Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
n--------------------------- I \ 1991. MÄJU A ra: U,ttO f©r«nl •<f£iüa \ XXXV. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM* 1991. MÄJUS 22., SZERDA Megye szerte készültségben a távfüiés Orbán ismét hideget hoz A naptár hiába mutat május végét, az időjárás olyan zord, mintha még márciusban járnánk. így hát nem csoda, hogy a Fővárosi Távfűtő Művek illetékesei már a múlt héten bejelentették, ismét elkezdik a fűtést, mivel a hőmérséklet három napon át 12 Celsius-fok alá esett. Pest megyében több mint 19 ezer távfűtéses lakást tartanak nyilván. Mint megtudtuk, a megyében lévő távhőszolgáltató üzemek a fővároshoz hasonlóan gondoskodtak arról, hogy a hozzájuk tartozó lakásokban a hűvös napokon se maradjanak hidegek a fűtőtestek. Szerencsére a legtöbb helyen még tartott a készenléti szolgálat, a karbantartási munkálatokat nem kezdték el, s ha helyenként túlórázással is, de mindenhol biztosították a meleget. A fővárossal ellentétben azonban a bein- dulási és leállási napot kivéve a rendkívüli fűtésért is kénytelenek díjat felszámolni, mivel ennek költségeit az üzemek nem tudják saját maguk kigazdálkodni. Sajnos az agrometeorológia előrejelzése szerint csütörtöktől ismét jön a hideg, s a hét végén a fagyosszentek várhatóan az utolsó mérgüket is kiadják. Orbánkor a hőmérő higanyszála nem emelkedik majd í)—10 fok fölé. A kellemetlenséget tetézi, hogy helyenként erős záporok, viharos szelek és néhol talajmenti fagyok is előfordulhatnak. Valószínűnek látszik, hogy a hét Utolsó napjaiban ismét szükség lesz az utófűtésre, s információink szerint erre felkészültek a fűtőművek. Mint megtudtuk, a fűtőművek többségében lehetőség lenne arra, hogy az egyes kőközpontokhoz tartozó lakásokban — ameny- nyiben a lakók többsége nem akar különdíjat fizetni — ne indítsák meg a fűtést, de a tapasztalat azt mulatja, erre nemigen akad példa, úgy tűnik, pluszköltség ide vagy oda, fázni senki sem szeret. II. É. Milyen időre számíthatunk, mit mond erről a Központi Meteorológiai Intézet éghajlati tájékoztató osztályának vezetője, Nemes Csaba? (Folytatás a 11. oldalon.) WáFaiUtan kisgazémjssvsasíssf Rendezzük meg mi a világkiállítást A hétvégén nagyválasztmányi ülést tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei szervezete. A tanácskozáson több, az ország egészét és a párt belső ügyeit érintő kérdésben foglaltak állást. így például érdekes javaslattal álltak elő a világkiállítás ügyében. Izsó Mihály főtitkár arról tájékoztatta lapunkat, szerintük, amennyiben a fűváros nem akarja, rendezzék meg az Expót a megyék. A világra szóló rendezvény színhelyéül a Csepel- sziget északi, vagy a Szentendrei-sziget déli, a főváros határához közel eső területeit javasolják. Nem kerülhették el, így véleményt mondtak a párton belüli villongásokról és vitákról, az úgynevezett Torgyán-ügyről. A Pest megyei kisgazdák szerint a két társelnök ossza meg egymás között a feladatokat. Nagy Ferenc József és Torgyán József, a párt többi vezetője dolgozzon egymást segítve, megértésben, A képiért szökött Légiósálom Fegyveresen elkövetett szökés bűntette és más bűncselekmény elkövetése miatt a Budapesti Katonai Bíróság — a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészség előterjesztésére — június 20-áig előzetes letartóztatásba helyezte Sza- niszló István határőrt. Mint ismeretes, a határőr május lii-án a hajnali órákban fegyverével megszökött őrhelyéről, a Ferihegyi nemzetközi repülőtérről. Szökése közben egy férfit fegyverével arra kényszerített, hogy a gépkocsijával az. általa meghatározott helyre szállítsa őt. Az ügyben elrendelt országos körözés alapján a rendőri erők május 16-án 19 órakor Szarvaskő térségében — fegyverhasználat nélkül elfogták a szökött határőrt. Szaniszló István gyanúsítottként! kihallgatása során többek között elmondta: azért szökött meg, hogy Franciaországba menjen, és gyermekkori álmát megvalósítva, beálljon az idegenlégióba. Vosia Ferenc MBF-es képviselő kérdése a Farkmoniken • Címzett a megyei közgyűlési elnök és a főjegyző * Inczédy J áaos válaszol b közismert vádakra Megzsarolják az önkormányzótokat? — Törvénytelennek és inkorreklnek tartom a Pest Megyei önkormányzat vezetőinek azt a törekvését, hogy a megyében lévő vagyont maguk alá gyűrjék, hogy úgy gyűjtögessék, központosítsák a pénzeszközöket, mint az a pártállam idején volt szokás. Vona Ferenc Ráckeve országgyűlési képviselője abból az alkalomból mondta el véleményét lapunknak, hogy tegnap ez ügyben kérdést intézett a pénzügyi és a belügyi tárca vezetőihez. — Egy MDF-es képviselőnek ugyan mi baja lehet a kereszténydemokrata parti megyei közgyűlést elnökkel? — Az, hogy a megye önkormányzati vezetői az elnök és a főjegyző zsarolják az önkormányzatokat. A megye az állami költségvetésből 384 millió forintot kapott, amelyet postáznia kellett volna a településeknek. Ugyanis ez a pénz az állandó lakosok után járó fejenkénti négyszáz forint, amit a térségi föladatokkal összefüggő, folyamatban lévő beruházások, rekonstrukciók befejezésére kell fordítani, illetve amelyet a települési önkormányzatokkal összefüggő kötelezettségek teljesítésére kell fölhasználni. A Pest megyei vezetők azonban ebből a 384 millió forintból 112,9 milliót visszatartanak. így veszélybe került a ráckevei; 14 települést ellátó szakorvosi rendelőintézet építésének befejezése, illetve a térségi vonzáskört! gyáli közgazdasági szakközépiskola működése. — S milyen indokkal tartják vissza a hozzájuk csak postázásra érkező állami pénzeket? — Az indok: gazdálkodási tartalék képzése. Ami azt jelenti, hogy ekkor vagy akkor, majd néhány év múlva elköltik valamire, A zsarolás pedig abban áll, hogy hajlandók megadni a pénzt a két intézmény számára, de csak egy esetben. Ka Ráckeve, illetve, ha Gyál átadja intézményeinek tulajdonjogát a megyének. — Ez nem valami r.agy bust- ness. E~y iskola, egy rendelő csak viszi a pénzt, kézzelfogható haszna semmi. — Haszna is van, hiszen akkor az állami céltámogatás a megyeházán marad: Másrészt itt a szemléletről van szó, az önkormányzati törvény helytelen alkalmazásáról. Arról, hogy a vagyont össze akarják gyűjteni, maguk alá akarják gyűrni. Mert annál nagyobb a hatalom, minél több vagyonra alapszik. És ez, véleményem szerint, törvénytelen és inkorrekt. Vona Ferenc kérdése a miniszterekhez tegnap délután így hangzott: a 104. törvény 1. § 2,b pontja alapján biztosított támogatás adható vagy sem a nem megyei önkormányzat tulajdonában álló intézmények részére? A kérdésre Szabó Tamás pénzügyi államtitkár adott választ: a törvény szerint természetesen adható az önkormányzatoknak céltámogatás, s ezt a törvény vatóban nem köti semmiféle tulajdoni előíráshoz. A pénzek fölhasználásáról azonban — Szabó Tamás szerint — a megyei önkormányzat dönt. (A ráckeveiek panaszával részletesen foglalkozunk holnap megjelenő önkormányzati ösz- szeállításunkban. Vona Ferenc képviselő állításaira Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke a lap 3. oldalán válaszol.) koncentráljon az ország fel- emelkedését szolgáló gazdasági és politikai feladatokra. Annál is inkább, mert most a megyei kisgazdák véleménye szerint erre van a legnagyobb szükség. Szerintük ugyanis a párt hármas jelszavától — bort, búzát, békességet — még mindig az utóbbiból van a legkevesebb. A kisgazda-nagyválaszt- mány új vezetőséget is választott. A megyei szervezet elnöke Lados László (Kartal), a főtitkár Izsó Mihály (Pomáz). Alelnö- kök: Herczeg Ferenc (Pomáz), Vikár Béla (Szigethalom), Kenyó Gábor (Farmos), Némedi Endre (Tá- piószőlős). A gazdasági ügyekkel foglalkozó pártigazgató Sándorffy Ottó (Piliscsaba). A főtitkár arról is tájékoztatta lapunkat, hogy pártjuk egyre erősödik Pest megyében, 134 településen van szervezetük, taglétszámuk 4870. Különösen erősek Pécelen, Isaszegen, Nagykátán. Cegléden és Nagykörösön. (cs.) „Szegfű” elnevezéssel alapítványt hoztak létre Százhalombatta szocialista párti önkormányzati képviselői és bizottsági tagjai, lemondva egyévi teljes tisz- leletdíjukről és költségtérítésükről. A 250 ezer forint törzstőkéjű alapítvány, amelynek összege év végéig eléri a 650 ezer forintot, a város szociálisan legjobban rászoruló lakosainak a támogatását szolgálja. Meggyilkolták Gandhit Egy pokolgép kioltotta Radzsiv Gandhi volt indiai kormányfő életét. Radzsiv Gandhi 1983-től az Indiai Kongresszus (I) párt főtitkára, majd elnöke, 1984. október 31-től, amikor édesanyját, Indira Gandhit testőrei meggyilkolták, az ország kormányfője lett, s e tisztét pártja választási sikerei eredményeiként 1989 végéig meg is tartotta. A miniszterelnöki és pártvezéri funkciók mellett személyesen irányította egy ideig a külügy-, a tudományos és technológiai minisztériumot, az űrkutatási ügyek minisztériumát és a tervbizottságot. Kormányát három ízben szervezte át. Gandhit csendes, higgadt, kiegyensúlyozott, nagy munkabírású emberként ismerték, akit azért tiszteltek, mert kérlelhetetlen ellensége volt a korrupciónak és a tisztázatlan politikai és gazdasági ügyleteknek. Kórházban van a célpont Csúzlival lőttek a dabasi lapszerkesztőre Megdöbbentő hírt kaptunk Dabasról, kispesti lakásán rálőttek Kriszt György újságíróra, a dabasi helyi kiadású lap szerkesztőjére, aki valamikor a Pest Megyei Hírlapnál is kollégánk volt. Igaz, ennek ellenére sem igazán baráti a viszony, ezzel szemben él a kollegialitás és a szolidaritás, ha máshol és más eszközökkel is, de egyazon szakma művelői vagyunk. Utánanéztünk hát, hogy mi történt. A dabasi művelődési házban — ahol a szerkesztőség működik — négy riadt hölgy fogadott, úgy tudták, az ismeretlen tettes az utcáról tüzelt az ablakon keresztül. A lövedék embert szerencsére nem talált el, hanem a bútorba hatolt. A sértett kórházban van kivizsgáláson. FJőtte azonban feljelentési telt a rendőrségen. Hétfőn, hosszas telefonálás után nyomra találtunk, Kriszt György valóban tett feljelentést a budapesti XIX. kerületi rendőrségen, s panasszal fordult a kapitányhoz, dr. Szakács Zsolt alezredeshez. — A panasz megalapozatlan volt — kaptuk a tájékoztatást. — A nyomozást Holló Aladár főhadnagy vezette, ö volt a helyszínelő bizottság vezetője is. Holló Aladár rendőr főhadnagy húsz éve nyomozó, alapos ismerője az ilyenfajta bűncselekményeknek. — Tessék, itt a corpus delicti — tesz elém egy PVC- zacslkóba csomagolt nyolc milliméteres acélgolyót. Üjabb-m ezt használják a kölykök kő helyett csúzli - lövedéknek. A helyszínelést két hatósági tanú jelenlétében folytattuk le. Első látásra megállapítottam, hogy nem lőfegyverből kilőtt lövedék hatolt át az üvegen. Más a törési vonala egy fegyvergolyőnak, és megint más egy parity- tyagolyónak. A lakásban közvetlenül az ablak alatt megleltük a bűnjelet is. Persze a történteket inkább rosszízű gyermekcsínynek nevezném, melyet a Btk. legfeljebb szabálysértésnek vagy rongálásnak minősít. Nem történt tehát bűn- cselekmény, politikai bosz- szúról sincs szó. Mindezek ellenére megértjük, hogy kollégánkat megviselték a történtek, hiszen Dabason lapszerkesztőnek lenni nem veszélytelen. Akkor is, ha fegyverrel szerencsére még újságíróra sem lőnek. (—gy©—)
