Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

I. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1991. MÁJUS 3., FÉNYEK BUDAÖRS • ÉRD 0 SZáZHALOMBATTA * PILIS VÖRÖSVAR • BUDAKESZI 0 BIATOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNY E 0 ÜRÖM Háború a magánbányák ellen (I.) Tüntetnek az ürömi képviselők? Első hallásra hihetetlennek tűnt a hír, hogy a Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat magánkézbe akarta adni azokat az állami tulajdonú ürömi kőbányákat, amelyek kezedi jogát bírja, s amelyeket mar tavaly bérbe adott a Kőkomplex Kft.-nek. Talán mondanom sem kell hogy információinkkal kölcsönösen megleptük egymást Martényi Árpáddal, a Kőkomplex egyik ügyvezető igazgatójával — hogy miért, remélem, ki derül a to­vábbiakból. Mi lesz a budakeszi üzemmel? Nem tolonganak a vevők Az igazgató azzal kezdte, hogy a Kőfaragó Vállalat 1938-1989-ben bezárta az ürömi ezüst-hegyi és a la- poskő-hegyi bányákat, mert a kitermelés a nagy állami cég számára gazdaságtalan­ná vált. Ezt követően ala­kult meg 1990. április 1-jén a Kőkomplex 51 százalékos vállalati részesedéssel, a többi hányadot magánsze­mélyek, illetve más kft.-k alkotlak. (Ez az arány azóta megváltozott, mert 56 százalékig lett a társaság tulajdonosa Majer Ferenc, a másik ügyvezető igazga­tó.) A kft.-nek mint a nagyvállalatnál jóval ki­sebb gazdálkodó szervezet­nek megérte a bányák meg­nyitása a Kőfaragóval kö­tött bérleti szerződés alap­ján. Martényi Árpád — mint állította — nem tud a bá­nyák magánkézbe adásáról elterjedt híresztelésekről. Azt viszont nem tagadta, hogy kirobbant a vita ar­ról, hogy az állami vagyon­ból mi az önkormányzaté s mi nem. Szerinte a nem or­szágos jelentőségű állami tulajdonú épület- és telek- ingatlanok az önkormány­zat kezelésébe kerülhetnek hamarosan, így a vitatott ürömi bányaterületek is. Ezek után még inkább meglepett a dolog, hogy ha ezt tudia Martényi úr, ak­kor miért előzik meg a várható jogi szabályozást, s miért a Kőfaragó Vállalat­tól akarják megvenni a lanoskő-hegyi bányaterület 70 ezer négyzetméteréből a kritikus 20 ezer négyzet- métert? ! Az ügyvezető igazgató szerint a ma ér­vényben lévő jogszabályok ezt az ügyletet lehetővé te­szik, annál is inkább, mert az említett 20 ezer négy­zetméteres földdarab nem vehető szó szerint bányate­rületnek csak pusztán a határszomszédság alanián. Az már más kérdés, hogv ha a bánvák kezelői jogát esetleg méais megkapná az ürömi önkormányzat, akkor A budaörsi Jókai Műve­lődési Központ májusi programjában számos ku­riózumot kínálnak: 17-én és 24-én este 18 órai kez­dettel Végh Antal Epizódok egy helytartó életéből cím­mel viszik színpadra az író Kádár Jánosról írt törté­nelmi groteszkjét. A műve­lődési ház színpadán 19-én délután 17 órától Zorán és barátai lépnek a közönség 6 a bányaművelésért nem a Kőfaragó Vállalatnak fizet­nék a bérleti díjat. Azon­ban a kft. szempontjából most az a bizonyos 20 ezer négyzetméteres parlagföld a lényeg, mert ha megvá­sárolhatják, új beruházá­saikat biztosabb alapokra helyeznék, mint egy bérleti jogviszony esetében. Az adásvételi szerződés Martényi úr szerint már megköttetett a kft. és a vál­lalat között. Erről azonban többet nem árult el, mond­ván, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben Majer Ferenc a meghatározó sze­mély, aki a kft.