Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

I. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM 1991. MÁJUS 21., KEDD TÁP1ÓMENTI ^/ííiia MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Felajánlották együttműködésüket Akad láthatatlan is A KIOSZ nagykátai alap- r/ervezetének küldöttgyűlé­se 1990. július 23-án döntött az ipartestületté történő át­alakulásról. Megalkotta az ipartestület alapszabályát és választási szabályzatát, valamint megerősítette tisztségükben az 1989 no­vemberében újjáválasztott tisztségviselőket. Az ipar­testületet a bíróság Tápió- menti Ipartestület néven nyilvántartásba vette. Az átalakulás azonban nemcsak a cégtábla átfes­tését jelentette, hiszen még korábban az utasítások fentről jöttek és helyben esak egyet lehetett tenni, azt végrehajtani. Az átala­kulással megszűnt a felül­ről irányítottság, önkéntes­sé vált a tagság, lehetősége nyílt az önálló gazdálko­dásra, a döntés minden kér­désben a tagság, illetve az általuk választott testületek hatáskörébe került. A tagjai korábban is a kisiparosok voltak és jelen­leg is csak a kisiparosok érdekképviseletét, érdekvé­delmét tudják ellátni, de remélik, hogy rövidesen le­hetőség lesz arra is, hogy a kiskereskedők is kérhesssék felvételüket szervezetükbe. Részükre egy kereskedői ta­gozat létrehozását tervezik. Az ipartestület elnöksége egyik legfontosabb felada­tának tekinti, hogy a helyi önkormányzatokat érintő helyi döntések meghozatala . előtt megismertethesse az önkormányzatok elképzelé­seit, azzal kapcsolatos véle­ményét még a döntés meg­hozatala előtt kifejthesse. Ennek érdekében az elnök­ség levélben megkereste a térség valamennyi polgár- mesterét, felajánlotta az együttműködést, amely ked­vező fogadtatásra talált. A városi önkormányzat március 19-i ülésén a „Nagykáta alapellátásának problémája” című napirend megtárgyalásába az ipartes­tületet is bevonta. Az ipar- testület beszámolójában részletesen foglalkozott a vállalkozók problémáival: az évente változó jogszabá­lyok, a terhek fokozatos nö­vekedése, a fizetőképes ke­reslet csökkenésének prob­lémájával, amely bizonyta­lanná, bizalmatlanná teszi a vállalkozókat. Ebben nagy szerepet játszik a szinte el­viselhetetlenül magas tb- járulék. A magas építő- anyagárak, a magas hitel­kamatok miatt az építkezé­sek szinte leálltak, a közü­leti megrendelések lecsök­kentek, emiatt az építőipa­rosok munkahiánnyal küsz­ködnek. TAPIŐMENTI hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. C Munkatárs: Deák Attila. © Fogadónap minden csütörtökön 30—12 óra között Nagykátán a művelődési központban. 8 A személyi szolgáltatást végzőknek sem kedvezőbb a helyzete, a lakosság egyre kevesebbet áldoz fodrászra, kozmetikusra, taxira. A te­herfuvarozók magas száma miatt a munkalehetőségek beszűkültek. Ugyanakkor a lakosság javító-szolgáltató tevékenység iránti igé­nyének kielégítése egyes szakmákban nem bizto­sított, az ilyen szak­mákban tevékenykedő vál­lalkozók hiányában. Kevés például a háztartási és me­zőgazdasági kisgépjavító, a kovács, az autófényező, az olajkályha- és kerékpár­javítással foglalkozó vállal­kozó. Nincs szűcs és olyan női szabó sem, aki átalakí­tással, javítással foglal­kozna. baleset- és tűzvédelmi elő­írások betartását, a munka- védelmi. tűzvédelmi Szak­vizsga meglétének igazolá­sát. Nemcsak jövedelmük, hanem maguk az engedély nélküli tevékenységet vég­zők is láthatatlanok a ha­tóságok számára, ami jogo­san irritálja az engedéllyel rendelkezőket. A vállalkozói engedéllyel rendelkezőket nyilvántartja a helyi önkormányzat, az adóhivatal, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság, egy részüket az ipartestüiet is. Az engedéllyel rendelkezők­nél viszont jóval nagyobb azoknak a száma, akik en­gedély nélkül végzik tevé­kenységüket, ők nem szere­pelnek semmilyen nyilván­tartásban, ennélfogva nem sújtja őket a könyvvezetési és adminisztrációs kötele­zettség, a tb-járulék fizeté­se, nem ellenőrzi őket sem az adóhatóság, sem pedig az iparhatóság, nem fizet­nek adót, nem vállalnak fe­lelősséget az elvégzett munkáért. Nem követeli meg tőlük senki a munka-, Az ipartestület tagjainak létszáma jelenleg 584 fő. amelyből Nagykátán 158 fő 49 szakmában dolgozik. Az ipartestület nyitott a tagság minden kezdeményezése iránt, ötleteikhez, javasla­taikhoz — amennyiben az kivitelezhető — minden se­gítséget kész megadni — Sági Kiss János ipartestü­leti elnök tájékoztatása sze­rint. Vállalkozni pedig kell! Fagylaltozó ás salátabár A munkanélküliség bővülésével a térségben is emelkedik a főfoglalkozású kisiparosok, kiskereskedők száma. Közülük a7X)nóan az utóbbi esztendökbfl 1 csak minden ötödiknek adatott meg a lehetőség a túlélésre. Ezért nem igazán mondható el, hogy a vállalkozás menedéket jelentene a munka nélkül mara­dóknak. Most pedig megjelent egy újabb rém: az iparűzési adó. Bár a polgármesteri hivatalokban — érdeklődésükre — annak bevezetéséről még biztosan nem tudtak mondani, de a vállalko­zók már ismét félnek . . , A Nagykátai ÁFÉSZ ud­varán egy jól öltözött fia­talember rakja a tejeskan­nákat a furgonjára. Isme­rősöm megbök: „Ez az em­ber .a híres RAVENNA fagylaltozó tulajdonosa . .. Érdemes lenne megkérdez­A vállalkozói igazolvány birtokában számtalan olyan információra, tanácsra van szüksége a kezdő vállalko­zónak, amely elengedhetet­len tevékenységük gyakor­lásához. Ezekhez az infor­mációkhoz hozzájuttatják azokat, akik kérik felvéte­lüket az ipartestület tagjai sorába. Tagjaik részére munkavédelmi oktatást, vizsgáztatást szerveznek. Közreműködnek az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvé­telében, továbbításában, a súlyos üzemi balesetek ki­vizsgálásában. Segítséget nyújtanak a rezsiórabér ki­számításához, az árnyilván­tartási kötelezettség teljesí­téséhez. Deák Attila ni: hogyan csinálja? Mert a helybeliek az mondják: ku­tya egy szerencséje van!’’ — Lehet, hogy sok iri- gyem van — mondja Lu­kács József, kis idő múlva a Dózsa György úti repre­zentatív jelzővel is illethe­tő birodalmában. — De látja, magam is dolgozom, cipelem a kannákat is, ha kell. Bizony a nagykátai kü­lönlegesség, ahová a térség más községeiből is szívesen eljárnak az emberek, nem mindennapi vállalkozás. RAVENNA fagylaltozó és salátabár az üzlet teljes neve. A vendégeket többek között kínálják ilt olasz fő­zött fagylalttal, de még fel­sorolni is nehéz lenne, hogy akár a téli időszakban is milyen nagy a választék. Van gofri, édes sütemény, csokoládés-tejszínes krém, hamburger, és igen széles a választéka a hidegkonyhai készítményeknek. Helyben fogyasztani az ízlésesen be­rendezett üzletben lehet. — Egy ceglédi belsőépí­tész hozta rendbe ezt a kis romos házat, amelyre az engedélyt is igen nehezen kaptam meg. Tudja, meleg­konyhát is szerettünk vol­na a feleségemmel, mert tulajdonképpen ő a cégtu­lajdonos, de egyelőre most jól van ez így. Nyáron ki­nyitjuk a teraszt, látta, a fal is azért van meseíigu- rákkal díszítve, hogy csalo­gassa, vonzza a vendégeket. A fagylaltozó és salátabár délelőtt 10 órakor nyit, és este 23 óráig tar(z nyitva. A nap minden órájában nagy a forgalom: az idegen úgy érzi. hogy a pesti Gerhaud egyik kis fióküzletében van. Halk, andalító zene Kertészképzés. A társadalmi környezet, a telepü­lési önkormányzat az eddigiektől eltérő igényeit, érdekeit — alapos pedagógiai mérlegelés és gazdasági megfontolás után — egyre javuló színvonalon tudja kielégíteni a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközép- iskola. Jogos az az igény, hogy az elkövetkezendő öt esztendőre garanciát kell kap­nia az intézménynek arra, hogy a szakközépiskola profilja a jelenlegi marad, hiszen ennek megváltoztatása csak rendkívül nagy anyagi áldozatvállalással és egyéni pe­dagógusi érdeksérelem egyidejű keletkezésével lenne csak lehetséges. A szőkébb és tágabb régió érdekei egyébként is indokolják az általános kertészképzcs fenn'irtá­sát 8 c | úályban. Ugyanakkor egyre több lehetőséget kell teremteni a mezőgazdasági, kertészeti, magángazdálkodói (elméleti és gyakorlati) tudnivalók oktatásának a tan­órai és egyéb keretekben. Képünkön az iskola diákjai éppen a gimnázium parkjá­ban palániáznak. szól, légiesen suhannak az elegánsan szolid egyenru­hába öltöztetett felszolgáló kisasszonyok. A vendégek pedig a legváltozatosabb korosztályból kerülnek ki. Déltájban az iskolások ve­szik birtokukba a RAVEN­NA-t. Most például az egyik asztalnál egy alig ti­zenkét éves kissrác olyan határozott eleganciával rendel, ahogy az a nagy­könyvben meg van írva, és ahogy azt naponta látjuk a nyugati tévéiilmekben. A nagykátaiak közül sokan vallják: ízlésnevelő, kultú­rát közvetítő szerepet is betölt városunkban ez a vállalkozás. Deák Attila Mesefigurák díszítik a fagylaltozó nyári teraszát (A szerző felvétele) (Deák Attila felvétele) Szóváltás A diploma értéke — Különben is . . . szóval a maga diplomái! Hm, hát azok a diplomák: nem tagadhatja le, . mikor szerezte... érti, ugye?! — mondta ajkbiggyesztve az ismert helyi előkelőség. Pedig csak az értelmiség kiszolgáltatott helyze­téről beszélgettünk. A vidékiekről, a kisvárosiak­ról. Arról, hogy hiányzik a pezsgő szellemi élet, holott az is itt tartaná a diplomásokat. így viszont •— könnyen meglehet — elvándorol a szürkeállo­mány értékesebbik része. Erről váltottunk néhány szót, amikor a fenti megjegyzés — inkább elszólás — miatt megakad­tunk. — Ha szabad kérdeznem, önnek milyen diplo­mája van, mikor szerezte? Hiszen beosztásához igencsak kellene, még ha abban a múlt rendszer címere ékeskedik is. Azóta sem kaptam választ, csak sejtelmes, fölé­nyes tekintetet. Azóta töröm az agyam egyfolytá­ban: egyesek miért vonják kétségbe még a múlt rendszerben szerzett diploma értékét is? Van itt valaki, aki nem abban szerezte? Aztán felfogtam megjegyzése lényegét. Az illető nem strapálta magát fölöslegesen, nem a diplomaszerzéssel foglalatoskodott. Hiszen a be­osztás annál fontosabb, az íróasztal . . . Mert azt így is sikerült megtartania, rendszerváltás ide, diploma amoda. Ráadásul megmaradt „értelmiségi­nek”. (tető) Nagykátai körzeti bajnokság Csak döntetlenre futotta Tápiószentmárton II.— Szentmártonkáta 2-2 (1-2) Tápiószentmárton, 50 né­ző. Vezette: Cselényi Ká­roly, Kámán Imre. Tápió­szentmárton II.: Laczkó — Deli, Tóth, Kalacsi, Bezzeg, Bata, Nagy, Kéri, Magyar, Németh, Kavalák. Az első félidőben majd­nem ugyanaz zajlott le, mint a Tápiószőlős ellen. A T.-márton II. támadott többet, mégis a vendégcsa­pat szerezte meg a veze­tést. A 9. percben nagy vé­delmi hibából Bodor meg­szerezte a vezetést a ven­dégcsapatnak. A 35. perc­ben Bata öngóljával már 2-0-ra vezetett a Szent­mártonkáta. Továbbra is a hazai csapat támadott többet. A 43. percben meg­tört a jég, remek összjáték után Kéri átadását Magyar Norbert vágta a kapu kö­zepébe. A második félidő is ha­zai támadásokkal kezdő­dött. A 47. percben Németh János ívelte át a labdát a kifutó kapus felett, 2-2. A gól után kiegyenlítődött a játék. Mindkét csapat előtt akadt még gólszerzési le­hetőség, de az eredmény már nem változott. A na­gyon csúszós pálya ellené­re jó iramú mérkőzést ví­vott a két csapat. Dicsé­ret illeti azt a kevés né­zőt. aki a szakadó eső el­lenére végignézte a mérkő­zést. Gól: Magyar, Németh, Bata (öngól), ill. Bodor. Jó: Laczkó, Németh, Bezzeg, ill. Povázsony, Végh, Ger­gely. A következő forduló pá­rosításai a következők: Tá- piószele—T.-márton II., Tá­piószőlős—Kóka KSK, T.- bicske—T.-györgye, Szent­mártonkáta—Farmos, Kóka BK—Szentlőrinckáta, Mag­lód FC—Albertirsa. — Kai —

Next

/
Thumbnails
Contents