Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

ECYŰTT AZ UTAKON AZ ÚTINFQRM JELENTI Tótíi Tibor az Ütinformtól jelenti: a hétvégén az autópá> lyák Jközül csak az Ml-esea lesz forgalomkorlátozás. A fővá­ros felé vezető oldal forgalmát átterelik a Győr felé vezető oldalra a 77—K8. km között. Ezen a szakaszon tilos az előzés, és a sebességet is 80 kim órára maximálták, A kedvezőtlen hétvégi időjárás ellenére vasárnap azért na­gyobb forgalom várható a kiránduló- és üdülőhelyek környé­kén. A 11-es főúton, Szentendrén, a Határcsárdához közel eső szakaszon még fél szélességben le van zárva az út. A jármü­vek elhaladását a lezárt oldal mellett jelzőlámpa szabályozza. A Dunakanyar másik oldalán, a 12-es főúton is forgalomkor­látozásra keli számítani. Zebegénynél szintén csökkenteni kell a tempót. Az 51-es főúton Taksonynál rövid forgalomeltere­lés van érvényben a hétközbeni munkák miatt. A Balaton mellett a 7-es főúton Fonyódon, a 71-esen Bala- tonfüreden, a Velencei-ló mellett pedig a 70-es főúton Velen­cénél, a vasútállomáson várható torlódás a hét közben folyó munkák miatt. A dunai kompok és átkelőbajók a kiadott menetrendnek megfelelően mindenütt közlekednek. A balatoni komp is óránként közlekedik 7.30 é* 20.00 óra között, az első hajó Tihanyból 7.30-kor, az utolsó pedig 20.00- kor Szántódról indul. AUTÓK A PIACON A korábbi évek tapasztalata, hogy a tavasz érkeztável megnő a kereslet a gépkocsik iránt, beindul az élet az autópiacokon. Budaörsön járva találkoztunk számtalan, szebbnél szebb autóval, de vevővel nemigen. Lássuk a kínálatot: a fiatal VW Polo motorral összeszerelt Tra­bantok 220 ezer forint körüli áron „álltak". A 3 éves Lada 1500-as 280 ezerért, az ötéves Wartburg 130 ezerért, a 10 éves Trabant 45 ezer forintért kellette magát. A le­robbant, meghatározhatatlan korú Zsiga 50 ezret kóstált. Találkoztunk nyugati (olasz) rendszámú, 4 éves Fiat Rit- móval, melyet Giovanniék négyezer márkáért kínáltak. A képen látható Lancia ötéves, 650 ezer forintért várt az új gazdájára. Szinte alig látni kis fogyasztású autót a piacon, nyilván a tulajdonosaik örülnek, hogy hozzájut­hattak. Ezt a kategóriát csak a lengyel kis Polski kép­viselte, ötévesen, tele rozsdás lyukakkal. A vezetője 140 ezer forintot kért érte. Sok benzinfala luxusjárgány is várt eladásra, a legtöbbre ki sem írták az árát. Akadt olyan Mercedes 190-es, amit már két héttel korábban is megfigyelhettünk a piacon. Még mindig több esélye van arra, hogy sikerül túladnia a másfél milliós kocsi­ján itt a piacon, mint bármelyik autóügynökségnél. Ugyanis aki tényleg vásárolni akar, az a piacra megy, mert ott lényegesen olcsóbb áron jut kocsihoz. EZ ÁM A FELELŐTLENSÉG Lapunk más oldalán már hírt adtunk arról, hogy felelőtlen emberek éjjel mozgó vonatokat dobáltak meg, veszélyeztetve ezzel az ártatlan utazók életét, testi épségét. A felelőtlenség újabb, ezúttal közúti példájá­val találkoztunk Zsámbékon, amikor a képen látható tehergépkocsi vezetőjének az az ötlete támadt, hogy az úttesten megállva kell lemosnia járművének rakfelüle­tét. Mindezt tette nyugodt lelkiismcrettel kanyar előtt, az útelágazástól húsz méterre. A meglehetősen hossza­dalmas művelet ellenére csak a szerencsének és a többi autós figyelmességének köszönhetően nem történt bal­eset. Rovatunk a Pest Megyei lí Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András 1 KALEIDOSZKÓP | VITRINEK EGY BÉKÉS T0L0NCHAZBM Ez a világ az alvilág! Rettegett környék volt Budapesten a nyolcadik kerü­leti Mosonyi utca páratlan oldala. Tekintélyét elsősorban a remiörlaktanya adta, ahová gyakran idéztek vagy ko- csikáztuttak kihallgatásra embereket. Még a múlt század végén, szinte egy időben ezzel, épült fel mellette a fővá­rosi toloneház, amelyben ma a BM Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézete található. A hatvanas években a Bűnügyi Múzeum is ide kclíüzőtt. Fura egy múzeum ez, annyi biztos. Nehéz bejutni, s kifelé is csak kísérettel. A múzeum nem nyitott, legalábbis a nagyközönség számára, a hagyományos értelemben véve nem. Meg­történt bűnesetek tárgyi és képi szemléltetése került a termekben elhelyezett vitri­nekbe. Ezek mindegyike ta­nulságul szolgál az ifjú bűnüldözők számára a hiya- talos képzés során, de ide­járnak az orvosi egyetem és a jogi kar hallgatói is, amint a témába vágó órák­hoz érnek tanulmányaik so­rán. Biczó Tamás, a múzeum vezetője ismerteti a lálo- gathatóság szigorú előírá­sait, amely azért lehetősé­get ad a kivételekre is. Ennek értelmében, ha szer­vezetten teszi, gyakorlati­lag minden nagykorú ál­lampolgár ellátogathat e fa­lak közé, mégsem állnak sorban a kapu előtt. Talán, mert a véres jeleneteket té­vén is nézhetjük. Minek hát múzeumba menni? Én ma­gam sem vártam hajme­resztő dolgokat, minden-' esetre számítottam a híres és regényhősként halhatat­lanná vált rendőrkutyára, Kántorra, amely mumifi- kálva ugyan, de ma is tal­pon van. Megkaptam. Sőt, nem várt, borzasztó dolgo­kat is. — Hol is vagyunk iga­zán? Mi volt valójában az a toloneház? — kérdeztem kalauzomat, aki idekerülé- se óta, három év alatt, min­dent megtanult, s valószí­nűleg nem lehetne olyan kérdést föltenni, amire ne tudná a választ. — Felesleges legendákat kerekíteni, ez csupán egy békés toloneház volt az­előtt. Ide gyűjtötték össze a kétes életű bűnözőket, s ha összejött egy csoportra- való, kitoloncolták őket a fővárosból. Ma ennek a ki­utasítás felel meg, igaz, rég nem foglalkoznak a kiuta­sítottak .szervezett elszállítá­sával. Akkoriban, a század első felében, bevett gyakorlat Volt egy-egy külföldi ál­lamfő érkezésekor is meg­tisztítani a várost. így né­hány napig garantáltan nem történlek bűncselekmények, mert minden potenciális elkövető idebenn volt: Akkor ehhez nem kellett bírósági végzés vagy hasonló enge­dély, a rendőrségre-bízták. Egyetlen kikötés volt: fend legyen — mesélte Biczó Tamás. Abból a korból ma már nem sok emlék maradt, bár a századfordulón is volt az országban bűnügyi gyűjte­mény, melynek gyarapítása folyamatos. A szakemberek legnagyobb sajnálatára a korábbi múzeumok anyagai két ízben is megsemmisül­tek. Ez a mostani 1967-ben nyílt, s folyamatosan bő­vült. Lassan saját falait is kinövi, annyiféle új vitrint kellene nyitni, a rafináltnál rafináltabb bűnözők mód­szereit követve. Amit a tárlókban látha­tunk, az mind megtörtént, és természetesen felderített ügy dokumentuma. A válo­gatásnál igyekeztek a lehe­tő legtitokzatosabbakat, legijesztőbbeket is felvonul­tatni a tipikusak mellett. Például gyilkosságnak lát­szik, da hosszas vegyi és mikroszkópos elemzés so­rán felmerül a gyanú, köz­lekedési baleset történt, ne­tán egy vadállat hegyes agancsa volt a gyilkos szer­szám. Az öngyilkosságnak álcázott gyilkosságok nyil­ván gyakrabban fordulnak elő, de ennek ellenkezőjére is gondolnak a nyomozók. Ha egyértelmű, mi tör­tént, már csak az elkövetőt kell megtalálni. Egyik, ma­ketten is szemléltetett gyil­kosság után a tagbaszakadt férfi, aki szemet vetett egy. nagymama korú asszonyra, s mert az nem állt kötélnek, baltával letaglózta. A tanúk hallgatásáról úgy gondosko­dott, hogy az egyenként ha­zaérkező családtagokat, az ötéves unokáig mind sor­ban megölte. Ezek után úgy gondolta, még szalon- názik is egy jót, s csak aztán ment el. Ezt az ötös gyilkosságot akár Truman Capote is megirigyelhetné, mert itt aztán volt hideg­vér a javából, A kegyetlenül realista fényképek tesznek róla, hogy a látogató gyorsítsa a járását, bár a tárlatvezető akkurátus magyarázatát ér- démes meghallgatni. Szerencsére. hamar át­érünk abba a terembe, ahol csak játékszerek vannak. Mint például egy ipari ta­nuló elmés találmánya, a töltőceruzáint épített pisz­toly, amit közvetlen közel- rőT kell használni, célzásra ugyanis nem alkalmas, vi­szont elfér az ingzsebben. No, meg a német gyártmá­nyú görbe bot, amely forgó- táras pisztolyt és háromélű tőrt rejt. A kicsiben fölépí­tett bank -makettje valóban játék, amelyben tökéletesen működik mindaz a .riasztó- rendszer, ami csak beépít­hető egy esetleges éjszakai bankrablás ellen. A Betillon-féle fényképe­zőgép előtt a századelőtől az 1980-as évekig a legkülön­félébb személyek ültek. Ez volt az egyetlen, bűnügyi nyilvántartó számára dolgo­zó készülék a fővárosban. Ülőkéje megfelelően ké­nyelmetlenné van téve éles peremekkel, és az állítható fejtámasz is mozdulatlansá­got parancsolt. Puiadásul időnként egy szerkezet ide- oda forgatta a delikvenst. A pénzhamisítók és kép­rablók utcája szinte üdülés a múzeumlátogatónak. Amikor számon kértem Bi­czó Tamástól, miért dobott azonnal a mélyvízbe, elma­gyarázta, nekem is jobb így, mert a végére magától oldódik a feszültség, nem fogom az épületből kilépve minden árnyékra kapkodni a fejem. Ezt meg is köszön­tem neki, de ezúton tuda­tom, éjszakai álmaimba mégiscsak beszöktek a ször­nyek. Mindezért cserébe továb­bítom a múzeum kérését: keresik mindazokat a tár­gyi ^emlékeket, amelyek 1873-ig visszamenőleg, az első egyenruhás magyar rendőr megjelenéséig, föl- lelhetők az otthonokban. Le­gyen az bármi, az egyenru­hától a különböző okirato­kon és igazolványokon át a parányi jelvényekig. Dudás Zoltán Az elfelejtett élő tudomány Amit a tenyeredbe rejtesz Ismerem, mint a tenyeremet! — fogjuk rá bár­mire, amiben mély álomból felriasztva is pontosan eligazodnánk. Bár elmondhatnánk ugyanezt sor­sunkról, jövőnkről is, de bizonyára nem kevesen vannak, akik hisznek is abban, hogy a tenyérjós számára a nyitott tenyér nyitott könyv. Az asztrológia rene­szánsza és a parapszicholó­giái képességek felszínre vetődésének korában, mi­közben mindennap megpró­bálunk ellenállni az eleve elrendeltségnek, és ígérget­jük, hogy megváltozunk — egyszóval tehetetlenségből vagy kíváncsian, de mégis­csak jó lenne tudni, milyen jelzéseket ad testünk, mit rendelt számunkra a ' Sors. A tenyérjósra a Bábszín­ház előtt varok, s miközben a Hófehérke előadásáról ki­özönlő gyerekeket1 figyelem, azon spekulálok, hogyan is nézhet ki egy hivatásos jós. De nincs sok idő a'ta­lálgatásra, már meg is ér­kezik egy harmincöt körüli fiatalember, Joshi Bharat, az imént még a hét törpe közül az egyik. A bombayí születésű színész tíz éve él Magyarországon, bábot mozgat és tenyérből olvas. □ Mióta foglalkozik a tenyérjóslás tudományá­val? — Családom a bráhmin kaszthoz tartozik és a Joshi családi név is azt jelenti: jövendőmondó. Generációk éltek meg nálunk tenyér- jóslásból, joguk és köteles­ségük is volt a jövendő­mondás. Édesapám ugyan már nem ezzel foglalko­zott, de rengeteg könyvet találtam otthon a tenyér­jóslásról és a vele kapcso­latos tudományokról. A hindu vallási egyete­meken oktatnak asztroló­giát, tenyérjóslást, szám- misztikát a tradíciók sze­rint, de egyébként is nagy irodalmuk van ezeknek a tanoknak. □ Mennyire tanulluitá meg mindez, vagy te­nyérjósnak születni kell? I — A tenyérolvasás negy­ven százaléka technikai, de intuíció, a megérzés képes­sége, filozofikus hajlam és a háttértudományok isme­rete nélkül nem lehet tisz­tességesen csinálni. A te­nyérjóslás is kreativitás, hiszen a tenyérből hoz lét­re mondatokat, fogalmazza meg az élettörténetet. Q Milyen információk vannak a kézben? Egy­általán, van a nem misztikusok számára is megfogható alapja a te­nyérolvasásnak? — A jövendőmondó-mód­szerek majdnem mind ab­ból indulnak ki, hogy-tes- tünk információkat tárol és sugároz. Agyunk elraktá­rozott mindent a múltból és valószínű, hogy a jövő­vel kapcsolatban is rendel­kezik adatokkal. Itt fogha­tó meg a sorsszerűség, vagyis,- hogy seipmi sem improvizáció. A kéz pedig az a testrész, amelyik a legfontosabb kapcsolatban van az aggyal. Kézzel hajt­juk végre a legfontosabb parancsokat, és a tenyér nagy, üres, védett terület, amely alkalmas arra, hogy az agy „grafikonja” legyen. Szerencsére azért nem ény- nyire egyszerű, de nem is teljesen misztikus ez a do­log. A tenyérjóslás a múlt élő tudománya volt, amit az emberiség elfelejtett. □ Mit gondol, miért hódít ma nálunk any- nyira a kommersz jö­vendölés? — Minden kommerciali- zálódik, ha üzlet lesz belő­le. Az emberek misztikus éhségét ki kell elégíteni, és az már a jóson múlik, hogy tisztességesen végzi-c a munkáját vagy sem. Ame­rikában egyébként hatal­mas összegeket képesek fi­zetni az emberek egy ilyen szolgáltatásért. De annak is van értelme, ha a ci­gányasszony jósol egy hú­szasért: az ember nevet rajta egy jót. □ Vállal magán­praxist? — Vállalok, és sokan meg is keresnek. ö Mennyi pénzt lehet ezért elkérni? — Most már meggyőző­désem, hogy pénzt kell érte elfogadni: A tenyérjóslás- . nak erkölcsi értéke van, ezt a dolgot a helyére kell tenni, és ha száz forintot kérnék, vásári mutatvány­nak minősülne az egész'. Ha valaki azt kérdezi: mivel tartozom, azt mondom: amit gondol. □ Felkészül az „ügy- félfogadásra”? — Jósolni csak olyan ál­lapotban lehet, ha az em­ber, kívülről tudja figyelni a dolgokat, nem veszi át a környezet idegességét. Meg kell tanulni megtalálni a nagyon nyugodt, koncent­rált, tiszta lelkiállapotot. Nem befolyásolhat a saját gondom, magánéletem sem. □ Mit lát a tenyérjós a saját tenyerében? Jó­solt már önmagának? — Sem magamnak, sem a családtagoknak nem jó­solok, mert nem tudok füg­getlenedni a helyzettől. Az ember nem képes elfogulat­lanul szembenézni saját va­lójával. Ha kíváncsi va­gyok, elmegyek egy másik szakemberhez. D. A. rS^£iűan11

Next

/
Thumbnails
Contents