát nem csak lóver- senyékről lenne szó? — Nem, általános képzést adunk, amellyel bármilyen fogadást lehet kötni. 0 A hirdetésben az áll: „A tanfolyam anyagát egyetemi előadó tanárok, a ►•lövi« bukmékerei oktatják . . Ezek szerint a lóversenyfogadáshoz egyetemi tanári képzettség szükségeltetik? — Valamit félreértett. Bár nem tudom, hogy a lován van-e a bukmékerek között egyetemi tanár, de a tanfolyamunkon akad. A tantárgyak között ugyanis szerepel matematika, pszichológia és persze jog, reklám, piackutatás, könyvelés, management is. Megtaláltuk és megnvertük oktatónak a világháború előtti utolsó magyar bukmékert is, de kifejezetten kérte: a nevét ne hozzuk még nyilvánosságra. Mondta, hogy tudni kell, mire fogadnak az emberek. Mire? — Általában az újságokban közlésre kerülő sporteredményekre, előzetesen. De volt, aki arra fogadott, hogy a jövő héten hány hitelkártyát tiltanak le. Nyert az illető, megháromszorozta a pénzét, nem úgy, mint az, aki a kormány bukására tett vagy a Fradi NB I-es bajnokságára, • Említette a politikát. Arról is kell sok belső információ? — Igen. Egy fogadóirodának széles körű információs bázisra kell építenie, maga a bukméker csak a fogadást kötő ember, de a kockázatot az iroda viseli. § És kémkedni is kell? — Ez nem kémkedés, információszerzés. 0 De azt mégiscsak jó tudni, ki bukik, és ki marad a helyén ... — Jó lenne tudni. De az irodák sem mindig tudják, így kockáztatnak. Éppen a kockázat csökkentésére igyekeznek minél több tény, adat ismeretébe jutni. 0 Es a sportversenyeket, vagy a politikát nem manipulálják? — Nézze, a legtöbb sportág és verseny üzlet Nyugaton, afféle cirkusz. Mint az üzleti életben, lehet, hogy történnek dolgok a kulisszák mögött, ahogy a fociban is van bunda, mégis van totó ... 0 Es hol fogok dolgozni, ha elvégzem a tanfolyamot? Ügy tudom, az ónok fogadóirodái bezártak . . . — Két éve létezik a cégünk, s egy éve nyílt meg a kilenc irodánk, de csak fél esztendeig tartottak nyitva. Le kellett állnunk, amíg a szerencsejáték-törvény nem születik meg. Az ügyészség, akár a Bingo ellen, ellenünk i.s fellépett. 0 Sok az érdeklődő? — Igen. Két órája működik csak a telefonvonalunk, azóta vagy harmincán kérdezősködtek a bukmékerkurzusról. €& Ha fogadna, mit tippelne, hány hallgatójuk lesz? — Legalább ötven. Két csoportra elég. Mennyi a tanfolyami díj? — Negyvenezer forint az öt hétre. De ne csodálkozzon, így is megéri, mert egy bukméker akár a többszörösét is megkeresheti havonta . .. V. G. P. zolni, a szélhámosság elkövetői nem szoktak bemutatkozni. Hamis és valódi Klausz Károly kitesz az asztalra két forgalmi engedélyt. — Tessék, állapítsa meg, mi a két csík közt a különbség. A csíkon két számjegy és egy hatszámjegyű (ritkán hét) számcsoport látható. Bal oldalon — a színes négyzetben — a felső szám 01 — ez a főváros kódja —, vagy 13, ami viszont azt jelenti, hogy a jármű Pest megyében van bejegyezve. Alatta az érvényességi évszám utolsó két száma, például 92. A jobb oldali számkombináció alapján lehet visszakeresni, hogy melyik szerviz vagy autóklub végezte el a vizsgáztatást. A Klausz főhadnagy nevére kibocsátott forgalmi engedélyben a csík sima, tapintásra nem érzek semmi rendelleneset. Nem így a másiknál. Ott a színes négyzet és a fehér rész közt jól kitapintható a dudor, az egyik vastagabb, mint a másik. — A hamisítóknak nyilván nincs olyan nyomdai hátterük, hogy a színes és fehér részt egy darabból készítsék. Külön-külön nyomják, majd összeillesztik, és celluxszal rögzítik. Nem látszik, de kitapintható. A korsó és kút esete itt is beigazolódott, a csíkhamisításra rájöttek. Egyrészt a műszaki okokból bekövetkezett baleseti statisztika hívta fel rá a figyelmet, másrészt