Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

Táán már isszel Inárcs gázt kap Megszületett a döntés, hogy a versenytárgyalásra jelentkező hat pályázó kö­zül ki lesz az inárcsi gáz­vezeték kivitelezője. A he­lyi önkormányzat és a fel­kért szakemberek egyhan­gúan az INNOTERV-et vá­lasztották. A felsorolt mun­kák, az ár- és határidő­ajánlat alapján az ő pályá­zatuk felelt meg legjobban. Előzetes igényfelmérés alapján a lakók 70 száza­lékára számítva kalkulál­ták ki az árat. Egy család­ra — az áfával és a közös szakasszal együtt — 41 ezer forint költség hárul. A be­fizetett összeg 15 százalékát később visszakapják, így a tényleges költség családon­ként 34-35 ezer forint. Még kevesebbet kell fizetni, ha többen jelentkeznek, mivel a fajlagos költség többfelé oszlik. A közületi fogyasz­tók is árcsökkentő tényező­ként szerepelnek. Az INNOTERV a keríté­sen belül egy méterre he­lyezi a csonkot, innen min­denki maga vezeti tovább, amikor anyagi lehetőségei megengedik. Május 17-én, pénteken este hatkor lakókörzeti gyűléseken ismerhetik meg a részleteket az első épí­tési szakaszban szereplő ut­cák lakói. Az összejövetelt az új iskolában tartják, ahová az illetékes vállalato­kon kívül a FÉG is hivata­los, hogy bemutassa meg­rendelhető fűtőberendezé­seit. Ideális lenne, ha a fűtési szezon indulásakor már lenne gáz Inárcson, ez azonban nemcsak a kivite­lezőkön múlik. Három hó­napig is elhúzódhat a ter­vek engedélyeztetése, ősz­szel, az építkezés befejez- tekor pedig a Tigáz kapaci­tásától függ, mikorra tudja átvenni és beüzemeltetni a vezetéket. p. e. Alapítvány után Vállalkozás Örkényi módra A vállalkozási szellem be­gyűrűzött az Örkényi álta­lános iskolába is. Az ország gazdasági helyzete közis­merten nehéz, és ez termé­szetesen kihat az iskolák anyagi helyzetére. Mit te­het ilyenkor egy iskola? Két dolog közt választhat. Elfogadja a helyzetet, vagy megpróbál ellene tenni, hogy valamilyen módon jobb anyagi körülményeket teremtsen a falain belül. Az Örkényiek első lépés­ként alapítványt hoztak lét­re, a nyelvtanulás, a hátrá­nyos helyzetű tanulók, a számítástechnika eszköz­igényének, a pedagógusok oktató-nevelő munkájának és a sporttevékenység meg­segítésének érdekében. Minden magánszemély, Intézmény, üzem, kft. anya­gi hozzájárulására számot tartanak, várják az adomá­Az önkormányzat új rendeltei Oj rendeleteket léptetett életbe az Örkényi önkor­mányzat, ezek az állattar­tásra szolgáló melléképüle­tek elhelyezésének előírá­sai, a betartandó védőtávol­ságokra vonatkozó megha­gyásokat és az állattartás­sal kapcsolatos egyéb fel­adatokat szabályozzák. A rendelet külön kitér az eb­tartásra vonatkozó előírá­sok szabályozására is. A fentiekre ezúton is fel­hívják a lakosság figyel­mét, pótin formációkkal a polgármesteri hivatal szol­gál. Későbbi viták elkerülé­se végett gondoljanak a ré­gi mondásra, miszerint a törvény nem ismerete nem mentesít a büntetéstől. DABASJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 11-től 17 öraig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 14«. Telefon: 138-2399/283 nyakat. Ezek a hozzájáru­lások leírhatók és az ön- kormányzat is adókedvez­ményt ad az ilyen irányú adózóknak. A második lépésben az alapítvány összegét szeret­né növelni az iskola, e cél­ból fogott különböző vállal­kozásokba. Íme, ezek közül három. Vásároltak két hor­dozható beszédjavító ké­szüléket, mely alkalmas a beszédhibás gyerekek reha­bilitációjára. A készülék kezelése egyszerű, a szülők is könnyen megtanulhatják. A bérleti díj csekély, jóval kevesebb, mint az utazási költség Pestre vagy Dabas- ra a logopédushoz. A ki­használatlan fénymásolási kapacitás is bérbe vehető, akárcsak a videokésztilé- kek, ez utóbbiak persze csak hétvégén. Az Örkényiek próbálko­zását azzal a szándékkal adtuk közre, talán más is kedvet kap a vállalkozás­hoz, s újabb ötletekkel gaz. dagítja az „indulótőkét”. I. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1991. MÁJUS 17., PÉNTEK MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Mem tart a kakucsi téesz? Aggódnak és várnak Hogyan érzi magát egy tsz ma, a támadások ke­reszttüzében? Mit szólnak a kárpótlási törvényhez azok a tagok, akiknek soha nem volt földjük? Egyálta­lán, lesz-e mit ennünk jö­vőre? A kakucsi központú, Inárccsal közös tsz nem a legkedvezőbb adottságokkal rendelkezik, földjeinek ér­téke a 14 aranykoronát sem éri el. — Korábban sem sikerült igazán jó eredményeket el­érnünk. A talaj 60 százalé­ka rossz szerkezetű, nagy­részt homok. Ezen csak rontott az elmúlt néhány év különösen aszályos idő­járása — mondja Szuróczki István elnök. — Nálunk az alma és a meggy érzi jól magát, e két gyümölcs jö­vedelmezősége messze fe­lülmúlja a többi tevékeny­ségünkből származó hasz­not. A szarvasmarha- és sertéstartás most ráfizeté­ses, a háztájiba kiadott csipkékkel pedig az a gond, hogy újabban néhány te­nyésztő elfelejti befizetni a tsz járandóságát. — Még 1968-ban kezdtük az ipari tevékenységet, először az Ikarusszal ko­operálva nyitottunk egy forgácsoló- és egy lakatos- műhelyt, majd Inárcson egy targoncaműhelyt. Később kempingcikkek összeszere lését és tűzoltókészülékek javítását vállaltuk. Az el­múlt évben ipari tevékeny ségünk is veszélybe került, mivel legtöbb partnerünk szocialista piacra szállított. Pillanatnyilag örülünk, ha munkát tudunk adni az em­bereknek. — Elbocsátottak valakit? — Mi nem, de az elmúlt évben „magától” csökkent a létszám, sokan kiléptek. A hagyományos mezőgaz­dasági üzemágakból nem mentek el, ott nincs lét számfelesleg, pontosan any- nyi emberre van szükség, ahányat foglalkoztatunk. — Itt, Kakucson mennyi­re érződik a „földéhség’’? Labdarúgás Mérkőzés a németekkel, immár harmadszor 8 Az ócsai csapat 1989-ben baráti kapcsolat révén testvér labdarúgócsapatra lelt Németországban. Még abban az évben játszott a két csapat Öcsán a TSV Obbach ellen egy mérkő­zést, amit az óesaiak 2-1-re nyertek. A visszavágó mér­kőzés tavaly volt. amikor a német sportbarátok vendé­gül látták az ócsai csapatot és pártoló tagjait 4 napon keresztül. Jól érezték magu­kat az óesaiak, mert a né­met barátok a vendégszere­tetből jelesre vizsgáztak. A mérkőzést az ócsai csa­pat nyerte 2-1 arányban. Az óesaiak szeretnék a kapcsolatot hosszú távon megőrizni, és mindent meg­tesznek, hogy a német sport­barátok jól érezzék magu­kat Öcsán. A mérkőzést május 19-én, délután játsz- szák a német TSV Obbach csapata ellen, immár har­madszor. Az óesaiak a falusi éle­tet szeretnék bemutatni és a falun élők vendégszere­tetével fogadják az ob- bachi sportbarátáikat. HÉTVÉGI LABDARÚGÁS Szombat. 17 órától: Gyál —Tatárszentgvörgy (Fel- sőpakonyon). Serdülőmérkő­zések 17 órától: Kakucs— Örkény, Dabas SE—Bugyi, Dabas ÉKÜ—Hernád, Inárcs —Üjhartyán. Vasárnap. 15 és 17 óra­kor : Táborfalva—Dabas ÉKÜ Inárcs—Alsónémedi, barátságos mérkőzés. 17 órától: Ócsa—TSV Obbach (német). Orgován — Varga Történt-e önkényes föld- foglalás? —1 Nálunk nem erőszako­sak a régi tulajdonosok, mindössze néhány ember kért eddig földet. 1990 őszén az inárcsi kisgazdák igényeltek vissza 300-500 hold földet, de aztán úgy döntöttek, hogy megvárják a földtörvényt. Sáriban — mert ott is van érdekeltsé­günk — sürgették az embe­rek legjobban a földosztást, úgy érzem, olt erősebben élnek a hagyományok. Meg­ítélésem szerint az emberek többsége nem azért igényli vissza a földjét, hogy meg­művelje, hanem, hogy joga legyen eladni, ha kialakul egy „földpiac”. — A kárpótlási törvény mellékhatásaként várható, hogy sok tsz-tag kerül az utcára. Az itt dolgozóknak milyen a hangulatuk? — Aggódnak, félnek, hogy elvesztik a munkáju­kat, nem akarnak újból napszámosok lenni. — Ön hogy látja a jövőt? Marad valami a tsz-ből? — A korábbi éveknek köszönhetően stabil a pénz­ügyi helyzetünk, egy-két esztendeig még minimális nyereség mellett is műkö­dőképesek maradunk, 450- 500 ember foglalkoztatását tudjuk biztosítani. Előrelát­hatóan földjeink fele meg­marad. Ebben az átmeneti helyzetben szükség van tsz- ekre, kis gazdaságokban nem érdemes például gabo­nát vagy kukoricát ter­meszteni. — A másik tevékenységi kör, amit feltétlenül ki kell alakítani, egy olyan szol- gáltaíórendszer, melynek keretén belül például me­zőgazdasági gépeket köl­csönözünk a felszereléssel még nem rendelkező gaz­dáknak. Remélem, minél előbb világossá válnak a piaci viszonyok, kirajzoló­dik, mit érdemes termel­nünk. — Korábban sok szerve­zetet (például a sportkörö­ket, a népdalkört) támogat­tak. Fel tudják-e vállalni ezt a segítségnyújtást a jö­vőben is? — Sajnos, körülményeink miatt csökkentenünk kel­lett a támogatósok össze­gét, de lehetőségeinkhez mérten továbbra is számít­hatnak ránk. Pachner Edit Törpe tölgy a balkonon Aligha én vagyok az egyetlen, aki nem tudja, hogy mit jelent a bon­sai sző. Pontosabban ma már tudom Gyurasits Tamás jóvoltából, aki a bugyiak helyi lapjában közölt ezzel kapcsolat­ban egy rövid ismerte­tőt. A bonsai szó azt jelenti, növény a tálban. Egy kertészeti kultúrá­ról van szó, mely mint­egy kétezer éves, Kíná­ból indul, de a japánok tökéletesítik, ma is a fel­kelő nap országa vezet az élen. A bonsai „termékeit" a harmincas évek végén, a háború előtt mutatták be először Európában az angliai világkiállításon, ettől kezdve nálunk is hódítani kezd. Magyar- országon hat-hét éve alakult az első bonsai- klub, s azóta több egye­sület is létrejött. Eleinte csupán arra törekedtek, hogy a fa kicsi marad­jon és harmonikus. Ma már különböző stílusok is terjedőben vannak. A bonsai főleg azok ré­széről számíthat új ér­deklődőkre, akik panel­házakban laknak, de szeretik, igénylik a zöld növényt a lakásban. Tes­sék csak elképzelni: tör­pe fenyő, törpe tölgy egy két négyzetméteres bal­konon! Aki a fentebbiekről többet is szeretne meg­tudni, az válaszboríté­kos levéllel keresse meg Gyurasits Tamást, aki szívesen ad tanácsot, rendez kiállítást és elő­adást az érdeklődőknek. Cím: bugyi művelődési ház. Kossuth L. u. 28. 2347. Az Örkényt és Tatár- szén igyörgyöt összekötő aszfaltút két oldalán hú­zódik az ország egyik legjellegzetesebb ősboró­kása. A komisz futóho­mokon olyan cserjék, növények, virágok hono­sak, melyek ma már nemcsak Magyarorszá­gon, de egész Európában ritkaságszámba mennek, tehát védettek. Nálunk is védik őket. De kitől? Az alkalmi ki­rándulóktól. az amatőr nö vénygy ű j tőktől ? A törvény ugyanis csak a békés polgártól tudta megvédeni a táj ősi szépségét. A csörgő lánctalpú tankoknak és a szöges katonacsizma- saroknak a magyar tör­vény nem parancsolt, évtizedekig egy szovjet páncélos alakulat sen­kiföldje volt a papíron védett növényrezervá­tum. A nagy ármádia kis ga.rnizonja felszámolt, elvonult, fellélegezhet­nek a tatárszentgyörgyi borókák. De mint sebek, fekélyek, kelevények, tankcsapdák, futóárkok, tankfedezékek és renge­teg szemét emlékeztet a közelmúltra. Vajon any- nvira lóhalálában távoz­tak fegyverbarátaink, hogy nem volt idejük a gödröket betemetni, a szemetet összeszedni ? Sok ilyen kérdés és sok ehhez hasonló panasz hangzik el manapság szerte e honban, s az ilyen önfeledten ittfelej­tett souvenirek is hoz­zájárulnak, hogy a távo­zókra mérsékelt szere­tettel emlékeznek majd az érintett térségek la­kói. A homok nesztelenül pereg, a tankcsapda fala megállíthatatlanul om­lik, s a múló idő a híj­nak kedvez, gyógyítja sebeit. Mert a kiskunsá­gi borókás is olyan, mint a brazíliai dzsungel. Csak ideig-óráig tűri el a betolakodókat, aztán visszaszerzi a jussát. A Tatárszentgyörgy alatti gödrökben most gyerekek játszanak, mil­lió éves csigákat keres­nek, mely akad bőven a homokban. Reméljük, mást nem találnak. Mire ezek a gyerekek felnő­nek, a táj újra a régi lesz. Eltűnnek a fegy­verbarátság eme me­mento! Tatárszentgyör- gyön és mindenütt Ma­gyarországon. (—gye—)

Next

/
Thumbnails
Contents