-nek 56 százalékban tulajdonosa. Ezt a tájékoztatást azonban elégtelennek találtam, ezért is faggattam az ügyről Horváth Pétert, Üröm pol­gármesterét. ö elmondta, hogy a Fő és a Kőbánya utca között van ez a 062/2-es helyrajzi számon nyilvántartott bányaterület, ahol a laposkő-hegyi kő­fejtő is működik, s amely­ből a 20 ezer négyzetmétert meg akarja vásárolni a kft. Az ürömi önkormányzat a Pest Megyei Vagyonel- lenőrző Bizottság értesíté­séből tudta meg, hogy a területet a Kőfaragó Válla­lat el akarja adni, ráadá­sul igen alacsony, 111 fo­rint plusz áfa négyzetméte­renkénti áron <!). Holott ez a föld a telekkönyvi nyil­vántartás szerint teljes egészében állami tulajdon­ban lévő bányaterület, köz­vetlenül a belterület mel­lett van, s részben kiépült az út- és kpzműkapcsolat a község. illetve Budapest felé. Hamarosan megépül egy új KM-útszakasz is, amely Csillaghegy irányá­ban lehetővé teszi a fővá­ros gyors elérését. Már a telefonkábel is a földben van. Mindebből pedig vilá­gosan látható, hogv a vita­tott terület elő lett készít­ve gazdasági hasznosításra. Ez a fejlesztési elképzelés a polgármester szerint ön­elé a Pódium sorozat IV. előadásában. Az Ország-Világjáró Klub zenés estjére 9-én ke­rül sor 18 órától ugyancsak a művelődési házban. A klub két kirándulást szer­vez ebben a hónapban: 25-én Szentendrére, 29-én pedig a Pálvölgyi barlang­ba. A különböző klubok — bélyeggyűjtő, országjáró, mozgáskorlátozottak, kisál­lattenyésztők, kemping- és karaván — a megszokott időben tartják összejövete­leiket. magában még nem volna veszélyes, hiszen az önkor­mányzatnak is érdeke, hogy jól menő vállalkozá­sok tevékenykedjenek a faluban. Azonban a bánya­terüket alacsony áron való elidegenítése ellen minden­képpen szót kell emelni, különösen, hogy várható; ez a föld is az önkormány­zat kezelésébe kerül át. A vitatott terület későbbi hasznosításáról eddig nem kapott hiteles információt Üröm polgármestere, sem egyik, sem másik féltől. Csak hallomásból tudja, hogy a Kőkomnlex külföl­di vállalkozó bevonásával vegyes vállalatot hozna lét­re a területen. Ez a „füles”, ha lehet, még bizonytala­nabbá teszi az ügylet ki­menetelét. Ugyanis, ha a kft. áron alul meg tudja vásárolni a földet, később sokszoros áron adhat túl rajta, vagy új vállalkozá­sokba értékes apportként viheti be. Vagyis a bánva- terület, Üröm számára min­denképpen elvész örökre(!). Horváth Péter az esemé­nyek várható közeli alaku­lásáról is szólt. Elmondta, hogy a megyei vagyonel- lenőrző bizottság új, füg­getlen szakértőt rendelt ki a vitatott, föld értékének megbecsültetésére. Az új szakértői vélemény birto­kában a bizottság május 7-én tárgyalja ismét az ügyet. Ám, ha az akkor születendő végleges döntés­ben igazuk is lesz az ürö­mieknek, miszerint bagóért venné meg a Kőkomplex a földet, az elidegenítés ve­szélye továbbra is fennma­rad. Nem véletlen, hogy az önkormányzati képviselők arról beszélnek, hogy má­jus 7-én testületileg kivo­nulnak tüntetni a Város­háza utcába, a Pest megyei vagvonelienőrző bizottság székhaza elé! Aszódi László Antal (Folytatjuk) Korábbi lapszámunkban már beszámoltunk ;yrói, hogy volt Budakeszin csaknem negyven helybéli lakos számára megélhetést, ideális munkahelyet bizto­sító szemüVegkeret-üzem. Azért használtunk akkor — és használunk most is — múlt időt, mert elmúlt év ősze óta az üzem kapuján lakat van. Az előző cik­künkben beszámoltunk ar­ról is, hogy felkerestük a „jelenlegi tulajdonost”, a VISOR AM szemüvegkeret- gyárat. ahol Király Márton igazgató elmondotta, ré­szükről az „üzemeltetést” végleg befejezték, és az üzemet szeretnék értékesí­teni vagy megfelelő vállal­kozónak bérbe adni. A csaknem ezernégyszáz négyzetméteres telken lévő há romszázhatvan négy zet- méteres, energiabeépített, gázfűtéses épületet huszon­hétmillió forintért árulják. A cikk megjelenése után több helyről is kaptunk olyan információt, hogy szép, szép a menyasszony, csak egy kis bibi van. Az üzleti élet nyelvére lefor­dítva ez azt jelenti, hogy a VISORAM által huszonkét- millió forintért áruba bo­csátott üzemen hatvanmil­lió forintos jelzálogkölcsön van, ilyenformán nem iga­zán akadhat vevő. vagy még inkább nem tisztessé­ges dolog elhallgatni az ilyen jelentős kölcsönügy­letet. Ismételten megkerestük Király Mártont, a VISO­RAM igazgatóját, aki el­Immár Végh Antal nél­kül, de a budaörsi művelő­dési házban maradt a szí­nészcsapat. Mint azt Lu­kácsházi Győzőtől, az egy­kori Űj Idők Színház me­nedzserétől megtudtuk, a társulat búcsút mondott az írónak, de mert a budaörsi intézmény vezetőjéből, Kása Páltól előnyös feltételek­kel bérelhetik a házban levő színháztermet, együtt maradt a társulat. Rende­zőjük, Gergely László Bé­késcsabáról hozta magával a kis csapatot. Most a városi pódiumon kívül máshol is teret ke­resnek maguknak: Buda­pest külső kerületeinek s az agglomeráció települé­seinek művelődési házai­ban szeretnének ' fellépni. Néhány szereplős darabo­kat - választottak éppen mondotta, hogy az elmúlt napokban nála is jártak érdeklődők, és tud a jelzá­logkölcsönnel kapcsolatos bizalmatlanságról, illetve félreértésről. Sőt, járt ná­la személyesen a budakeszi polgármesteri hivatalból Mészner Antal képviselő is, akivel szintén tisztázta; amennyiben vevő van az üzemre, és létrejön az adásvételi szerződés, a jel­zálogkölcsönt a bank „le­emeli”, és tehermentesíti a ráterhelt, értéket. Azt ugyanis tudni kell, hogy a budakeszi kis szemüveg­keret-tizem valamikor még az esztergomi GRAN VISUS gyár kebelén belül műkö­dött. 1988-ban azonban a budapesti részleg — amely­hez Budakeszi is tartozott — önállósulási szándékot jelentett be. Az önállósulás végül is csak úgy sikerült, hogy saiát gyárukat negy­venkétmillió forintért hi­telből megvették. Ha most bárki is megveszi a buda­keszi üzemet, az tehermen­tesen veheti meg természe­tesen. Király Márton különben az elmúlt héten tájékoztat­ta a budakeszi önkormány­zatot, hogy a budakeszi üzemnél minden érdeklő­dőt, akár előzetes bejelen­tés nélkül is fogadni tud­nak, ugyanis a volt telep­vezető délelőttönként azért tartózkodik az üzemben, hogy minden felvilágosítást megadjon, és bárkivel tár­gyaljon. azért, mert tisztában van­nak vele, hogy nagy szín­paddal nem mindenütt ren­delkeznek. Május közepén, amikor a szőlőn a virágbimbók már meglazultak, a szölőmoly is megkezdi kártékony munkáját, lerakja petéit a szőlőre, a peték a hőmér­séklettől függően néhány nap vagy néhány hét alatt kikelnek és pusztítják a fiatal fürtöket. Ha hide­gebb az időjárás — 15 fok alatt marad a hőmér­séklet —, a peterakás akár másfél hónappal is elhúzód­hat, a melegebb időben — 22—24 fok körül — egy hét alatt befejeződik. A lerakott szőlőmolypeték kelése is nagyban függ a hőmérsék­lettől, melegben 3-4 nap alatt kikelnek, 15 fok alatt három hétig is elhúzódhat, 13 fok alatt a kelés szüne­tel. 35 fok feletti hőmérsék­leten a peték elpusztulnak. Mikor kell hát megkezdeni a szőlőmoly elleni védeke­zést? Megállapították, hogy a szőlőmolylepkék rajzásának csúcspontja egybeesik a pe- , terakás csúcspontjával. Mi­vel a rajzás időpontját nem lehet pontos dátumhoz köt­ni — mert, ez minden év­ben az időjárás függvénye — május elején rakjunk ki a szőlő közé — 50—60 cm magasságban — kis befőt- tesüvegeket, amelyeket har­madrészig töltsünk meg valamilyen gyümölcsszörp­pel kevert vízzel. (Tegyünk bele egy késhegynyi Ultrát, hogy a folyadék felületi fe­szültségét megszüntessük, így a lepke a folyadékban azonnal elsüllyed.) A ffsap­Vonalra várva Nagy volt az öröm a tinnyei Sallai utcában és környékén, amikor vagy egy évvel ezelőtt a postá­sok letették a képen látha­tó helyre a telefonfülkét. De az örömbe hamar üröm vegyült, mert kiderült, hogy a fülkéhez nem tudott sza­bad vonalat biztosítani a posta. Így azok is pórul jártak, akik arra számítot­tak, hogy ikerkészüléket kapnának lakásukba, s az egy szál érpár jobban ki lett volna használható. Végül is a hosszú, türel­mes várakozás, és az ön- kormányzat noszogatásá­nak meglett az eredménye, mert tavaly decemberben „karácsonyi ajándékként” végre megszólalt a nyilvá­nos telefonállomás. Azóta nélkülözhetetlen eszközzé vált az új lakónegyedben a telefon. Már csak a „hívó- hangra” várakozás idejét kellene lecsökkenteni. Kép és szöveg: (aszódi) dóval összefogott lepkéket naponta számba vesszük, és amikor azt tapasztaljuk, hogy a rajzás csökken, hoz­záfoghatunk a permetezés­hez, mert a lepkék a peté­ket már lerakták, az elő­ször lerakott petékből pe­dig már kezdenek kikelni a lárvák. A permetezéssel a petéket is elpusztítjuk, meg a kikelő lárváknak is mérgezett terítéket készí­tünk, amelytől a táplálko­zásuk kezdetén azonnal föl­fordulnak. A szőlőmolynak két nemzedéke van, a mos­tanában megjelenő az első, a második nyár közepén je­lentkezik, és ha az első nem­zedéket nem tizedeltük meg, akkor a második nem­zedék olyan nagy számban jelentkezhet, hogy a ter­més felét is elpusztíthatják. A második nemzedék elle­ni védekezés már sokkal nehezebb, mert a kikelő lárvák a peteburok védelme alatt bebújnak a szőlőbo­gyóba, és a permettel nehe­zen, vagy egyáltalán nem lehet elérni. A moly ellen Bt—58 rovarirtó szerrel eredményesen védekezhe­tünk. Széli László BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak: Fe­kete Ildiké, Aszódi László Antal, Virág Márton. €> Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 133-4761, 138­4067. Érd Postástelep. A város eme részé­nek neve nemcsak itthon vált ismertté zz utóbbi években, hanem külföldön is. Hiszen adomá­nyokból épült fel az új templom, melynek átadására a pápalátogatás idején kerül sor. Felszentelésére a pápai nunciust szeretnék megnyerni az érdiek. A huszonkét milliós adományból épült templom körül már a terep- rendezésnél tartanak, s az épület berendezésére is ha­marosan sor kerül. (Hancsovszki János felvétele) Budaörs * Programajánlat — deák — Végh Antal nélkül Maradt a szmészcsapat F. E. Keriészkedektiek A szőiőiiioly elten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents