Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
kxzéily János, a közgyűlés eböko ez önkoimmyzetokrá] Semmi közünk hozzá, miért adjunk pénzt? (Folytatás az 1. oldalról) Inczédy Jánost, a megyei önkormányzat vezetőjét arra kértük, reagáljon a Parlamentben elhangzottakra. — Hozzá vagyok már szokva, hogy támadások érnek. Egyébként csodálkozom, hogy csak két település került szóba, tudok még többet is mondani, amelyeket „zsarolunk”. Például Szigetszentmiklóson két iskolával kapcsolatban ugyanilyen tulajdonjogi vitánk van. — Azt is meg akarják szerezni? — Itt nem arról van szó, hogy adunk pénzt vagy nem adunk. Mi azt mondtuk, s nemcsak én, az elnök meg a főjegyző — gondolom, ránk célozott Vona képviselő úr —, hanem a közgyűlés illetékes bizottságai, hogy a sajátunkat fölépítjük és fönntartjuk, a másét nem. — A ráckevei rendelő, a gyáli iskola nem a megyéé? — Nem. — Ráckeve meg Gyál nem a megyében vannak? — Dehogynem, csak az intézményei nincsenek a megyei önkormányzat tulajdonában. Ilyen értelemben semmi közünk hozzá, miért adjunk rá pénzt? — A képviselő úr szerint az a 384 millió forint a településeken folyó beruházásokra való, s nem a megye pénztárába. — A képviselő úr téved, ha azt hiszi, hogy mi ebből a pénzből akár egy fillért is látunk. Nekünk csak el kell osztanunk a már folyamatban lévő beruházáA csodagép nem szuperéi Kényszerszabadságon Ilyen még nincs a világon volt a címe egy tavalyi írá- suúlmak, amelyben megszólalt a pécéli Rákosvölgye Termelőszövetkezet akkori elnöke, Czcrván Márton. Tájékoztatóit arról, hogy 700 millió forintos beruházásuk egyedülállóan dolgozza majd fel a gyümölcsöt, zöldséget, és olyan sűrítményt készítenek, amelyre a nyugati piacon nagy a kereslet. Később, nyolc hónap múlva, amikor elkészültek az építkezéssel, az olaszok leszállították a nullszériás egyedi gépsort. Irtunk a próbaüzemről is. Akkor éppen sárgarépát dolgoztak fel, s azt tervezték, április-május táján nagyobb mennyiségű mangóból készítik a sűrű levet, amelyet a csokoládégyárak, a gyógyszeripar meg a konzervipar is kapkod majd. Most kimentünk, hogy megnézzük, milyen a termelés üteme az üzemben. A hatalmas, a befejezésére több mint egymilliárdba kerülő beruházás elkészült. Az üzem azonban áll. A nyolcvanhárom dolgozóból csak huszonkettőn vannak bent, a többiek fizetés nélküli szabadságon. 9 Miért e hirtelen leállás? Hiszen októberben kezdték, és a gépsor — mint halljuk — március óta nem üzemel — kérdeztük a termelőszövetkezet elnökét, Hegyi Pált. — Mi a milliónkért kaptunk egy csúcstechnológiát, de nem így képzeltük. A gépsor valóban egyedülálló a világon, de ez az első széria. A gondok már a próbaüzem során egymás után jelentkeztek. Hol leégett egy villanymotor, hol dugulás nehezítette, illetve akadályozta a munkát. A gyártó cég, amely a gépsort szállította, jött és szerelt. Most a komplettírozása van soron, meg a garanciális javítások. 9 A tagság annak idején nem örült túlzottan az egymilliárdos kiadásnak. Jelenleg, bogy áll az üzem, mi a véleményük? Tavaly olyan hangokat lehetett hallani, ebbe belebukik a tsz. Sokan Czerván Mártont tették felelőssé. Mi most a helyzet? — Hogy ki a felelős, és van-e felelős, azt nem én döntöm el, és minősíteni sem akarok semmit. Az azonban tény, hogy a tagság nehezen emészti meg a dolgokat. Mindenki fél a létbizonytalanságtól. Olyan ez nekünk, mint az országnak Bős—Nagymaros. Elkezdték, nekem be kellett fejeznem. Most birkózom, hiszen az 1 milliárd nem veszhet el. Természetesen, mint mindenütt, voltak szélsőséges hangok itt is, mert valóban nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy most miért kell hitellel dolgoznunk — mondta el Hegyi Pál. 9 Ha elkészülnek a kompi ettíro zással, milyen terveik vannak, és lesz-e piacuk? — Üjabb próbaüzem után meggyel fogunk kezdeni, mert a javításokat követően először egy nagyobb adag sárgarépát még feldolgozunk. Piacunk az lesz, sok helyre küldtünk mintát, nagy az érdeklődés, de nem köthetünk szerződést mindaddig, amíg nem tudunk folyamatosan termelni. El kell adnunk a raktárban álló késztermékünket is, de még bizonyos engedélyeink hiányoznak — tájékoztatott Lummer László, a léüzem igazgatója. & Mi lesz az üzemmel, ha a tervek mégsem válnak valóra, ha a nagy üzlet nem jön létre? Merre keresik a kiutat? — Akkor privatizálni kell. Van érdeklődés, több országgal tárgyalunk, felmerült, hogy esetleg részvénytársaságot szervezünk. Egyedül már forgóalappal nem bírjuk, pedig naponta 18-20 vagon nyersterméket tudnánk feldolgozni. Sajnos az energiaigény is félmillió forint fölötti naponta. Még keressük a tagság számára a legjobb utat. A RákosvölRyében több mint kétezer ember dolgozik. Az ő munkájuk eredményéből, az ő pénzükből adták ki az egynvUiiárdot, va’ó igaz tehát, hogy most az ő érdekeiket kell szem előtt tartani. Hogy milyen ktútra lel- nek, miként indul újra az, ami valójában még be sem indult, azt nem tudni. A gazdaság vezetői azonban szívósak és bizakodnak. A gyártó cégek pedig korrigálják a hibákat, természetesen a maguk költségére. —árvái— sok között. S erre jóval több pénz kellene, mint a 384 millió. Az a 112,9 millió sem a megj'ei önkormányzatot gyarapítja Pusztán arról van szó. hogy még nem döntöttük el hogy hová adjuk. Kaphatja akár Ráckeve is. — Hiszen a képviselő úr is azt mondta, hogy akkor lát pénzt a ráckevei rendelőintézet, ha átadja a megyének a tulajdonjogot. — A 384 millió elosztása nem függ a tulajdonjogtól. Én baráti tanácsként azt mondtam a ráckevei polgármesternek, meg a többieknek is, hogy próbálják megtartani ezeket az intézményeket. Bármilyen áron. de teremtsék elő a fölépítéshez vagy a működtetéshez szükséges pénzt. Mi nem akarjuk elvenni tőlük. Ha a fönntartásra nincs pénzük, akkor kérj-ük a tulajdonjog átadá- .sát. Mert mi csak arra költünk, ami a miénk. — De ez a pénz, amiről a vita van, nem a megyéé. — Nem. De amint azt Szabó Tamás államtitkár is elmondta, ez a pénz adható, de hogy kinek és hová, arról a megye dönt. — Ilyen alapon akár adhatnék is. — Még egyszer mondom, még nem döntöttük el, hogy a rengeteg igénylő közül melyiket részesítjük előnyben. Egyébként azt remélem, hogy pénzelosztással jövőre már nem kell foglalkoznunk. A megyei és a települési önkormányzatok az önkormányzati törvény szerint mellérendelt. egyenrangú testületek. Testidegen a megyei önkormányzat számára, hogy döntsön a vele egyenrangúak pénzéről. Ez pont olyan, mint a tanácsi rendszer volt, a pénzcsöpögte- tős, kunyerálós módszereivel. Ez ellen küzdöttünk. Sajnos, ez átmeneti állapot, amit tudomásul kell venni. Púp a hátunkon. — Egyébként mit csinálna a megye a ráckevei rendelővel, ha Ráckeve nem tudja befejezni az építkezést, s átengedi a megyének? — Arról majd akkor kérdezzen. J. A. Nem hitvitáról, hanem a vagyonról kell dönteni Teljes az egyet nem értés az egyházi ingatlanokról Kedden délelőtt a Parlament plenáris ülésén elsőként döntött arról, hogy a világkiállítás 1996-os megrendezé- séiői szóló országgyűlési határozati javaslatot sürgősséggel napirendre tűzi. Az előterjesztés — amelyet minden bizonnyal a jövő héten tárgyalnak meg a képviselők — úgy foglal állást: amennyiben Ausztria visszalép, akkor hazánk 1996-ban egyedül is (Budapesten m vidéki helyszíneken) megrendezi a kiállítást, A határozati javaslat felhatalmazná a kormányt az előkészítő munkálatok módosítására, a befektetőkkel történő tárgyalásra, s a kabinetnek szeptember 30-áig kellene világkiállítási törvényjavaslatot terjesztenie az Országgyűlés elé. Ezután a törvényhozók — tekintettel arra, hogy eddig nem sikerült befejezni a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény- javaslat általános vitáját — annak folytatása mellett döntöttek. Két MDF-es, két SZDSZ-es képviselő, valamint a többi párt egy-egy képviselője mondta el, frakciója már a múlt héten nagy vonalakban ismertette véleményét. Csurka István (MDF) hangsúlyozta, hogy megítélése szerint ez a legfontosabb rendszerváltoztató törvényjavaslat. Részletesen szólt az egyház ingatlanainak 40 évvel ezelőtti elrablásáról, amely részét képezte az ország általános kirablásának, az erkölcsi értékek felszámolásának, Csurka István ezután az egyházak önkorlátozását magától értetődőnek nevezte. Végül közölte, hogy megdöbbenve áll az előtt a tény előtt, hogy egyes ellenzéki erők a törvényjavaslat elutasítását szorgalmazzák. Magyar Bálint (SZDSZ) megismételte képviselőcsoportja ismert álláspontját, miszerint a törvényjavaslat alapelvében elhibázott, mert az egyházak egykori tulajdonához kötődő kárpótlásnak elvét szabályozza, és nem működőképességüket teremti meg. Ezen kívül nem biztosítja az állam és az egyház szétválását, és függőséget hoz létre a költségvetéstől, így a mindenkori kormánytól, s konfliktusba kényszeríti az egyházakat és önkormányzatokat. Az SZDSZ szerint az egyházaknak csak történelmi ingatlanaikat kellene visszakapniuk, amelyekre a Magyar Tudományos Ó MONDTA Ezekkel Néhány hete elismerően írtunk azokról a tapasztalatainkról, amelyek azt mutatták, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői, támogatottjai milyen mértéktartó szerepet vállalnak az önkormányzatok többségében. Érdeklődéssel olvastuk tehát dr. Hasznos Miklósnak, a párt alelnökének, a Pest megyei listán a Parlamentbe jutott képviselőnek. a szavait a Magyar Fórumban (91,20.), hiszen arra gondoltunk ... Rosszul gondoltuk! Megütközéssel olvashattuk azokat a catego- rikus imperativusokat, amelyek az interjú egészét átfogják. Megkapja itt a magáét „a liberális, világpolgári szürkeállományú elit”, azok szintén, „akik szakmailag nullák voltak, gombnyomásra cselekedtek, s ha kellett, mószeroltak”, s persze, elmaradhatatlanul „a sajtó” is, mert „rátett egy lóra, ám az a ló nem futott be”. Csoda-e, ha H. M. úgy vélekedett, „Ezekkel szemben nem hatnak a ráció érvei”? Ez az ezek különösen tetszik nekünk. A jogász végzettségű alelnök képviselőtől enyhén szólva furcsa az általános alany ilyen használata, hiszen „a sajtó” meg a többi, azaz az ezek fogalomkörébe bárkik besorolhatók. A kérdés az, kik és minek alapján döntenek a besorolásról? S ha nem hatnak „a ráció érvei”, akkor... mi következhet? H. M. azt is mondotta, „ha majd a kormány felfigyel a nép hangjára ..Mi eddig úgy hittük, hogy az első szabadon választott kormány a nép kormánya, azaz természetes, figyel a nép hangjára, mert hiszen mi másra figyelne?! Most megtudhattuk, a kormány nem figyel... Kínos. S még kínosabb, hogy nem tudhatjuk, mikor lesz az a „ha majd”, mennyit kell aludni addig?! KLIENS Akadémia tehetne javaslatot, és egy parlamenti bizottság döntene; az állam kiiktatásával az önkormányzatoknak és az egyházaknak kellene megállapodást kötniük; az egyházaknak értékpapírokat, részvényeket és vagyonjegyeket kellene kapniuk, amelyekből önfinanszírozókká válhatnának. Szabó János (FKgP) megismételve múlt heti javaslatait, hangsúlyozta: az egyházaknak földtulajdonhoz kell jutniuk. Javasolta, hogy kössenek a téeszekkel megállapodást bizonyos, az egyházközségeknek és papoknak bérbe adható földterületekről. Katona Béla (MSZP) hangulatkeltésnek nevezte, hogy egyesek a Parlamentben az ellenzéki javaslatokat úgy próbálják beállítani, mintha hívő és nemi hívő emberek vitájáról lenne szó. Az MSZP-s képviselő ezután a törvényjavaslatot átgondolatlannak, előkészítetlennek és rossznak nevezte, mert nem veszi figyelembe a 40 év változásait, és destabilizálja a tulajdonviszonyokat. Az MSZP javaslata szerint az egyházaknak a hitélet szervezéséhez szükséges épületeket és a történelmi jelentőségű oktatási, kulturális és szociális célú ingatlanokat kell visszakapniuk. Németh Zsolt (Fidesz) álláspontjának lényege: szét kell választani az államot és az egyházakat, meg kell akadályozni az önkormányzatok kifosztását, függetleníteni szükséges az egyházakat a költségvetéstől, el kell vetni a törvényjavaslatban megnyilvánuló reprivatizálás elvét. Lukács Tamás (KDNP) megvédte a törvényjavaslatot, és hangsúlyozta: az egyház közhasznú intézmény; az egyház és az állam szétválasztása nem azonos az egyház és a társadalom szétválasztásával. Jelentősen felgyorsította ezután munkáját a Ház: sürgős és kivételes — azaz • kétharmados többséget igénylő eljárással — alig tíz perc alatt törvényt alkotott arról, hogy megszünteti a kormány törvényességi felügyeletét egyes társadalmi szervezetek felett. A szokásos munkarendnek megfelelően interpellációkkal és kérdésekkel folytatódott délután a keddi ülésnap, s először korábbi interpellációkra adott írásbeli válaszokról döntött a Ház. G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF) nem fogadta el az adósságállománnyal, annak kezelésével kapcsolatos korábbi interpellációjára adott pénzügyminiszteri választ, mondván: a pénzügyi tárca titkosan kezeli az államadósságra vonatkozó adatokat, és ily módon veszélybe kerül magának a Parlamentnek a legitimitása is. A képviselőnő elutasító álláspontja ellenére az Országgyűlés nagy többKapásból Szegény Horváth Balázs. Csak vakar gáttá a fejét, lámpaláz-asan forgatta papírján, majd mentegetőzve, hogy sajnos a mai inter- pcllációs órára nem készült, kérte a vizsga elhalasztását. Tárca nélküli miniszterünknek — egyik a sok közül — arra kellett volna felelnie tegnap a Parlament előtt, hogy mivel foglalatoskodik miniszterként. A kérdés, amelyet Rózsa Edit szabaddemokrata képviselő interpellációjában tett föl neki, nagyon ravasz és fogós volt. Mondta is szegény Horváth Balázs, hogy váratlanul érte, s így kapásból nemigen tudná megmondani. Am ha lenne rá harminc napja, amit az ügyrend megenged neki, talán ki tudná találni. Azonban nem lesz rá harminc napja, mert a képviselő visszavonta az interpellációt. Valószínűleg nem akarta tovább terhelni a miniszter munkaidejét még egy ilyen beszámolóval. Így aztán mostanában nem derül fény Horváth Balázs miniszteri ténykedésére. Egyre azonban bizton tippelhetünk : havonta legalább egyszer fölkeresi munkahelyét a szolgálati Mercedesszel, s hosszas, időt- rabló sorbanállás után fölveszi a beosztásáért járó hatvanezer forintot. Azért ez már nem semmi. — ja — séggel elfogadta a miniszteri írásos választ. Kósáné Kovács Magda (MSZP) a munkanélkülijáradékok késedelmes kifizetését tette szóvá a munkaügyi miniszterhez intézett kérdésében, s Kiss Gyula ígéretet, tett arra: a jövőben nem havonta, hanem kéthetes intervallumok szerint számfejtik a munkanélkülieknek járó pénzt. Az interpellációkra és a kérdésekre elhangzott válaszok után szerencsejátékról szóló törvénytervezettel foglalkozott a plénum. A kormány nevében Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár kiemelte, hogy az állam kiváltságként és nem jogként kezeli a szerencsejátékok működtetését. Ezzel összefüggésben . hangoztatta: fontos a szigorú ellenőrzés. A szerencsejátékok törvényességi felügyeletét a Szerencsejáték Felügyelet látná el a Pénzügyminisztérium irányításával. A szerencsejátékkal foglalkozó törvénytervezet általános vitájának berekesztése után a T. Ház folytatta az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szőlő törvényjavaslat általános vitáját. A téma már a hétfői ülés napirendjén is szerepelt, ám akkor időhiány miatt nem került sor a vitára. Futaki Géza (SZDSZ) nehezményezte, hogy a kormánypártok az egykori tulajdonviszonyokat akarják visszaállítani, és javasolta, hogy az állami tulajdonba vett földeket adják át az önkormányzatoknak. Röviddel negyed hét előtt az elnöklő Szűrös Mátyás a törvényjavaslat általános vitáját felfüggesztette, ezzel befejeződött az Országgyűlés keddi plenáris ülése.
