Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

Antall József hazaérkezett Első kézből Franciaország politikai és gazdasági körei Magyaror­szágot a térség egyik leg­stabilabb országának tart­ják, olyannak, amely a leg­jobb esélyekkel rendelkezik, hogy úrrá legyen nehézsé­gein, nyilatkozta Antall József miniszterelnök pá­rizsi látogatásáról hazatér­ve szerdán a Ferihegyi re­pülőtéren. Egy kérdésre, amely azt firtatta, hogy a magyar külpolitika orientációja né­met vagy immár francia-e, a miniszterelnök azt hang­súlyozta, hogy 1991-ben európainak kell lenni, és kiegyensúlyozott gazdasági, politikai és gazdasági kap­csolatokra kell törekedni, nem pedig rangsorolásra. Antall József elmondta, hogy a tárgyalásokon szó esett a magyar—román vi­szonyról is. Ebben a kér­désben Franciaország ki­egyensúlyozott magatartást tanúsít, és objektiven ítéli meg a jelenlegi helyzetet. A Világkiállítási Iroda (B1E) párizsi főtitkárával folytatott megbeszéléséről Antall József elmondta: ar­ról kívánt tájékozódni, hogy a június 5-én összeülő BIE- közgyűlés miben fog állást foglalni, és megítélése sze­rint milyen lehetőségei van­nak Magyarországnak arra, hogy Ausztria visszalépése után megkapja az Expo önálló rendezési jogát. Eze­ket az információkat a kor­mány az elmúlt hét végén született döntése előtt már megkapta, a miniszterel­nök azonban a helyszínen, első kézből óhajtott meg­erősítést szerezni. Csökkenő hozamok a mezőgazdaságban Gyümölcsöző almáskertek Hazánkban évek óta kis­mértékben csökken a me­zőgazdasági termelés. A nö­vénytermesztésben több mint tíz, míg az állatte­nyésztésben közel két szá­zalékkal kisebbek a hoza­mok. Különösen számottevő volt a termelés visszaesése a gabonaféléknél, s ezen belül is a kukoricánál. Az aszály következtében Pest megyében helyenként 50—70 százalékos termés- kiesés mutatkozott. A Központi Statisztikai Hivatal napokban közzé­tett jelentése szerint az or­szág állatállománya, a ser­tés kivételével, általános­ságban minden fajtánál csökkent. Egyebek között visszaesett a vágóállatok te­nyésztése, valamint az álla­ti termékek feldolgozása is. A növényi kultúráknál, így köztük is a kalászosok­nál az előző évhez képest több mint 20 százalékkal csökkent a felvásárlás. Ugyanakkor a piacgazdaság térhódítását jelzi, hogy nö­vekedett a termelők, köz­tük a farmergazdák köz­vetlen, többcsatornás érté­kesítése belföldön és az or­szághatáron túl is. Pest megyében tavaly a sokéves átlagnak megfele­lően alakult a gabonafélék, köztük az étkezési búza, a rozs, az árpa s az olyan szemes termények, mint például a cirok termeszté­se. Országos szinten megha­ladta a kilenc százalékot a gyümölcstermesztésben mu­Júliastél folyósítják ss pénzt Startolt a Start-hitel Mint arról már lapunk­ban beszámoltunk, május 13-án a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Miniszté­riumában a magyar és a német kormány képviselői aláírták a Start-hitelre vo­natkozó megállapodást. A német kormány alapvető célja, hogy e pénzzel is se­gítse a magyar kis- és kö­zépvállalkozói réteget. A hitellel kapcsolatos szervezési és bonyolítási munkálatokban az Iposz meghatározó szerepet vál­lalt és kapott. Mint azt leg­utóbb elmondták, a hitellel kapcsolatos ügyintézés az ipartestületeknél már má­jus 21-én megkezdődött, de a konkrét kifizetések július elsejétől várhatók. A Start­hitelből maximum 11 millió forint igényelhető, az össz- beruházás hetven százaléka, a többit egyéb forrásból, illetve magánerőből kell előteremteni. Az ipartestületeknél az elkövetkezendő napokban az új vállalkozóknak — többségük állami cégeknél dolgozott, s most próbál új egzisztenciát teremteni ma­gának — elsősorban jogi, pénzügyi és gazdasági ta­nácsokat adnak az elindu­láshoz, s várhatóan több te­lepülésen előadásokat is tartanak az érdeklődőknek. Nem könnyű a vállalkozói pálya sem — tartják azok. akik már