az új rendszám- táblák bevezetése, illetve cseréje során nézték meg jobban a forgalmi engedélyeket, igaz, akkor már az is nyilvánvaló volt, hogy a Százhalombattáról és Szi- getszentmiklósról ellopott csíkokat nem bélyeggyűjtők vitték el. — ön tudatos és jóhiszemű vétkest említett. Mi jellemzi az egyiket, és mi a másikat? — Eddigi ismereteink alapján a hamisítók főleg olyan helyeken tűntek fel, ahol sok kocsi van jelen. Például egy hétvégi piacon. Kinézték az olyan kocsikat, amelyekről messziről lerí, hogy nincsenek levizsgáztatva. Megkérdik a tulajt: Akarod, hogy itt helyben „levizsgáztassuk”? öt darab rongy. Annyit csak megér neked? — A tulaj nagyon is tudja, hogy megéri, minimum húszezret rá kéne költsön a kocsira, hogy levizsgáztassák. Leszurkolja az ötezer forintot és ezzel átminősül bűntársnak. Csalásért, közokirathamisításért, a hatóság tudatos félrevezetése címén fogják elmarasztalni, ha elcsípik. Előbb vagy utóbb mindenki lebukik. Felszámol fűt-fát A jóhiszeműek és átvertek kategóriájába a kényelmes és nagyon elfoglalt kocsitulajdonosok tartoznak. Ez a típus minden fenntartás nélkül átadja a kocsikulcsot és a forgalmi engedélyt, a többi a szerelőre UGYANAZT VALLJÁK KISGAZDÁK ÉS SZOCIALISTÁK Csak ősszel döntsenek véglegesen az Expóról Újabb törvényjavaslat napirendre vételéről döntöttek a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén. A Ház tárgysorozatába vette két szabaddemokrata képviselő önálló indítványát, amely a jogalkotásról szóló törvény módosítását indítványozza. Nem kapta meg viszont a kivételes tárgyalási rendhez szükséges kétharmados többséget a kormány által benyújtott, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat. Ezt követően a képviselők elfogadták a szokásostól eltérően ezúttal háromnapos plenáris tanácskozás tárgysorozatát, melynek értelmében a Ház elsőként a világkiállitás Budapesten 1996-ban történő megrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot tárgyalta meg. Balsai István igazságügyminiszter az általános vita megkezdése előtti felszólalásában valószínűsítette, hogy amennyiben Magyar- ország kéri a világkiállitás egyedüli megrendezését, azt a Világkiállítások Nemzetközi Irodája hazánknak ítéli majd. Hangoztatta: a kormány a munkavállalók, a munkaadók és a vállalkozók támogatását maga mögött tudva hozta meg döntését, figyelembe véve a vidéki önkormányzatok támogatását is. A kormány már ismert érvrendszeréből azt az elemet hangsúlyozta, hogy a világ- kiállítás megfelelő eszköz a Budapest és a vidék közötti távolság csökkentésére, hozzájárul a gazdasági dinamizálás folyamatához. Szólt arról, hogy a kormány szeptember végéig készíti el a részletes számításokat tartalmazó törvényjavaslatát, amelyben kezdeményezi a világkiállítás végleges bejegyzését. Az Országgyűlésnek politikai jellegű állásfoglalásával a feltételeket kell megtetartozik. A szerelő — kihasználva a tulaj laikusságát — felszámol fűt-fát, de nem cseréli ki a kopott alkatrészt. Még azt is megteszi, hogy napok múlva viszi vissza a járgányt, ezzel is igazolva az elvégzett munka volumenét, és a felszámolt vizsgadíjat. — Hogyan lehet ezt kivédeni? — Ilyen húzást egy szervizben vagy autóklubban nem követ el a szerelő. A vizsgáztatást bizottság végzi, s a szükséges javításnak, alkatrészcserének nyoma marad a munkalapon. Kocsinkat ne adjuk oda jóhiszeműen alig ismert zúgszerelőknek vizsgáztatásra. Es bárhol is vizsgáztatják, kérjünk számlát, bizonylatot az elvégzett munkákról. Magunk és a mások épségét garantáljuk az ilyen „szőrözéssel”, amely ráadásul mentesít bennünket egy műszaki hiba miatt bekövetkezett baleset jogi következményeitől. — Ha túléljük ... — Százszázalékos biztonság nincs, az autó veszélyes üzem. És mint a Trabant és Lada esete igazolja, hiába vezetek én gondosan, hiába tökéletes az én kocsim, ha valaki nekem jön egy rosszul összebütykölt járgánnyal. Az viszont sokat javít az általános helyzeten, ha mindenki odafigyel — minimum a vizsgáztatásra —, s nem hagyja magát átvágni a csalóktól. Matula Gy, Oszkár remtenie — mondta végezetül. Az általános vitában felszólaló vezérszónokok a várható „munkamegosztás” szerint érveltek: az MDF képviselője a pozitívumokat az SZDSZ-é pedig a negatívumokat sorolta. Katona Kálmán (MDF) azt hangsúlyozta, hogy az eredetinél nem kell nagyobb Expót rendezni, mégis — Bécs visszalépésével — lényegesen több látogatóra számíthatunk. A „bécsi döntés” növeli a nyugati befektetők érdeklődését, s az új hatástanulmánnyal, illetve profi vállalkozói gárdával sikereket érhetünk el. Fontosnak nevezte, hogy legyen egy nagy cél, nagy feladat, amelyért érdemes munkálkodni. Kuncze Gábor (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt időszakban a világkiállításról folytatott vitákban eluralkodtak az indulatok, egyre inkább háttérbe szorultak a szakmai érvek. Utalt arra is, hogy a kormány által számított 30 milliárd forintos költségvetési hozzájárulás mértékét konkrét műszaki tervek hiányában az Állami Számvevőszék is megkérdőjelezi. A képviselő úgy vélte, hogy a világkiállítás finanszírozására többletek nem állnak a kormány rendelkezésére, így nem marad más lehetősége, mint az adók emelése, illetve a kiadások átcsoportosítása. Pásztor Gyula (FKgP.) azt hangsúlyozta, hogy dönteni nyugodt szívvel e kérdésben nem lehet, ennek ellenére a frakció úgy határozott, hogy a lehetőséget elszalasztani hiba lenne. A Kisgazdapárt parlamenti frakciója azonban helyesebbnek tartaná arra felhatalmazni a kormányt, hogy szeptember végéig terjessze elő a világkiállítás megrendezését szolgáló törvényjavaslatot. Amennyiben a kormány négy hónap alatt nem tud olyan tervezettel előállni, amely megnyugtató lehet mindenki számára, úgy még akkor is lesz ideje dönteni a Parlamentnek a visszalépésről. Pál László (MSZP) „történelmi eseményként” értékelte, hogy a kisgazdák szinte ugyanazt vallják, mint az MSZP: a Parlament „elkötelező jelleggel” most ne foglaljon állást. A képviselő sajnálatosnak tartotta a világkiállítás ügyében korábban elvesztegetett időt s azt, hogy a vita részben politikai síkra terelődött. Fontosnak ítélte azt is tisztázni, hogy merre akarjuk építeni azt a bizonyos hidat — a jövőbe, avagy a múltba. A kérdés ugyanis az: lehet-e egy időben kárpótlást adni és világkiállítást rendezni. Nem lenne szerencsés valamiféle „nagy ugrásként” kezelni a világkiállítást — hangsúlyozta a fiatal demokraták frakciójának álláspontját összegző Frajna Imre, arra utalva, hogy nem feltétlenül az Expo a fejlett Európához való felzárkózás záloga. A Fidesz vezérszónoka úgy ítélte: az Expo apropója, illetve eredeti mottója — „Hidak két világrendszer között” vagy „Hidak a jövőbe” — felett eljárt az idő, s az 1996-os államalapítási évforduló nem tekinthető olyan eseménynek és témának, amelyre egy világkiállítást lehetne szervezni. A kereszténydemokrata képviselőcsoport véleményét összefoglaló Csépe Béla — bár egyértelműen támogatta a világkiállítás megrendezését — hangoztatta, hogy a mostani határozattervezet még nem jelent egyértelmű és végleges állásfoglalást az Expo kérdésében. A keresztény- demokrata képviselő a világkiállításban rejlő s a gazdasági fellendülést megalapozó lehetőségek számbavétele mellett elismerte, hogy vannak bizonyos kockázati tényezők is, de úgy ítélte meg: egy olyan időszakban. amikor az ország lakosságát folytonosan vállalkozásra, gazdasági kockázatvállalásra ösztönzik, akkor a kormánynak és a Parlamentnek is fel kell vállalnia az Expóban rejlő, kockázatot. Szintén a világkiállítás mellett tették le voksukat a független képviselők, s vezérszónokuk, Czoma László elsősorban az ország, illetve az itt élő népcsoportok, etnikumok kulturális és történelmi örökségének bemutatását jelölte meg a világkiállítás céljaként. Az Országgyűlés egyébként hétfőn este, nem sokkal fél 7 előtt — a világkiállítási kormányelőterjesztés általános vitájának felfüggesztése után — megkezdte a határozathozatalt a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat ügyében. A szavazás a mintegy 500 módosító indítvány miatt várhatóan 10-11 órán át fog tartami, s kedden késő este ér majd véget. d ÍRTA □halványul Meglepő, mert tőle szokatlan tárgyilagos- ságú, önkritikájú cikket írt a Népszabadságba (máj. 25.) dr. Szabó Iván, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, az MDF országos elnökségének tagja. A némely körökben a magyar gazdaság „nagyurának” nevezett Sz. I. lényegében elfogadható összefoglalását adja az Antall-kormány egy évének a gazdaságpolitikában. Van ugyan hiányérzetünk (például a szegénység problémájának a mellőzése), ám tudjuk, mert szakmánk mindennapjai ebben telnek, hogy egy cikkbe nem fér bele minden. Az elismerést keltő tárgyilagosság jelének tartjuk, amikor Sz. I. „a földtulajdon rendezési módjának egy eklektikus” változatáról ír, hiszen végre a nevén nevezte valaki a döntést hozók köréből azt, ami nem sejthető, mibe kerül majd mindannyiunknak ... Egyvalamivel azonban nem tudunk mit kezdeni. Azzal, amikor a képviselő úr a programadás és a cselekvés menetét vázolva azt írta, „ ... átmenetileg elhalványul a dolgozói részvények kérdése . ..” Átmenetileg? Elhalványul? Tapasztalataink — amint ennek több írásban is hangot adtunk a lap hasábjain — más mutat- takinak. Azt mutatták, hogy a hivatalos politika köreiben fel sem merült komolyan a dolgozói részvényeknek a: ügye, a tulajdonlásnak ez a lehetséges — és a fejlett országokban is létező — formája még a huszadrangú teendők közé sem tudott bekerülni. S mert nem, bizony nem volt minek elhalványulni; ami a halványnál is halványabb, az miként tudna tovább halványodni? Félve meg izgalommal várjuk tehát, meddig tart az az átmenetileg. Két év? Öt? Tíz? S akkor vevők lehetünk a maradékra?! KLIENS Hogy ne legyen félreértés Miként szavaztak a miniszterek A Kormányszóvivői Iroda tegnap az alábbiak közlésére kérte fel az MTI-t: „A közelmúltban a sajtóban néhány téves információ is megjelent a Budapest —Bécs világkiállítással kapcsolatos kormánydöntésről. Ezért szükségesnek látjuk az állásfoglalás — szokásosnál részletesebb — Ismertetését. A kormány május 18-i ülésének résztvevői egyetértettek a világkiállítás megrendezésének tervével. A kérdések, amelyekben a minisztereknek dönteniük kellett, nem a megrendezés tényére, hanem annak körülményeire, feltételeire vonatkoztak. A világkiállítás elhalasztására, az 1996- os megszervezésre a 14 szavazati joggal rendelkező résztvevő közül 10-en mondtak igent. Arra a kérdésre, hogy Magyarország, illetve Budapest önállóan is vállalkozzék-e az Expo megvalósítására, 11-en szavaztak igennel, egy miniszter tartózkodott, ketten pedig úgy látták, hogy a vállalkozásba más partnert is be kellene vonni. A kormány ülésén tehát nem merült föl az Expóról való lemondás gondolata, a miniszterek a korábbi döntés módosítását vitatták meg. A megbeszélés során természetesen megfogalmazták a fővárosi ön- kormányzattal való együttműködés szükségességét, és fölmerült egy népszavazás gondolata is. Ezek a javaslatok azonban nem a megrendezéssel szemben hangzottak el, hanem megfontolandó érvként jelentek meg.” » ■e#irlqp 3
