Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-27 / 122. szám
KECSKEMET Paletta és koncert A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, május '23-án, kedden 1!) órakor a Színházi Paletta előadásán Zilahi/ Fajos színművét, a Hazajáró lilék címűt mutatják be, többek között Bács Ferenc, Ráczkevei Anna, Földi Teri főszereplésével. Elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánljuk a május 29-i, 19 órakor kezdődő koncertet, amikor a technő- pop magyar képviselője, a Bonanza Banzai koncertezik. Kedden Sugárzás Az Arany János Művelődési Központban május 28- án, kedden 18 órai kezdettel radiesztéziai előadást tartanak. Ezúttal az egészségre káros földsugárzásokról lesz szó, s erre várják az érdeklődőket. Nosztalgia helyett... Magam is szükségesnek tartom az ismeretek szüntelen gyarapítását, a meglévők bővítését. Ezért is mindig érdeklődéssel olvasom a Hírlap záróoldalán a rövid. tömör. évfordulós megemlékezéseket. Az egyik számban a kilencven éve született Szili Leontin írónőre emlékeztek. Mint kiderült: „. . . takarékpénztári tisztviselő volt, és fizetési felszólításokat -fogalmazott. Egyik írását elküldte az Üj Idők no- vellapályázatára, s elnyerte vele a közönségdíjat.” A rövid részlet rám tett hatása bombasztikus volt. Megvilágosodott, hogy napjainkra miért oly kevés a takarékpénztári dolgozó, irodalmi berkekben. Szinte egy sincs! A mai kisasszonyoknak nem adatik meg, hogy udvarias hangon, netán moralizáló stílusban figyelmeztessék a T. Adóst esedékes tartozásának mihamarabbi rendezésére. Kíméletlen, gépies világunkban e célra előre elkészített, praktikus űrlapok szolgálnak, melyeknek üresen hagyott, sorait kell csak kitölteni. Szükség szerint. Kérdem én, van itt hely lelkizésre? Rábeszélésre? Ezzel sok mindent el lehet nyerni, de közönség- dijat? (Az ember egyébként is fenyegetve érzi magát. Hát még akkor, ha fel is szólítják:) Mélyen tisztelt OTP, takarékszövetkezet, s más bankok, úgyis, mint többszörösen visszaeső ügyfél, javaslom a kialakult helyzet felülvizsgálatát. Nem lenne jobb a régi „szabadfogain! agásos” módszer visszaállítása ? Már csak irodalmi életünk állapota miatt is. Ámbátor, „Üj Idő”-nk, az nincs ... Tóth Barnabás Elhangzott a levéltári napon Elődeink városgazdálkodása A pénzügyi bevételek lehetőségek szerinti fokozása, illetve a rendelkezésre álló összeg célszerű beosztása általános szempontja volt és az is maradt a mindenkori közigazgatási szervezeteknek. Nagykőrösön a két világháború közti időszakban a város polgármestere augusztus hónapban készítette el és terjesztette a képviselő- testület elé a következő év költségvetését. A város vezetése több ízben sérelmezte, hogy Magyarországon az agrárvárosok (így Nagykőrös) fejlődését nagyban gátolta az a tény, hogy ezeken a helyeken kereseti és forgalmi adó címén — arányait tekintve — kevesebb folyt be, mint az ipari és kereskedelmi városokban. (Az adónemek közül az általános kereseti adó és forgalmi adó összegét államsegélyként átengedték a városoknak.) A költségvetési hiány fedezésére a települések községi pótadót vetettek ki, amely az állami egyenes adó bizonyos százalékát tette ki. A két világháború közt a város költségvetése 1-1.2 millió pengő közt mozgott. A bevétel nagyobb részét a már említett államsegélyként megkapott kereseti és fogyasztási adó (38%), valamint a községi pótadó (17%) 600 ezer pengőt meghaladó összege jelentette. A közigazgatás illetékeiből, díjaiból 100 ezer pengő (10%) bevételhez jutott a város. Fontos részét képezték a bevételeknek (28-30%-át) a város tulajdonában volt épületeknek és földingatlanoknak a hasznosítása, bérbeadása. 1934. évi felmérés szerint a város (hasznot hozó) vagyona 9 millió pengőre rúgott, melyből az NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Hősük tere 5., II. emelet 30. • A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. ® Munkatárs: Mik- I.ay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 33. 2750. Telefax és telefon: (20) 51308. Telex: 22-5708. • Hirdetésfelvétel: kedd 10-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben, 9 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. • Szerkesztői ügyelet: szerda 10-tőI 12 óráig. épületek értéke másfél millió pengőt tett ki. A legértékesebb a városi villanytelep (400 ezer pengő) és a kaszárnya (300 ezer pengő) volt. A postapalota és a Széehenyi-kerti épület- együttes (aréna, táncterem, svájci lak, zenész pavilon stb.) egyaránt 240 000-240 000 pengőt ért. A város vagyonának döntő részét (7,5 millió pengő, 83%) a 10 573 katasztrális hold jelentette, amelyből 9845 hol", dat a pótharaszti puszta tette ki. A városi üzemek (villanytelep, központi szeszfőzde stb.) és intézetek (Községi Takarékpénztár) csupán 40 ezer pengő körül (4%) járultak hozzá a bevételhez. Ugyanennyit jelentettek még a „kisebb bevételi források”, mint pl. a vadászati jog, a benzinkút bérbeadása, az értékpapírok kamatai, osztalékai. A kiadási oldal legnagyobb csoportját a közigazgatás (31%), a tűzrendészet (4%), az adókezelés (11%), a közegészségügy (3%) és az állategészségügy (2%) tételei jelentették. A több mint félmillió pengőből kisebb részt a „dologi” költségekre, nagyobb hányadot pedig személyi járandóság címén fizették ki. A tanügyre fordított évi 120 ezer pengővel (11%) az óvodák, az elemi és középiskolák (községi polgári leányiskola, kereskedő és iparos tanonciskola) fenntartását fedezte, illetve támogatta (elsősorban a református) egyházi iskolákat a városi költségvetés. A közművelődési célokra kiadott 30-40 ezer pengőből (3%) a legtöbbet a leventeoktatásra (8000 pengőt) fordítottak. Az iskolán kívüli népművelésre 1200 pengőt, a városi sporttelep fenntartására 1000 pengőt, a színházi előadások támogatására 500 pengőt, a múzeumra, a régészeti ásatásokra és a könyvtárra 350 pengőt adott ki a város. Jelentős összeget kaptak még a városi egyesületek, egyletek, körök és mozgalmak. A szegányü'gy és a népjólét kiadott 45 ezer (4%) pengőt pénz- és élelmiszersegélyekre, a szegényház és az árvaház fenntartására, az anya- és csecsemővédelemre fordították, de emellett pl. budapesti gyermekek nagykőrösi nyaraltatásához is hozzájárult a város. A közvágóhíd, a hatósági hússzék, a piacterek fenntartására 26 ezer pengőt (2%), az utak, utcák, terek gondozási, közvilágítási kiadásaira százezer pengős (melyből 30 ezer pengőt a közvilágítás költsége tett ki) összeget fordítottak. A kiadási oldalt terhelte még a város házainak és egyéb ingatlanainak fenntartási költsége, valamint .az ezek. után fizetendő állami adó 90 ezer pengős (9%) összege. A nehéz gazdasági helyzet, a város szűkös anyagi viszonyai igen szerény városfejlesztési célok megvalósítását tette csak lehetővé. így a két világháború között számolták fel a város gazdasági udvarát a városháza mellett és helyezték el a Tömöri utcába a tűzoltólaktanyával együtt: Szabályozták ’ a Kecskeméti utcát, javították az úthálózat minőségét, kutakat fúrtak és megkezdték a vízvezeték építését. (Ezek mellett néhány állami építkezés is folyt: csendőrlaktanya, posta, bíróság épületei). A városvezetésének erőfeszítése ellenére ugyanakkor nem valósulhatott meg ebben az időszakban (a nagyobb célok közül) az új közkórház, az egészségház, a gőz- és kádfürdő. Dr. Szabó Attila NAGYKÓFtÖS! xxxv. Évfolyam, 122. szám 1991. MÄJUS 27., HÉTFŐ Naiv remények és a tények Foiintosítható ismeretek A mezőgazdaságon belül a kertészeti termesztésnek is alapvető problémája, hogy nem látni még mindig tisztán a szakmai köz- gazdasági összefüggéseit. Legfeljebb az agrárértelmiség egy szűk rétege tudja a felismert tendenciákból konkretizálni a homályos politikai szlogent, az euró- paizálódást. És még kevesebben vannak, akik gyakorlatilag rátértek a piaci, gazdasági törvényszerűségeket követő pályára. Ez azt jelenti, hogy kialakulóban van egy olyan termesztői potenciál, amely támpontul, bizonyos fokig mintául szolgálhat a nagybani termesztés kifejlődéséhez. Az agrárklub, amit nem régen Kosa István - és Kiss János gazdálkodók hoztak létre, azt jelzi, hogy égetően szükség lenne a szakmai koordinációra, szaktanács- adási, informatikai rendszerre, sőt ennél is többre, szövetségre. Noha komoly érdeklődés kísérte a klubot, mindössze tíz rendezvény után csírájában elhalt a kezdeményezés. Ennek okairól kérdeztük az alapítókat. — Utólag el kell ismerni, eléggé naiv reményeket tápláltunk Eredendően egy sokoldalú, kölcsönös információs fórumot képzeltünk el, amely segítségével tisztázódhatnak mindazok a szakmai, piaci szempontok, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges egy valós piacgazdálkodás kialakulásához itt. Nagykőrösön. A gondot véleményünk szerint az jelenti ma, hogy a tendenciák és az azokhoz kapcsolódó rövid távú feladatok közt. nehéz felismerni, megtalálni az összefüggéseket. Az agrárklubtól éppen azt vártuk, hogy közösen választ találjunk e kérdésekre. A csalódást végül is az okozta, hogy egyoldalú szaktanácsadássá szűkült le a tartalmi része, magyarán a résztvevők egy hányada csak adott, másik fele pedig csak kapott... — Ebben mi kifogást lehet találni? ■ — Megváltoztak a viszonyok, tudomásul kell venni, hogy az információnak piaci értéke van. Egyik gazdálkodótól sem várható el, hogy akár az iskolában, akár a saját kárán tanult ismereteket úgymond elkótyavetyélje. Ez nem titkoSACS JELENTES kétszázért A hétvégi hetipiacon nagy felhozatal volt, elsősorban zöldárukból. primőrökből és főként palántából. A zöldségpiacon az ó- krumpli 28—30, az újkrumpli 60 forintba került. A vöröshagymáért 60 forintot kértek. A sóska rakása 10, a spenóté 15, az új gyökér csomója 15—20, a sárgarépáé 10, az újhagymáé szintén 10 forintot ér. A karfiolt 80, a paradicsomot 180—200, a laskagombát 140 forintért mérték. A gyümölcspiacon a sza- mócát 200 forintra tartották. a piszke literje 40 forintba került. A rengeteg déligyümölcs között óriási árkülönbségeket lehetett felfedezni. Elsősorban ezek miatt érdemes ma a nagykőrösi piacot felkeresni. A tojás ára 3 forint volt. lózás, önzés, ám hogy mégis annak tűnhet, azért csakis a szemlélet okolható, amely még mindig nem képes belátni, hogy pénzzel mérhető értékekről van. itt szó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szaktudást, fontos napi értesüléseket ne lehessen közkinccsé tenni. Két módon lehetséges, vagy önszerveződéssel és kimondottan kölcsönösségi alapon, ahogy mi is elképzeltük, vagy olyan szervezet -által, amely közéleti szinten vállalja fel ezt a szolgáltatást. Ma úgy tűnik, nincs a városnak olyan szervezete, hiányoznak prominens személyiségei, akik ez utóbbi irányban tudnának lépni. — Nézzük közelebbről a dolgot. Honnan lehet ma információt szerezni? — Tapasztalatunk szerint azonnal hasznosíthatót itthon sehonnan. Külföldről lehet, de nem sokat érünk vele, amíg a hont termesztésben lépcsőfokok hiányoznak a világszínvonalon értéket képező "ismeretek adaptálásához. Az sem mindenki előtt világos, hogy egyáltalán milyen irányban érdemes elindulni a kertéisszet fejlesztésében. Ám merik is a korszerűség feltétedéit a hozzá vezető utat, akkor sem lehet lerövidíteni, végig kell járni. Napjaink hitelrendszere nem a legkedvezőbb a nagyobb beruházásokhoz, de a technika fejlesztéséhez a gazdasági változások nem adnak több haladékot. A saját példánkon látjuk, hogy az alapvető agrotechnikai ugrások — például a lég-, és öntözéstechnika kifejlesztése — révén növekszik a távolság a nagyjából azono-s potenciálú gazdaságok termelékenysége között. Ügy látjuk, ez a technológia alkalmas lesz arra. hogy a piacot világszínvonalon kielégítse, bizonyos átfedésbe kerülve a most még elméleti jelentőségű biogazdálkodással. Tehát azt lehet mondani, a szakmán belül már vannak valódi értékek, és lassan kialakulnak új piaci fogalmak, mint például nagykőrösi saláta. Ideje lenne, hogy ezek a tapasztalatok korrekt piaci mechanizmusban értékké váljanak azok számára is, akik szeretnének felzárkózni a kertészet élvonalához. M. J. Sporthírek Nagyra nőtt ellenfelek Ünnepélyes külsőségek között, kiváló rendezésben, városunkban került sor négy nap a serdülő leány kosárlabda-bajnokság országos 12-es döntőjére, vegyes rendszerben. A résztvevők a Toldi- és a Pető- fi-tornacsarnokban összesen 34 mérkőzést játszottak, s több találkozó egészen jó szintű volt és a sportágat jól propagálta. A Nk. Kgy. Kinizsi csapata (Zsuzsandor Anikó 58 pont, Zatykó Helga 43, Orbán Renáta 46, Horváth Mariann 46, Herczeg Beáta 27, Kovács Rita 26, Szabó Brigitta 20, Várnai Andrea 18. Nagy Ildikó 9, Dér Edit 8, Bán Orsolya 5 és Demeter Brigitta: edző: dr, Tánczos-Szabó László) balszerencsésen a legnehezebb csoportba került. A körösiek összesen hatszor léptek pályára, derekasan helytálltak és időnként egészen jól játszottak, de néhány ellenfelük magassági előnye döntő volt. A következő eredményeket érték el: Ikarus SE (Székesfehérvár, a végső győztes) ellen 49-5? (32-27), Budapest SE-vei 64-34 (26- 20), MÁV Nagykanizsai TE ellen 57-47 (35-24), Bp. EAC-cal 47-59 (19-30), Szarvasi Dózsa Tsz SC ellen 43-30 (27-12), s a végső helyosztón az örök rivális Kecskeméti SC-vel 41- Li (20-28) volt. A torna legjobb körösi játékosai: Zatykó Helga különdíjban részesült. Nk. Konzervgyár Kinizsi-Gyulai SE 60-23 (24- 11). Nk.: Kovács (6), Orbán (9), Zatykó (8), Zsuzsandor (3). Horváth; csere: Herczeg (2), Kosa (9), Mészáros (16), Hegedűs (2), Nagy. Az NB II-es női kosárlabda-mérkőzésen. a sereghajtó ellenfél otthonában, a magas játékosokból álló, zónavédekező csapat ellen nehéz volt játszani. A színvonal nem volt magas, de a körösi lányok biztosan győztek, s ez a lényeg. Egyhetes késéssel, de mégis megérkeztek városunkba a litván férfi próbajátékosok. Együtt edzenek a körösiekkel a baltikumi élvonalbeli kosár- labdások. Az irányító — és az összes mostani körösinél magasabb középjátékos — a Toldi-tornacsar- nokbeli első gyakorlásukkor a számukra idegen környezetben is rendkívül ügyesen mozogtak. HÉTFŐ Atlétika: Cegléd: a diákolimpia II. korcsoportos 4- és I. korcsoportos 3- próba területi döntője. Labdarúgás. Kinizsisporttelep, 16 óra: PIK Kőrös Kft.—FC Fortuna, 17 óra: Ipartestület—Pedagógus, 18 óra: Grund SC— Nyársapát; Vági-lakótele- pi pálya, 17 óra: Trafó— Szondy SE, 18 óra: Kon- zum—Turbó FC, városi kispályás bajnoki mérkőzés. Teke. Cegléd: C. Stylus Szövetkezet—Nk. Mészáros TSz SK B. városi csapatbajnoki mérkőzés. S. Z.