Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám

Biaíorbúgy Osztrák! üzletház Biatorbágyon a tervek szerint még az idén befe­jeződik annak a beruházás­nak a kivitelezése, amelyet az osztrák Schachermayer cég finanszíroz. Az építési engedély kiadását megelő­zően e vállalkozásnak is megvolt a maga előélete: a kiszemelt területet a tele­pülés is, a tsz is a magáé­nak tudta, ám a tulajdoni lap tanúsága szerint a ter­melőszövetkezet követelése látszik megalapozottnak. Időközben megalakult a he­lyi tsz, s velük kell majd egyezségre jutnia az ön- kormányzatnak. Ennek ellenére a képvi­selők úgy döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal adja ki az építési engedélyt, mert a vállalkozás érdemes a támogatásra. Az egy hek­táros területen épülő léte­sítményben különböző fa- és fémmegmunkáló gépe­ket, épületasztalos-ipari berendezéseket, valamint konyhafelszerelési cikkeket kínálnak majd gyártóknak és viszonteladóknak. Az osztrák cég olyan helybeli állampolgároknak kínál munkát az új üzlet­ben, akik kereskedelmi végzettséggel, számítógépes, illetve faipari ismeretek­kel rendelkeznek, és beszél­nek németül. Egy biai em­berrel már meg is állapod­tak. Az osztrák cég vállal­ta továbbá, hogy az üzlet­ház majdani dolgozóit Ausztriában tanítja be. I. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1991. MÁJUS 24,, PÉNTEK BUGYIDÉ K| wma BUDAÖRS • ÉRD • SZ.AZI1 ALOMBATTA UAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA « • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ I PILIS VÖRÖS VAR 0 BUDAKESZI • BIATOR- paty • ZSAMBEK • solymár • tárnok I PERBAL o TÖK • TINNYE O llRÖM Családvédelcm Százhalombattán Az okok nem új keletnek A veszélyeztett fiatalok helyzetéről, valamint a gyermek- és ifjúságvédel­mi munkáról készítettek át­fogó tájékoztatót Százha­lombattán az előző esz­tendők és az idei hónapok tapasztalatait figyelembe véve. A polgármesteri hivatal­ban lévő ügyfélszolgálati iroda látja el a gyámható­sági, gyermekvédelmi teen­dőket. Az adatok tanúsága szerint az utóbbi időben jelentősen emelkedett a gyámhatóság óvó- és védő- intézkedéseinek száma, a szülőket is gyakrabban kel­lett figyelmeztetniük kü­lönböző okokból. A kisko­rúak veszélyeztetettségének kialakulásához vezető té­nyezők közül első helyen a családok gazdasági gondjai állnak. A többi szinte eb­ből következik; a többlet- munka-vállaJlás, az ingázó életforma, s az, hogy egyre kevesebb idő jut a gyer­meknevelésre. Mindehhez társul még a válások ma­Összcfog a falu Szükségünk van ünnepekre Sóskút főterén, a régi is­kola tőszomszédságában ke­rítéssel védett, ódon épít­mény áll. Az idő vasfoga alapos pusztítást végzett rajta, mégsem lesz az enyé­szeté. Mostanában dolgos kezek javítgatták, tataroz­ták, csinosították. A falu népe ugyanis közös elhatá­rozásból úgy döntött, hogy wem kis költséggel rendbe hozatják a község neveze­tességét. Merthogy, mint minden öreg tárgyunknak, úgy en­nek az emlékműnek is. múltja van: József főher­ceg állíttatta az I. világhá­ború áldozataira emlékezte­tőül. A hajdani, 1931. má­jusi felavatási ceremónián pedig nem kisebb egyházi személyiség, mint dr. Gri­per Miklós apátplébános — mellesleg dr. Habsburg Ol­tó egykori házitanítója — mondott beszédet. Most, 60 évvel a hajdani emlékműavatás után, ismét egykori pompájában vár arra, hogy a május 26-án reggel kilenc órára egybe­hívott ünneplő közönség, Sóskút népe újra büszkél­kedhessen nevezetességével. S minthogy egy már jócs­kán elfelejtett ünnepünk — a két világháború közötti időszakban a május utolsó vasárnapján rendszeresen megtartott •—, a hősök va­sárnapja egybeesik e dá­tummal, kettős ünnepet mondhat magáénak a kis­község. „Szükségünk van ünne­pekre” — mondja Saint- Exupéry Kishercege. És szükségünk van közös gon­dolkodásra, áldozatvállalás­ra is. Lehetne példaértékű Sóskút erőfeszítése arra: ha megfelelő céllal, valameny- nyiünket érintő dologban kérik a segítségünket, mi sernondjunk nemet. níiszen szükségünk van emlékhelyekre, nyugvópon­tokra és olyan emlékezetes pillanatokra, amikre tá­maszkodhatunk a csalá­dunkban, s ahol élünk, a legszűkebb pátriánkban. — fekete — BUDA VIDÉKI HÍRLAP Verető munkatárs: Fazekas Eszter, 8 Munkatársak: Fe­ttete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. Q Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. Ir. sz.: 1446. Telefon: 138-1761, 138­4067. 6 rím Helybeliek előnyben Művészi cégtábla A napokban járt le an­nak a pályázatnak a határ­ideje, amelyben építőipari munkákban járatos szak embereket „szólított, meg a pátyi önkormányzat. A polgármesteri hivatal épü­letének külső tatarozására kerestek vállalkozókat, s elsősorban a helybelieket szeretnék munkához juttat ni, amennyiben ajánlatuk kedvező. A felújítás után új cég­táblát, illetve a község pe­csétjét is elhelyezik a hiva­talépület homlokzatán, E munkára Kerék Vilmos pátyi öntő-műlakatos mester kapott megbízatást. Ugyanő készíti el azt a két míves falikart, amely az épület kapujának két oldalát dí­szíti majd. gas aránya, amelyet általá­ban a családok széthullása követ. De az indokok közé sorolható a szülők italozá­sa, igénytelen életmódja, amely mindegyike gátolja a gyermekek erkölcsi, szelle­mi felődését. A városban több, mint ötezer tizennyolc év alatti fiatal él, döntő többségük kiegyensúlyozott körülmé­nyek között. Ebben megha­tározó szerepe van annak, hogy a gyermeknevelés fel­tételei kedvezőek Százha­lombattán, a bölcsődétől a középiskoláig terjedő intéz­ményekben gondoskodnak róluk. A tájékoztató szerint kedvezőnek ítélhető az a számadat, amelyből kide­rült, a veszélyeztetett helyzetben lévő kiskorúak aránya nem változott, to­vábbra is a fiatalok létszá­mának egy százaléka vehe­tő annak. Bár sikerült eredménye­ket is elérni a családvéde­lemnek, elsősorban a pénz­ügyi gondokkal küszködő, veszélyeztetett családok tá­mogatása terén, feladatai tovább bővültek, és a rom­ló életszínvonal miatt bő­vülni is fognak. Nagy se­gítséget jelentett a rászoru­lóknak az, hogy a rendsze­res és rendkívüli nevelési segély összege jelentősen emelkedett, így sok esetben az óvodai, napközis térítési díjak kifizetését átvállalta a polgármesteri hivatal. De az anyagi támogatás csupán az egyik megoldás ezekre a gondokra. A má­sik, amelynek egyre na­gyobb lesz a szerepe a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkában, « megelőzés és felderítés. Ebben a mun­kában fejlődés tapasztalha­tó a városban, ennek kö­szönhető, hogy a veszé­lyeztetettség nem érintett több gyermeket, családot a korábbiaknál. A szakemberek elemez­ték a már bűncselekményt elkövetett fiatalok helyze­tét is. — Jelenleg huszonegy fi­atalkorú van pártfogói fel­ügyelet alatt, de számuk éppen a folyamatban lévő ügyek miatt várhatóan to­vább növekszik — mondla Maitz Ferenc, a szervezé­si iroda munkatársa. Arra a kérdésre, hogyan válnak a fiatalok betörővé, csavar­góvá, nehéz a válaszadás — vélte. Egyenként más és más az indok, a megelőzés nem is a családok, iskolák, helyi s2ervek feladata csu­pán, talán társadalmi ösz- szefogással lehetne a fia­talkorú bűnözés növekedéT sének gátat szabni. Példá­ul be lehetne vezetni egye­temeken, főiskolákon a a gyermek- és ifjúságvédel­mi munkával kapcsolatos képzést, vagy az alapvető családvédelmi ismeretek oktatását. De ez csak egy ötlet a sok közül. Ami he­lyi, önkormányzati szinten megvalósítható, az az, hogy továbbra is rendszeresen foglalkoznak a veszélyezte­tett fiatalokkal, szabadide­jük eltöltéséhez programo­kat szerveznek, helyiséget biztosítanak. Amellett, hogy minden lehetőséget megkapnak a családvédelemmel foglalko­zó szakemberek munkájuk színvonalának emeléséhez. J. Sz. I. Üj településrész fesz Dobogó-dűlőn Ha sikerül megegyezni Ma még csak tervrajzon látható, nemsokára talán már a pátyiak is megcso­dálhatják, milyen is lesz a . falu Dobogó-dűlői része, ha sikerül megegyeznie az ön- kormányzatnak az ott élő állampolgárokkal. A So­mogyi Béla és Fazekas Mi­hály utcák által határolt településrészen a földek nagyobbik része magántu­lajdon, s ha a gazdákkal megállapodnak, új utcák nyílnak, s adott tervek nyo­mán önálló, illetve sorhá­zak épülhetnek majd. A tervek szerint Dobogó-dűlőn zöldövezeti mintatelepülés alakulhatna ki, sétálóut­cáikkal. üzletsorukkal. A dű­lő másik oldalán van sza­bad terület iskola, óvoda, építésére, azaz a majdani pátyi fészekrakoknak biz­tosítanák az elengedhetet­len intézmények igénybe­vételét is. Kétségtelen, hogy a terv nem minden érintett telek- tulajdonosban vált ki felté­tel nélküli örömöt, mégis többen vannr k — állítólag — olyanok, akik szívesen el­adnák kertjük egy részét. Pály polgármesterétől, Kuthy Ákostól azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a telektulajdonosoknak ter­mészetesen jogukban áll ér­tékesíteniük a földjeiket,’ de arra is mód nyílna, hogy a szomszédok szövetkezve, közösen alakítanák ki azt az eladási árat, ami mind- annyiuk számára elfogad­ható tárgyalási alap, s így egyszerre nagyobb területe­ket lehetne értékesíteni. Természetesen az önkor­mányzat is érdekelt az ügy­ben, lévén, beékelődve több kisebb ingatlanuk van ott, amit ily módon lehetne kedvezően értékesíteni. A közművek dolgában egyetlen hiányosság akad: a faluban egyelőre nincs gázvezeték, ám ha sikerül konszessziós partnert talál­ni, ez a probléma is meg­oldódik. Az infrastruktúra­fejlesztés. előnyét természe­tesen nem csak a szóban forgó terület, hanem az egész település élvezi.majd. Kertészkedőknek Káposztafélék kártevői Van. aki raeszet alt... ősi mesterség a mészol- tóké. Múltja évszázadokra nyúlik vissza az időben. S bár a korszerű kötőanyagok visszaszorították a mész iránti keresletet, mégis nagy szükség van erre a természetes alapanyagra. Az infláció ugyan erősen megcsappantotta az építési kedvet, azért van annyi munkája a mészoltóknak, hogy megélhetésüket ne érezzék veszélyben. A tiny­nyei vállalkozó, Hajzer Ala­dár telepén is fogy ez az ősi kötőanyag. Oláh Pálné és Kristály Péter (a két al­kalmazott), napi 20—30 köbméternyit olt. El is fogy mind, hiszen az új vállal­kozók ebben a faluban sem tétlenkednek, s egyre-más- ra húzzák fel épületeiket, amelyekben boltot, raktárt, műhelyt, szálláshelyet ala­kítanak ki. Aszódi László Antal A mészoltás esi mesterség, tie a ma használt technika már régen .nem az — leg­feljebb Kristály Péter ke­zében a nyeleslapát Jó érzés eljutni a csapolás előtti pillanatig — néhány másodperc múlva, amint elindult a forró, feli':- ló az ülepítögödörbe, már semmit sem látunk a felcsapó gőztől (A szerző felvételei) háborúra, mert a peterakás után, illetve a peték kike­lése után a falánk hernyók úgy megeszik a káposzta­leveleket, hogy nyomukban nem marad egyéb, mint a velek fő erei. Az első ímzedélc lepkéi mostaná­ban rakják le petéiket, a kikelő hernyók június kö­zepéig pusztítanak. Ne le­gyünk elbizakodottak, ha ez a nemzedék még nem tesz számottevő kárt, mert a be- bábozódó hernyókból egy­másfél hónap múlva kike­lő lepkék annyi petét rak­nak le, hogy a második nemzedék hernyói már akár az egész termést is elpusz­títhatják, Ezért aztán oko­sabb, ha a most kevés lap­kéből kikelő hernyót pusz­títjuk el, mert ezzel nem­csak a mostani, hanem a későbbi nagyobb kárt is megelőzhetjük. A káposzta-levéltetű né­ha annyira ellepi a káposz­taféléket hogy az, szinte szürke a levéltetvektől. A tét veknek ez a hatalmas se­rege a káposzta nedvét annyira kiszívja, hogy á nővény nem tud fejlődni, satnya lesz, végül pedig el­pusztul. A káposztaféléknél még kisebb levélfertőzés esetén is nagyobb a kár, mint az egyéb zöldségfélék­nél, mert az egymásra bo­ruló levelek között megbú­vó levéltetveket nem lehet eltávolítani, emiatt a tet­ves káposzta gusztustalan, emberi fogyasztásra alkal­matlan. A káposztalégy nyűvel befurakodnak a káposzta főgyökerébe, járatokat ké­szítenek benne, emiatt a káposzta nem tudja a fel­vett táplálékot a levelekbe továbbítani, legyengül, vé­gül a földre dőlve elpusz­tul. A káposztalepkék ellen Anthio—33EC, vagy Uni- fosz 50EC, Chinetria 25EC szerekkel védekezhetünk, ez a levéltetveket is pusztítja. A káposztalégy ellen a Dit- rifon, Unitron permetező­szerek hatásosak. A káposz­ta levele viaszos, a permet- lé lecsurog róla, ezért per­metezés előtt tegyünk a permetlébe NONIT nedve­sítőszert, ami a tapadást elősegíti. Széli László A káposzta, vöröskáposz­ta, karalábé, karfiol, kel­káposzta, bimbóskel a kis­kertekben is tekintélyes te­rületet foglal el a zöldsé­gesből. Így aztán, ha a ká­posztafélék között megje- _ lennek a különféle kártévő rovarok, a betakarítás he­lyett csak kopasz szárat vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan. bűzös levélcso­mót tudunk leszedni. Bi­zony ez nemcsak bosszú­ság, hanem tetemes anyagi kár is. A káposztalepke, kedves kis fehér pillangó, amely a nyár elején egyesével vagy többedmagával röpköd a kertben a káposztafélék között. Ha nemcsak gyö­nyörködni tudunk benne, hanem már a téli káposz­tánk ellenségét is látjuk benne, akkor a számukból következtetni tudunk a ké­sőbbi kár nagyságára is. Ha sokan vannak, máris ké­szülhetünk az ellenük való

Next

/
Thumbnails
Contents