Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

j XXXV. ÉVFOLYAM. 114. SZAMl 1991. MÁJUS 17., PÉNTEK------------------------------------ 1391. MÁJUS 17., PÉNTEK A ra: »,ö0 forint ^tírlan II i pi r i r T I ■ 11 ui ■ IMII I II iri n irii-ri itttiii tt ti'ii ■ i i i n mm in wMiin i !■ '' ni m um« ■»■■ i i in..................... wmm III IIP !!■! ni — « II IBIIM mill........................................ E LEKTROMOS KUPLUNGGAL Randevú Albertirstín yj VASÚTVONAL CEGLEDRE Oldás és pótlás Az elmúlt évtizedek kel­lemetlen öröksége villamos- energia-rendszerünket két problémával terheli. A szükséges villamosenergia­mennyiség jó részét nem itthon állítjuk elő, nagy­arányú importra szorulunk. A bajt tetézi, hogy a beho­zatal főleg keleti irányú, a Szovjetunióból érkezik az elektromosság, s mint is­meretes, az idén ez az im­portmennyiség is csökkent. Mint azt Reguly Zoltán­tól, a Magyar Villamos Mü­vek Tröszt fejlesztési főosz­tályvezetőjétől megtudtuk, ezt az importfüggőséget úgy lehetne feloldani, ha Magyarországon alaperőmű épülne, illetve sikerülne csatlakoznunk a nyugat- európai villamosenergia­rendszerhez, az UCPTE- hez. A főosztályvezető el­mondta, hogy ezzel kapcso­latban végleges döntés még nincs, ahhoz előbb részletes vizsgálatokat kell lefolytat­ni. fteguly Zoltán hangsú­lyozta, hogy ez a döntés nem politikai, hanem kizá­Kismértékben, 2,4 száza­lékkal csökkent az ország szarvasmarha-állománya a KSH március 31-i teljes korú . áilatszámlálásának előzetes adatai szerint 1 év alatt. Sertésből viszont 2,2 százalékkal többet tartot­tak a tenyésztők, mint egy évvel korábban. • Az adatok tanúsága sze­rint a szarvasmarha-állo­mány az első negyedév vé­gén 1 597 000 tett ki. A vállalatok és gazdasági tár­saságok, valamint a szövet­kezetek a korábbinál keve­sebb szarvasmarhát tartot­tuk, a kistermelők állomá­nya viszont 15 ezerrel gya­rapodott. összességében te­hénből van kevesebb, így Valószínű, hogy a szarvas­marha-állomány az elkö­vetkezendő években nem emelkedik 1,6 millió fölé. A vágómarha-felvásárlás az év során az előző év első negyedévéhez viszonyítva 19,8 százalékkal növekedett, a tejfclvásárlás viszont 15,2 százalékkal csökkent. A sertésállományban a várt nagyarányú csökkenés rólag műszaki-gazdasági kérdés. Hozzátette, a szak­emberek azt sem szeretnék, ha Kelet helyett most Nyu­gat felé köteleznénk el egy­oldalúan magunkat. Ezért a tervek között szerepel az is, hogy — a keleti kapcso­latainkat is megtartva — az Országos Villamos Táv­vezeték Vállalat álbertirsai telepén egy úgynevezett egyenáramú betétet, kup­lungot építenének, amely lehetővé tenné, hogy a szovjet és a nyugat-euró­pai villamosenergiá-rend- szerek között az összeköt­tetés megteremtődjön. Ez természetesen nem lenne olcsó mulatság, do mint hírlik, külföldi bankok haj­landók lennének arra. hogy ehhez kölcsönt folyósítsa­nak. Ami az erőműépítést il­leti — feltéve, ha csatla­kozunk az UCPTE-hez —, aligha meglepő, hogy arra Magyarországnak jelenlegi helyzetében nincs pénze. Azonban már több nvu- gat-európai cég jelentke­ismét nem következett be, összesen 8 647 000 sertést tar­tottak március végén a gaz­daságokban. A felvásárlás azonban i3,4 százalékkal el­maradt a tavalyitól, így a tenyésztők értékesítési gon­dokkal küzdenek. A sertés- tartási kedv alacsony szint­jét jelenleg az is jelzi, hogy a szabadpiaci malac­árak drasztikusan estek. A juhállomány nem éri el az 1,4 milliót, H szá­zalékkal kevesebb, mint ta­valy, 4 év alatt pedig több, mint harmadával csökkent. Ugyanakkor a vágójuh-fal­vása rlás egy év alatt 20,4 százalékkal — 863 tonná­val — nőtt egy év alatt. Jelentősen. 35 százalék­kal kevesebb baromfit tar­tanak a szövetkezetek, mint tavaly az első negyedév vé­gén, a vállalatok és gaz­dasági társaságok állomá­nya viszont nem csökkent. A statisztikai összeírás sze­rint március 31-én a ba­romfiállomány 21,6 millió volt. A vágóbaromfi-felvá­sárlás az első negyedévben csaknem egyharmaddal csökkent 1990-hez képest. zett, amely kész arra, hogy atom-, szén- vagy lig­niterőművet építsen ha­zánkban — szigorúan be­tartva az ottani környezet- védelmi előírásokat. Konk­rét megállapodás egyelőre még nem született arról, hogy hol és ki kap majd erre megbízást. A főosztályvezető el­mondta, hogy az elképze­lések szerint a nyugat-euró­pai villamoscnergia-rend- szerhez legkorábban 1995- ben csatlakozhatunk, az új erőmű pedig 1998-ra ké­szülhet el. Hogy ez megva­lósulhasson, a kormánynak még az idén döntenie kell e kérdésekben. Ügy tűnik, ez az MVMT szakemberein nem fog múlni, hiszen mint megtudtuk, a tröszt javas­latait még az idén leteszik a kormány asztalára. II. É. Megalakult a Testvérvá­rosok Világszövetségének első magyarországi irodája Gödöllőn — jelentették be a város vezetői csütörtökön a nemzetközi szervezet itt rendezett háromnapos kon­ferenciájának zárása alkal­mából tartott sajtótájékoz­tatón. Claude Wiguin, a szövetség főtitkárhelyette­se elmondta, hogy az 1957- ben alakúikszövetségnek 76 országból csaknem 4000 vá­ros a tagja. Most a ma­gyarországi településeknek is fölkínálják, hogy be­kapcsolódjanak a szerve­zetbe, s így a fiatal önkor­mányzatok a testvérvárosi kapcsolatok ápolásával szá­mos tapasztalat birtokába juthatnak a demokrácia közigazgatási szabályainak gyakorlati alkalmazásáról. ßppen a világszövetség ál­tal létrehozott gödöllői új iroda jóvoltából is meg­Várhatóan fél éven be­lül a kormány, majd azt követően a Parlament elé kerül a hazai közlekedés- politika megújítását célzó koncepciótervezet. Ennek lényege, hogy az eddigi gyakorlattal szemben a köz­lekedés na utólag kövesse a gazdaság változásait, ha­nem előmozdítója, segítője legyen e folyamatnak. Mindez csütörtökön hang­zott el Tatán, a Közúti for­galombiztonság és környe­zetvédelem címmel meg­nyílt országos útügyi kon­ferencián. Kálnoki Kis Sán­dor, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisz­térium helyettes államtit­kára hangsúlyozta, hogy az ágazat előtt hármas feladat áll az elkövetkezendő évek­ben: pótlás, oldás és iga­zodás. Ami a pótlást illeti, Uj iroda Gödöllőn nyílt az út, hogy a kapcso­latrendszert minél inkább kiszélesítsék a települések. Lehetőség van rá, hogy az önkormányzati testületek mellett különböző szakmai, művészeti vagy sDortszer- vezetek, klubok, közösségek is felvegyék a kapcsolatot. A szövetség nagy hangsúlyt fektet a gazdasági együtt­működések előmozdítására is. Franciaországban pél­dául 1200 településen osz­tottak ki kérdőíveket, hogy milyen témakörökben tud­nának kooperálni magyar városok gazdasági egysé­geivel, a válaszokat össze­gyűjtik, továbbítják, a kap­csolatfelvétel első lépései­nek zökkenőit elegyengetik. Mindez a népek egymáshoz közeledését, a majdani egy­séges Európa megteremté­sét szolgálja — hangsúlyoz­ta a szövetség főtitkárhe­az elmúlt évtizedek elma­radásai, illetve elavulásai miatt a hazai közúti háló­zatra 225, a vasútira pedig 400 milliárd forintot szük­séges fordítani. A szállí­tás érdekében alapos fej­lesztésre szorulnak mind a folyami kikötök, mind a vidéki repülőterek. Az „ol­dást teendők” közül a köz­úti és a vasúti közlekedés Budapest-eentrikusságának a csökkentése a legfonto­sabb. Ennek érdekében épí­tik ki többek között a Pusztaszabolcsot Cegléddel összekötő új vasútvonalat, és létesül két új Duna-híd is. Az „igazodás” során a legfontosabb: az összekötte­tés megteremtése Európa nyugati és déli részével. A számos intézmény együttes munkája eredmé­nyeként most elkészült tíz­éves közúthálózat-fejleszté­si program .számol a hazai autópálya-hálózat tovább­fejlesztésével. Az Ml-es pá­lya Győr—Hegyeshalom kö­zötti szakaszának a meg­építésére az év közepén írnak ki versenyt. Nyolcvan kritikus helyzetben lévő te­lepülés állapota javul az­zal, hogy 1200 kilométer hosszúságú főút épül ki, s ennek kétharmada elkerüli a városokat, községeket. A fejlesztés kiterjed a hidak­ra, valamint a vasúti-köz­úti kereszteződésekre is; a hidak közül például csak­nem 300-at szélesítenek ki, illetve növelik teherbíró képességét. Országszerte, de főként az alföldi me­gyékben 1500 kilométer hosszúságban épül új ke­rékpárút. A kötelező felelősségbiz­tosítás szerződéses rendsze­rének felülvizsgálatára be­advánnyal fordult az Al­kotmánybírósághoz csü­törtökön a Magyar Autó­klub. Az Autóklub álláspontja szerint az állampolgárok széles körét érintő, csak­nem adójellegű fizetési kö­telezettség megállapításá­hoz törvényi szintű szabá­lyozás szükséges. Mivel a klub szerint többek között az is vitatható, hogy a biz­tosítási díj megállapítását az Állami Biztosításfel­ügyeletre bízzák, meggyő­ződésük, hogy a kormány- rendelet nem elégíti ki ao alkotmány, illetve a jogal­kotásról szóló törvény kö­vetelményeit. A Magyar Autóklub ezért indítványá­ban kéri, hogy az alkot­mányellenesség megállapí­tása esetén a jogszabályt helyezzék hatályon kívül. A kormány az Expo mellett A kormány ismételtei» megerősítette a világkiállí­tás megrendezése melletti elkötelezettségét, és hétfőn — sürgősségi tárgyalást kér­ve — a Parlament elé ter­jeszti az Expóval kapcsola­tos törvénytervezetét. Mind­erről a kormány csütörtöki ülésén, az esti órákban szü­letett meg a döntés, miután a kabinet tagjai áttekintet­ték az április 18-i tanácsko­zásukon már tárgyalt anyagnál részletesebb ter­vezetet. Mégis meghalt? A bécsi népszavazás első, részleges eredményei alap­ján az várható, hogy a4 osztrák főváros lakosai ál­tal leadott szavazatok több­sége „nem”-et mond a vi­lágkiállítás megrendezésére. Ezt Hannes Swoboda, a fő­város illetékes tanácsosa közölte csütörtökön, késő es­te, miután már több kör­zet eredményei ismerete­sekké váltak. A politikus kijelentette: „Azzal számo­lok, hogy az Expo meg­halt”. BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYRÓL NEM, NEHEZTELÉSRŐL TUDNAK A KÉPVISELŐK (CIKK A 2-3. lycttese. BSIPOUTIKAI KRÓMKA 5 • ■ >.• •' v­Göncz Árpád csütörtökön a Zsidó Világkongresszus meghívására az Egyesült Államokba utazott. O Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke távirat­ban üdvözölte Fatos Nanót, az Albán Köztársaság új miniszterelnökét. 9 Fennállásának 110. éves jubileu­ma alkalmából Antall József is köszöntötte a Ma­gyar Vöröskeresztet, jelezve, hogy még az idén kidol­gozzák a segélyszervezet működésének törvényes kere­teit. O Elnapolták a bírósági tárgyalást abban az ügy­ben, hogy a Független Kisgazdapárt december közepén megtartott nagyválasztmányi ülése folytatásának tekint- hető-e az április 27-ére összehívott nagy választmányi ülés, vagy nem, és azt az új pártalkotmány -szerint kel­lett volna-e összehívni. 0 Ha más riém is, találmányi világkiállítás mindenképpen lesz 1995-ben Budapesten — hangzott el az információ csütörtökön a Magyar Fel­találók Egyesületének sajtótájékoztatóján. Q Magyaror­szágon olyan tulajdonpolitikai koncepcióra van szükség, amely világosan kifejezésre juttatja a bérből és fize­tésből élők érdekeit, és segíti tulajdonossá válásukat — jelentette ki Udvarhelyi László, a Baloldali Egység­mozgalom Országos Tanácsának elnöke csütörtökön, a vasasszakszervezetek székházában meglehetősen kevés érdeklődő részvételével tartott gyűlésen, ti Thürmer Gyula tegnap közölte: a Munkáspárt a köztársasági el­nök lépései mellett tovább folytatja harcát a kárpótlás ellen. ... AZ ÁR ELUN ÚSZVA D/SZNÓSÁG Nem helyeselhető megoldás, de: megoldás. Sú­lyos higiéniai érvek szólnak ellene, mégis a megye egyre több piacán látni húst, húskészítményeket áruló termelőket. A bátrabbak — vagy az elke­seredettebbek? — kiteszik a pultra (meg a föld­re terített valamire!) az árut, mások a kocsi cso­magtartójából kínálják. A bolti árnál húsz, har­minc százalékkal olcsóbban. Nagy vonzerő! Tavaly a vágósertés termelői-felvásárlási éves átlagára 69,80 forintra jött ki. Ami ugyan teteme­sen magasabb az előző esztendei 54,10-nél, ám a huszonkilenc százalékos árnövekedés sem tudta ellensúlyozni a termelők emelkedő- kiadásait. S azt végképp nem, hogy az állatok maradtak az ólban, mert nem volt nincsen folyamatos átvétel. Ez, azaz a jószág fiíítartásának a kényszere te- remtetté/tl az illegális piaci árusítást. . A megyében félmillió körül van az egy év alatt Vágásra átadott sertéseknek a száma. A disznók körüli egyre több disznóság viszont a tenyésztési- tartási kedv csökkenését hozta/za magával. A kisebb kínálat az árak emelkedését gerjeszti, hol­ott ázok már most is (mármint a fogyasztói árak) irreálisan magasak ... ahhoz mérten végképp ir­reálisak, amit a termelő kap a jószágért. Zeng az ország a harsonaszótól, mennyire gazdagít majd bennünket az állattenyésztésben is a magángaz­dálkodás, ugyanakkor termelők tízezrei (a megyé­ben a sertéseknek a négyötöde a kisgazdaságokból kerül ki) jutnak válságos helyzetbe, mennek tönk­re. Nincsen itt súlyos ellentmondás?! Hihet-e bár­milyen mézes ajkaknak az. a termelő, akit így ke­zelnek? Csupán gazdasági kritika lenne a földről árult hús? Avagy van politikai éle is? (M) Sertésből több, tehénből kevesebb Megszámlált állatok TESTVÉRVÁROSOK VILÁGSZÖVETSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents