Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám

I. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1991. MÁJUS 15., SZERDA D U NÄTAJ Nem csak a diáknak fontos A tudáson át — Európa felé CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT O GOD RÁCKEVE # SZIGETSZENT­E’ment a vendég, mert ugattak Füldugóval alszik az unoka — Csukd be azt az ablakot! — Keresd elő a füldugót! — A fenébe ezekkel a dögökkel! — Halló, rendőrség? Tizedszer kérem már magukat, hogy csi­náljanak valamit! Elképzelhető párbeszédek ezek ország- és megyeszerte. Falu­gyűlések alkalmával a tollforgató gyakran becsukja a füzetét, zsebre rakja a golyóstollát, ha arról esik szó: Az éjszakai ut­cákon kutyák nyargalásznak. Emberre, kerítés mögötti házőr­zőre vicsorognak. Ugyan! Csak nem fogok ilyen kicsinyes ügyekkel bajlódni, gondolja az em­ber. Gondolhatja, mert nem őt akarják megharapni munkából, moziból haza­menet. TÖRVE-ZÚZVA Vannak itt akut és meg­oldatlan problémák. Váro­son és falun egyaránt meg­oldatlanok. Van ugyan tör­vény vagy szabály is, ami­nek a megsértőivel szemben el lehetne járni. Csak ép­pen senki nem jár el és nem tartja be? No, meg alig-alig jelzi valaki, hogy megsértik, mert nem akar összeveszni az emeleti szomszéddal, ha az éjfélben még hangosan magnózik, netán házibulit rendez. Más meg akarja érteni a vendéglőst, aki a vendé­geiből éí, azok igényeit kell kielégítenie. Ám egyszer csak csordultig telik a po­hár, no meg lármával az utca. Mert a századvég embere nem tud kulturál­tan szórakozni, csak duhaj módon. Mint például a fóti diszkósok, akik hol a Dózsa vendéglőbe, hol a művelő­dési házba teszik át szék­helyüket, de éjfél után mindig az utcán vernek ta­nyát, embert, ablakot. Kia­bálnak, trágárkodnak, jel­zőtáblák oszlopait döngetik, botrányokat kavarnak. A polgár ezután tiltako­zik, a rendezőség meg hi­vatkozik. Vagy a pénz, az intézmény léte, vagy a csend. A kettő között nem találnak kompromisszumot. Na és ezek a kutyaügyek sem olcsó mulatságok. Ki hinné, hogy az éjszakai csa- hosok is a polgárok zsebé­ből ugatják ki a pénzt. Te­kintve, hogy Visegrád ide­genforgalmi központ, ezt a foglalkozást, nevezetesen a l'izetővendég-szolgálatot még inkább profi módon szeretnék fejleszteni. Már most jön a külföldi vendég, hozza a valutát, elégedett a szobával, a kom­forttal, gyönyörködik a ki­látásban, Nagyokat sétál, és este fáradtan pihenni tér. Ám amikor a kerek hold a Pilis gerince fölé kúszik, és sejtelmes fényt áraszt az erdő fái közt, odalent, a faluban elindul a kutya- falka. EZ NEM TRÉFA A lágy hangon szerená- dozó macskákon még csak jót nevet az idegen, de a kis fekete, a nagy fehér és a sárga szőrű korcsok hör- gése, morgása, ha valamit közéjük vágnak, egynek fájdalmas vonítása, a többi zajos csaholása, más. Attól kikészül a vendég, aki elő­ször csak azzal fordul a másik oldalára, hogy Schweine hunde, ám utáná már nem jön álom a sze­mére. A második, legfel­jebb a harmadik nap aztán közli, hogy schulding bitte, és fizet. Tovább nem ma­rad ott, ahol éjszaka foly­ton ugatnak. Ezt meséli — mert vele történt — egy méltatlanko­dó hölgy a gyűlésen. Ugyanott kapunk bizony­ságot arra is, hogy a diszkó úgyszintén kutyaügy Fóttal, Göddel, más faluval egye­temben Visegrádon is. A Idén is lesz nyári tábor Jelentkezőket várnak Ráckeve a nyárra ké­szül. Az Ács Károly mű­velődési ház tábort szervez Pest megye gyerekeinek: egyhetes, tíznapos turnu­sokra várják a népi szak­mák iránt érdeklődőket. A diákok kézműves tevékeny­séget folytatnak. Lesz szö­vés, fonás, játékkészítés, nemezezés, korongozás, s a szervezők nem titkolt cél­ja a tehetséggondozás és a tehetségfelismerés. A gye­rekek elszállásolása is a művelődési házban törté­nik majd, a nagyobb terme­ket alakítják át hálónak. Hatvan, hetven jelentkezőt várnak, s tapasztalva az ed­digi évek sikerét, az idén is í bíznak a tábor hasznos­ságában. A részt vevő gyere­kek igen nagy örömmel te­vékenykednek, s ismerked­nek a népi szakmák alap­jaival. De nemcsak kéz­ügyességet fejlesztő foglal­kozások lesznek, a nyáron a népitáncosok is találkoz­nak. dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. Q Munkatársak; Vasvári Éva és Kovács T. István. ©i Fogadónap: min­őén hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Kp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Jll. ír. sz.: 1146. Te­lefon: us-i;6l, i:j8-lfl«7. Népfáitcosok műsora „Járd ki, lábam, járd ki most” címmel a ráckevei Kéve néptáncegyüttes és utánpótlásesoportjainak műsorára várják június el­sején este hét órakor az ér­deklődőket — az Ács Ká­roly Művelődési Házban. A műsor vendége Balogh Márton népdalénekes, mű­sorvezető Antal Imre, köz­reműködik a Hangya Boys zenekar. A belépőjegyek ára száz forint, a gyerekek és a nyugdíjasok azonban ked­vezményesen vehetnek részt az esten ötven forint elle­nében. mellettem ülő hölgy esete bizonyítja, hogy vendéglők környezetében élni ma kész kárhozata. Ö már nem is méltatlankodik, csak fárad­tan ismételgeti azt a pana­szát, amire most sem kap biztató vigasztalást. A Si­rály vendéglő mellett lak­nak, ahonnét nyolc év óta dobálják át a cég kliensei a kiürített italosüvegeket. Diszkós napokon földugóval alszik a kisunoka, mivel a decibelek falrengető erővel támadnak. Szerencsére most már csak szombaton­ként. No de azok a szom­bat éjszakák! Kl IEHET KÉSZÜLNI — Miért nem hívja a rendőröket? — érdeklődöm. — Elvégre 22 órától ez már csendháborítás. — Rendőröket — legyint. — Ugyan már! Azok is ... — mondaná tovább, de el­harapja a szó végét. Az újságíró nem hatósági személy. Többet nem tud tenni, mint kézben tartani a noteszét, rákopogni a pa­pírra, hogy ezek a kis je­lentéktelennek tűnő helyi szívzörejek egyáltalán nem mellékes dolgok. Ettől egé­szen ki lehet készülni. Kovács T. István Érettségi. Az első Igazi vizs­ga. Megmérettetés, amely át­vezet a felnöttéletbe. Nyomasz­tóan nagy a tét: a négy év alatt, mozaikdarabukként megszerzett ismeretszeletekből miként lesz egységes egész. Iz­galom mindenkinek, legfőkép­pen azonban a gyerekeknek, hiszen nemcsak tudást, de szemléletet és kiállást is szá­mon kémek tőle. Nagy az aka­dály, de élmény is egyben. Emléke sokáig elkísér, még az álmokban is visszatér. A ráckevei Ady Endre Gimnáziumban az idén hat­vannyolcán érettségiznek. S jóllehet a pedagógusok évente vizsgáztatják a vég­zősöket, ez mégsem rutin­munka. Minden esztendő­ben ugyanolyan nagy a ké­szülődéi és az aggodalom, egy kicsit a pedagógus is vizsgázik ilyenkor. — Egy tanár számára ta­gadhatatlanul presztízskér­dés az érettségi — mondja Novák Jenöné igazgatóhe­lyettes —, minősíti a mi munkánkat is. A kiváló ta­nulóért azért izgulunk, hogy jól produkáljon, ne­hogy egyetlen vizsgán el­csúszva a tőle megszokott színvonal alatt teljesítsen, s emiatt veszélybe kerüljön a továbbtanulása. De a gyen­ge tanuló sem közömbös szá­munkra, neki azért szorí­tunk; ha idáig eljutott, ezen az akadályon is túllépjen. Nem véletlenül nevezik az érettségit próbatételnek, ez az első alkalom, amikor a gyerekeknek egy óriási is­meretanyag szintézisét kell adniuk. És a többségnek nincs még meg az a tanu­lási módszere, amellyel vi­szonylag rövid idő alatt rendet lehet tenni négy év anyagában. Probléma az idő beosztása is, sokan nem képesek szelektálni. Az érettségi persze csak az első lépés. Ekkor nyílik meg az a bizonyos kapu, ahonnan a gyerekeknek ki kell lépniük. De míg ők a szabadság — szabadulás?!— érzését kóstolgatják, a pe­dagógus és a szülő a jövő esélyeit figyeli. Hogyan lesz tovább, merre kell indulni, hol kell tanulni, mit lehet dolgozni ? — Az elmúlt egy-két év­ben — folytatja az igazga­tóhelyettes — csak hallo­másból tudtuk, hogy bizo­nyos körzetekben a gyere­kek elhelyezkedési gondok­kal küzdenek. Most úgy tű­nik, lassan hozzánk is elér a munkanélkülis-ég, nálunk is potenciális veszély. Ne­künk az a legnag3'obb őröm — s munkánkat is ez minő­síti —, ha gyerekeink minél nagyobb számban nyernek felvételt a felsőfokú tanin­tézetekbe. Tőlünk úgy a hatvan-hetven százalék je­lentkezik továbbtanulni, közülük a kétharmadot fel­veszik első, a többi diákot a második vagy a harma­dik nekifutásra. Ez jó arány, elégedettek lehetünk. Ugyanakkor sok gyere­künknek sikerült érettségi­hez kötött munkahelyeken elhelyezkedni, a nemrégi­ben még létezett postafor­galmi fakultáció diákjait például a környező posták vették fel, most pedig gép­írást tanulnak a lányok: ez­zel is elhelyezkedhetnek ad­minisztratív munkakörbe. De sokan mentek szabász­nak, fodrásznak, fényké­pésznek, kozmetikusnak. Az iskola nem választha­tó el a környező világtól. Ha változik az utóbbi, ala­kul az előbbi. — Az iskolának nyitni kell a világ felé — magya­rázza Novákné —, azaz iga­zodni a mai és a várható követelményekhez. Mi a nyelvtanításban próbálunk lépni, franciát, angolt, né­metet, s aki választja, az oroszt tanulhatja. Az új­donság, hogy haladó szintté is lehet felvételt kérni, ezek a diákok heti öt órában és nem kezdőként tanulják a nyelvet. Tervezzük a latin bevezetését is, az előzetes információk szerint ugyan­is az ELTE a történész, jo­gász és nyelvszakos hallga­tóktól ezt majd megköve­teli. A másik terület a szá­mítástechnika, amit erősí­tünk, három szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusunk \Tan, lassan a technika tantárgy teljes anyagát a számítástechnika adja. Megvannak a felsze­reléseink is, összesen hu­szonnyolc számítógépünk, közte három professzionális IBM. A távolabbi jövőben a ráckevei gimnáziumban a hatosztályos gimnáziumi rendszerre térnek át. Most folytatnak előtanulmányo­kat, az átalakuláshoz ugyan­is bizonyos kritériumoknak eleget kell tenni. Csak így lehet az átalakítást megpá­lyázni. — Végezetül talán még annyit — mondja az igaz­gatóhelyettes —, hogy bár készülünk a közeli és a tá­volabbi jövőre, de megle­hetős bizonytalanságban vagyunk. Mi úgy érezzük, rengeteg információra van és lesz szükségünk arról, hogy merre fejlődjünk, s ehhez segítséget adhatnak a nemzetközi tapasztalatok is. Ha Európához akarunk csatlakozni, ismerni kellene a különböző tárgyakban, vagy akár az érettséginél az- európai sztendersket, fel­zárkózni csak így lehet. Európába az út — a tudáson keresztül vezet. Vasvári Éva Még egyszer a ráckevei strandról Szebbnek festették a menyasszonyt Vaskos iratcsomagot hozott a posta a Szigetszentmártoni Fer-Éksz Ipari Kisszövetkezet elnökétől, Mészáros Tibortól. Rövid leveléhez szakvélemé­nyeket, bérleti szerződést, jegyzőkönyvmásolatokat és a Pest Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalattal folytatott több­szöri levélváltásának doku­mentumait is mellékelte, vala­mint a ráckevei polgármester­nek írt levelét, valamint az ar­ra érkezett választ. A dokumentumhalom­mal az április 24-én e ha­sábokon Patthelyzet a rác­kevei strandon című írá­sunkra reagál, s levelében Mészáros Tibor azt kéri, hogy ezek alapján mielőbb jelentessünk meg helyesbí­tő cikket. A kifogásolt írás­ban egyébként arról szá­moltunk be, hogy a PVCSV visszavette a ráckevei ter­málstrand üzemeltetését a kisszövetkezettől, ám kri­tikával nem illettük a bér­lőket, maga a csatornamű vállalat illetékese is elis­merte: a szövetkezet kor­rekt partnernek tűnt, és a létesítményt télen aligha lehet nyereségesen üzemel­tetni. Elhangzott az is, hogy a vállalat a strandüzemel­tetés miatt keletkező tete­mes ráfizetést egyéb, nye­reséget hozó építési mun­kákkal igyekezett eddig fe­dezni. „A cikkből szereztem tu­domást a vállalat (PVCSV) évi 3,6 millió forintos stran­di ráfizetéséről, amelyet a szerződésünk megkötésekor a vállalat egymillió-nyolc- százkilencvenikilencezer fo­rintban mutatott ki ré­szünkre. Most már tudom, hogy a strandi költségeket részben a PVCSV építési vállalkozásai fedezték’’ — írja levelében a kisszövet­kezet elnöke. Ez, valamint a Fer-Éksz és a csatorna­mű vállalat indulatos, he­lyenként személyeskedő le­vélváltása igazolja a szá­momra, hogy nem volt fel­hőtlen a viszony a két gaz­dálkodóegység között, kü­lönösen azóta, hogy a szö­vetkezet hozzákezdett a strandon a fűtési rendszer átalakításához. Bevallom, becsülettel át­rágtam magam a Mészáros Tibor által megküldött szakvéleményen, amelyet egyébként nem egy szakér­tő, hanem egy tervező írt alá. Ezzel a dokumentum­mal igyekszik megcáfolni ugyanis a kisszövetkezet a PVCSV osztályvezetőjének nyilatkozatát, aki azt állí­totta : a Fer-Éksz által meg­kezdett fűtésátalakítás meg­oldása biztonságtechnikai szempontból kifogásolható, mivel a magas metántartal­mú termálvizet vezetné zárt rendszerbe. Mészáros Tibor azonban tagadja ezt. Nem vagyok fűtési szak­ember, s úgy gondolom, nem is kívánja tőlem sen­ki, hogy állást foglaljak ebben az ügyben, mint ahogy nem tettem ezt a ki­fogásolt írásban sem. Vi­szont a PVCSV osztályve­zetője által korábban el­mondottakat erősítik azok a levelek, amelyeket maga az elnök küldött meg, s amelyben olvasható, hogy „a fürdőszolgáltatás január 6-a óta szünetel, a fedett medencéknél nincs fűtés, a szerelvények fagyvédelme kétséges, a fedett medence, a forgató gépház, a klórozó­helyiség, az elektromos el­osztó faház ajtaja nyitva, a vagyonvédelem nem biz­tosított, a strandra bárki szabadon bemehet.” Egyéb­ként, ez utóbbit magam is tapasztaltam, amikor ott jártam. Az igazsághoz tar­tozik természetesen, hogy a kifogásoltakon a kisszövet­kezet változtatott és a lé­tesítményt azóta átadta a PVCSV-nek. Szívesen írtam volna helyreigazító cikket, ha lett volna mit helyreigazíta­nom. Mégsem volt haszon­talan, hogy Mészáros Ti­bor rendelkezésemre bo­csátotta a vaskos doku­mentációt. Hiszen ezek vé- gigolvasása nyomán bárki számára kiderülhet, jó üz­letet csak korrekt partne­rekkel lehet kötni. S ha igaz, amit a szövetkezet elnöke leírt, hogy szebb­nek festette a menyasszonyt a PVCSV, akkor bizony a Fer-Éksz éleve hátrányos helyzetből indult a strand üzemeltetéséért. Nem ez az egyetlen olyan példa, amely arról győz meg: a vállalkozóknak nem lenne haszontalan megismerkedni valamelyest az önkormányzati törvény­nyel, vagy legalábbis né­mileg betekinteni a helyi önkormányzatok munkájá­ba. Akkor tudnák, hogy egy önkormányzatnak nem lehet egy, a polgármester­rel folytatott telefon beszél­getésben üzleti ajánlatot tenni, még kisebb hord­erejű gazdasági döntés meghozatalához is önkor­mányzati bizottságok véle­ménye vagy testületi egyet­értés kell. ,.Köszönettel vet­tem március 12-én kelt le­velét — írja dr. Kulcsár István, Ráckeve polgármes­tere Mészáros Tibornak —, melyben a kisszövetkezet által a PVCSV-től bérbe vett ráckevei meleg vizű strand és' a hozzá tartozó tartalékterület körül tör­téntekről ad tájékoztatást. Meglepődve tapasztaltam, hogy telefonbeszélgetésün­ket ön üzleti ajánlatnak te­kintette, ezért jelen leve­lemben megerősítem a tele­fonon közölt álláspontomat: A fűtésrendszerre vonatko­zó ajánlatára nincs módom­ban elfogadólag nyilatkoz­ni, mert önök Ráckeve vá­ros önkormányzatával nem állnak jogviszonyban. A meleg vizű strand és a hoz­zá tartozó tartalékterület jelenlegi kezelője a PVCSV. Azt, hogy egy fű­tésátalakítás mennyiben energiatakarékos, egy tele­fonbeszélgetéssel nem lehet eldönteni. Kérdésére vála­szolva ismételten felhívom szíves figyelmét, hogy a meleg vizű fürdő és a hoz­zá tartozó tartalékterület további hasznosításáról csak a tulajdonviszonyok törvényi rendezése után le­het tárgyalásokat folytat­Napjainkban szinte min­dennaposak lesznek az ön- kormányzatok háza táján a hasonló megkeresések. Vál­lalkozók, gazdasági társa­ságok jelentkeznek előnyös ajánlatokat téve a telepü­lés tulajdonában lévő léte­sítmények, területek hasz­nosítására. Ahhoz, hogy üz­let köttessék meg, számos fontos jogszabály hiány­zik, de míg ezek megszület­nek, nem árt, ha az ajánlat­tevők kissé jobban felvér- teződnek hozzáértéssel, jo­gi ismerettel. Móza Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents