Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám

I. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1991. MÄJUS 24., PÉNTEK D U NAJÁJ SZÉN TEN DREI-SZÍ GET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZ I GETS ZEN T­MIKLOS • FŐT 0 GÖD Nyárfák helyett fűzfák A fcöítséM megtérülnek Amilyen előnyökhöz jut­tatják a tavak Délegyházát, olyan gondokat is okoznak; a vízminőség romlik, a ví­zinövények burjánzanak, a partszakaszok némelyike rendezetlen, gondozatlan. Félő, e körülmények in­kább elriasztják, mint vonzzák a nyaralókat, az önkormányzat tehát — ígé­retéhez és szándékához hí­ven — mielőbb lépni akar. Különösen az I-es, Il-es és Ill-as számú tavak állapota válságos, jelenleg fürdésre, horgászásra alkalmatlanok. negyven éve telepített nyár­fák — lombhullatáskor ugyancsak szennyezik a ta­vakat, így megkezdődött a kitermelésük; helyettük ősszel fűzfákat ültetnek majd. A tisztítás során ti­zennyolcezer köbméter isza­pot kell eltávolítani — a munkát a Tavikavics Kft. végzi —, s várhatóan a nya­ralók már az idei szezon­ban, június közepén a meg­tisztított tó partján nya­ralhatnak. Több oka van a vízminő­ség leromlásának, a többi között a szennyvíztárolók káros hatásai (valamikor szikkasztóval alakították ki, ma már csak zárt rendsze­rű építhető), a mezőgazda- sági kemikáliák, illetve a tavak felé áramló szennye­zett talajvíz. Az említett három tó mintegy harminc­negyven éve ki van vonva a művelésből, sem biológiai, sem mesterséges úton nem volt mód a frissülésre, mi­vel a vízmozgás korlátozott. A tisztítás és rendezés im­már elodázhatatlanná vált, s bár nemigen költekezhet az önkormányzat, többlép­csős ütemterv alapján in­díttatta a munkát. Az első ütemben az I-es tó rendezésére kerül sor, iszaptalanítják, illetve ki­alakítják a parti sétányt. Sajnos kiderült, hogy a Aranycserép a győztesnek Dunakeszi készletek Sokan keresték fel tegnap a BNV-t, a beruházási javak vá­sárát. Különösen nagy volt az érdeklődés az építőanyag-ipari termékeket felvonultató hazai és külföldi cégek standjainál. A már évek óta a megszott he­lyen, a vásár centrumában ki­alakított szabadtéri területen és fedett épületben várta az érdeklődőket a VÁÉV-Bra- mac Kft. Nyíró András, a kft. ve­vőszolgálatának vezetője és szakmai csapata becsü­lettel állták az érdeklődők rohamát. Ami meglepő volt, hogy idén elmaradtak az eddig megszokott árkedvez­mény em vásárlási akciók. Igaz viszont, hogy akik az alpesi, az alpesi plusz, vagy a Duna-Bramac Kft. duna­keszi gyárában készített hódfarkú cserepeket ke­resték, s legalább 100-200 négyzetméter közötti nagy­ságrendben a helyszínen be­fizették e tetőfedő anyagok­ra, azok két négyzetméter beton padlólapot kaptak ajándékba. Sőt, minden ve­vő kapott egy sorsjegyet, amellyel részt vehetnek azon a sorsoláson, amelyet június 20-án Veszprémijén tartanak, s a szerencsés nyertes egymillió forintot érő, félkilós, 18 karátos cserépnek lehet a boldog tulajdonosa. Ügy tűnik, hogy a visszaesett kereslet ellené­re változatlanul jól megy az osztrák—magyar vegyes vállalat. Az elmúlt évben csaknem 300 millió forint­nyi tiszta nyereséget értek el. Jelenleg 7 millió alpesi cserépegységnek megfele­lő a készletük, s ennek harmada éppen a dunake­szi gyár tárolóterületén ta­lálható. Ma, május 24-én a cég csaknem félezer építészt, vállalkozót lát vendégül. Számukra tájékoztatót tar­tanak, s kérdőívet töltetnek ki velük azzal a céllal, hogy felmérjék, melyek azok a problémák, amelyek aka­dályozzák a Bramac-csere- pek felhasználását, variá­lási, elhelyezési lehetősé­geit. A vevőszolgálat veze­tője szerint nem másról van szó, mint arról, hogy job­ban megismerjék a szakmai igényeket. (gyócsi) Orvosi ügyelet Szentendre, május 27., hétfő: dr. Marosvölgyi Il­dikó. 28. dr. Kiss Lásziló, 29. dr. Antal Jozif. 30. dr. Lá­zár Sándor. 31. dr. Nagy István. Tahitótfalu körzete: 27. tájékoztatás. Hétfő. dr. Kiss András. 28. dr. Antal Jozif. 29. dr. Ba- zsa Mária. 30. dr. Száz Ist­ván, 31. dr. Kiss András. Pomáz és Dunakeszi kör­zetéből eddig nem érkezett is sikerülne kiküszöbölni. A szükséges pénzeszközöket több forrásból várja az ön- kormányzat, támogatást ígért a Délegyházi Tó- és Egészségvédő Egyesület, a Magyar Horgászok Orszá­gos Szövetsége, s a Közép- Duna-vidéki Intéző Bizott­ság. De hasonlóan áldoznak a célra a vállalati üdülők és a hétvégiház-tulajdono- sok is. Mindig is meghatározó jelentőségű kérdés volt, hogy mennyit és honnan te­remtsenek elő, mint aho­gyan gondosan tanulmá­nyozzák azt is, hogy milyen távlati, kapcsolódó korsze­rűsítésekkel befolyásolhat­nák a víztisztaságot. Ez utóbbihoz kapcsolódóan két-három év múlva vélik esedékesnek a csatornák segítségével történő vízfris­sítést — ezt öntöző-, illetve belvízcsatorna alkalmazásá­val. — Hasonlóan a köz­ség és az üdülőterület csa­tornahálózatának kiépítése is sokat lendítene a. hely­zeten, s ez már csak azért is kardinális kérdés, mert a vízhálózat kiépülésével — amelyet a TÁKISZ eset­leg támogat — növekedne a vízfelhasználás, tehát elke­rülhetetlen lenne a szenny­vízelvezetés megoldása. Ugyanakkor ezzel a talaj­víz esetleges szennyeződését Végül feltétlenül szót ér­demel az a pályázat is, amelyet az Európai Gazda­sági Közösség Tanácsa, a PHARE-program keretében biztosít környezetvédelmi célokra, s amelyet a Kör­nyezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium ad közre. Délegyháza is meg­pályázza e lehetőséget, mert a három témakiírás közül — háztartási hulla­dékok rendezett gyűjtése, természetvédelem, szenny­vizek elvezetése és kezelé­se — kettőben is indulhat: a két utóbbiban. E prog­ram keretében ugyan a tel­jes megvalósítási költség folyósítására nincs mód, de a segítség mégis jelentős: a kiadások húsz százalékát kell saját forrásból előte­remteni, s a további nyolc­van a támogatást teszi ki. A PHARE-kiírás megpá­lyázása távlatokban és át­tételesen befolyásolná a tó­rendszer vízminőségét, de ennek a prevenció szem­pontjából óriási jelentősége van. A kellő időben történő okos beavatkozás, a !több fronton ható megelőzés pusztító folyamatoknak vet­het gátat, érdemes tehát ál­dozni. Va. É. Képtelenül magas az ár Lehet, hogy a képtár bezár A Stúdió »91 tévéstábja forgatott nemrég Szentendrén. Szó­beszéd tárgya, hogy az egyik nyilatkozó művész arcáról több­ször el kellett fordítani a kamerát. Szüntelenül elérzékenyült. Aktív részese volt a közéletnek, nevet szerzett a hivatásában, s úgy érzi, munkásságának értékét most az olcsó árukat kíná­ló bazárosokéval tették egyenértékűvé. A helyi önkormányzat május elején hozta meg a nem lakás célú helyiségek bérlői díjáról szőlő rendeletét. A magas díjszabás kényszerű intéz­kedés volt, mondták sokain, a városnak mindenáron pénzt kell szereznie az alapellátáshoz. Az érdekelteket meg kel­lett volna kérdezni a hatá­rozat előtt — mondják a múzeumok, galériák tulaj­donosai és vezetői, s maguk a művészek. Szükséges lett volna valamilyen pozitív diszkriminációra, hogy el­kerüljék az összeomlást. ványossággal, szintén keve­sebb szolgálná az idegen- forgalmat.. KÖZÖS SERELEM A Meiszet Galéria privát k ép-k er esik ed és. Tu 1 a j d o no s-a, a restaurátor Bethlen Béla vásárol, rendbe hozott réz­karcokat, festményeket ad el. A Fő tér 14. szám alatti helyiségekért eddig havi 8 ezer 700 forint bérleti díjat fizetett. A május elsején ki­küldött határozat szerint ezután havi 92 ezer forint lesz a műhely és eladótér díja. — Nem tévedés? — Nem. Ez pedig azt je­lenti a számomra, hogy a boltot azonnal be kell zár­ni, mert az árbevéte­lem sincs ennyi egy hónap­ban. A beszélgetésbe Wehnet Tibor, az Artéria Galéria vezetője is bekapcsolódik. — Ezzel a határozattal tönkreteszik a kulturális intézményeket. A rendelke­zés törvénytelen, mert minket meg sem kérdeztek, a gazdasági szerkezetünket nem vizsgálták meg, nem is érdekelte őket — foglalta össze a véleményét, azzal folytatva: az érintettek kö­zös sérelmük alapján dön­töttek' úgy, hogy a megbí­zotthoz fordulnak. A bérleti költségek ősz- szege természetesen az ál­talános forgalmi adóval együtt értendők. Ez azon­ban mindegy, mert a tava­lyi 5 ezer 200 forint helyett így is 47 ezerre rúgna a ha­vi számla. Ez 22 alkotómű­vész szentendrei közösségét azzal sújtaná, hogy a galé­riát azonnal be kellene zárni. Nem láthatná, nem vásárolhatná itt a közönség Deim Pál, Aknay János, Bukta Imre, Hajdú László és mások műveit. Egy lát­•— Az év minden napján nyitva tartunk. Hajlandók vagyunk alkotásokkal szol­gálni a várost. Megértjük a gazdasági problémáikat — mondja Wehner Tibor —, de nem értünk azzal egyet, hogy a jövő kárára szerez­zenek pénzt, rövid távú előnyökért. Álláspontunk, hogy egyáltalán, semmiféle bérleti díjat ne kérjenek. Ezzel ismerjék el, hogy tu­lajdonképpen mi támogat­juk a várost. Szentendre a művészektől az, ami, nem a kommersz kereskedelem bőséges kínálatától. — A költségvetésünk ké­szítésekor ezzel a döntéssel nem számolhatunk — je­lentette ki Ladányi István, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója. Radnai Rudolf- né gazdasági igazgató sze­rint a Szentendrei Képtár tavalyi bére egész évben 1 millió 68 ezer forintba ke­rült. Az új, májustól a hát­ralévő 8 hónapra 4 millió 366 ezer 440 forint, ami egyenlő a záróra elrendelé­sével, tehát fellebbeztek. JÖVŐRE TÖBB? A Péter Pál Galéria, mint a szentendrei iparművészek alkotó közösségének kiállí­tóterme a legmodernebb műveket teszi láthatóvá. A nézelődő vásárolhat, mű­vész a művésszel találkoz­hat. Véleményt cserélhet a hazai és' a külhoni' alko­tó. A házat tizenöt-húsz művész tartja fent. Mond­hatni, nonprofit alapon, mert a költségekre gyakran póthozzájárulások kellettek. Már tavaly, a havi 20 ezer forint bérleti díj mellett is veszteségesen zártak. Most pedig 100 ezret kellene be­fizetni, amit kedvezményes díjnak nevez a polgármes­teri hivatal, célozva arra, hogy jövőre ennél csak magasabb díjra számíthat­nak. Kovács Anna gazdasá­Idsgenforgalmi tervek Ráckevén Különös üzleti ajánlatot tett a közelmúltban a Duna- tours a ráckevei önkormányzatnak. A Pest Megyei Ide­genforgalmi Hivatal évek óta tart fenn irodát a városban, amely festői környezetével, gyönyörű műemlékeivel es kitűnő adottságaival betölthetne olyan szerepet a megye déli részén, mint az északi fertályon Szentendre. zati épületben, hanem ma­gánházban kívánja megva­lósítani. A hivatal — mint ajánla­ta bevezetőjében Tóth Jó­zsef kereskedelmi osztály- vezető írta — mindent meg­tett annak érdekében, hogy a várost vonzó idegenfor­galmi célponttá tegye, ám ez elsősorban az infrastruk­turális hiányosságok miatt nem valósulhatott meg. „Meggyőződésünk viszont, hogy a terület idegenfor­galmi kínálata piacképes — hiszen eddigi reklámmun­kánk kezdeti eredményei már meg is jelentek — és nem volna célszerű ennyi munka és anyagi befekte­tés után a térségből kivo­nulni. Javasoljuk, hogy hozzunk létre egy idegen- forgalmi rendezvényszerve­ző és kereskedelmi — szó­rakoztató kft.-t, amely több új vagy más területekről bevont tevékenységeivel re­mélhetőleg idővel életké­pes vállalkozássá nőné ki magát. Az ajánlat azért különös, mert igazi választási lehe­tőséget alig kínál az ön- kormányzatnak, mivel a Dunatours kijelenti, hogy a jelenlegi formában nem tudja folytatni a munkát a térségben. Javaslata az, hogy a város és a hivatal száz-százezer forinttal száll­jon be egy kft.-be, míg a tőke túlnyomó részét, nyolcszázezer forintot ma­gánszemély vagy személyek vinnék be a vállalkozásba. Az önkormányzat mintegy apportként adja oda a kft.-nek a helyi ifjúsági há­zat. A képviselők igen rövid vita után elutasították a hi­vatal ajánlatát, mert sem­miképpen nem támogatták volna szívesen azt, hogy városi ingatlant vigyenek be a vállalkozásba. Később a Dunatours megváltoztat­ta ajánlatát és a tervezett társaságot nem önkormány­A városban egyébként vi­szonylag sokan foglalkoz­nak fizetővendégszolgálta­tással. Ám a hivatal aján­latának bővebb kifejtése­kor az is kiderült, hogy a magántőke bevonása nem elsősorban a szobakiadás­sal foglalkozók érdekelteb­bé tételét jelentené. A nyolcszázezer forinttal gya­korlatilag egy személy ke­rülne be harmadik tagként a kit.-be. Változatlanul kérdés te­hát: miként lehetne vonzó idegenforgalmi központtá fejleszteni Ráckevét? A képviselő-testület vállalko­zásbarát és dolgoznak is azon, hogy jó javaslatokat tegyen az asztalra. Több olyan vízparti, remek adott­ságú ingatlannal is rendel­kezik a város, amelyek al­kalmasak lennének idegen- forgalmi hasznosításra. A Savoyai-kastélyt üzemelte­tő társaság is szeretné szo­rosabbra fűzni üzleti kap­csolatait a várossal. gi vezető , ezt természetesei végzetesnek tartja. Regős Anna iparművés szerint eddig olyan volt it Szentendrén a légkör, min valaha Firenzében. Sol művész belakta a várost, i galériák az élő művésze megtekinthető fórummá voltak. — Nem fogunk éhen hal ni, esetleg elvisszük, más hol mutatjuk be munkáin kát. No de itt fizetjük a adót! — Ez a hely volt a böl csője ennek a megszületet mozgalomnak — jelenti k Adamis Gusztáv keramikus grafikus. Érve, hogy idi mindig egyedi, az éppei legújabb művészeti értékel kerültek. Természetesei őket sem kérdezték, ennél fogva fellebbeznek. A MŰVÉSZEK MELLETT Szabó Ferenc, a polgár mesteri hivatal művelődés osztályának vezetője azér nem tud nyilatkozni,, mer a döntéshez nincs köze Nem kérdezték meg sen előtte, sem utána. Soós Sándor, az önkor­mányzat kulturális bizott­ságának az elnöke népraj­zos. Megmondja őszintén. í a művészek" mellett áll mert a városnak a mecénás szerepét kell vállalnia Nem ért egyet az önkor­mányzattal, törvénysértő­nek tartja az eljárást. Biz­tat: írjam le nyugodtan hogy mivel Szentendrére i művészetekért jön a ven­dég, azt támogatni kell. Ak: ezt nem ismeri fel, az it1 nem alkalmas a város veze­tésére. A Stúdió ’91 műsorábar — előreláthatólag — a jö­vő héten nyilatkoznak a vi­tás ügy szereplői. Kovács T. István M. K. SZENTENDRÉN Országos találkozó — Áttekinthető a kiállí­tás? — Az, és gazdag — vála­szoltuk a Szentendrei Kép­tár rendezőinek, a Pest Megyei Múzeumok Igazga­tósága munkatársainak. A városban kiadott, Szentendréről és Pest me­gyéről szóló könyveik soka­sága bizonyítja, hogy sokan krónikásai a szűkebb pát­riának, alkotókat vonz és ihlet a táj. Bőséggel talá­lunk olvasnivalót, forrás­munkát. Tegnap délután irodalmi muzeológusok találkozója kezdődött a városban. Az évente egyszer, mindig más megyében rendezett szak­mai összejövetel keretében irodalmi városnéző sétát rendeztek a vendégeknek. Ezt követően a megye múzeumi életéről, a ké­szülő irodalmi topográfiá­ról kezdődött beszélgetés. A kétnapos program ré­sze a Va3 István, Gyulai Pál, valamint a leányfalui Móricz-ház meglátogatása. A Panoráma étterembe va­csorára hívták meg a kör­nyékbeli írókat. Az eszter­gomi kiránduláson a Tolna megyei, szekszárdi -küldött­ség Babits Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum Móricz Zsigmond házánál, a szent­endreiek a visegrádi Áp- rily völgyben tett kirándu­lás után- a költő visegrádi sírjánál helyezik el a meg­emlékezés koszorúit. DIJNATA.1 U1RI.AP Vezető munkatárs: Móza Katalin. Q Munkatársak Vasvári fiva és Kovács T István. # Fogadónap: min den hétfőn 12—16 óráig szerkesztőségben. Címünk: Bp. VILI., Somogyi Béla u 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-1067.

Next

/
Thumbnails
Contents