Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

I. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1991. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖX BUDAJ/IDÉKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA 0 PILISVORÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • P\TY • ZS AM BÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ O PERBAL * TÖK • TINNJE • ÜRÖM Oldalukon külföldi befektetők A virág tette ismertté Képviselő-lestülele válo­Ila azt mondom. Sasad, az olvasók egy részében bizo­nyára a nagy múltú tsz rt.-vé alakulásának viha­rai scjlenek lel. Nos, a vi­har elült, mostanában in­kább az rt. vállalkozásai­ról hallani. Ezek a törekvé­sek egyébként nem új kele-. twck, mivel az első lépése­ket még 19G9-bcn tették. A Sasad azóta 32 társulásban és öt pénzintézetben rész- tulajdonos, ahol . 2,5 mil­liard forintos tőkét működ­tet. Földjeik Biatorbágy, Bu­daörs, Diósd, Pusztazámor, Sáskát, Tárnok, Törökbá­lint, illetve néhány fővárosi _ kerület térségében húzód­nak. E kedvező földrajzi adottság, a vállalkozásbarát üzletpolitika okán az rt. potenciális partnere a kül­földi befektetőknek. De ép­pen ez az, ami keserűséget vált ki a Sasad érdekeltsé­gi területével azonos he­lyen működő önkormány­zatokban, mert álláspont­juk szerint a tsz-be tagosí- lott földek egykor községi, illetve állampolgári tulaj­donban voltak, de most nem a falvak, hanem az rt. húzza azokból a na­gyobb hasznot. Rendelő a Biatorbágyon megint van két épület, aminek tulajdo­ni viszonyát tisztázni kell. Az egykori Seitz-kocsmáról, illetve a malomról van szó. Az előbbit 1952-ben álla­mosították, egyik részébe a mozi költözött, a másik fe­lét a Zöldkereszt, azaz az Anya és Csecsemővédő In­tézet kapta. Az épület azon­ban egy helyrajzi számon maradt, s kezelője összes­ségében a megyei moziüze­mi vállalat lelt. A malommal gyakorlati­lag ugyanez a iielyzet: Évekkel ezelőtt a Benta Völgye Tsz százhalombattai szarvasmarhatelepéről egy- re-másra lába kelt a bor­jaknak. A kicsi, úgyneve­zett szopós borjaknak, me­lyek anyjuktól elszakítva életképtelenek, s ráadásul húsuk élvezhetetlen, mert még túl tejes. Tehát feltá­lalva ehetetlenek. Aztán a telepre való betörések el­maradtak. A borjak az utóbbi években nyugodtan nőhettek anyjuk mellett. Ám a régi — vagy telje­sen új ? — szenvedély újra­éledt. Legutóbb egy pénte­ki, majd hétfői hajnalon is­mét tolvajok jártak a száz­halombattai telepen. S „hó­gatja, hogyan állnak hozzá a Sasad oldalán megjelenő külföldi befektetők ajánla­tához. Biatorbágy és Török­bálint például — ha kese-­ru húzásokra, -nevezetesen a Budapark bevásárlóköz­pontra és a vállalkozási és szabadidőközpontra. Buda­örs ' a . bevásárlóközpont ügyében hajthatatlan ma­radt, de sikerült tető alá hoznia azt a-30-miiiió USA- dollái- értékű beruházást, amelyben a város és a Sa­sad éppúgy érdekelt, mint a. Mannai -Corporation és az Avto Lada. Ez utóbbi meg­állapodást — aminek alap­ján a Ladák alkatrész-után­pótlását biztositó raktárbá­zis épül Budaörsön a Tö­rökugratón túli területen — viszonylag rövid idő alatt sikerült megkötni. Mint azt dr. Miha- lik Lászlótól, a Sasad Rt. elnök vezérigazgatójától megtudtuk, szeretnének -egy ugyancsak nt.-érdekeltségű új bankot létrehozni, amely a szárnyat bontó vállalko­zások számlavezetését, pénz- és hitelgazdálkodását lesz hivatott elősegíteni. malomban egyik részében az orvosi rendelők vannak, de azo­kat csak a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ma is működő üzemi területén áthaladva lehet megközelí­teni. Hogy az áldatlan álla­potok megszűnjenek, a ren­delőhöz — a malomtól füg­getlen — új bejáratot kell kialakítani, aminek költsé­ge 120 ezer forint. A polgármesteri hivatal értesítette a két vállalatot a telekmegosztási igényé­ről. néhány napos borjúval tá­voztak. Kijátszva az éjjeli­őrök éberségét. A rendőrsé­gi nyomozás megkezdődött a tolvajok után. Az,ok után akik az állattenyésztésben járatos szakemberek szerint is teljesen értelmetlenül szakították el az apró jó­szágokat anyjuktól. Egy lo­pás, melynek haszna sincs, nem is lehet — kára viszont a tsz-nek van. No meg egy tanulsága is a dolgoknak. Mégpedig az, hogy manapság a tolvajok viszik, amit látnak, értel­metlen kárt okoznak ott, ahova „beteszik lábukat”. Éppen ezért a telep meg­erősített éjjeliőr-állománya — még ebben a pénzszűke világban is — hasznára s nem anyagi káréra válna a közösnek. V. E. A 2803 tulajdonost szám-, laló, több mint négipnil- liárd forint részvényérték­kel bíró rt.-no'.c további 905 millió forintnyi sza­ioiyfatja tevékenységét, amelyben a hagyományos gyümölcstermelésen, dísz­növénytermesztésen kívül meghatározó szerepe van • az ipari, szolgáltatótevékeny­ségnek, lévén a nettó árbe­vétel felét adja, ami majd háromezerféle termék for­májában jelenik meg. Je­lentős az rt. alummiumün- tésben, műanyag-feldolgo­zásban, lakatosipari és mű­szeripari termékgyártásban, illetve a rugó- és szerszám- gyártásban vállalt szerepe. Saját fejlesztés eredménye az a korszerű munkavédel­mi kesztyűcsalád, amelynek továbbfejlesztésében a fran­cia Comasex SA céggel működtek együtt. A svájci Lader AG partnerükkel kö­zösen valósították meg a hajtószíj-, hevedergyártást és -szerelést, s igen komoly az a belsőépítészeti tevé­kenységük, ami szállodák­ban, éttermekben, egyéb középületekben jelenik meg. Nevüket mégis elsősor­ban a virág tette ismertté Bécstől Hamburgon át Ri­gáig, még akkor is, ha a hazai vásárlóknak manap­ság kissé drága az illatos kedveskedés. F. E. Egy olyan világban, amikor a hazai kulturális sajtó agó­niájától Visszhangzik az or­szág, talán érthető, ha az em­ber felkapja a fejét egy ellen­kező hír hallatán. Bár csend­ben, különösebb feltűnés nél­kül történt a szervezés, az elő­készítés, sikerült megtudnom, hogy már postára adta folyó­iratát a Pest Megyei Pedagó­gus Kamara. A Céhláda egyelőre ezer példányban jelenik meg, forintért, s előfizetéses rendszerben terjesztik majd. Pest megye vala­mennyi önkormányzata és oktatási intézménye kap ebből a lapból. Az előfize­tőket a kamara helyi tago­zatai verbuválják, s maguk is terjesztik szakmai folyó­iratukat. — Kik írják, szerkesztik, s kiknek szól a Céhláda? — tettem fel a kérdést Fóti Ákosnak, a lap vezető szer­kesztőjének, aki az ELTE számítástechnikai szakán tanít. — Elsősorban a megyei kamara tagjai írják az új­ságot, de bármely pedagó­gus a munkatársunk lehet, akinek van mondanivaló­ja. Persze megadjuk a le­hetőséget, hogy kívülálló is szót kapjon a lap. hasáb­jain, ha egyes cikkeinkre akar reagálni, vagy saját mondanivalóját szeretné eljuttatni a megye pedagó­gusaihoz. Két társszerkesz­tővel dolgozom, velük állí­tottam össze az első pél­dányt. Egyikük a piliscsa­bai Engerth Jánosné, aki a kamara helyi tagozatának á vezetője, s magyar—iro­dalom szakos tanár. A má­Telekkönyvi kuszaságok Nem ehető, nem is életképes Borjakkal távoztak nuk alatt” egy-egy szopós, bad részvényé van, amit el- rű szájízzel is —, 'de igent sősorban külföldi befekte-. mondott a nagyszabású be- tőknek akarnak értékesíte­ni. Az rt. 4100 hektáron Információ ? Budaörsi testvérkapcsolat Őrségváltás utál Csak találgatni tudják a zsámbéki lakosok, hogy ki és miért tüntette el a Piac térről az információs táb­lát, amely a buszok indulá­si menetrendjét tartalmaz­ta (Virág Márton felvétele) Bár Budaörs és Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatát mindkét részről olyan ve­zetők hozták létre, akik ma már nincsenek hivatalban, az utódok fontosnak vélik az együttműködés folytatá­sát. Ezt a szándékot erősí­tették meg a múlt héten a németországi kisvárosban, ahol a Budaörsről érkezett, nyolctagú delegációt látták vendégül. A találkozónak aktualitást adott, hogy Bretzíeldben is új polgár- mestert választottak, illet­ve a régit elbúcsúztatták. Jó alkalom volt e látoga­tás, egyfelől .a városok első- embereinek, kölcsönös be­mutatkozására, de arra is, hogy a jövőre vonatkozó el­képzeléseket egyeztessék. A budaörsi delegáció — képviselők és a nemzetisé­gi bizottság külső tagjai — azt hangsúlyozták, hogy a mindkét fél számára elő­nyös együttműködés hívei, azaz semmiképp sem sze­retnék, ha a nagyobb ter­het mindig a bretzfeldiek vállalnák. A finom fogal­mazás lényegét azonban pontosan értették a test­vérváros képviselői, éppen ezért udvariasai). közöltek: pontosan tisztában vannak a magyarországi viszonyok­kal, s talán nem lesz sér­tő, ha énnek tudatában ajánlják fel segítségüket, aminek keretében például hasZnáltruha-csómágkülde- mény érkezik nemsokára Budaörsre. Ebből értelem­szerűen a leginkább rászo­rulók részesülnek majd. A két polgármester meg­állapodott abban, hogy a kapcsolatot nemcsak ne­kik, sokkal inkább a váro­sok egyesületeinek, kultu­rális csoportjainak szüksé­ges tartaniuk. Már csak azért is, mert nem proto­kolláris, sokkal: inkább vi­rágzó, családi alapon szer­veződő együttműködésre van szükség a hagyomá­nyok ápolása, a felnövekvő nemzedék ismeretének bő­vülése érdekében. A tár­gyaláson szóba került a diákok csereüdültetése, s Szülök figyelmébe Nyári táborozás A gyerekek örömére, s valljuk be, a szülők szoron­gására nemsokára megkez­dődik a nyári vakáció. Mert a legtöbb családban már eddig is fejtörést oko­zott, hogy milyen értelmes elfoglaltsággal kössék le csemetéjüket a szünidőben. Sajnos, a helyzet az idén minden eddiginél szomo­rúbb, mert az áremelkedé­sek természetesen a külön­féle táborokra is igazak, rá­adásul a lehetőségek is mintha szűkülni látszaná­nak. Igaz ugyan, hogy szép számmal vannak a ajánla­tok, mégis ezek többségét — éppena részvételi díjak miatt — mind kevesebben engedhetik meg gyerme­küknél!. A művelődési házak igyekeznek enyhíteni a gondokon, legalábbis, ami a kínálatot, a lehetőséget illeti, ugyanakkor nem va­sik társszerkesztőm Kis István, magyar—orosz sza­kos tanár. Fóti Ákos mindehhez hozzátette: elsősorban a pedagógusoknak írják a la­pot, de közvetve mindenki­nek, akit érdekel a megye közoktatási helyzete. Ezért kapják meg az önkormány­zatok is a Céhládát. — Az első számban tájé­koztatják az olvasót a Pest Megyei Pedagógiai Kama­ra megalakulásáról, annak alapszabályát ismertetik; közük a Magyar Pedagógus Kamara elnökségének ál­lásfoglalását, a pedagógus bérreformról; tudósítást ol­vashatunk az érdi közokta­tási fórumról, ahol a szak­ma, az önkormányzatok és egyéb hivatalok képviselői vitáztak: megyei közokta­tási problémákról s az MPK területi szerveze­teinek a közoktatási tör­vénytervezetről alkotott véleményéről is írnak. Mindebből arra követ­keztetek, hogy a Céhládá­ban napvilágra kerülhet­nek Pest megye pedagógu­sait leginkább foglalkozta­tó problémák. Ez jó dolog! Csakhogy tapasztalataim szerint egyes önkormány­zatok, vagy azok egyes kép­viselői olykor nehezen vi­selik el az általuk megal­kotott új közoktatási kon­cepciót ért bármely krili­gyok biztos bene, hogy egy kétgyermekes család képes megfizetni mondjuk, - egy kéthetes nyelvi táborért hatezer forintot. Így van ez még akkor is, ha az alábbi ajánlat a többi között még olcsónak mondható. Nos, a budaörsi művelő­dési központban és a lakó­telepi közösségi házban 8—12 éves gyermekeknek szerveznek nyelvi (német­angol), valamint játékké­szítő tábort, kéthetes tur­nusokban június 24-töl augusztus 24-ig. A táboro­zás díja — ami magában foglalja az ebédet is — a nyelvi foglalkozások eseté­ben személyenként három­ezer, az ügyességet fej­lesztő foglalkozásokon pe­dig 2500 forint. Jelentkezni és felvilágo­sítást leérni a tervezett helyszíneken lehet. kát. Ha ez így van, nem lehet, hogy a Céhláda egy­féle ellenzéki lappá válik? — Erről szó sincs. Ugyan­is maga a kamara szakmai érdekképviseletet lát el, s nem munkajogit. A Céhlá­da is inkább a többségi szakmai érdekképviselet­ben kíván segíteni, amel­lett, hogy a megye pedagó­gusait akarjuk közelebb hozni egymáshoz. Egyéb­ként azért sem lehet vala­miféle ellenzéki lap a Céh­láda, mert az önkormány­zatoknak is — tudtommal — az a céljuk, hogy együtt tudjanak működni a peda­gógusokkal és szervezeteik­kel. Ez sikerülhet, ha mi­nél többen képesek lesznek egyéni érdekeiket háttérbe szorítani a pedagógus tár­sadalom vagy az adott te­lepülésen élő és dolgozó nevelők többségének javá­ra. Különben csak úgy ér­demes foglalkozni a kér­déssel, ha megelőlegezzük a bizalmat az önkormány­zatoknak, mivel a végső cél azonos kell legyen. Ez pe­dig a közoktatás hatékony megreformálása! — Tehát, ahogyan a ka­mara, úgy a Céhláda is a pedagógus társadalom több­ségi akaratát, véleményét kívánja segíteni a nyilvá­nosságra hozásban — mondta Fóti Ákos. Aszódi László Antal az is, hogy a közigazgatás­ban dolgozó, németül - be­szélő munkatársakat is ven­dégül látnák tapasztalat- cserére. Bretzfeld leköszönő pol­gármesterének— aki eddig rendkívül sokat tett a kap­csolatok ápolásáért — bü- daürsi kollégája nyújtotta át a város nemrég alapított kitüntetését, a Budaörs díszpolgára címet. Érden az egykori Török­bálinti Állami Gazdaság konzervüzeme ma Napsu­gár Nektár Kft. néven gyártja a sokfelé ismert, természetes alapanyagok­ból készülő italokat. Éven­te mintegy 20 millió liter rostos ital kerül üvegekbe, dobozokba és flakonokba, amelyek Napsugár, Sunclub és Olympos márkanévvel találhatók meg az üzletek polcain. Felvételünkön Tö­möri Judit az óránként öt­ezer dobozt megtöltő töltő­soron a paradicsomlé ada­golását ellenőrzi. (Hancsovszki János felvétele) Eladó 1,2 millió Ft 1- garázs 2 szobás II. em. tehermentes százhalombattai lakás (Bp.-től 30 km) vagy családi házra cse­rélem. Tel.: 137-1953. (51 573,-ÍK) BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. @ Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: «46. Telefon: 138-4761, 138­4067. A többségi akaratot tükrözve Mi fér a Céhládába?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents