Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-21 / 117. szám
Antall-interjú a Le Monde-ban Irreális NA TO-tagság — Nem hiszek kommunista restauráció veszélyében — jelentette ki Antall József. A magyar miniszterelnök Magyarország és az Európai Közösség viszonyáról, a magyar—szovjet és magyar—román viszonyról, az ország belső helyzetéről adott terjedelmes interjút a tekintélyes francia lap, a Le Monde számára párizsi munkalátogatásának küszöbén. A lap az interjút Párizsban már hétfő délután utcára került szerdai számában közölte. — Ügy gondolom, hogy 1991 őszén megállapodásra juthatunk a társulási szerződésről az Európai Közösséggel, s ez már a teljes jogú tagság ígérete — mondotta egyebek között Antall József. — Ez a társulás 1992-ben léphet életbe, és több nyugati politikus véleménye szerint is 1997-ben, 1998-ban kerülhet sor ránk a teljes jogú tagság terén. Ez azzal jár, hogy addig alkalmassá kell tennünk erre gazdaságunkat, gondolkodásmódunkat, jogi apparátusunkat, oktatásunkat és minden egyebet. Ez természetesen az EK határozatától is függ, anélkül, hogy a biztonsági tényezőkről megfeledkeznénk. Stipe Mesic hétfőn Zágrábban közölte, hogy a nap folyamán levelet küld az elnökség tagjainak, a szövetségi miniszterelnöknek, a belügyminiszternek, a nemzetvédelmi miniszternek, a jugoszláv néphadsereg vezérkari főnökének és minden, Jugoszláviában akkreditált nagykövetnek, s tudatja velük, hogy az alkotmány és az ügyrend alapján automatikusan megkezdte tevékenységét mint a jugoszláv államel- nökség elnöke. Bejelentette azt is, hogy a hét közepén összehívja az elnökség első ülését, s azt kívánja, hogy a testület megkezdje rendes tevékenységét. Stipe Mesic zágrábi sajtóértekezletén jelentette be, hogy megkezdi államfői kötelezettségének ellátását, ami a helyzet ismeretében egyáltalán nem lesz könnyű feladat, hiszen Szerbia, a Szerbiához tartozó tartományok és Crna Gora szembeszáll azzal, hogy Mesic átvehesse az elnöki jogkört. Stipe Mesic már a második sikertelen választási forduló után is bejelentette, hogy elnöknek tekinti magát, e nyilatkozatára nemigen reagáltak, illetve Belgrádban és Titog- rádban is megismételték a személyével kapcsolatos vádakat. A héten élénk diplomáciai tevékenység várható. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi miniszterelnök ellen indított heves szerb támadások idején francia- országi látogatásra hívták meg Ante Markovicsot, illetve, hogy a már korábban rögzített látogatást éppen a kormányfő elleni bizalmatlansági indítvány tárgyalásának időpontjára időzítették. Markovics csütörtökön és pénteken tárgyal franciaországi vendéglátóival, ő lesz Edith Cresson, a most kinevezett miniszterelnök első külföldi vendége. Franjo Tudjman horvát elnök hétfőn Ukrajnába uta2 «&£Man A NATO-tagság lehetőségéről Antall József elmondotta: a NATO létezését rendkívül fontosnak tartja, mert az az európai' biztonság egyik legfőbb tényezője, irreálisnak tartja azonban azt, hogy a volt szocialista országok most csatlakozzanak az Atlanti Szövetséghez. — Olyan európai biztonsági rendszert kell létrehozni, amely a helsinki folyamatból indul ki, s kétoldalú megállapodásokon alapul mind a Szovjetunióval, mind szomszédainkkal és a nyugati államokkal is — mondotta, rámutatva: Magyarország arra törekszik, hogy megértésre jusson a Szovjetunióval, kétoldalú megállapodásokat kössön vele, és többi középeurópai szomszédjával. A Szovjetunióval olyan jó szerződést kíván kötni, amely nem korlátozza Magyarország nemzeti szuverenitását, nem akadályozza meg csatlakozását az európai szervezetekhez. — Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió megérti ezt, mint ahogy mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a szovjet kormány ésszerű és bölcs politikát folytat, még akkor is, ha egyesek, akik megnyilatkoztak erről a kérdészolt, s a látogatást általában úgy értékelik, hogy horvát részről a helyzetet nem tekinthetik annyira veszélyesnek, ha az elnök külföldre utazik. A Bush-kormányzat felfüggesztette Jugoszláviának nyújtott mindennemű gazdasági segítségét, beleértve a hitelhez jutáshoz nyújtott amerikai közbenjárást is — jelentette a The New York Times. A lap értesülése szerint az amerikai támogatást május 6. óta szüneteltetik az amerikai kongresszus novemberi törvénye alapján. A szóban forgó törvény arra kötelezte az amerikai kormányt, hogy májustól függessze fel a Jugoszláviának nyújtott támogatást, ha bebizonyosodik, hogy „nyilvánvalóan megsértik az emberi jogokat’’ Jugoszláviában. ről, messzebb mentek el, és igyekeznek presztízskérdést csinálni belőle — mondotta. Romániáról szólva a miniszterelnök ismét leszögezte: normalizálni kívánja kapcsolatainkat, de magas szintű találkozónak csak akkor látja értelmét, ha azt megfelelően előkészítették, és így konkrét eredményekhez vezethet. „Meg kell oldani a magyar nemzetiség kérdését, a kulturális kérdéseket” — hangoztatta Antall József. — „Nem akarjuk elszigetelni Romániát, mert ezzel a magyar kisebbséget is elszigetelnénk, de konkrétan, tisztességes módon akarunk előbbre jutni”. Belpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök elismerte, hogy az ország közhangulata nem jó, de aláhúzta: Magyarországon a változás békés úton következett be, tárgyalások útján, s nem volt idő arra, hogy a társadalmat felkészítsék a változásokra, beleértve a kényszerű nehézségeket is. Határozottan leszögezte azonban, hogy a politikai választóvonal teljességgel egyértelmű, s az egy éve hivatalban levő kormányzat mérlege korántsem negatív, bár az ország gazdasága stagnál. Ennek ellenére húsz év óta először pozitív az ország külföldi fizetési mérlege, a költségvetési gyakorlat lényegében deficit nélküli, sok ezer új kisvállalat jött létre, s az egykori szocialista országokban — a Szovjetuniót is beleértve — megvalósult külföldi beruházások több mint ötven százaléka Magyarországon realizálódott. Az amerikai lépés fordulópont a két ország viszonyában — értékelte a történteket a The New York Times —, hiszen az Egyesült Államok 1952 óta pénzügyi támogatásban részesítette Jugoszláviát. A The New York Times szerint az amerikai döntés minden bizonnyal hatással lesz Jugoszláviának a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz fűződő viszonyára is. Annál is inkább, mivel a szóban forgó törvény arra kötelezi az Egyesült Államok kormányát, hogy a pénzügyi intézményekben a Jugoszláviának nyújtandó hitelek ellen szavazzon. — Mit is szólok? Nem tudom — legalábbis az első cikk alapján —, hogy mi a probléma velem vagy a munkámmal. Nern értem, miért akarhat valaki bizalmatlansági indítvánnyal előállni. Ha egyáltalán akar ... Ugyanis nem vagyok meggyőződve arról, hogy van a közgyűlésben képviselő, akinek ilyen elképzelése lenne. Így egyelőre, ami engem illet, és azt, hogy nem tudom, ki áll a névtelen kiszivárogtatás mögött, az egész ügyet csak a lap, pontosabban a Hírlap főszerkesztőjének rovására írom. □ És ha mégis igaz a hír, ha tényleg előáll valaki azzal: vonják meg öntől a bizalmat? — Egyetlen jogszabályban sincs említés a bizalmat• ön szerint a hír megalapozatlan, kacsa, vagy netán ilyesfajta készülődésnek maga is tapasztalta jeleit? — A megyegyűléseken indulatok csapnak össze, mert az erővonalak nem tisztázottak. Képviselőtársaim közül jó néhányan időnként értetlenül szemléljük a különös megnyilvánulásokat, a fórumhoz nem illő viselkedést. A bizalmatlanság első nyílt színi megnyilvánulása a költség- vetés vitája volt. Ezt megelőzően a bizottságok megvitatták a javaslatot, kiegészítő indítványokat tettek. Ahhoz a költségvetéshez, melyet az önkormányzat most először készített el. Tehát a megoldásra váró problémák sokaságával kell szembenézni. S ekkor azok a tanácsnok urak és hölgyek, akik előzőleg úgy látszott, támogatják, élesen támadták a költségvetést, koncepciójában éppúgy, mint részlegeiben. S az eléjük került költségvetés minden hibáját, hiányosságát a megyegyűlés elnökének, főjegyzőjének nyakába igyekeztek varrni. Magam egyszerűen tanácstalanná váltam, nem értettem, hogy miért. lehetséges jogi eljárásról... □ Mi a véleménye a személy szerint önnek címzett megjegyzésről, hogy a közgyűlésen szóvá tették, a bizottsági álláspontok kimaradtak a költségvetésből? — Erre én ott álékor őszintén válaszoltam. Elmondtam, hogy a tanácsnokok és a gazdasági bizottság álláspontja is az volt: később foglalkozzunk a bizottsági véleményekkel. Még hozzáteszem: kifejezetten én kértem korábban, a közgyűlés előtt a tanácsnokok értekezletén, hogy építsük be a bizottsági véleményeiket a költségvetésbe. Szóval ennek a napirenden tartása, és ez az egész „ügy” árt a megyének, a békés egyságtaremtésnek a megye érdekében. P. ★ • Mi a lelkész úr tanácstalanságámak, elbizonytalanodásának konkrét oka? heteden törekvéseket vélek felfedezni a megnyilvánulásokban. Pontosan talán nem Is tudnám meghatározni. De rossz emlékeket ébreszt bennem mint lelkészben, hogy a pusmogást igen, a nyilvánosságot még ma sem merik vállalni azoic, akiknek véleménye van. Az utóbbi napokban a megyeházán szerzett benyomásaimat, megfigyeléseim mozaikját összeraktam. S rádöbbentem, hogy az elnököt, a főjegyzőt ért támadás mögött parciális érdekek húzódnak meg. Éppen ezért nem akarnak időt hagyni két tehetséges, hivatali pozíciójának betöltésére rátermett embernek a bizonyításra, Furcsállom, ami történt, de nem csodálkozom. • Mit furcsán? — Azt, hogy a sajtó figyelmét irányítják rá a belső feszültségeikre, mintegy közvetett úton szembesítve az érintetteket véleményükkel. Félek attól, hogy az általam „folyosói lövöldözésnek” minősített magatartás hódít tarét, nem a nyíltság, az őszinteség. • Mit ért folyosói lövöldözések alatt? — Volt már rá alkalmam, hogy kívülállóként hatalmi villongásnak legyek részese. Amikor nem lehetett eldönteni az íróasztal mögött ülőnek címzik az észrevételt, vagy nekem, a megyegyűlés tagjának. Féltékenységből azok, akik ma a hatalomból kirekesztettnek érzik magukat. Olyan tanácskozásokra is meghívót követelve, mely mostani pozíciójukkal véletlenül sincs összefüggésben . .. • Un szerint a bizalmatlanság belopta magát a padsorok közé? — Be bizony! Ha ez a jelenség nem létezne, miért szivárogtatták ki? Mi volt a cél? Kész tények elé állítani a megyegyűlés elnökét, a főjegyzőt? Kérdések, melyekre ha válaszolnék, csak rosszindulatú választ tudnék adni. Jómagam szavazatommal köt korrekt embert erősítettem, Iinczédy Jánost és dr. Erdélyi Lászlót. Azt hittem, mások is teljes szívvel adták rájuk voksukait... Ma csak reménykedem, mégpedig abban, hogy a hatalmi harcok csak kísértenék a képviselők padsoraiban, s nem válnak valósággá. WuUMsu.tií.i» a'«1» ....... ............. g ✓' V- a > Külföldi eseményk egy mondtatb«as* Moszkvába szökött a bolgár állambi ztonsági szolgálat egykori főnöke, állította hétvégi számában az Otecseszt- ven Vesznik szófiai napilap, utalva arra, hogy Szavov tábornok Erich Honeoker példáját követte. A Az RMDSZ kongresszusának marosvásárhelyi megrendezése ellen foglalt állást a Román Nemzeti Egységpárt rendkívüli országos értekezlete, amelyet a hétvégén Marosvásárhelyen 'tartottak. A A horvátok túlnyomó többsége a köztársaság függetlenségére voksolt a vasárnap megtartott népszavazáson. A Nem mond le a lengyel kormány, cáfolta a varsói televízióban vasárnap este adott interjújában a híreket Jan Krzysztof Bielecki miniszterelnök. A Mihail Gorbacsov szovjet elnök titkos küldötteket indított útnak a közelmúltban az Egyesült Államokba azzal a céllal, hogy visszaszerezze az amerikai és a nyugati kormányok bizalmát, s megmentse a szovjet gazdaságot — írta hétfői számában a The Times című br.it lap. A Hétfőre virradóra három litván határőrállomást gyújtottak fel ismeretlen tettesek a belorusz határ mentén — jelentették a vilniusi törvényhozásban a tegnap tartott sajtóértekezleten. A Ion Iliescu román államfő tegnap Marosvásárhelyre látogatott — 1989 decembere óta most kereslte fél először a köztudatban etnikai feszültségek gócpontjának számító erdélyi városit. — Olykor számomra értVarga Edit Hajó, komp meg átkelőhely bérelhető Révészkeáők Változik a világ, s megérhettük azt is, hogy nemcsak élelmiszerboltot vagy vendéglőt, hanem akár egy révállomást is bérbe vehetünk. Az sokak előtt ismeretes, hogy a közlekedési vállalatok az emelkedő üzem- anyagárak, adók és fenntartási költségek mellett meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek, s ez alól nem kivétel a Pest Megyei ' Rév- hajózási é3 Hajóépítő Vállalat sem. Ezért már az elmúlt nyáron elhatározták, fogy a veszteséges révál- kelők üzemeltetését vállalkozóknak adják át. A tervei nemrégiben tett .rávette, s meghirdették bérbe- adandQ állomásaikat. Mint a vállalat központjában megtudtuk, eddig csak a szentendrei révet sikerült vállalkozásba adni, s azért sem volt nagy a tolongás, csupán egyetlen jelentkező akadt. A veszteségen nem könnyű túladni, kommentálták a történteket a vállalatnál. A szent- enderi vállalkozóval — aki egyébként kempingtulajdonos, s mintegy kiegészítőtevékenysége lesz a kompozás — ötéves szerződést kötöttek, s egy hajót és két pontont, valamint a váróhelyiséget adták neki bérbe. A szerződéssel a vállalat évente 1 millió 209 ezer forintot takarít meg, ennyi volt ugyanis a szentendrei rév vesztesége. Mint megtudtuk, a cég további három rávállomást szeretne bérbe adni, a tárgyalások egyelőre még tartanak. H. É. A zágrábi terét Automatikusai hivatalba lép A hlfüggesztett támogatás Az emberi jegek érc Vélemények a bizalmatlansági indítványról Még ma sem merik vállalni a nyilvánosságot (Folytatás az í. oldalról) küldöttnek meg is köszön- is mindig monditam, hogy tem az észrevételeit, és nyíltan várom a kritikát, igyekeztem figyelembe is Eddig, azt hiszem, minden venni, amit szóvá tett. Dr. Erdélyi László megyei főjegyző A főszerkesztő rovására írom Dr. Erdélyi László főjegyzővel hasonlóan kezdődött; a beszélgetésünk: lansági indítványról, mint Az elülök és a főjegyző nyilatkozatához csak annyit tennék hozzá: információnk a tervezett bizalmatlansági indítványról megalapozott volt. Még akkor is, ha esetleg nem hangzik majd el ilyen formában a következő megyei közgyűlésen — lehet, hogy éppen azért, mert a szándék már nyilvánosságra került. így állhat elő, hogy azok érzik magukat általunk megbántva, akácét objektíve véd a nyilvánosság. Ügy tűnik — a tekintetben nem sok változás történt, hogy a kisebb-nagyóbb konfliktusokat szeretnék elrejteni ta polgárok elől a közélet szereplői. A sajtónak azonban éppen az az egyik legfontosabb feladata, hogy ezt megakadályozza. Egyébként olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a cikkek a’iatt szereplő P. szignó a Pest Megyei Hírlapra utal, s arra, hogy az írásokon többen dolgoztak — bár az eredményt a főszerkesztő hagyta jóvá, és ő döntött a megjelenésről is. Szerkesztős égen kívüli informátoraink nevét — egyetértésük nélkül — nem kívánjuk kiadni, erről ugyanis az lúüü. évi, sajtóról szóló II. törvény II. paragrafus b. pontja így rendelkezik: az újságíró a felvilágosítást adó személy nevét jogosult — annak kérelmére köteles — titokban tartani. Bárd András Takács Islván képviselő, érdi lelkész Tisztázatlan erővonalak Takács István érdi lelkész, a megyei önkormányzati testület tagja, s ezen belül a külügyi bizottságé is. Jelezte szerkesztőségünknek, hogy a bizalmatlansági indítványhoz kapcsolódó hírrel volna véleménye.