régebben elindul­tak az úton — s sokszor még az úgynevezett régi motorosok is nehezen bol­dogulnak a mai gazdasági környezetben. A Start-hitel mindeneset­re segítség lehet. Az idén 4 milliárd forint osztható el, három év alatt pedig ez az összeg 10 milliárdra rúg. Új üzem Veresegyházon 1 Fi®fifi ifit Ma, amikor harc folyik egy-egy munkahelyért, nagy dolognak számít, ha egy településen akár harminc ember számára is új mun­kalehetőség akad. Veres­egyházon évek óta a ta­nácstól, most pedig a pol­gármesteri hivataltól bé­relt területet a Sirrus kis­szövetkezet. Közben gazdái cserélődtek, sőt a neve is megváltozott, ma már Fag- rota Kft. névan dolgozik és szolgáltat. A Fagrota telepvezetőjé­től tudták meg, hamarosan új faipari üzemet nyitnak, munkát adva harminc ve­resegyházi embernek. — A kft. a közelmúltban újabb beruházásba kezdett, készül egy teljesen új üzemrészünk. Vásároltunk egy olasz gépsort, amelyen kiváló minőségű hajópadlót és lambériát tudunk gyár­tani. Úgy vélem, most, ami­kor itt az építkezések ide­je, nem elhanyagolható, hogy két héten belül üze­münk akár komplett tető- szerkezeteket is le tud szál­lítani. Megrendelhető ná­lunk mindenfajta faanyag a négyméterestől a 18 mé­teresig. A most felvételre kerülő új dolgozóink gép­munkások vagy betanított munkások lesznek. Bizunk abban, hogy az új munka­helyek teremtésével segít­jük a település effajta gondjait is — hallhattuk Varga József telepvezetőtől. tatkozó kiesés. Érdekes mó­don Pest megyében viszont az utóbbi néhány évben növekedett a kisgazdasá­gokban telepített gyümöl­csösök száma s azok terü­lete. Az előző évhez képest jó eredmények születtek például az almáskertekben. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy a múlt évben a mezőgazdaságban 73 ezerrel kevesebben dol­goztak. A megyében, a szö­vetkezetekben végbement belső személyi és gazdasági változások következtében mintegy 10-12 ezer fővel csökkent a tagság létszáma. Voltak gazdaságok, ahol, miként arra a dömsödi Dó­zsa Tsz is példa, teljesen leépült az ipari ágazat, s ezekből az üzemekből új szövetkezetek alakultak ki. A felbomló téeszekben egy­re inkább teret nyert a gaz­dasági társasági forma. Gy. L. KÉT VÉLEMÉNY AZ EXPÓRÓL Igaz vagy nem igaz a mézesmadzag? Nemmel szavazott Jávor Károly budaörsi képviselő azon a frakcióülésen, ame­lyen az MDF-es képviselő­ket szondázták, vajon a budapesti és a bécsi eluta­sítás után akarják-e még a világkiállítást. — Önnek megváltozott a véleménye az Expóról? — Amióta az eszemet tu­dom, azóta változatlan az álláspontom a világkiállí­tásról. — Vagyis kezdettől elle­nezte? — Nem a világkiállítás ellen vagyok, hanem a fele­lőtlen döntések ellen. Már­pedig ahogyan ez ma ki­néz, az szerintem nagyon veszélyes és nagyon fele­Gazdaboltok, csemetekertek górcső alatt Importmagvak Az élelmiszerboltok és vendéglátóhelyek után a Pest Megyei Önkormány­zati Hivatal Kereskedelmi és Piacfelügyelőségének munkatársai nemrégiben a gazdaboltokat és a facse­metéket árusító lerakótokat vették gurcső alá. Az em­lített helyekből huszonötöt látogattak meg a megyé­ben. Általános tapasztalat volt, hogy a gazdaboltok­ban a vevők a vetőmagok széles skálája közül válo­gathatnak. A baj csak az, nogy a külföldről érkező magvak egy részénél hiány­zik a magyar nyelvű hasz­nálati utasítás. Kifogásol­ható az is, iiogy az idegen kódszámokból a minőségi határidőt sem tudja kisila- bizálni a vásárló. Műtrá­gyából és virágföldből is megfelelő, a kínálat, de a csomagolásra jobban kel­lene ügyelni, hogy a mű­anyag fóliában tárolt anya­gok ne szóródjanak szét, A piacfelügye,lóság mun­katársai elmondták, hogy a facsemetéket árusító üzle­tek vevői kívánságlistájá­ból is látható, hogy a me­zőgazdaságban is változás készül. A gazdák az utóbbi évtizedekben elfeledett, de régen jól bevált fafajtákat — vörös szilva, húsvéti rozmaring alma — keresik, igaz egyelőre hiába, mert a kívánt facsemeték manap­ság hiánycikknek számíta­nak, ugyanis a tsz-ek, álla­mi gazdaságok ezeket nem igényelték. Ennél is nagyobb prob­léma azonban a piacfel­ügyelőség munkatársai sze­rint, hogy a faiskolába szállító termelők nem lát­ják el címkével a cseme­téket, dísznövényeket. így azután a vevő ki van té­ve annak, hogy zsákba­macskát vesz, hiszen lé­teznek olyan fajták, ame­lyeket csemetekorukban még a szakemberek sem tudnak egymástól megkü­lönböztetni. Előfordulhat tehát, hogy csak évek múl­va, termőre forduláskor de­rül ki, a vásárló mást ka­pott, mint amit elképzelt. Érthetetlen, a termelők miért nem tartják fontos­nak, hogy jelzőcédulával lássák el árujukat, hiszen a csemetéken és a dísznö­vényeken elhelyezett tájé­koztató még reklámnak sem lenne utolsó. H. É. lőtlen dolog. Például azt mondják, hogy meg lehet rendezni az Expót pusztán vállalkozói alapon. A Ma­gyar Nemzeti Bank és még két bank vezetői állítják, hogy ez nem igaz. Hogy kell a kormánygarancia. A kormány viszont szerintem nem kockáztat a költségve­tésből 30 milliárd forintot akkor, amikor 78 milliárd a hiányunk, s amikor az IMF árgus szemekkel figyeli, hogy hogyan fogjuk két év alatt eltüntetni a hiányt. Az Állami Számvevőszék is kétségesnek tartja, hogy ér­demes-e kockáztatni. És még sorolhatnám a szak­emberek megalapozott el­lenérveit, Budapest ellen­kezését, Bécs elutasítását... amiket felelőtlenség nem számba venni. — Akkor mégiscsak el­lenzi. Vagy lát valami kompromisszumos megol­dást? — Én csak úgy tudom el­képzelni a világkiállítást, ha az az állami költségve­tésnek egy petákjába nem kerül. — Azzal érvelnek a vi­lágkiállítás-pártiak, hogy ettől lenne nekünk telefo­nunk, utunk, csatornánk ... — Komoly előnye lenne a világkiállításnak, ha ez így lenne, s ha nemcsak Budapesten fejlesztenék az infrastruktúrát, hanem az országban mindenütt. Egyébként ezt a fejlesztést akkor is végre lehetne és kellene hajtani, ha nem volna nálunk Expo. Nem igaz az a „mézesmadzag”, hogy a világkiállítás a ki­bontakozás útja, — Pedig azzal érvel sok képviselő, hogy a választói elvárják tőle, hogy szavaz­za meg a világkiállítást, hogy az emberek akarják az Expót. — Az emberek jól akar­nak élni, azt várják, hogy a társadalom, a gazdaság jobbra forduljon. Ha azt mondják nekik, hogy az egyenlő az Expóval, akkor persze azt mondják az em­berek : hurrá, Expo. — A frakció szavazása után, ahol az önével együtt mindössze két nem hang­zott el, a kormány beter­jesztette a Parlament elé határozatát a világkiállítás egyedüli megrendezéséről. Az önök szavazata számí­tott ebben. — Persze szondázás volt. Ettől még persze lehet eső is, hó is, a tényleges szava­záson, de föl kellett mérni, hogy számíthatnak-e az MDF-re. És számíthatnak, mert minket is úgy próbál­nak etetni, mint a társa­dalmat. Elzárják a képvise­lőket az ellenvélemények­től, és elvárják, hogy tisz­tázatlan kérdésekről, szám­talan bizonytalansági té­nyezővel felelősen döntse­nek. Török Gábor monori, szintén MDF-es képviselő, a többségi táborba tartozik. — A mi területünket érinti a világkiállítás, s én kötelességemnek érzem, hogy képviseljem a helyi érdekeket. Tehát támoga­tom az Expót. — Még így is, az ellenér­vek dacára is, Bécs nélkül is? — Ha biztos lehetnék ab­ban, hogy az ellenérvek megalapozottak, akkor nem támogatnám, esetleg tartóz­kodnék. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy olyan rossz lenne, mint mondják. — És az ellenkezőjéről meggyőződött? — A magyar mentalitás­nak kell valami húzóerő, s a világkiállítás alkalmas lenne erre. A külföldi tőke is nehezen mozdul, annak is célt lehetne ezzel a ren­dezvénnyel adni. Vélemé­nyem szerint, ha nem lesz világkiállítás, akkor a peri­fériára szorulunk. — Ha senki nem akarja a világkiállítást megrendez­ni, akkor a kisgazdák haj­lanak rá. Tegnapi szá­munkban nyilatkozott erről a megyei főtitkár. Mit szól­na egy kisgazda-világkiállí­táshoz Pest megyében? — Ez politikai blődli. A kormány határozati javaslatát a világkiállítás­ról — tekintve, hogy a T. Ház megszavazta a sürgős­ségi. eljárást — már teg­nap elkezdték tárgyalni a Parlament munkabizottsá­gai. — jakubovits — S ok-sok éve vezetek gép­kocsit, kilométerek százezrei vannak mögöttem. Nóti Károly halhatatlan bohózatának szavaival él­ve, régi motorosnak kell tartanom magam, Nap­jainkban azonban egyre gyakrabban jut eszembe, mi is az, ami Lepsénynél még megvolt... holott — a bohózathoz hasonlatosan — már ott sem volt még. A sok esztendő tapasztalatai birtokában ugyanis úgy véltem, már semmi olyan nem történhet velem/előt- tem, ami meglepne, ami az újdonság erejével hatna az utakon. Szemem se rebben te­hát — igaz, annál jobban jár a kezem-lábam —, ami­kor a beláthatatlan kanyar­ban előzve, a záróvonalat átlépve, a másik elé vágva és azt leszorítva közleked­nek némelyek. Akkor sem ingatom a fejem, amikor az egyirányú utcában ve­szett sebességgel jön egy kocsi szembe. Megszok­tam, annyira gyakori eset ez, a megye több városá­ban számon tartok ilyen utcákat, ahol több a szem­be, mint a szabályosan köz­lekedő ... Akkor sem ka­pok a fejemhez, amikor a vasúti átjáró előtt várako­zó kocsisor mellett hajta­nak el egyesek, s zötykö- lődnek át a síneken a bár­mely pillanatban érkezhe­tő szerelvény előtt... Vagy elé, mert sajnos, már ilyesminek is voltam a szemtanúja. Tudom, a megyében most már 170 ezernél több sze­mélygépkocsi van forga­lekedési baleset következ­tében, a sérültekkel együtt 39 428 személy volt a vám­ja annak, hogy hogyan közlekedünk. Több a ha­lott, több a sérült az előző évhez képest. Laikusként vettem észre és már októberben megír­tam egy szösszenetben, mi­ként szaporodnak az uta­kon a rendszám nélküli gépkocsik. Most májusban VSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//. /W//////////ÄXW. ////////////////////// LEPSÉNYNÉL V/////// //y/y///////y///////y,v////y//y//////////y y/y////////////////////yx lomban. Azt is tudom, en­nek a többszörösét teszi ki az átmenő forgálöm, hiszen a 8. sz. főközlekedési utat kivéve, valamennyi orszá­gos főútvonal áthalad a megyén. A napokban zaj- lott/ló fokozott közúti el­lenőrzést, mint évről-évre ismétlődő aktust, zokszó nélkül elfogadom, csak ép­pen ... reménytelennek tar­tom. Ami az utakon törté­nik, annak a kezdete nem az utakon van. Tavaly 2432 ember halt meg közúti köz­a hatóság megállapítja: megnőtt a forgalmi enge­dély és rendszám nélkül közlekedő kocsik száma .. . Az egy szem rendőr egy olyan községben mit tehet, ahol öt-hatszáz gépkocsi található? Ha hónapokon át sikerrel tevékenyked­hetnek a lopott gépkocsikat forgalmazó bandák, vajon nem merül fel a hatóságba beépült emberek gyanúja? Valóban a rendőrség ügye- dolga a kötelező biztosítás számonkérése (júliustól) akkor, amikor az elképesz­tő műszaki állapotban köz­lekedő kocsik áradatával sem képes megbirkózni? Községekben szolgálatot teljesítő rendőrök állítják: megalázó technikai felté­telek mellett kell dolgoz­niuk. S aki életében csak egyszer is végignézte egy sötét éjszakában, zuhogó esőben helyszínelő rendőr kínlódását, az pontosan tudja, ennek a megalázott- ságnak kitörölhetetlenek akkor is a nyomai, amilkor fényesen süt a nap... A minden tekintetben nyo- morgatott autós — az ir­reális gépkocsiáraktól kezd­ve az utak állapotán át a kocsifeltörésekig, ezernyi mozzanat alakítja ki ben­ne — előbb vagy utóbb, „törlesztésként”, kezd a maga szabályai, törvényei szerint élni: közlekedni. A hatóság tudja, ismeri az autós szorongattatott hely­zetét, ezért hol komolyan veszi, hol nem a maga hozta jogszabályokat... s máris kialakult az a hely­zet, ami ma van. Ami már tegnap is megvolt... Lep­sénynél és mindenhol. Mesnáiros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents