Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

NEM LESZ KORMÁNYÁTALAKÍTÁS Antall József szerint sikeres volt az elmúlt év (Folytatás az 1. oldalról) megoldása nem kormány­feladat, de az évtizedes tár­sadalmi beidegződés révén a polgárok továbbra is az ál­lamtól, a kormánytól vár­nak intézkedéseket. Á nemzetközi sajtótájé­koztatón több külföldi új­ságíró is érdeklődött Ma­gyarország és a környező államok kapcsolatai iránt. A kormányfő elmondta, hogy a magyar—csehszlo­vák viszony nem tekinthető rossznak, s a két ország kapcsolatában voltaképpen két komolyabb feszültség- forrás létezik, mégpedig a bösi erőmű, illetve a ki­sebbségek ügye. A vízlép­csővel összefüggő legutóbbi szlovák álláspontra reagál­va Antall József leszögezte: az egyoldalú Duna-eltere- lést mind a trianoni, mind az 1947-es párizsi békeszer­ződésben rögzített határok megsértésének tekintené a . magyar kormány. A kormányzati munka hiányosságait, az esetleges helytelen döntéseket firtató kérdésekre Antall József rövidén úgy reagált: a kormány egyéves működése alatt nem követett el sú­lyos vagy jóvátehetetlen hi­bát. Nem titkolta ugyan­akkor, hogy voltak bizo­nyos kivitelezési hibák vagy helytelen ütemezésű dönté­sek. Éhhez kapcsolódóan — egy másik kérdésre vála­szólva — azt is világossá tette a kormányfő, hogy nem tervezi a kabinet át­alakítását. A koalíciós pártokat ösz- szefűző közös eszmerend­szerről szólva a miniszter- elnök elmondta: mindhá­rom pártnak van külön programja, de természet­szerűleg maga a kormány- program ezek elemeiből építkezik. A koalíción, va­lamint saját pártján, az MDF-en belüli viszonyokat értékelve kijelentette: nem lát olyan szélsőséges politi­kai erőt, amelyet meg kel­lene fékeznie. A kormányfő nem volt hajlandó semmi­féle feltételezésbe bocsát­kozni azzal kapcsolatban sem, hogy milyen változást indíthat el a koalíción belül, ha történetesen a június végi kisgazda-nagyválaszt- mányon Torgyán Józsefet választanák pártelnökké. A sajtótájékoztatón - ugyancsak a külföldi tudó­sítók érdeklődésére — szó­ba került a hitelek vagy a törlesztések esetleges fel­függesztésének kérdése is. A kormányfő és a pénzügy- miniszter egybehangzóan azon az állásponton vol­tak, hogy Magyarország számára nem járható a lengyel út, és így semmiféle átütemezésre vagy adósság- elengedésre nincs mód. A pénzügyi kérdéseknél ma­radva Kupa Mihály nem tartotta elképzelhetetlen­nek, hogy egy éven belül megteremthető a forint konvertibilitása. Végezetül — a nemzetkö­zi sajtókonferencia utolsó újságírói kérdésére vála­szolva — Antall József el­mondta, hogy egészségi ál­lapota jó, legutóbbi orvosi felülvizsgálatának vala­mennyi eredménye negatív. Döntés mór van Az Ikarus sorsának for­dulópontját is jelentheti a Szovjetunióban pénteken véget ért tárgyalássorozat. A szovjet fél legfelsőbb szinten döntött arról, hogy a tömegközlekedést a jövő­ben is Ikarus buszokkal kí­vánja megoldani, és az eh­hez szükséges pénzügyi hát­tér megteremtésén is mun­kálkodik. Feloldották to­vábbá az autóbuszokra vo­natkozó bartertilalmat is, azzal a kikötéssel, hogy az üzletet a szovjet Autóex­port bonyolítsa. Ígéretet kapott a magyar tárgyaló- küldöttség arra is, hogy a szovjet partner külső se­gítséggel, még a végleges szerződés megkötése előtt, legalább a legyártott, mint­egy 800 — összesen 40-50 millió dollár értéket kép­viselő — és a határon álló busz exportjához akkredi­tívet fog nyitni — mon­dotta a Ferihegyi repülő­téren a magyar delegáció megérkezését követően Ar- dó Pál, a Mogürt vezér- igazgatója és Mádi Jenő, az Ikarus műszaki vezér­igazgató-helyettese. Növényvédők a kék ég Lédből kanon hírek Évek óta, így tavasz tá­ján körülnézünk a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál. Most, amikor újra itt az ideje a növényvédelmi munkáknak, ismét megke­Keményedik, ami puha volt Alulról jön a kezdeményezés A Független Kisgazda- párt legutóbbi sajtótájékoz­tatóján Herczeg Ferenc Pest megyei alelnök szá­molt be az újságíróknak arról, hogy a Pest megyei kisgazdák a múlt heti nagyválasztmányon meg­választották az új vezető­séget, és állást foglaltak a nemzeti radikális vonal mellett. Mint mondotta, a párt tagságának többsége mellettük van, ezért a párt vagy igazodik a nemzeti radikálisok programjához, vagy kiválnak a független kisgazdáktól. 8 Törés lenne a párt­ban? — kérdeztük Izsó Mi­hály Pest megyei elnököt. — Nem erről van szó, hanem a politikai vonal „keményedéséröl”. Annyira így van, hogy én számítok rá: még a másfél éve kivált nemzeti kisgazdák is köze­lednek hozzánk, talán is­mét egyesül a két párt. © S mit fed a nemzeti radikális vonal kifejezés? — Azt, hogy eltolódik Ha jcsy-Zsilinszky eszméi felé a mostani elpuhult irány. A programunk en­nek értelmében nem vál­tozhat! Beletartozik a mo- nopólium-ellenesség, a nagybirtok- és a bankura- lam-ellenesség, az, hogy a kistulajdonosok érdekeit védjük. Pillanatnyilag azért van erre igény, mert a mo­nopóliumok élnek, a banki uralom pedig kezd kifej­lődni, a nagybirtokok — most nem grófi és bárói, hanem állami és szövetke­zeti — visszaadása a kár­pótlási rendeletén belül is nehézségekbe ütközik, ar­ról nem is szólva, hogy a törvényjavaslat még az Al­kotmánybíróság előtt van. • Es mitol nemzeti? — Ebben . is Bajcsy-Zsi- linszky és Nagyatádi Szabó nyomdokain kívánunk jár­ni, azaz szorgalmazzuk, hogy ne külföldiek, hanem főleg magyar állampolgá­rok kapjanak tulajdonjo­got, és a nem tulajdonosok kapjanak munkát, jobban fizetettet, mint amennyi a munkanélküli-segély. Ezért pártoljuk a világkiállítást, mely legkevesebb 120 ezer embernek teremtene mun­kaalkalmat. © Mit szól Oláh Sándor főtitkárnak a kijelentésé­hez: azzal, hogy egyedül maradtunk a világkiállítás megrendezésében, nem ke­rült az ország előnyösebb helyzetbe? — Igazat adok neki. Re­mélem, hogy — mert a vi­lágkiállításhoz sok pénz kell — az osztrákok „ki­szállása” csak formai, vál­lalataik, s a tőke azért részt vesznek, akárcsak a távolabbi, például ázsiai befektetők. Különben sok idő van még addig, az osztrákok is meggondolhat­ják a dolgot. Jó lenne azért is a világkiállítás, mert így időben szét le­hetne húzni a honfogla­lás 1100. évfordulós ünnep­ségeit. © Ki jelenleg a vezér­egyénisége a pártban e nemzeti radikális vonal­nak? — Alulról jön a kezde­ményezés, s hogy ki lesz a vezéregyéniség, az június 29-én, a nagyválasztmá­nyon, ahol csak személyi kérdéseket tárgyalunk, el­dől. Most hadd ne nevesít- sek ... V. G. P. réstük őket. Azt kérdeztük, miben van változás, van-e igény munkájukra, s ho­gyan szervezték át a szol­gálatot? — dr. Pataki Szi­lárd kereskedelmi igazgató adott tájékoztatást. A korábbi költségvetési intézményből állami válla­lattá alakultunk. A nevünk sem a régi, ma már Repü­lőgépes Szolgálat A. V. ja­nuár elsejétől. — A földeken dolgozó brigádok száma az elmúlt évihez képest 100-ról 90-re csökkent, ezért csak a tava­lyi repülési teljesítmény 70 százalékát tervezzük, mint­egy 22 ezer légi órát — mondta a kereskedelmi igazgató. A vezető szakember szólt arról is, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó 90 gépből 24 a Repülőgépes Szolgálaté, illetve az ő pilótáik, sze­relőik közreműködésével létrehozott kisvállalkozások keretében úgynevezett szá­razbérletben üzemel. A szolgálat biztosítja a mű­szaki-anyagi hátteret, a re­pülés szakmai feltételeit, de az üzleteket már a vállal­kozásoknak kell megköt­niük, rugalmasan alkal­mazkodva a piachoz. Arról, hogy a mezőgazda­ságban végbement változá­sok miként módosították munkájukat, Pataki Szilárd így beszélt: — A műtrágyák és növény­védő szerek árának draszti­kus emelése, a gabonaérté­kesítés bizonytalansága, a földek tulajdonviszonyaiban várható változások, nekünk nem kedveznek. A légi szol­gáltatásoknak, bár egyre többen ismerik fel gazda­ságosságát, a földi növény- védelemhez képest még mindig alacsonyabb az ár­szintje. A Repülőgépes Szolgálat a mezőgazdasági tevékeny­ségből kiesett árbevételt a polgári repülésben való egyre intenzívebb bekap­csolódással próbálja kom­penzálni. A budaörsi re­pülőtéren rendszeresen le­het jelentkezni sétarepülés­re, lehetőség van üzletem­berek, iskoláscsoportok, tu­risták légi szállítására, bel­földön. Megtudtuk még, hogy az ipari kapacitások jobb ki­használását a termelőegy­ségek önállóvá tételével kí­vánják elősegíteni. Sőt, a ma még állami vállalat, mely magában foglalja a repülést is, az idén év vé­gére várhatóan átalakul a követelményeknek jobban megfelelő részvénytársaság­gá. —árvái— A hét híre — F É LS IK É R Nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten Kelet-Európa útja d piacgazdaság jelé címmel. © Országos szakmai értekezletre került sor Miskolcon a befektetési és hitelezési lehetőségekről. © Nép- művészeti kiállítás nyílt meg Debrecenben Alkotó pedagógusok elnevezéssel. ® Szolnok volt a helyszí­ne a szálastakarmány-betakarító gépek bemutató­jának. © Zalaegerszegen zajlott le az országos me­nedzserkonferencia. ® A hét híre az is, hogy Sze­ged adott otthont a gabonatermelés és -forgalmazás időszerű kérdéseiről tartott tanácskozásnak. Hittük volna? Eljutot­tunk oda, hogy miközben Márk napján (ápr. 25-én) a megye sok táján feltá­masztott szokásként ismét sor került a búzaszentelés­re. azaz a vetések megáldá- sára, a termelőír azért fo­hászkodtak, nehogy a sors nagy terméssel verje meg őket?! Mert bizony ezért fohászkodtak/nak nap­jainkban a gabonaterme­lők...! Sanyarú világ! Mé­regdrága kenyér, péksüte­mény, s közben a gazda óhaja, ne legyen tömött a kalász, duzzadó a szem... A megye szántóterületé­nek (294 ezer hektár) több, mint a felét a gabonafélék foglalják el. Ebben az egyetlen mondatban benne van a gondok serege, s egy­ben az is, hogy a korábbi termelési szerkezet tartha­tatlan. Nincs mii kezdeni a gabonatermésnek legalább a felével.. .7 Ezt mondják a szakemberek. Hiányzik a fizetőképes kereslet. Akad­nak persze okvetétlenke- dők. akik úgy vélekednek, nem kellett volna látvá­nyosan otthagyni a szovjet piacot, s akikor most nem lenne súlyos gond a termés, elhelyezése, ám mindig is voltak-vannak okyetetlen- kedők. A fő az... Mi a fő? A feje tetejére állított vi­lág, amikor örülni kell(?) a fagynak, a belvíznek, mert ritkította a töveket, apasztotta a várható ter­mést? Nehéz ezt azoknak megmagyarázni, akiknek nagy gond a napi kenyér­adag megvétele. Tartsuk íélsikernek, ha félsikérnyi lesz csak a béltartalom az idén a tavalyihoz képest? A megyei, hektáronként öt tonna feletti átlagos bú­zatermés mögött bizony a termelés és forgalmazás olyan búzamásoijahegye (azaz ocsáhegye) áll, amit elhordani csak akkor lehet, ha minden érintett tartja a zsákját: visz belőle ő is. Neon nagyon akaródzik ma ez senkinek! A legelterjed­tebb, ún. közönséges búza (Tri-ticum aestivum) rend­kívül alkaimazkodóképes növény. Nem véletlen te­hát. ha a világon a rizs mellett (azzal azonos fon­tossággal) a legnagyobb te­rületen termesztett haszon­növény. Miként alkalmaz­kodjon azonban ez a sze­gény T. aestivum azokhoz a politikai harcokhoz, ame­lyek úgy célozták/zák meg a földet, hogy közben a hátsó sorba kergetik a leg­fontosabbat, a termést?! Tanulni lehetne befoga­dóképességet. türelmet elő­deinktől. Az a bizonyos, említett Márk-napi búza- szentelés a valamikori ró­mai áldozati körmenet — Robigus istennek szóló —• rítusát vette át, emelte ka­tolikus szokássá, nem azt nézve, honnét ered, hanem inkább azt, reményt ad a többre, a jobb termésre. Nemcsak a szakemberek — közöttük a pékek —, hanem az idős parasztasz- szonyok is tudják, a liszt sikértartalma, a siker terü- lékenysége a tészta (a fel- használás) minőségének a meghatározója. Kenyérnek a közepesen terülő sikér­tartalmú liszt a. legjobb, az­zal dolgozik a legszíveseb­ben a pék is, azzal dolgo­zott a háziasszony is, ami­kor még dagasztott, sütött. S bár a sikértartalom körü­li háborúk évtizedek óta tartanak — mert az „acé­los” magyar búza mellé, helyébe mások kerültek —, a hazai ellátás zavartalan­sága mellett jutott kivitel­re is tetemes mennyiségben gabonából. Holnap hogyan lesz? Ma senki sem tudja. Na persze lehet vodkát is, whiskyt is csinálni a gabo­nából. csak éppen vannak,, akik ehhez jobban értenek, mint mi. .. Az idősek közül né­hányan Gombán még ma is búzaviaszna.k mondják, akként említik a... ho­gyan is írjam, az emberi- állati ürüléket. Mondhat­nák másként is... Illő tapin­tattal szép szót találtaik rá, mert nyilván keresték azt. Ez a tapintatos keresés, a goromba valóság elfogad­hatóvá tétele talán-talán helyet kaphatna azok szer­tárában is, akik manapság a sikert hajszolják akár félsiker árán is. Nagy ve­szély rejlik ebben a félsi- ker-félsikér párban! Mert a mai gondok ismeretében mi lesz, ha teljes lesz a si­ker.. . Mészáros Ottó Soltba kerül az alkeimányossátp Újjáalakulnak a szövetkezetek Elkészült az a törvény- javaslat, amely szabályozza a mintegy 7000 magyar szövetkezet átalakulását új típusú szövetkezetté, jelen­tette be pénteki sajtótájé­koztatóján László Balázs kormányszóvivő. Az átme­net — a tervezet szerint — nyár közepén kezdődne, és 1992. március 31-ig tarta­na, az, át nem alakult szö­vetkezetek esetében a cég­bíróság a határidő lejárta után kimondja a megszű­nést, a szövetkezet vagyo­nát ezután fel ke41 osztani. Az átmenet első és leg­fontosabb lépése a vagyon­nevesítés, tehát a szövetke­zeti tulajdont vissza kell vezetni a korábbi tulajdo­nosokra, a tagokra. Ennek eredményeképpen a szö­vetkezeti tag absztrakt ér­telemben vett üzletrészt kap. Erre értékpapírt állí­tanak ki, ezt a tag kilépés­kor magával viheti, kész­pénzt azonban nem vihet ki a szövetkezetből. A szö­vetkezetek földjére az üz­letrész-konstrukció nem vonatkozik, mert a termő­föld kívánságra visszake­rülhet az eredeti tulajdo­legalább kettő, de inkább több közgyűlést kell tarta­ni. Ezután kell elfogadni az új alapszabályt, és meg­választani az új vezetősé­get. A régi vezetés mandá­tuma ugyanis — a hata­lomátmentést elkerülendő — legkésőbb az új alapsza­bály elfogadásával lejár. Mivel az Alkotmánybíró­ság döntése értelmében a személyi szám használata alkotmányellenes, a kor­mány csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy szeptem­ber 30-ig a Parlament elé kell terjeszteni azt a há­rom törvényjavaslatot, amely a személyi adatok védelmét, az állami népes­ségnyilvántartás (a lakcím- és az anyakönyvi nyilván­tartás rendjét), valamint statisztikai adatgyűjtést szabályozza. A tájékozta­tón elhangzott, hogy az át­állás 3,3—9,6 milliárd fo­rint többletet jelent a költ­ségvetésnek. nosok birtokába. Az ún. maradványföldek a szövet­kezetek közös tulajdonába kerülnek, és így nevesíten- dők. A törvényjavaslatot ismertető Kecskés László igazságügyi minisztériumi államtitkár-helyettes el­mondta: a cél az, hogy a vagyont mindenütt 100 százalékig nevesítsék, de a szövetkezeti közgyűlés két­harmados többséggel mást is határozhat. A vagyonnevesítés után következhet a szövetkeze­tek szerkezeti átalakítása, ehhez a tervezet szerint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents