Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
Lezárulta vizsgálat a gyomrai gyilkosságok ügyében Nem tudni, kik a tettesek, és kiket gyilkoltak meg Nem tudni, hogy kik voltak az áldozatok, nem derült ki, hogy kik voltak a tettesek, s arra sem derült fény, hogy vajon miért gyilkoltak meg embereket 1945 tavaszán Gyomron. A Legfőbb Ügyészség, tekintve, hogy az ügy iratait sem találta meg, a héten lezárja a vizsgálatot. A csoportvezető ügyésztől, dr. Balassa Tibortól azt kérdeztük, tulajdonképpen mi értelme volt a vizsgálatnak. — Egyet egész biztosan állíthatunk. Hogy az a 133 áldozat, akiről beszéltek, az 22, legföljebb 27. Végigjártuk a környék templomait, és községházait, összevetettük az anyakönyveket, s azt, hogy kiket keres a család. Ennek alapján huszon- ketten lehettek az áldozatok, s mi még hozzátettünk öt olyan embert, akik abban az időpontban haltak meg, nem föltétlenül gyilkosság áldozataként. Bár őket nem keresi senki, a haláluk oka mindenesetre gyanús, tisztázatlan. Az viszont teljesen elképzelhetetlen, hogy száznéhány ember úgy tűnjön el, hogy arról semmilyen papír nincs, és nem is érdeklődnek utánuk. A tanúk szintén azt állították, hogy csak hallomásból vették a 133-as számot. így legalább az áldozatok körét sikerült behatárolni. — Ezek szerint vannak tanúk. — Megtaláltuk a két bon- eolóorvost, akik annak idején a halottak vizsgálatát elvégezték. Az egyikük hat áldozatról tudott beszámolni, ő naplót is vezetett. A másik viszont nem nagyon emlékezett a dologra. És ez így ment, bármerre jártunk. Ha olyan emberre bukkantunk, aki mondhatott volna valamit, az nem akart emlékezni semmire. Kállai Gyula például emlékirataiban beszél Gyöm- rőről, sőt, az eseményekről is. Amikor fölkerestük, azt kérdezte, hol van az a Gyömrő. Megkérdeztük Péter Gábort, aki annak idején az akkori vizsgálatban helyszíni szemlén is kinn járt, ő azonban akkor, 1945- ben is csak arra az eredményre jutott, hogy nem az ő hatáskörébe tartozik a dolog. Felejtsék el! — Ha már 1945 után vizsgálatot folytattak a gyilkosságok ügyében, akkor annak nyoma kellett maradjon, — A vizsgálatot többször megindították, és többször elejtették. Találtunk olyan iratokat, például egy névtelen följegyzést, amelyben egy valószínűleg magas rangú, legalább államtitkári pozícióban lévő valaki nyomatékosan fölhívja a figyelmet, hogy a rendőri szervek felejtsék el az ilyen irányú bejelentéseket, ne nyomozzanak. Ezen a följegyzésen rajta van Rákosi Mátyás és Péter Gábor szignója, ők tehát olvasták ezt az írást. Közismert, hogy még 1945-ben Futó Dezső képviselő interpellált ez ügyben a belügyminiszterhez a Parlamentben. Kérte, hogy vizsgálják ki az ügyet, s tegyenek pontot a végére. Megtaláltuk Nagy Imre válaszát, ami azonban az országgyűlési jegyzőkönyvek szerint soha el nem hangzott a Parlamentben, az interpelláció felelet nélkül maradt. — Tehát a gyömrői gyilkosságokról annak idején mindenki tudott, sőt, a legfölsőbb állami és pártkörökben foglalkoztak vele. Elképzelhető lenne, hogy mégis igaz az a variáció, hogy a kommunisták keze volt benne? Hogy ezek mégiscsak politikai gyilkosságok voltak? — Az áldozatok foglalkozását, származását, politikai hovatartozását, a róluk a faluban kialakult véleményeket összevetve sem találtuk meg azt a közös pontot, amely politikai gyilkosság gyanúját támasztaná alá. Nemcsak főjegyző, lelkész, plébános, postamester, tehát „nadrá- gos” emberek voltak az áldozatok között, hanem lakatossegéd, földműves is. Ráadásul ilyen méretű akció sehol máshol nem történt az országban, s ez is ellene szól a szervezett akció elméletének. Mi arra a következtetésre jutottunk, hogy helyi túlbuzgóságról, túlkapásról lehetett szó, amelyet utána, az eseményeket követően akartak eltussolni a politikusok. Ezt a világon sehol másutt nem tették volna: önkéntes gazembereket, még ha hasznot hoznak is, benn szokás hagyni a pácban. De nálunk inkább eltussolták a közönséges gyilkosságokat. Erősen kétséges — A jelek szerint sikerült. — Nagyon is. Az akkori vizsgálatok anyagait sem leltük föl, bár az erősen kétséges, hogy eltűntek volna. Annak ugyanis nyoma lenne — akár úgy, hogy selejtezték, hiszen akkor volna papír arról, hogy ezt és ezt az aktát selejtezték. A helyzet az, hogy a bíróságon, az ügyészségen megvan az iktatószám, hogy az aktákat átküldték a levéltárba, vagy az igazságügyminisztériumba, ott viszont nem tudnak róla. Ami abszurdum. Ha eltűnik egy akta, akkor annak nyoma van. Nyom nincs, tehát az aktáknak nagy valószínűséggel meg kell lenniük valahol. Reméljük, egyszer előkerülnek. — Segíthet az még valamit? — Esetleg több tényhez jutnánk, bár a mi vizsgálatunknak is már csak tényföltáró szerepe lehetett. Hiszen, ha voltak gyilkosságok, azok egyrészt már régen elévültek, másrészt 1948-ban az általános amnesztia valószínűleg érintette az elkövetőket, ha azok politikai gyilkosságnak számítottak. De a kegyelmi kérvényeket sem találtuk meg, a Parlamentben, a köztársasági elnök hivatalában nem tudnak rólá. Érdekes egyébként, hogy a parlamenti naplókat olvasgatva a gyömrői gyilkosságokat többször emlegették. Ha egy kommunista vagy szociáldemokrata képviselő beszélt a nemzet- gyűlésben, egy kisgazda politikus mindig közbekiabált: „inkább a gyömrői gyilkosságokról beszélj’’! Rehabilitációt várnak — Ha már negyvenhat évvel ezelőtt homályban hagyták a gyömrői gyilkosságokat, természetesen kevés az esély, hogy most derüljön rá fény. A tettesek valószínűleg nem fognak önként jelentkezni. De mi lesz az áldozatok, az eltűntek hozzátartozóival, akik azóta is keresik apjukat, férjüket, testvérüket? Nekik mit lehet mondani? — Még a huszonkét áldozat közül sem találtuk meg mindegyiket. Például Csaba Gyula péteri evangélikus lelkész holttestét sem sikerült föllelni. A hozzátartozók rehabilitációt várnak, egy papírt arról, hogy ártatlanul lettek áldozatok. Jogilag azonban ehhez vizsgálatra lenne szükség, amely után el lehetne mondani, hogy ártatlanul fogták perbe, ítélték el. De Gyömrőn semmilyen eljárás nem folyt. Mert az nem eljárás, hogy valakit elvisznek és agyonlőnek. Jogilag tehát, ha nincs eljárás, ha nincs vizsgálat, az nem lehet törvényellenes, azaz nincs miért rehabilitálni. Azon gondolkodunk, hogy az összefoglaló jelentést átküldj ük a Kárpótlási Hivatalba, hátha valamilyen módon megoldható a családtagok kárpótlása. Tudom, hogy ez nem azonos az igazsággal, hogy a gyászt és a sérelmeket nem lehet „kifizetni”, de jobbat nem tudunk kitalálni. Jakubovits Anna MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Pest Megyei Hírlapot . . . példányban, és kérem hogy az alábbi címre kézbesítsék: A megrendelő heve; ................................................... C íme:.............. J................ A z előfizetés díja egy. hónapra 221 Ft, negyedévre 663 Ft, félévre 1326, egy évre 2652 Ft. (A lap példányonkénti ára hétköznap 8,60 Ft, szombaton és ünnepnapokon 9.50 Ft.) Az előfizetési díjat a'fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek kifizetem. afáírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül- az alábbi címre kérjük feladni, vidéken: Postahivatal, helyben: Budapesten: Postaigazgatóság, Hírlaposztály, 1360 Pf. 4. A " hétköznaponként 12, szombaton 16 oldalon városi és körzeti oldalakkal tájékoztat oszág- ról, világról, szűkebb pátriánkról, És ne feledje: ennél olcsóbb napilapot nem kap! Oktatási díjat és megélhetési költséget 10 hónapra magában foglaló, INSEAD MBA ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZAT A pályázati feltételek és a jelentkezési lap megtalálható BusinessWeek iS & áprilisi számában Olvasóink tájékoztatására közöljük, lapunk két kiadásban jelenik meg. Külön oldalt szentelünk a megye keleti részében Monor és környéke, Cegléd és vonzáskörzete, Nagykőrös, valamint Dabas és Nagykáta körzete településeinek. A megye északi és nyugati részén Vác és vidéke, Gödöllő és körzete, valamint a Budavidék és Dunatáj is naponta kap egy-egy oldalt, melyekben többek között olyan városok friss hírei is szerepelnek, mint Szentendre, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Érd, Százhalombatta, Budaörs és Ráckeve. Lapunk naponta beszámol a világ eseményeiről, s természetesen friss hírekkel szolgálunk az ország és a megye izgalmas politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről. Mindezt hétköznaponként 12, szombaton 16 oldalon, ráadásul igen olcsón tesszük. Pest megyében ugyanis olcsóbb napilapot nem kap. Reméljük, érdekesebbet sem. VALAMENNYI KÖZÉPVÁLLALAT ÉRDEMÉBEN Partnerközvetítő szerepben A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépésével, ami egyébként július 1- jétől várható, alapvetően megváltozik az OKISZ szerepe is — mondotta Sü- meghy Csaba, az OKISZ elnöke azzal kapcsolatban, hogy befejezéséhez közeledik o szövetkezetek vagyonának nevesítése, és ezzel a szektor tulajdonviszonyai is megváltoztak. Jelenleg mintegy 3450 szövetkezetét képvisel az OKISZ, e gazdálkodóegységeknél több mint 300 ezren dolgoznak, és tavalyi árbevételük 270 milliárd forint volt. Ugyanakkor e szektorban is erősen érezteti hatását a gazdaság szerkezetének átalakulása. Az OKISZ, amely jelenleg a szövetkezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi szervezete, a jövőben arra törekszik, hogy függetlenül a szervezeti formától, egyre inkább valamennyi közép- vállalatot képviseljen. Az ugyanis már most látható — mondotta Sümeghy Csaba —, hogy a szövetkezeti törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szövetkezetek egy része részvénytársaságokká és kft.-kké alakul át. Az OKISZ nem kíván lemondani érdekeik képviseletéről, sőt úgy véli, hogy a kis és közepes cégek köre a jövőben bővülni fog. Igaz, ehhez a gazdasági érdekképviseleti tevékenység erősítése is elengedhetetlen. Ez máris megkezdődött az OKISZ-nál, közölte az elnök. Olasz mintára egy olyan partnerközvetítő irodát hoztak létre a közelmúltban, amely piaci és céginformációkat nyújt az érdeklődőknek. A szolgáltatás iránt óriási az érdeklődés, s ezért az OKISZ úgy tervezi, hogy rövidesen saját szövetkezeti adatbázist épít ki, sőt, amint ez lehetővé válik, bekapcsolódik a Közös Piac partner- közvetítői információs hálózatába. A gazdasági érdekképviselet körébe tartozónak érzi az OKISZ, és ezért a jövőben bővíti a képzéssel, az oktatással, illetőleg a piacon való megjelenéssel kapcsolatos szolgáltatásait. Ez utóbbival kapcsolatban Sümeghy Csaba elmondta: a felmérések szerint a gazdálkodók e szolgáltatásokal akkor is igénybe veszik, ha részvénytársaság, kft. vag.y betéti társaság formájában működnek. Éppen ezért a? OKISZ a jövőben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az új kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére. A belföldi kérésié tartósan csökken, a fizetés problémák miatt a szovjet piacról is le kell mondaniuk az ipari szövetkezeteknek. Helyette Nyugat- Európában kell az értékesítési lehetőségeket megtalálniuk. Az OKISZ piackutatása alapján erre Olaszországban, Belgiumban, Francia országban, Svédországban az USA-ban és Kanadában van mód. E térségből egyébként számos befektető is jelentkezett az OKISZ-nál, főként a vegyipari, a híradástechnikai és gépipari cégek tartják fontosnak, hogy magyar kis- és középvállalatokkal alakítsanak ki együttműködést — mondotta végezetül Sümeghy Csaba. (Snkst) Hulladékszakmában, elsősorban vas-, színesfém-, papír- és üvegszakmában jártas személyeket keresünk ügynöki tevékenység végzésére, vállalatunk működési területére. Magas kereseti lehetőség! Kedvező ajánlatokat vá runk. Tájékoztatást ad Demény Mihály osztályvezető, telefonon: 147-5339, 147-5790/133 vagy személyesen, a vállalat címén: Budapest, Gránátos u. 1—3. 1106. Budapest és Vidéke MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat
